Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

Somogyi Néplap 1989. március 25., szombat GYERMEKEKNEK A GÓLYA HASZNA A gólyák április elejei érkezése régen jeles nap­nak számított: a tetőn ke­repelő madár a tavasz biz­tos beköszöntőt jelentette. Európában, keletről nyu­gatra, sajnos rohamosan vész ki ez a népszerű ma­dár. Nyugat-Európa több államában már egyálta­lán nem fészkel. Több­kevesebb sikerrel próbál­koznak e helyeken a visz- szatelepítésével. Persze a gólyák nem országok alap­ján, hanem a fészkelési alkalmasság és az eleség- gel való ellátottság sze­rint válogatják meg fész­kelőotthonukat. Főleg a természetes eleség a dön­tő, mert maga a fészek épülhet fán, tornyon, ké­ményen, kútgémen, paj­tán éppúgy, mint villany- oszlopon, vagy akár hidro- glóbuszon. Sőt, a gólya szívesen elfogadja az em­ber készítette és kínálta lehetőségeket, például ké­ményre, dúcra erősített vesszőkosarat, kimustrált kocsikereket. A A gólyák — különösen az erőszakosan követelő fiókák táplálásakor — nem válogatósak, bekapnak mindent, ami eléjük ke­rül. Azt eszik, amit kör­nyezetük kínál. Hogy mi­lyen tempóval gyűjtenek ilyenkor a szülők, bizo­nyítja két, hosszabban megfigyelt madár zsák­mánylistája: az egyik egy óra leforgása alatt 44 ege­ret, két fiatal hörcsögöt és két békát fogott meg. A másik madár percen­ként 25—30 tücsköt ka­pott el! Egy kutató kiszá­mította, hogy az átlago­san 142 napot hazánk te­rületén töltő gólyák mint­egy 1000 tonna táplálékot fogyasztanak el: ezzel a mennyiséggel ötven pót­kocsis kamiont lehetne megtölteni. Mivel zsák­mányuk legnagyobb része mezőgazdasági kártevőből áll, belátható, hogy ko­moly hasznot hoz bizo­nyos területeknek az ott­létük. Minden gyereknek boldog húsvéti ünnepeket! Bányamanó és a tüztündér Bányamanó lámpásában háromszirmú a láng, éppen olyan, mint Aprómanó szek­rényén a jel. Merthogy Ap­rómanónak a tulipán a jele. Amolyan rajzolt tulipán persze, mert igazi még az óvodába is ritkán kerül... A rajzolt tulipánok bi­zony különböznek az iga­ziaktól! Leginkább abban, hogy nem hatszirmúak. Meg aztán be sem csukódnak esténként, még akkor sem, amikor esik az eső. És a méhecskék csuprában sem a rajzolt tulipánokból, ha­nem az igazi virágokból csordul a méz ... Bányama­nó lángocskája sem szokott becsukódni, esténként vi­szont lepkeszárnyú tündé­rek gyűlnek a fénykörébe, hogy meghallgassák a tűz tündérének meséjét. Ettől olyan szép Bányamanó lán­gocskája. Mert a szirmai, attól függően, hogy miről szól a mese, halvány rózsa­színűek, jácintkékek, na­rancssárgák, de az is elő­fordul, hogy bíborak, vagy haragoszöldek. És az egész­ben az a legkülönösebb, hogy Bányamanó sohasem tudja kivárni a végét, és a szu- szogása úgy száll fel a leg­kisebb csillébe vetett ágyacs- kájából, mint a lepkeszár­nyú tündérek, amikor a tűz tündére is behunyja a szemét. Ezért van az, hogy Bányamanó csak a mesék elejét tudja, ráadásul össze is keveri őket, hajszálra úgy, mint Aprómanó az óvodában. Vallató Géza \ 90 \ v> \ß) íjf j Picz Péter 8 éves tanuló rajza Játékok a »tubádban Halászjáték _____________ E hhez a játékhoz tág ját­szótér szükséges, de hatá­rait pontosan jelöljük ki. Két ügyes játékost válasz­tunk ki halásznak, a töb­biek • a halak lesznek. A két halász egymás kezét szoro­san fogva üldözőbe vesz egy halat. Megpróbálják bekerí­teni, azaz két kezük közé fogni. Ha az üldözőbe vett halat sikerült bekeríteniük, és átkarolniuk, akkor ezen­túl belőle is halász lesz, hárman futnak tovább, hogy újabb halat kerítsenek be. Az a hal nyer, aki utoljára marad bekerítetlenül. A ha­lászok láncának nem szabad elszakadnia, a halak pedig nem szaladhatnak ki a ját­szótérről. A győztes hal párt választ magának, és a kö­vetkező játékban ők lesznek a halászok. Feiderítös Az erdei úton kijelölünk egy kb. százméteres sza­kaszt, elejét és végét színes szalaggal megjelöljük. A játék kezdete előtt a játék­vezető több olyan apróbb tárgyat helyez el az út mentén, melyek nem tartoz­nak az erdő természetes kör­nyezetébe (például zsebkést, spárgát, konzervdobozt, mű­anyag flakont, nejlonzacs­kót stb.). A tárgyak jól lát­ható helyen legyenek! A játékosok feladata az, hogy minél gyorsabban végigfus­sák a pályát oda-vissza úgy, hogy közben megfigyeljék, milyen oda nem való tár­gyak vannak az út