Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLV. évfolyam, 70. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 23., csütörtök FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Elfogadták a sztrájktörvényt Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés március 8-án megkezdeti ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A törvényhozók először az ország- gyűlés idei várható programja feletti — a hónap elején megtartott ülésen megkez­dett — vitát folytatták. Dr. Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmár m., 18. vk.), a kisvárdai városi tanács kórház—rendelőintézetének osztályvezető főorvosa az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának megbízásából indítványoz­ta, hogy a parlament idei munkaprogramjában szere­peljen a nemdohányzók vé­delmében hozandó törvény tervezetének megvitatása. Técsy László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk,), a nyír- tassi Dózsa Mgtsz elnöke sokallta az ülésszakok szá­mát, jobb időkihasználásra intette képviselőtársait, ön­mérsékletet kért a hozzá­szólóktól. Nehezményezte azt is, hogy az előterjesztők törvénytervezet-áradatot zú­dítanak az Országgyűlésre, így állandó időhiánnyal küszködik a törvényhozó testület, s ezért nem tud fe­lelősségteljesen dönteni. Javasolta: alakuljon egy bizottság, amely meghatá­rozza, hogy az Országgyűlés a mandátumának lejártáig még milyen témákkal fog­lalkozzék. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m., 20. vk.), a keceli Szőlőíürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke ki­fogásolta, hogy a kormány gazdasági csomagtervének számos eleme nem szerepel a parlament idei programjá­ban. Ezután a kormány illeté­kesei válaszoltak a képvise­lőknek. Csehák Judit szociá­lis és egészségügyi minisz­ter hasznosnak tartaná a kérdés megvitatását, de — mivel egyelőre nem alakult ki az országban dohányzás- ellenes közvélemény — tartani lehet a javaslat visz- szautasításától. Szűrös Má­tyás azt a kérdést tette föl a képviselőknek, hogy még az idén beiktassák-e az igen zsúfolt napirendi tervbe a dohányzásellenes törvény megalkotását. Á törvényho­zók többségi szavazattal el­vetették a kérdés idei na­pirendre tűzését. Nyers Rezső állammi­niszter elmondta: a kor­mány dolgozik a reform­csomagterven. Várhatóan nyáron elkészül vele, így az ősszel az Országgyűlés elé tudja terjeszteni. Eke Ká­roly képviselő (Csongród m., 10. vk.), a Magyar Rá­dió főmunkatársa) azt ja­vasolta, hogy a kormány a reformprogramot két hóna­pon belül terjessze a parla­ment elé. Nyers Rezső úgy vélekedett, hogy felelőtlen­ség volna ilyen rövid határ­időt vállalni. A képviselők túlnyomó többsége a kor­mány álláspontjával értett egyet. Szűrös Mátyás ezután em­lékeztetett azokra az általá­nos . jellegű javaslatokra, amelyek a két héttel ezelőt­ti vitában elhangzottak, to­vábbá azokra a konkrét kép­viselői indítványokra, ame­lyek a programtervezet' ki­egészítését, módosítását cé­lozták. A nagyberuházások­kal, illetve a gazdaságilag elmaradott térségekkel ösz- szefüggő indítványt a stabi­lizációs munkaprogram végrehajtásáról szóló beszá­moló kapcsán célszerű meg­vitatni — mondta Szűrös Mátyás. Az éves, illetve a középtávú népgazdasági terv jóváhagyási eljárásá­ról akkor indokolt dönteni, amikor majd módosítják a népgazdasági tervezés rend­szeréről szóló törvényt. Be­jelentette továbbá: a • Mi­nisztertanács a júniusi ülés­szakra kérte átütemezni a honvédelmi törvény, vala­mint a büntető törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Határozathozatal követ­kezett, először egy részté­mában. Túlnyomó többség­gel — mindössze négy tar­tózkodás mellett — fogad­ták el a törvényhozók Ko­vács László képviselő azon javaslatát, hogy az Ország- gyűlés 1989. évi programja egészüljön ki az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal be­számolójával az időszerű bér- és munkaerőgazdál­kodási feladatokról. Az Országgyűlés az 1989. évi várható programját négy ellenszavazattal elfogadta. Az önálló képviselői in­dítványok napirendre tű­zéséről tanácskoztak ezután a képviselők. Szűrös Má­tyás bejelentette, hogy Szir­testté dr. Tomsits Erika (Bp., 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Sz. Gyermekklinikájá­nak tanársegéde március 1- jén három önálló indítványt nyújtott be. Az első indít­ványban azt javasolta, hogy a decemberi ülésszak napi­rendjén szereplő tájékozta­tási törvény megalkotását u nyári ülésszakra hozzák előre. