Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1., szerda Somogyi Néplap 3 Érdekektől és érzelmektől mentes történelemképet Ormos Mária az elmúlt negyven évről A földhivatal pártalapszerveiet* javasolja Növeljék a választás demokratizmusát A megyei földhivatal pártalapszervezete a megyei pártbizottság pártértekezletet előkészítő leveléről tárgyalt. Ebben a levélben a megyei párt- bizottság javaslatokat kért a párt megújulásához. Az alapszervezetünk tagjai — alapos feldolgozás után — álláspontjukat részletesen kifejtik a levéllel kapcsolatosan. A fontos kérdések közül egyre azonban külön is észrevételt kívánnak tenni. Az áprilisi megyei pártértekezlet — hangzik az alapszervezet állásfoglalása — új megyei első titkárt választ. Ne tekintse senki leegyszerűsítésnek, de nyilván nem az első titkár személye lesz a garanciája a megyei pártélet megújulásának. A választás nem csökkenti az egyes párttagok felelősségét a további munkában. A várakozás nagy, s hogy a választást a párttagság minél nagyobb köre magáénak érezhesse, javasoljuk, hogy a megye pártbizottságai, a Hazafias Népfront, a szakszervezetekben, a munkahelyeken dolgozó párttagok csoportjai, az oktatási és tudományos élet politikai műhelyei tegyenek nyilvános javaslatokat a megyei pártbizottság első titkárának személyére. A javaslatokban szereplő személyek — megfelelve a velük szemben megnyilvánuló bizalomnak — a nyilvánosság előtt, a Somogyi Néplap hasábjain fejtsék ki álláspontjukat a jelen és a jövő feladatairól, szembesüljenek korábbi döntéseikkel. A jelölőbizottság és a pártértekezlet küldöttei ennek alapján dolgozhatnak. Ügy ítéljük meg, hogy e módszer nélkül a jelölőbizottság óhatatlanul olyan kézenfekvő megoldást talál csak, amely nem felelhet meg a párttagság választások demokratizmusa iránti várakozásnak és félő, hogy a jelenlegi apparátus jószándékú segítsége is ilyen irányban befolyásolná a jelölést. Ne „káderkritériumok”, szűk politikai csoportosulások kompromisszuma, hanem a tagság demokratikus választása döntsön, a tényleges ismeretek birtokában. Ha nem elég már az idő, akkor a pártértekezlet nyilvánít-' sa ki azt a szándékot, hogy kádermunkájában a javaslatunkat beépíti, s a XIV. kongresszusra való készülődés időszakában már esetleg nem is a küldöttek útján, hanem közvetlen módon választja meg á párttagság a megyei pártélet vezetőit. Javaslatunkat a megye pártéletének megújulását támogatva, a megújulásban való tevőleges részvétel szándékával tesz- szük. Vadászörökség Nem lesz párt a Münnich Társaságból A többpártrendszer önmagában nem old meg semmit, az a kérdés, hogy ezek a pártok mit tudnak tenni a gazdasági fellendülés érdekében — mondta az MTI munkatársának Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság (MFT) ügyvezető titkára. Hozzátette: „az alakuló pártok már bejelentették, hogy igényt tartanak állami támogatásra, csak azt nem tudjuk, hogy a dolgozók vagy a nyugdíjasok rovására kívánnak-e pénzhez jutni”. Az ügyvezető titkár elmondta, hogy az MFT a február 10—11-ei KB-ülés után sem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az Ideológiai alapon áll, mint az MSZMP, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben — elsősorban a vezetési munkastílust illetően — -kritikai észrevételeket tesz. A társaság a jövőben is mozgalomként küzd a marxi ideológiai alapokon nyugvó szocializmus megteremtéséért, illetve fellép a jobboldali, polgári restaurációs törekvések ellen. Az MFT munkájával azt szeretné elérni, hogy visz- szanyerjék hitüket azok a tömegek, amelyek a szocializmus hívei, de az utóbbi tizenöt esztendőben elvesztették bizalmukat. Berényi Ferenc szerint a mai problémák gazdasági alapokon nyugszanak. Az ebből kiindult társadalmi vita nem viszi előre az ügyet, mert a gazdasági irányítás is a napi politikával kénytelen foglalkozni. Pedig a tömeg