Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

4 Somogyi Néplap 1989. március 18., szombat Ä ve •; n azonos W feltételek kellenek Beszélgetés Frank Gyulával „A piaci viszonyok kiala­kítása, fejlesztése elkerül­hetetlenné teszi a monopol- szervezetek, a monopoljogok megszüntetését” — olvasha­tó a termelőszövetkezetek országos konferenciájának állásfoglalásában. Frank Gyulát, a Tsz-ker nagyatá­di területi központjának vezetőjét arról kérdeztük, hogy a közös vállalat mi módon érzékelte 'azokat a sokasodó nehézségeket, me­lyek napjainkra a szövet­kezetek gazdasági hanyatlá­sához vezettek? — Az alapító szövetkeze­tekkel együtt síró-nevető vállalat közvetetten érzé­kelte a romló helyzetet — mondta. — Mivel már az alakuláskor sem voltak tő­keerősek a somogyi szövet­kezetek, viszonylag kis pénzekkel léptek be, így a vállalat' életét végigkísérte, hogy hatalmas hitelekkel kellett gazdálkodnunk. Hi­telekből vásároltuk meg a szövetkezetek terményeit, termékeit, illetve szereztük be számukra a szükséges anyagokat, eszközöket. Évi félmilliárdnyi hitelre volt szükségünk, így csupán a kamatokra 19—20 milliót kellett fizetni. A gazdasági terhek ellenére a közös vál­lalat évről évre eredménye­sen gazdálkodott, ám ennek pénzügyi előnyeit közvetle­nül nem igen érzékelhették a tagszövetkezetek. Része­sedésüket rendre a válla­latnál hagyták, éppen azért, hogy minél kevesebb hitelre legyen szükségünk. — Feltételezem, hogy en­nek különös fontossága volt tavaly a kormányzat pénzszűkítő hitelezési poli­tikája miatt. — Tavaly nagyon nehéz helyzetben voltunk. Társ­gazdaságoktól, állami part­ner vállalatoktól „szedtük össze”, nyolc-tíz bankkal léptünk kapcsolatba, hogy előteremtsük azt a pénzt, amely szükséges volt a szövetkezetek érdekében végzett forgalmazási fel­adatok elvégzéséhez. Ilyen körülmények között nem le­hetünk igazi versenytársai a monopolhelyzetben levő vállalatoknak. Nekik az in­díttatásuk is kedvezőbb volt és a finanszírozási gyakor­latuk is. — Nem csupán a pénz- gazdálkodás az. ami miatt nem alakulhatott ki az esélyegyenlőség. — Nem. Feltételezem, hogy például az exportjogra cé­loz ezzel. Bizonyos mérté­kig torz helyzet az, hogy a termelőszövetkezetek által termékértékesítésre és be­szerzésre létrehozott válla­latnak nincs joga ahhoz, hogy exportra értékesítse azokat a terményeket, me­lyeket azok termelnek, akik létrehozták a vállalatot. Az igaz, hogy ezen a helyzeten némileg enyhített a múlt évben létrehozott kereske­dőház — ám meglehetősen szűk a listája • azoknak a termékeknek, melyeket a Tsz-íker a 'külpiacon forgal­mazhat. — A gazdaság minden te­rületén, és természetesen az agrárágazatban is, a piaci viszonyok kialakítását, a valós értékrendek vissza­állítását sürgetik a terme­lők. — A piaci viszonyokhoz versenyhelyzet kell! A ver­senyhelyzet pedig csak úgy alakulhat ki, ha minden részvevő azonos feltételek­kel indul. Ez évben a Tsz- ker valamennyi területi központja önálló vállalat­tá alakul. Megítélésem sze­rint a szervezetünk korsze­rűsítésével és a monopol­forgalmazókkal azonos fel­tételek mellett, verseny- képessé tud válni a mi szer­vezetünk. Természetesen ehhez az kell, hogy lényege­sen csökkenjen az export­ban a kiviteli listán szerep­lő cikkek száma, vagyis azoké a termékeké, termé­nyeké, melyeknek külpiaci forgalmazása állami kéz­ben marad. Természetesen fontos, hogy változzon a szövetkezeti vállalatok hi­telezési gyakorlata is. A mostani tsz-konferencián bejelentették, hogy némileg kedvezőbbé válik a szövet­kezetek hitelezése. Nem tu­dom, hová sorolják a szövet­kezeti közös vállalatokat? Jó lenne, ha a létrehozó me­zőgazdasági üzemekkel azo­nos helyzetbe kerülnének. — Ez a vállalati érdek. De milyen előnye származik eb­ből a ma meglehetősen vál­ságos helyzetben levő terme­lőszövetkezeteknek? — Azonos feltételek mel­lett, lényegesen nagyobb eredmények elérésére ké­pes a mi szervezetünk. Ha mi szabadabban és jövedel­mezőbben tudjuk forgalmaz­ni az általunk termelt ter­mékeket, színvonalasabban tudjuk ellátni őket anyagok­kal, eszközökkel, nagyobb lesz eredményünk. És a kör úgy zárult be, hogy ebből az eredményből, magasabb részesedés jut a vállalatot alapító tsz-eknek. Tehát a mi sikeresebb munkánk lendületet adhat az ö gaz­daságfejlesztő törekvéseik­nek. Ezért sürgetjük azonos türelmetlenséggel a piaci vi­szonyok kialakítását, a mo­nopoljogok megszüntetését. Vörös Márta PIACI KORKÉP A bőség kosara A tavaszi szélben földuz­zadt a kaposvári hetipiac. Élénk volt az adok-veszek, ám a bőség kosarából csak az vehetett egyaránt, aki egyaránt bírta bukszával. Hogy ez még nem a Kána­án, az látszott a 200 forintos kilónkénti paradicsomár­ból és abból, hogy a zöld­paprika darabja 20—22 fo­rintot kóstált. Valamelyest mérséklődött a még mindig nem eléggé szívderítő fejes- saláta ára. Most 13—18 fo­rintért kínálták. Ennyiért fordult elő harmatos hóna­pos retek. Méltán sziszeg­tünk a kígyóuborka 180 fo­rintos ára láttán is. 40-ért szerezhettünk be spenótot, tavaszi hagyma pedig csomónként 6-ért is volt. Tíz forint a fejeská­poszta, kétszer ennyi a li­la. Fözőhagyma most 13- ért, lila csemege 16-ért is volt, aki azonban nem volt résén, másfélszer ennyit fi­zetett érte. Az idő vasfoga egyre több kárt tesz a 12 forintos bur­gonyában. Vegyes zöldséget 22—24-ért öntöttek a sza­tyorba. Az idejétmúlt sütő­tök kilója most csak 17 fo­rint. A gombakedvelők 150-ért sampinyon-, 100-ért laska- gombából főzhettek eledelt. A 20 forintos alma már nem az igazi. Ennél is sze­rényebb ízorgiát ígért a kör­te 30-ért. Fölélénkült a baromfipiac, s végre a vevőt nem nézték szárnyasnak. 170 forint mél­tányos árnak látszott egy jó HORGÁSZOKRÓL. DESEDÁRÓL Szeretnénk, ha több hal kerülne a tóba Halas vizét és horgászle­hetőségeit Dunán innen, Ti­szán túl ismerik; hírét ván­dorhorgászok vitték messzi vidékekre. A kaposváriak­nak szinte Mekkája e tó. Nevét három hete vette föl a legújabb somogyi horgász­egyesület. Ennek elnökét, dr. Kovách Gábort kérdez­tük: — Eddig sem volt hiány horgászban a tó partján. Mi indokolta a Deseda HE megalakítását? — Épp a desedai horgá­szok számának növekedése. A megyeszékhelyen és kör­nyékén lakók többsége ide jár; tavaly például majd­nem háromezren váltottak területi engedélyt, a napi­jegyeseket nem is számít­va. Más-más egyesület, sok­féle ember. Mivel pedig e tó nem egyesületi víz (in­tézőbizottsági kezelésben van ugyanis), sokan — an­nak ellenére, hogy itt töltik szabadidejüket — nem érzik igazán magukénak. Nos, el­sősorban ezen a gazdátlan­ság-érzeten szeretnénk vál­toztatni. Nem új dolog ez: a kaposvári horgászok ko­rábban többször is fölve­tették egy önálló desedai egyesület létrehozását: felté­telei azonban nem voltak meg. Ez valósult meg most a Deseda HE megalakulásá­val. A megyei bíróság nyil­vántartásba vette az új tör­vény alapján. Ott a mienk az első bejegyzett horgász­egyesület. — Van-e valamilyen elő­nye az új egyesületnek? lenesen az 1B irodájában (Kaposvár, Füredi út 18.) intézzük az adminisztrációt, aki tag akar lenni, ott lép­het be a Deseda HE-be is. — Terveik? — Rendszeressebbé és élő­vé kívánjuk tenni az egye­sület, a tagság és a vízkeze­lő kapcsolatát. Külön fi­gyelmet fordítunk a fiatal horgászokra: az IB ebben is partnerünk: az ifjúsági en­gedély ára nem változott (évek óta 300 forint). Igyek­szünk segíteni az eredmé­nyes horgászmódszerek el­terjesztését és a „gazda" fe­lelősségérzetével a környe­zetvédelmet; a vízminőség- védelemhez az egyetem szak­embereinek támogatása adja a megfelelő tudományos hát­teret. A társadalmi ellenőr­zés révén hatékonyabban ügyelhetünk az ide járó vándor-horgászokra. A töb­biről csak címszavakban: az egyesület csónakkikötőt bé­rel és csónakot szerez be. ezt a tagak igénybe vehetik. Szándékunkban áll egy kö­zösségi létesítmény, horgász­tanya építése is. Erre tér mészetesen csak akkor ke­rülhet sor, ha a Deseda HE taglétszáma lényegesen na­gyobb lesz. S ami a horgász számára a legfontosabb: mi­vel a befizetett tagdíjakból a működésre csak minimális összeget kell fordítanunk, a Deseda HE azt is elősegíti, hogy évente több hal kerül­jön a tóba. K. F Olcsó lónak is lehet kék a vére 35 kancát és 6 mént tar­tanak a babócsai termelő- szövetkezet bolhói istállójá­ban. Évente 15—20 ügető­versenyen állnak rajthoz a lovak. Homor Kálmán te­lepvezetőtől tudom: kétszer nyertek magyar ügetőder- byt. Délután a boltíves grófi istállóban pihen a Határ­őr Termelőszövetkezet üge­tőménese. Kajdacsi ’ Janos lóápoló ügyel rájuk. Az egyik Greenville névre hallgat és 1 perc 22 másod­perc alatt futotta az egy ki­lométert. A másikat Komor­nyiknak hívják és 1 perc 19 másodperc alatt jutott túl az 1000 méteren. Teljesítmé­nyük értékeléséhez hozzá tartozik, hogy Magyarorszá­gon mindössze 25 ló van, amelyik 1 perc 20 másod­percnél rövidebb idő alatt képes futni ezt a távot. Az egyik közülük itt, Bolhón. Egyszer az egyik lóápoló jártatni vezette Komornyi­kot, és közben az állatban gyönyörködött. Elszólta magát: ..Szebb, mint egv nő” — meghallották, és el­mesélték a feleségének. Megharagudott rá. Azóta ha így dicséri valaki a lovat, nyomban hozzá is teszi: ..ki­véve a feleségem". A harmadik boxban áll Dajka — Homor Kálmán tudja, hogy 1 perc 35 má­sodperc alatt futja le az 1000 métert. Ezért ügetőverse­nyen soha nem vesz részt: a csikói miatt tartják. A szülei megállták a helyüket Berlin, Bécs, Moszkva, Bu­dapest ügetőpályáin. Azt várják, hogy a leendő csikók a nagyszülők gyorsaságát öröklik majd. Bolhón a Twidle-féle te­nyésztési módszert alkal­mazzák: olcsón vásárolják meg a jó képességű szülők gyengébb utódait, s azt te­nyésztik tovább. Nemegy­szer fordult elő, hogy a né­hány ezer forintért vásárolt kancák utódait 30 ezer nyu­gatnémet márkáért is el tud­nák adni. Az olcsó lónak is lehet kék a vére. R. A. A vevők kívánságára extra tartozékok Ötsebességes Ladákat importál a Ramovill — Természetesen, és nem is egy. Egyesületünknek nincs vagyona, így az új ta­goktól nem kér egyszeri be­lépési díjat, és olcsóbb a tagdíjunk is. S mert főképp a desedai .horgászokat tö­möríti, csak az ő érdekeiket képviseli. Az újonnan belé­pőket különben egyszerűsí­tett eljárással vesszük föl. A megyei intézőbizottság is jó partnernek bizonyult: ideig­húsformát mutató tyúkért. Egv bangladesi lakoda­lomhoz is elég lett volna egy 240-re tartott kakas. Ka­csa csak konyhakészen volt — OTP-hitellevélre — 450- ért. A húsvéti tojásfestés­hez most már 2,20—2,50-ért leltünk tojást. Hosszú sor állt a magán haláruda előtt. A legtöbben a 45 forintos keszeget és a 60-ért mért hekket keresték, A Ramovill Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat március 20-tól (hét­ám kelendő voll a ponty is 95-ért. lnyesmestereknek 300-ért tartogattak fogast. A csokronként 15—25 fo­rintos jácint már nem csak ígérte a tavaszt. Egy buké- tára való ibolya vagy más erdei virág 5—6 forintba ke­rült. 30-at fizetett a szegfű száláért, aki ki akart tenni magáért kedvesénél. B. F. főtől) előjegyzést vesz föl a legkorszerűbb Lada és Szamara gépkocsikra. Azok­tól a vásárlóktól fogadnak el megrendelést, akik de­vizával rendelkeznek. A gépkocsik a svéd Matreco cég közvetítésével érkez­nek a Volga menti autó­gyárból. A magyarországi vevők a Külkereskedelmi Bank Rt. „Ramovill Lada" 411-6326-844-73 számú át­utalási . számlájára bármi­lyen konvertibilis valutá­ban befizethetik az autók árát. A megrendeléseket a Ra­movill autószalonjában, az V. kér.. Galamb u. 6. szám alatt veszik fel, s a gépko­csik a Könyves Kálmán kft. 27 a szám alatt vghetők majd át. A vásárlók OTP- devizaszámláról. BC-szám- láról, vagy rokonok, isme­rősök által átutalt devizá­ból vehetik meg a gépko­csikat. A Ramovill az ára­kat úgy állapította meg, hogy a vevő az összeg egy részét forintban fizethesse. Az ötajtós Lada Szamara például 4650 dollárba és 31 ezer forintba kerül. Az árak a vám összegét is tartalmaz­zák. A Ramovill és a Matreco megállapodása értelmében április végén érkezik az el­ső 100 gépkocsi, s az idén összesen 3 ezer jön be az or­szágba. Azokat a keresett típusokat importálja ezen az úton a Ramovill. amelyek a Merkúrnál nem kaphatók. Ilyen a Lada 2107-es 1500 köbcentis motorral, a Lada 21 053-as ugyancsak 1500 köbcentis motorral, a há­romajtós 1500-as 21 083 tí­pusú és 1300-as 2109 típusú Szamara, valamint a 21 093 típusú 1500 köbcentis ötaj­tós Szamara változat. Va­lamennyi típust 5 fokozatú sebességváltóval szerelték, ami segíti a járművek üzem- anva gta ka rékosságát. A vevők kívánságára a gépkocsikat extra tartozékok­kal is felszerelik, egyebek közt légterelő lemezekkel, rádióval- napfénytetővel, dísztárcsákkal. A szervizel­látásról a Ramovill szerző­dést köt a Merkúrral. A ter­vek szerint a javításhoz szük­séges alkatrészeket a Mer­kur szervizhálózata biztosít­ja, s ugyancsak a Merkur vállalja a gépkocsik garan­ciális szervizellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents