Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. március 18., szombat Somogyi Néplap Megkezdődött a KISZ küldöttértekezlete .. / ne >%. (Folytatás az 1. oldalról) ■ Az ifjúsági intézmény- rendszer átalakulása, más ifjúsági szervezetek megjelenése, a társadalompolitikai intézményrendszer és a gazdaság változása mind-mind hatással van a KISZ-re is. A több ifjúsági szervezet versenyhelyzetet teremt. Ez ellentmondás, azonban a KISZ-nek is érdeke, hogy így legyen. A legnagyobb kihívás önmagunk; a magunk csinálta korlátok, amelyeket össze kell törnünk. Csakis így lehet meghaladni korábbi önmagunkat. Mihalics Veronika szerint megindult ez a folyamat: lassan, bátortalanul, differenciáltan, helyenként a várakozás miatti sodródásban felmorzsolva jó néhány szervezetünket. Mégiscsak ösz- szeálltak mára a területi és rétegérdekeken alapuló, önmagukat definiáló, célokat megfogalmazni tudó új szerveződések alapelemei. A tét nagy: politikai hitelképességünk visszaszerzése, megerősítése a jelenlegi tagságunk, a szervezetben csalódott, attól elforduló fiatalok körében, de az egész társadalom körében is. Ezért mihamarabb le kell zárni a szervezés időszakát, hogy politikai szervezet módjára tudjunk viselkedni. Azaz: legyen nyilvános, a tagság véleményére, akcióképességére alapozott álláspontunk mindenről, ami helyben vagy országosan fontos politikai kérdés, s azt képviseljük a döntéshozó testületekben. Az első titkár szerint a májusi pártértekezlet az MSZMP-ben is fordulatszerű folyamatot indított el, mára azonban még nem vált azzá a párt, amivé lennie kell. Sokszínű, ellentétes tendenciákkal terhes ez a mozgalom is, hitelessége, akcióképessége csökkent, hatása a fiatalok körében is jelentősen gyengült. A KISZ és az MSZMP belső változásai, a társadalmi mozgások kölcsönhatásai indokolják a párt és ifjúsági szervezete viszonyának újragondolását. A direkt módszerek helyett a közös tagjaink általi befolyásolás, a partneri politikai párbeszéd, a szervezeti, tartalmi, személyzeti és anyagi kérdésekben való önállóság és függetlenség a cél. Megkezdődött az együttműködés más alapokra való helyezése, de egyelőre csak példák és nem tartós folyamat jelzik ezt. A párbeszéd, a közösség akcióképes vállalása, az egymástól eltérő tételek nyilvános képviselete — pártprogramot föltételez. Ezt reméljük, hogy az áprilisi megyei pártértekezlet megalkotja. Városi küldöttgyűléseink, réteg- szervezeteink többsége úgy fogalmazott: a KISZ (illetve annak utódszervezete) az MSZMP-vel szövetségesi viszonyban levő ifjúsági szervezet. Nehezen indult a vita a két beszámoló fölött. Elsősorban a iközösségi célú munkavállalás elterjesztése, az úttörőkre való hatás növelése szerepelt a hozzászólásokban, s az is szóba került, hogy mennyire készült föl a KISZ a választásokra. (A tartalmi kérdésekre hétfői lapunkban bővebben visszatérünk.) Mihalics Veronika a vitazáróban annak fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy: az egymással való szövetség- kötéshez a tanácskozás második napján megtalálják a közös nyelvet. Mivel vita volt a megyei KISZ-bizottság (tevékenységének megítéléséről, erről külön szavaztak a küldöttek. 15 tartózkodással, 8 ellenszavazattal azt az értékelést fogadták el, amely a beszámolóban szerepelt. A megyei bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság egész beszámolóját 16 tartózkodással és 2 ellenszavazattal fogadták el a küldöttek. A küldöttgyűlés ma reggel folytatja a munkáját. L. G. NEM AZ ESZMÉT TAGADJUK. HANEM A MODELLT Kérdéseinkre Hern Gyula államtitkár, ax MSZMP KB tagja válaszol Nagy hatású előadást tartott Horn Gyula külügyi államtitkár. az MSZMP KB tagja Siófokon a város és környéke pártalapszerveze- teinek küldöttértekezletén. Ezúttal főként belpolitikai kérdésekkel foglalkozott Sorsunk a reform című előadásában, elemezve azt a történelmi folyamatot, amely a felszabadulástól napjainkig különböző nehézségek elé állította az országot. A többi között hangsúlyozta: 1945-től kezdve