mentén. Visszatérés után három perc alatt fel kell írniuk ezeket egy papírra. Értékelés. Az elsőként visszatért pajtás 20 pontot kap, a többiek egyre keve­sebbet. Ha az erdei út kes­keny, egymás visszatérése után indulnak a játékosok, és mérjük az időt. Minden helyesen felírt tárgy két pontot ér. Az győz, akinek végül a legtöbb pontja van. Húsvéti tojás Valahol egy kis faluban élt Szegény Jóska. Alig volt idősebb hatévesnél, mégis ismerte az egész falu. Szü­lei rég elhaltak, egyedül élt nagyanyjával a falu végén, egy düledező házban. Nagy­mamája kezei bénák voltak, nem tudott kenyeret keres­ni, így hát mindkettőjük éle­te a falu népének jóságára volt bízva. Ha az utcán végigment Szegény Jóska, a jóságos emberek pénzt dugtak a zsebébe: mások élelmet ad­tak neki, hogy vigye haza nagyanyjának. Ketten bé­kességben éltek. Közben kitavaszodott és közeledett a húsvét napja. Játszótársai már előre di­csekedtek, hogy mennyi ajándékot kapnak majd húsvétra. Ezt hallva Sze­gény Jóska szívét szomorú­ság töltötte el. Ö nem di­csekedhetett, neki nem volt senkije, akitől húsvétra ajándékot kaphatott volna. Csak hallgatott, és keserű­séggel a szívében gondolt az eljövendő szép ünnepre. Szeretett volna egy nagy csillogó ezüsttojást, ami­lyent a kirakatban látott. Mindennap megállt a kira­kat előtt, és órákig nézeget­te, hívogatta, csalogatta ma­gához, de a tojás nem moz­dult, mert arany szalaggal kötötték dobozához. Mond­ta is: — Nem mehetek hozzád, Szegény Jóska. A kirakat­ban én érek a legtöbbet, engem biztosan megvesz va­lami gazdag ember, ne ha­ragudj rám! Jóska szomorúan elsom- fordált az üzlet előtt, és többet nem állt meg előtte. Odahaza elmondta nagy­anyjának, közben könnye­zett, sírt: nagyanyja nem tudta megvigasztalni. Húsvét éjjelén csodálatos álma volt Jóskának, övé volt a szép, nagy ezüstto­jás, és amikor kinyitotta, nyuszik, csirkék ugrottak ki belőle. Jóska szíve repesett a boldogságtól, szerette vol­na megköszönni a szép ajándékot, de egy árva szót sem tudott kimondani a száján. Nem tudott hinni a szemének, nem tudta elhin­ni, hogy szebb és több aján­déka legyen, mint ami a nagy kirakatban volt együtt­véve. Hívta a nagymamáját: becsoszogott az öreg néni és most már ketten gyö­nyörködhettek a húsvéti to­jásban, nyuszikban. Szeret­te volna barátainak is meg­mutatni, kiabált is utánuk, de hiába, azok nem hallot­ták meg, nem jöttek be hozzá. A nagy kiabálásra feléb­redt Jóska nagymamája, mert azt hitte, hogy valami baj érte. — Mi van veled Jóskám, bogaram — mondta a fel­ébredő kisgyereknek —, csak nincsen lázad? — Nincsen, drága nagy­anyám — válaszolt Jóska szomorúan —, csak szép, gyönyörűszép álmom volt! A takaróm tele volt tojá­sokkal, nyuszikkal és most, hogy felébredtem, eltűnt valamennyi. A nagymama megölelte unokáját, megcsókolta izga­lomtól izzadt homlokát. Rá­juk sütött a tavaszi napsu­gár arany csillogó fénye: mindketten sírni kezdtek, könnyeik a takaróra hullot­tak és csodák csodájára, minden könnycseppből to­jás, nyuszi, kiscsirke ugrott elő: a kopott takaró újra megtellett ajándékokkal. Csoda történt. A szívük megtelt boldogsággal, hús­vét gyönyörű reggelén. Szarka Zoltán Szirmay Endre ANNA-VARÁZSLÁS Anna, Anna, kicsi Anna, túl az óperenciákon megtanítlak varázslatra, gyémánt alma csüng az ágon, ha lehunyod kerek szemed, oda száll majd szárnyas lovad, ez már varázslóvá tehet; hogy megismerd a titkokat; mormold el p varázsigét, ha a tizenkét vitézed a sok tündér mind p tiéd, a vad sárkánnyal már végzett, elvisznek ők - hogyha kéred üveghegyen túl találod bejárni a messzeséget; az itthoni szép világot; selyem felhők szállnak veled, mára ennyi varázs elég, lobogtatják víg éneked, nyisd ki szemed — a messzeség arany hold és ezüst csillag két karodban ‘ringatódzik hajad bojtján messze csillog; a holnapi varázsszóig. Húsvéti talány A rejtvény üres kockái­ba írjátok be a következő szavakat, ahova odaillenek: 11 betűs: TOJÁSFESTÉS. 9 betűs: LUDASKÁSA, SZEMTELEN. 7 betűs: BAKFARK, SZERVEZ, TAKARÍT. 5 betűs: KACSA, LOHOL, NOBEL, SISAK, TETŰZ, TOJÁS. 3 betűs: ARA, ETA, ŐRI, ZTE. Ha a megfelelő helyre be­írjátok a szavakat, akkor olvassátok sorban össze a számozott kockák betűit, egy húsvéttal kapcsolatos fogalmat kaptok. (A helyes választ a 15. oldalon találjátok.)

Next

/
Thumbnails
Contents