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter nem java­solta hogy az új tájékozta­tási törvényt az eredeti ütemtervtől eltérően, már a nyáron megvitassa az Or­szággyűlés. Ez a törvény rendkívül nagy jelentőségű, érinti az egész ország, az egész társadalom nyilvá­nosságának szerkezetét, in­dokolt tehát, hogy széles körű társadalmi vita előzze meg. •A képviselők — 23 támo­gatószavazattal, 12 tartózko­dással — elvetették Szirtes- né dr. Tomsits Erika indít­ványát. A képviselőnő második indítványa azt szorgalmaz­ta, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja meg a választójogi törvény ter­vezetet, még ebben az év­ben, a szeptemberi és a de­cemberi ülésszakon. Kul­csár Kálmán egyetértett azzal, hogy a parlament két fordulóban tárgyalja a tör­vényjavaslatot, ám — mint mondta — egyelőre nem tud pontos határidőt megjelöl­ni, mert az új választójogi törvény megalkotása előtt politikai tárgyalásokat kell folytatni, s a választójogi törvény politikai döntés függvényeként kerül majd a parlament elé. Ezzel a képviselőnő egyetértett, s az Országgyűlés is egyhan­gúlag elfogadta a miniszter javaslatát. Az önálió képviselői in­dítvány harmadik része ar­ra vonatkozott, hogy az 1990-ben esedékes képvise­lő-választásokat 1990 elejé­re írják ki, továbbá, hogy az új alkotmányt az újon­nan megválasztott Ország- gyűlés fogadja el vagy bo­csássa népszavazásra. Szű­rös Mátyás rámutatott: az indítvány elfogadásának föltétele, hogy az Ország­gyűlés megalkossa az új vá­lasztási törvényt; a parla­ment saját feloszlatását ad­dig nem mondhatja ki. Ugyanis ez esetben a jelen­leg hatályos választási tör­vény alapján kellene a vá­lasztásokat megtartani. Er­re való tekintettel javasol­ta: az Országgyűlés az in­dítványt ne most tűzze na­pirendre, hanem az abban foglaltakról az új. választá­si törvény megalkotásakor döntsön. Ezzel a javaslat- tevő is egyetértett. Az Or­szággyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az indítványt most nem tűzi napirendre. Ezt követően az elnök be­jelentette, hogy az ülésszak előtt öt nappal, március 17- én nyújtotta be Bödőné Ró­zsa Edit (Csongród m., 3. vk,), a Taurus Gumigyár energetikusa önálló indít­ványát, s ebben a hatály­ban levő választási törvényt érintő módosító javaslatot tett. Mivel az indítvány a házszabály által megszabott határidőn túl érkezett, nem volt mód arra, hogy előze­tesen kiküldjék a képvise­lőknek. Az indítvány napi­rendre tűzéséről az Ország- gyűlés áprilisi ülésszakán határoz. Ezután Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal el­nöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törvényja­vaslatot. Halmos Csaba előterjesztése Mint mondotta: olyan törvényjavaslat kerül napi­rendre, amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Ha a munkaviszony kereté­ben is valódi érdekegyezte­tés kialakulásával kell szá­molnunk, annak jogi felté­teleit is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szerve­sen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói ér­dekérvényesítés egyik drasz­tikus eszköze. Ebben a meg­közelítésben a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogy az érdekegyeztetési folyamat­ban az összhangot biztosít­sa, mégpedig annak a vilá­gon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartá­sával, amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze. Azokban az országokban — mondta —, ahol a sztrájk­jogot biztosítják, rendezik e jog gyakorlásának föltéte­leit is. Ennek több formája lehetséges. A legszerencsésebb az a megoldás, hogy az érintettek — döntően a munkavállalók és a munkáltatók szerveze­tei — megáll apód ássál ren­dezik e kérdést. A magyar jogrendszerbe olyan javaslat illeszkedik, amely a jogi sza­bályozásra épít. Az előkészí­tés során arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körben konszenzust teremt­sünk a szabályozást illetően. Ennek érdekében a terveze­tet két alkalommal is vitá­ra bocsátottuk. A múlt év végén lezajlott első vita so­rán szálmos hasznos, érté­kelhető javaslatot, észrevé­telt kaptunk. Ennek megfe­lelően a tervezetet jelentő­sen átdolgoztuk, s ezt újó­(Folytatás a 2. oldalon) ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRT-VB Május 1-jén nagygyűlés lesz Kaposváron • Tegnap dr. Sarudi Csabának, a megyei pártbizottság megbízott első titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A testület tájékoztatót hallgatott meg a tanácsok idei költségvetési és fejlesztési tervéről, valamint javaslatot a megyei pártértekezlet lebonyolí­tására, tennivalóira. Ezt követően értékelte a