számára csak a jól szervezett, gazdaságos, értéktöbbletet teremtő termelés biztosíthatná a megélhetés alapját. Az ügyvezető titkár arról is szólt, hogy szerinte még túl korai 1956 értékelése, hiszen az akkori események szereplői közül sokan élnek. Azt a véleményét, azonban leszögezte, hogy 1956-ot egyértelműen népfelkelésnek nevezni meggyalázása 1848- nak, s azt mondta: az események jobbító szándékú tüntetéssel kezdődtek, de fokozatosan véres ellenforradalomba torkollottak. Az 1988 novemberében alakult Münnich Ferenc Társaságnak ma már több mim tízezer tagja van. Szinte valamennyi megyében és sok városban helyi csoportok működnek. A tagság mintegy 65—70 százaléka tagja az MSZMP-nek. A társaság a közeljövőben megtárgyalja a működési szabályzatát és megtartja alakuló közgyűlését. (MTI) Kovács Ferenc, a Microsystem kisszövetkezet nemrég megnyitott pécsi kirendeltségének a vezetője: — Ebben az utcában is van rajtunk kívül két-három hasonló vállalkozás. Az egész városban vagy egy tucatot tudnék mutatni. Tehát hiába is mondanám, hogy csak nálunk érdemes körülnéz**!. - Élesedő versenyben igyekszünk kínálni áruinkat. És ez jó, mert a magyar gazdaságnak a számítógépek terjedésének használ. Természetesen mi is, mint minden vállalkozó, azon igyekszünk, hogy e vetélkedésben nyerjünk, különbek legyünk a többieknél. — Milyen eszközökkel igyekeznek befutni? — Például a pécsi iroda megnyitása is új eszköz. A szövetkezet forgalma egy- milliárd forint körüli. Igen gyorsan fejlődtünk az utóbbi időben. De rá kellett jönnünk, hogy ezt a fejlesztési Időszerű belpolitikai kérdésekről. valamint a Központi Bizottság által létrehozott történelmi munkabizottságnak az elmúlt évtizedek történelmi útját elemző tevékenységről és tapasztalatairól tartott előadást és konzultációt hétfő délután Kaposváron vezető propagandisták és pártaktívák részére Ormos Mária akadémikus, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, az MSZMP KB, valamint a történelmi munkabizottság tagja. VALL A MŰLT Élve az alkalommal, arra kértük a professzorasszonyt, foglalja össze a jelen helyzet kialakulásának történeti okait. — Az elmúlt több mmr négy évtizedes indulása rendkívül ígéretes volt 1944 decemberében. ígéretes az ország gazdasági fejlődése, a társadalmi és az ehhez kapcsolódó politikai nyitottság esélyei szempontjából is. Azzal együt, hogy már ekkor világos volt: ez az ország a korábbi nemzetközi erőviszonyokat tükröző megegyezések értelmében a keleti féltekéhez tartozik. Nem mutatkozott még a jele annak, hogy a népi demokratikus országokra rá fog vetülni a sztálinizmus, amely a 30-as évekre alakult ki a Szovjetunióban. 1948— 49-től kerültünk arra a kényszerpályára, mely tragikus fejlemények felé terelte az országot. Az ellentmondásos folyamatok hatására 1953-ban egy áttörési kísérlet kezdődött, s ez vezetett el 1956-ig különböző politikai hullámzásokon, s cikkcakkökon át. Az 1956-os robbanást voltaképpen az okozza, hogy ezit az áttörést nem sikerült végigvinni. Történészként ezzel kapcsolatban fontosnak tartom Szabó István fölismerését: azt, hogy a nagy agrármegmozdulások általában nem a legrosszabb helyzetben, ha úgy tetszik, nem a mélyponton következnek be. Nem akkor, amikor a parasztnak legrosz- szabbul megy, amikor nagyon el van nyomva, amikor az életéért küzd, hanem amikor emelkedni kezd é* hirtelen valamilyen romlás következik be. Hasonló összefüggések érzékelhetők e korszakban Magyarországon. Látni kell, ütemet csak Budapestről nem lehet tartani, ezért megkezdődött a decentralizálás. A nagyvárosokban nyitunk irodákat. — És mivel csábítják a vevőket? Alacsony árakkal? — Nem, azaz: nemcsak azokkal. A legtöbb esetben valamivel drágábbak vagyunk a vetélytársaknál. Ez sem titdk. De garanciális és azon túli, megbízható szervizt is nyújtunk. És teljes körű a tevékenységünk! Tehát, ha kell, egész géprendszereket, hozzájuk telexet, telefaxot, tehát a számítógép környezetéhez minden szükséges holmit kínálunk. Es típusprogramökat is adunk el, valamint egyedi programgyártást is vállalunk. Oktatótermünk van, ahol vevőink szakembereit tanítjuk és továbbképezzük. Ami ma különösen fontos: jogtiszta és vírusmentes programokat adunk. Nagyon sok ma a kalózvállalkozás. Sok baj is származhat ebből. Mi kehogy 1956 a maga belpolitikai logikája szerint nem ment végig. EGY SZÓ NEM MINŐSÍTÉS Ez az oka, amiért nem le-- hét csupán egyszavas kifejezésekkel minősíteni és meghatározni az 1956-os eseményeket. Nem egyértelmű, hogy mennyi volt ebben az országban a tényleges ellenforradalmi erő és az sem, hogy ha magában vívja meg ezt a küzdelmet, akkor mi lett volna a végeredmény. Tény viszont: annak, hogy mindez ilyen hirtelen véget ért, a folyamatok belső logika szerinti kiteljesedése előtt, az lett a következménye, hogy a párt reform- szárnyának egy része ugyan hatalomra került, ám erősen korlátozott módon. Ügy hogy sem a saját toleranciáját, sem a reformprogramját nem tudta hosszabb ideig, 1962-ig megvalósítani. Vannak, akik ezzel vitatkoznak. Szerinte az 1958- as határozatok — például a sokat emlegetett művelődéspolitikai —, a nemzetközi helyzetből adódó fékek miatt nem jelentett igazi áttörést. A tényleges társadalmi megbékélés és a reformpolitika kezdetét az 1962-es határozatoktól számítom. Ezek voltak az első határozott állásfoglalások a sztálinizmus és annak minden módszere ellen. Akkor mondták ki: meg fogják akadályozni, hogy ez bármikor újraéledhessen, akkor kezdődtek az amnesztiák, valamint az ÁVH tevékenységének a felülvizsgálata, akkor jött létre a különböző társadalmi rétegekkel való megegyezés lehetősége. Ez a folyamat folytatódott azután, újabb törésekkel. Az egyik ilyen 1972. VALÓS MEGÍTÉLÉST — Amikor megtorpannak az 1968-hoz kötött ,reformtörekvések ... — Azután ismét egy újraindulás következett, amelyet a reformok és visszarendeződések hullámzása jellemez. Hogy később hogyan jutott a párt abba a helyzetbe, hogy már rég mást kellett volna csinálni, saját korábbi reformeszméin is túllépve, újabb reformok irányába, hogy mi okozza a mindeközben tapasztalható tehetetlenséget és pangást, erre még nincs nyesek vagyunk a tisztességre. Vírusmentes programok . . . Ha a számítástechnika egészében nem is, a „vírusfer- tőzésiben” hamar elértük a világszínvonalat. Magam is láttam a KVGY-bem futó egyik program elején: vigyázat, egy vírus előfordulhat ... És a védekezés módját is kiírta a gép a képernyőre. Mi is a számítógép „vírusa”? Eredetileg épp a programvédelemre szánták, beíródott a memóriába egy olyan utasítás, amely megakadályozta a program elválaszom. Azt gondolom, a közelmúlt tudományos igényű föltárása és tanulságainak megvonása még előttünk van. — iAz 11956 árnyaltabb megítélését kísérő viták és értetlenség a múlttal való szembenézés kockázataira is utal, \s arra, hogy évtizedek ipropagandája után nehéz ia tényeket is -hitelesíteni a közvélemény előtt. — Valóban tapasztalom, hogy most egyesek a kétségbevonhatatlant is kétségbe vonják. A tények valós megítéléséhez és ahhoz, hogy az objektivitást ne csorbítsák napi politikai érdekek, bizonyos távlat kell. — A történelemképnek meg kell tilsztulnia az érzelmektől, a szubjektív megítélésektől is. Ez törvényszerűen időt igényel, s nemcsak a szocialista történetírásban. SOMMÁS BÉLYEGEK NÉLKÜL — Ami például az úgynevezett ötvenes évek megítélését illeti, különbséget kell tenni egy rossz rendszer és a tömegek között. A milliók akik 1951—1952-ben az utcán mentek vörös zászló alatt, túlnyomórészt jóhiszemű, jót akaró emberek voltak, akik egyszerűen hitték, hogy Rákosi Mátyás a jó útra viszi ezt az országot. Ahogy azonban e tömegekről le kell venni a sztálinizmus bélyegét, ugyanúgy nem bélyegezhetjük sommásan ellenfonradal- márnak azokat a nem kevésbé jószándékú munkásakat, értelmiségieket, majd parasztokat, alkik 1956 októberében megindulták, mert nem láttak más lehetőséget, mert egyre késtek a megoldások. Különbséget kell tenni aközött is, hogy hova jutott valami, és, hogy milyen szándékok vezették a népi tömegeket, akik az utcákra vonultak. Nyíltan kell beszélnünk arról is, hogy a történések kimenetele nem az utcán dőlt el, fianem a vezetésben, v amely időveszteségbe került és cselekvés- képtelenné vált. Végül is a most nyilvánosságra került állásfoglalás nem jelenti e korszák feltárásának befejezését. A munkát, a még árnyaltabb kép kialakítását tovább kell folytatnunk. — Köszönöm a véleméA pécsi bemutatóterem lopását, másolását. Utóbb már szándékosság is előfordult és a számítógépvírus sajátossága, hogy terjed, önmagát sokszorosítja és ezzel egész programrendszereket képes tönkretenni, letörölni, használhatatlanná rontani ... Nos, jó völna, ha a számítástechnika terjedne országunkban járványszerűen! Vírusok nélkül. Luthár Péter Szokásos évzáró közgyűlését a múlt hét végén tartotta a kaposvári Győzelem Vadásztársaság. A Rakópusztán rendezett összejövetelen Tapsonyi János elnök az intézőbizottság nevében egyebek között arról számolt be, hogy sikeres esztendőnek bizonyult 1988 — ezt számadatokkal is alátámasztotta —, s amikor arról szólt, hogy a Győzelem Vadásztársasághoz jelentkezők közül az intézőbizottság kiket s milyen indok alapján javasol felvételre tagjelöltnek, a vadászok elsőként ezt a nevet hallhatták: Havasi Csilla. A közgyűlés résztvevői tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadták a javaslatot. A döntés igencsak meg- bizsergette az első számú ajánló, a nagyapa mostanában beteges szívét. A vadásztársaság elnöke pedig megjegyezte, a vadászat istennőjére utalva: „így már nekünk is lesz Dianánk ...” Hathavi tag jelöltség után vadászvizsga következik, s ha minden sikerül, Havasi Csilla átveszi nagyapjától a stafétabotot és — egyetlen nőként — teljes jogú tagja lesz a Győzelem Vadásztársaságnak. Havasi József maholnap betölti a hetvenet. Ezen az évzáró gyűlésen ott volt a rákói vadászházban. Régi ismerős a nagyberki téesz egykori elnöke, ám hogy az erdőhöz, a vadászathoz ilyen szorosan kötődik, erről akkoriban — úgy negyedszázaddal ezelőtt — nem beszélgettünk. Most viszont megtudtam róla, hogy közvetlenül a felszabadulást követő években már vizsgázott vadőrként. 1948-től pedig vadásztársasági tagként kötelezte el magát e szép és nemes, de sok áldozatot is követelő tevékenységgel. Negyven év a vadásztársaságban, közben — két szakaszban — mintegy másfél évtized elnökként a társaság élén, ugyanennyi időn át tagja volt a megyei fegyelmi bizottságnak — tiszteletre és elismerésre méltó teljesítmény! Havasi József most búcsúzik. „Nagyon szerettem és szeretem ma is az erdőt, a természetet, a vadat. Sok élményben volt részem, s nagyon jó érzés visszagondolni azokra az időkre... Sajnos, az évek eljártak felettem és' bárhogy szeretem is az erdőt, a szabad levegőt, erről le kell mondanom. A vadászatot becsülettel el kdllene látni, de azt én már nem garantálhatom. Magam helyett viszont az unokámat, Csillát ajánlanám; úgy érzem, méltó örököse lehetne a nagyapjának, mert ugyanazt és ugyanúgy szereti, mint én: az erdőt, a vadat, a szakkönyveket...” Ezek Havasi József szavai. Az unoka mondja: — Boglárlellén érettségiztem, s most a Nagyberki Közös Községi Tanácsnál dolgozom. Nagyapám révén ismerem mindazokat az örömöket és gondokat, amelyek a vadászattal járnak — ott voltam, nem is egy körvadászaton. Havasi József, az öreg vadász nyomdokaiba az unoka lép, hogy maga is részese legyen azoknak az élményeknek, amelyekről eddig csak a nagyapa elbeszéléseiből hallott... Hernesz Ferenc Séta a számítástechnika körül Kínál a Microsystem nyét. Bíró Ferenc