Magyarország külkapcsolataiban is jelentős torzulás következett be. 1975-ig változatlanul hatottak a hidegháborús „maradványok”, az egy irányba való orientáltság következménye, amely erőteljesen befolyásolta fejlődésünket politikai gondolkodásunkat, tudatunkat. A NEMZETEK RANGSORÁBAN Lényegében a hagyományos partnerektől szakították el az országot. Az a pangás, amely a 70-es évek elejétől végbement nálunk, döntően a politikai rendszer mozdulatlanságára vezethető vissza. Arra a mozdulatlanságra, mely a többi között a tekintélyelv uralkodásában jutott kifejezésre. A nemzeti jövedelem növekedése nem érte el az évi 2 százalékot, márpedig ilyen körülmények között az ország nem fejlődhet. Nincs lehetősége sem az újratermelésre, sem azoknak a szükségleteknek a kielégítésére, amelyek az ország számára nélkülözhetetlenek. 20 évvel ezelőtt a nemzetek rangsorában a legfőbb mutatók tekintetében a 24. helyen álltunk, jelenleg a 46. helyen vagyunk. Termelékenység, infrastuktúra stb. szempontjából pedig az utolsó helyek egyiken Európában. (Egy-két mutató szempontjából csak Albániát előzzük meg.) Feltétlenül elgondolkodtató a rendszer életképessége szempontjából, hogy 1939- ben Ausztria 40—50 százalékkal volt elmaradva Csehszlovákiától fejlettség tekintetében. ma viszont fordított az arány Ausztria javára. A Szovjetunió és Magyarország, de a többi szocialista ország helyzetét is figyelembe véve azt kell mondanunk, hogy alapvetően a rendszerrel van a baj. Ezzel nem a szocializmus eszméjét tagadjuk, hanem a gyakorlati modellt. A rendszer életképtelennek bizonyult elemeit kell megváltoztatni és minél sürgősebben. MIÉRT SORSUNK A REFORM? — A hogyan tovább? ma mindenütt, minden szinten vitákat kawir. Sokan vallják; először a politika szerkezetét kell megváltoztatni ahhoz, hogy gazdasági életünk is átalakuljon, korszerűvé váljon. Mások úgy vélik, miközben a politikai intézmények megváltoztatásával van elfoglalva a társadalom, a gazdaság „mozdulatlansága" gyógyíthatatlan bajokat okozhat. — A párton belül és kívül alapvetően fontos: meg kell valósítani, mégpedig minél gyorsabban a politikai reformokat — felelte kérdésünkre Horn Gyula. — A gazdaság ugyanis nem véletenül tart ott, ahol tart, nem arról van szó, hogy a magyar ember nem tud, nem akar dolgozni. Tény viszont, hogy a gazdaság elmaradottságát a rossz politikai döntések, a gyakorlat, a hozzá nem értő irányítás okozta. Meggyőződésem tehát, hogy minél gyorsabban meg kell változtatni az egész politikai intézményrendszert, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a legsúlyosabb gondokat jelenleg a gazdasági problémák okozzák. Nagyobb az adósságállományunk, mint a tavalyi év elején tudtuk’ és az elkép- zeltnél lényegesen súlyosabbak a nagyberuházásokkal kapcsolatos döntések következményei is. A kormányzat és a párt gazdaságpolitikája egy kényszerpályára került, s ennek velejárója a népszerűtlen intézkedések tömege. A belső feszültségek, ellentétek, a hangulatromlás tehát nem is annyira a politikai, hanem a gazdasági, szociális körülményekre vallanak. Ez okozza, hogy az emberek nem éreznek A takarékosságot és a hatékonyságot szolgálja Szövetség lesz az SZMT-ből A jelenlegi szakszervezeti megyei tanácsok szövetséggé alakulnak át az országos szakszervezeti tanácskozás határozata alapján. Az SZMT december 14-i ülésén alakult meg a szövetséget előkészítő kilenctagú koordinációs csoport. Két tagjától — Svajda József SZMT- titkártól és dr. Galabár Emiltől, a Medosz megyei titkárától kérdeztük: hol tartanak az előkészületekkel? — Elkészült az első írásos tervezet — kezdte Svajda József. — Véleményt mondtak a szakmai-ágazati megyebizottságok vezetői, egy sor alapszervezet, munkahely. Azt szeretnénk, ha a somogyi szakszervezeti tagok igényeinek, érdekeinek megfelelő szervezet jönne létre. Kis létszámú szakértő gárdával lássa el feladatát, s elsősorban az érdekvédelemmel foglakozzék. Az ősz- szel várhatóan megszűnik az elnökség, és az SZMT. Tartalmában is más lesz az új szervezet. A tagságot elsősorban nem a szerkezeti rend és a testület érdeklik, hanem az, hogy valós érdekeket képviselő, feltáró ie- g.ven a szakszervezeti munka. — A Medosz megyei bizottságának álláspontja szerint szükség van egy szövetségre — mondta dr. Galabár Emil. — Ez teljesen más szervezet lesz, mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, tehát helyénvaló az a megfogalmazás, hogy az SZMT megszűnik. Az új szövetségnek ténylegesen a tagság, az alapszervezetek érdekvédelmi szervezeteként kell működnie, összehangoljuk a különféle ágazatok saját dolgozóinak érdekeit. s továbbítjuk az illetékes szerveknek, szervezeteknek. Ezt egy ágazat a saját hatáskörében nem tudja eredményesen érvényesíteni. Ez a szervezet összegyűjtve képviselné ezeket az érdekeket. Ennek a szervezetnek éppen ezért a feladatokhoz kell igazodnia összetételét, nagyságát illetően. — A SZOT a közeljövőben ajánlásokat tesz a szövetség felállására, szerkezetére, tartalmára — folytatta Svajda József. — Ezt nekünk nem kell másolnunk: a keretet somogyi tartalommal kívánjuk megtölteni. — Kisebb lesz az apparátus is? — Egy országos döntés értelmében 50 százalékos csökkentést kell június 30-ig végrehajtani. Hat ember marad az SZMT jelenlegi apparátusából: lesz egy vezető, titkárok nélkül, és olyan jól képzett szakemberek. akik íogalkoztatás-poli- tikával, munkanélküliséggel, szociálpolitikával, szolgáltatásokkal, életszínvonallal- a munkanélküliek alapszervezeteivel foglakoznak. Fontos, hogy a szövetség gazdálkodjon a szakszervezet vagyonával, s annak a hozadékát használjuk fel nemes célokra. Elképzelhető, hogy lesz saját munkanélkülisegélyalapunk. Dr. Galabár Emil: — Tagságunk véleménye szerint nincs szükség párhuzamosan tevékenykedő apparátusokra. Ezt egy módon tudja hatásosan befolyásolni, mégpedig azáltal, hogy a tagdíjrészesedést csökkenti. A Medosz központi vezetősége például úgy foglalt állást. hogy az előző évi 55 százalékos részesedés helyett az első félévben 45 százalékot ad át a központnak, a második félévtől pedig az alapszervezetek 40 százalékra csökkentik a hozzájárulást. Még az sem végleges: ha a tagság úgy látja majd. hogy még túl sokan és pazarló módon élnek az átutalt pénzből, akkor tovább csökkenti a hozzájárulást a kongresszus után. — Ez is kényszerítő erő? — Ez nagyon nagy kényszerítő erő — helyeselt Svajda József. — Gazdálkodnunk kell a vagyonnal. Akár kockáztatni is, és amit keresünk, azt a tagság javára fordítani. A szövetséggé válás az őszig bonyolódik le. Mi csak elképzeléseket gyűjtünk össze: a végső szót a tagságnak, az alap szervezeteknek kell kimondani. Lesz olyan, aki csatlakozik a szövetséghez, és olyan is, aki nem. — Hogyan kérdezik meg az alapszervezetek véleményét? — A Medosz megyei bizottságánál a titkári tanácskozás jogosult minden testületi feladatkör ellátására. Ezért itt foglalunk állást a szövetséghez való csatlakozásról. Ezt megtehetik kü- lön-külön is az alapszervezetek. az utóbbi időben azonban megerősödött az a vélemény: az összes alapszervezet egységesen csatlakozik. s bejelentené az érdekeltségét a szövetség megalakítására. — Ez azt is jelenti, hogy bármilyen szakszervezeti csoport, alapszervezet, amely elfogadja az alapszabályt, csatlakozhat ehhez a szövetséghez — egészítette ki Svajda József az elhangzottakat. Lajos Géza lényegi elmozdulást a gazdaságpolitikában, a gazdasági helyzetben. Legutóbb is azt hangsúlyoztuk, hogy a kormányzatnak diktatúrát kell gyakorolnia a piaci mechanizmusok kiépítése érdekében. Nem tűrhetők immár a végtelen egyeztetések, a megalkuvások, a kibújások a felelősségre vonás alól. .. Nos, ezen az úton épp hogy megkezdte a kormány a következetes munkát. Itt utalnék ismét a politikai szerkezet megváltoztatásának szükségességére. Amíg lehetővé teszi a rendszer, hogy bizonyos nagyvállalatok, ágazatok „kijárhassanak” maguknak előnyöket, addig nem lehet rendet tenni a gazdaságban. Ide tartozik az is, hogy — bizonyos vélemények ellenére — nem amiatt késlekedik a tőke, mert bizonytalannak érzi belső helyzetünket, hanem mert nem képes elviselni azt a bürokráciát, amely változatlanul létezik gazdasági életünkben. KONTRASZELEKCIÓ, BÜROKRÁCIA — A politikai élet elsivá- rosodásához jelentősen hozzájárult a kontraszelekciós gyakorlat a káderkiválasztásban. Ez azonban nemcsak a párt- és KlSZ-apparátu- sok elbürokratizálódását okozta, hanem a gazdaságra is kedvezőtlenül hatott, hiszen sok gazdasági vezető ezekből az apparátusokból került vezető posztokra a cégeknél. Ok azok, akik a tanulóéveket mindjárt első vagy második számú vezetőként töltötték egy-egy szakmában, vállalatnál. Erről mi a véleménye? — Kétségtelen, a gazdaságban is súlyos károkat okozott a kontraszelekció. Az egyik legnagyobb baj, hogy nem oda való vezetők irányítanak. A legtöbben közülük még mindig nem érzik a „saját bőrükön”, hogy jól avagy rosszul dolgoznak-e. Nem bocsátják el őket, nem csökken a jövedelmük. Ám ez nemcsak a vállalatokra, hanem a minisztériumokra is vonatkozik. Ha egy minisztérium valamit nem tesz meg, abból különösebb hátránya nem származik. Nos, meg kell változtatni a gazdaságban a vezetők kiválasztásának módszerét és a döntés- hozatal folyamatát is. A gazdaság, mint említettem, a korábbi hibás politika miatt alakult ilyenné, amilyen, s ebben a rossz döntéshozatal mechanizmusa meghatározó volt. A rossz döntések nemcsak a konkrét beruházásokkal, intézkedésekkel kapcsolatosak, hanem a káderpolitikával, a kiválasztással is. A gazdasággal összefüggésben a politika elsődlegességét azért is hangsúlyozom, mert nem beszélhetünk gazdasági megújulásról, ha mozdulatlan marad a politika. Az MSZMP nem azért vállalta fel a többpártrendszert, mert valaki, valakik kényszerítették erre. Az élet kényszerítette rá, mert az egy párt rendszer a gyakorlatban nem bizonyított. Nem tudunk „felmutatni” a világon olyan egypárt-berendez- kedésü országot, mely tartósan fejlődni tudott volna. Az egypártrendszer nem teszi lehetővé a társadalmi ellenőrzést, a párt nem lehet önmaga kontrollja. KOALÍCIÓT AKART — Ön tagja annak a bizottságnak, amely 1956 történelmi értékelését tűzte ki célul. Előadásában is foglalkozott ezzel a témával, majd számos kérdést intéztek önhöz, például Nagy Imrével kapcsolatban. Mások Kádár János históriai szerepéről kérték véleményét. — Dokumentumok bizonyítják, hogy ’56 után Kádár János pluralista, demokratikus kormányzást akart. A Szovjetunióban ez időben nagy viták dúltak a XX. kongresszus értelmezéséről, s két irányzat létezett a vezetésben. Többen attól tartottak, hogy ha a magyarországi koalíciós modell teret nyer, annak a Szovjetunióra és a szövetségesekre is óriási hatása lesz. Az akkori kínai vezetés pedig kategorikusan fellépett mindenfajta érdemi változtatás ellen, s ezt a környező szocialista országok is nehezen viselték volna el. A nyugat-európai kommunista pártok ugyancsak keményen bíráltak minden pluralista szándékot, elképzelést. Mindez jelentős mértékben befolyásolja a Nagy Imre-pert. Ma már nyilvánvaló a bizottság előtt, hogy abban az időben elindult egy XX. kongresszus ellenes hullám, mely végigsöpört az egész nemzetközi munkásmozgalmon. És azzal „tetőzött”, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ’58. májusában előállt egy programmal, melyet a többi pártok, illetve azok többsége revizionistának minősített. Nagy Imréékkel mintegy példát statuáltak a re- vizionizmussal való leszámolásra ... Ami Kádár Jánost illeti; kétségtelen, nagy formátumú személyisége ő a magyar történelemnek, a munkásmozgalomnak. De tény: az utóbbi 10—15 év pangása is a nevéhez fűződik. A február 20—21-i központi bizottsági ülésen Kádár János kiállt a távollétében hozott határozatok mellett, s ez nyilvánvalóan ugyancsak fontos szempont, ha személyiségét, történelmi szerepét értékeljük. — Köszönöm a véleményét. Szapudi András Befejeződött Somogyjádon a posta épületének felújítása. A Pécsi Postaigazgatóság 1,1 millió forintot fordított a költségekre.