testület a státuszgazdálkodással összefüggő központi határozatok megyei végrehajtását, és elfogadta a jelentést a megyei pártbizottság jpiúlt évi költségvetési gazdálkodásáról. A testületet dr, Evner Zol tán, az S2MT vezető tit- 'kára tájékoztatta arról, hogy miként kívánják meg­ünnepelni május 1-jét Kaposváron. Elmondta, hogy hu­szonöt nagyabb vállalatnál és intézménynél kérdezték meg a dolgozókat. Ennek alapján jutottak arra á dön­tésre, hogy az idén nem lesz május elsejei, felvonulás Kaposváron, helyette ünnepi nagygyűlést tartanák a centenáriumi parkban, áhöl köszöntő hangzik majd el, ezt követően pedig kulturális- és sportprogramokat szerveznek, A megyei párt-ivb megerősítette a szakszervezeti el­képzelést, és határozott arról is, hogy a megyei párt­bizottságot megfelelő módon képviseljék a kaposvári május Hjei ünnepségen. 39 és fél millió vezetéképítésre Kaposváron 15 utca kap gázt Döntött a tanácsülés a hozzájárulásról A második fordulóra fo­gadta el a Kaposvári Váro­si Tanács az idei gázveze­ték-építési tervet. A februá­ri ülés elé terjesztett elkép­zelések ugyanis nem nyer­ték meg a városatyák tet­szését, s azt kérték, hogy dolgozzák át. Két változat­ban, egy sokkal megalapo­zottabb terv került a testü­let tegnap délutáni ülése elé. A tanácstagok és a részt vevő érdeklődők is sok kér­dést tettek föl arról, hogy a lakosság összefogásával megvalósuló gázközmű-be­ruházásokat miképpen érin­tette az idei szabályozó rendszer. Most már világos, hogy az adózás kedvezőbb, ugyanis az adóhivatal a sze­mélyi jövedelemadóból 30 százalékot, az általános for­galmi adóból pedig a befi­zetés arányában térít vissza a lakosságnak. A tanács az általános forgalmi adó ará­nyos részének 40 százalékát igényelheti vissza az idén. Sajnos a hitelezés föltételei szigorúbbak lettek. Az eddi­gi háromszázalékos kamatot 18 és fél +1 százalékra emelték fel, s a tanács Is 14 százalékos kamatra vehet föl hitelt. Kedvezmény a lakosságnak, hogy az állam a törlesztőrész felét három­éves visszafizetés esetén ma­gára vállalja. Kaposvár gázvezeték-épí­tési terve két változatban került a tanácsülés elé. Az egyiket a vállalás aránya, a másikat a területi elv alapján állították össze. Mind a két tervben egysé­ges elvnek számított, hogy a gázvezeték-építés költsé­geit a lakosság nyolcvan százalékának vállalnia kell. Az előterjesztés 50 ezer fo­rintos hozzájárulást javasolt. A tényleges kiadás azonban 25 ezer forint, mert a töb­bit visszatéríti az adóhiva­tal. A kedvezmény minden­Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Pierre Cornillont, az Interparla- mentárius Unió főtitkárát, aki a világszervezet na­pokban véget ért centená­riumi konferenciáján vett kire kiterjed, így a nyugdí­jasokra is, aki ugyanis nem tudja a pénzt visszaigényel­ni, anniak a tanács téríti meg. A tanácsülésen ezt az utóbbi elvet vitatták, a szo­ciális támogatás szükséges­ségét érzők azonban mellé­álltak. Voltak más elképze­lések a hozzájárulás össze­géről is, végül is a testület jelen levő 47 tagja nyolc el­lenszavazattal, két tartózko­dással elfogadta az 50 ezer forintos hozzájárulást, Amint az várható volt, mind az „A”, mind a „B” változatnak voltaik támoga­tói. A szavazáskor azonban harmincegyen voksoltak az utóbbira, s csak egy tanács­tag tartózkodott a szavázás- tól. Ezek szerint az idén 5828 folyóméter gázvezeték épül Kaposváron 39 és fél millió forintos költséggel. A lakos­ság hozzájárulása 21 650 000 forintot tesz ki. Gerincveze­ték épül a Szigetvári utca 87-ig, a Bartók Béla utca 81-ig. Lesz gáz a Deseda, a Horgász, a Panoráma, a Lö­völde, a Madár, az Eger- Kapoly, a Rezeda, a Marga­réta, a Nagyszeben, a Bras­só, valamint a Hegyi utcá­ban, a Vasút és az Árvaház közben. Nagyon fontos az a döntés Bogó Zoltán javaslatára, hogy a programon . ktuüi is indulhat gázvezeték-építés o jövőben a lakosság öntevé­keny szerveződésére alapoz­va. Ilyen esetben azonban legkevesebb 35 ezer forintot + 42,9 százalékot (ez a ké­sőbb visszatérítendő adó­hányad) be kell fizetni a városi tanács költségvetési elszámolási számlájára. A programból most kima­radt utcák is sorra kerül­hetnek abban az esetben, ha valahol nem fizetik be any- nyian a hozzájárulást, mint aihányan vállalták. L. G. részt hazánkban. A találko­zón Pierre Cornillon az IPU végrehajtó bizottságá­nak köszönetét tolmácsol­ta az Országgyűlés elnöké­nek a budapesti nemzetközi tanácskozás sikeres megren­dezéséért. Az IPU főtitkára a Parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents