Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-17 / 65. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 17., péntek Jasszer Arafat Budapesten Interparlamentáris konferencia (Folytatás az 1. oldatról) (Folytatás az 1. oldalról) A megbeszélésen mindkét fél nagyra értékelte a szovjet külpolitika erőfeszítéseit a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. E diplomáciai erőfeszítések hozzájárultak azoknak a kedvező lehetőségeknek a felerősítéséhez, amelyek a Palesztinái FeLszabadítási Szervezet stratégiájának változásai nyomán kínálkoztak. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a kora délutáni órákban az Országházban fogadta a PFSZ vezetőjét. A rövid eszmecserén az Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy hazánk nyiVárkonyi Péter külügyminiszter újabb magyarországi látogatásra hívta meg Sir Geoffrey Howe külügyminisztert szerdán lezajlott megbeszéléseik alkalmával. A meghívást a brit diplomácia vezetője örömmel elfogadta. Tárgyalásaikat követően a magyar külügyminiszter az MTI londoni tudósítójának elmondotta, hogy országaink kétoldalú kapcsolatait mindketten rendezetteknek és jól fejlődőknek értékelték. Rendkívül barátságos és szívélyes légkörű eszmecseréik során megállapították, hogy a két ország kapcsolatait nem terheli semmiféle olyan probléma, amivel külön kellene foglalkozni és így minden figyelmüket a kapcsolatok továbbfejlesztésének, illetve az időszerű nemzetközi kérdések megvitatásának szentelhették. Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön délben fogadta Várkonyi Pétert. A miniszterelnöik-asz- szony nagyon melegen, régi ismerősként üdvözölte a híres Downing Street 10-be Cunhal Moszkvában tárgyalt Alvaro Cunhal csütörtökön elutazott Moszkvából. A Portugál Kommunista Párt főtitkára gyógykezelés és pihenés céljából töltött hosz- szabb időt a Szovjetunióban. A hazautazása előtti napokban találkozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és a szovjet párt más vezetőivel. Cunhalt a szovjet vezetés Lenin-renddel tüntette ki^ amelyet a portugál polij-: 1 ______i i a. * a t ott a világ felé, a kapcsolatok fejlesztésére törekszik minden együttműködésre kész partnerrel. Elmondta: magyar részről foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy emeljék a Palesztinái Felszabadítási szervezet budapesti képviseletének szintjét. Straub F. Brúnó rámutatott arra is, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok erősítésével hazánk egyben a palesztinok ügyének igazságos rendezését is elő kívánja mozdítani. A megbeszélést követően az Elnöki. Tanács elnöke díszebédet adott Jasszer Arafat tiszteletére. Az ebéden a két vezető pohárköszöntőt mondott. belépő magyar külügyminisztert. Félórás eszmecseréjüket követően Várkonyi Péter az MTI londoni tudósítójának elmondotta, hogy a brit kormányfő hallatlan érdeklődéssel viseltetik a magyarországi fejlemények és reformpolitikánk iránt. Thatcher asszony rendkívül nagyra értékelte mindazt, amit hazánkban a gazdasági és politikai reformok területén tettünk. „Csak azt kívánom — hangsúlyozta a miniszterelnök-asszony —, hogy ezek az elhatározások és változások sikeresek legyenek”. Azt a reményét fejezte ki, hogy a magyarok vállalkozásának sikere elősegíti azt a reformfolyamatot, ami .több más szocialista országban is kibontakozott. Nyomatékosan aláhúzta, hogy megítélése szerint a magyar reformfolyamat sikerének pozitív hatása lesz minden további szocialista reform sorsára is. A beszélgetés során Thatcher asszony igen nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy kormánya erősíteni szándékozik a magyar—brit Az Európai Közösségek szemében a jelenlegi körülmények között szó sem _le- het arról, hogy felújítsa a tárgyalásokat Romániával egy új kereskedelmi és együttműködési szerződés megkötéséről — közölte az Európai Parlament Romániáról rendezett csütörtöki sürgősségi vitájában Frans Andriessen, a közösségek bizottságának külkapcsolato- kért és a kereskedelempolitikáért felelős tagja. A közösség „külügyminisztere” hozzáfűzte, hogy a tizenketkentő és konzultációs mechanizmusok létrehozásáért, majd fokozatosan a tömbök egyidejű felszámolásáért. • Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi szervezetek nem oldhatják meg. kapcsolatokat. Nyomatékosan megerősítette: bátorítani kívánják a brit üzletembereket arra, hogy a továbbiakban még nagyobb érdeklődést tanúsítsanak magyarországi közös vállalkozások, kooperációk és tőkebefektetési lehetőségek iránt. Várkonyi Péter programja csütörtökön este a magyar nagykövetségen zárult azon a fogadáson, amelyet Domokos Mátyás nagykövet adott a magyar diplomácia vezetője tiszteletére. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta az Emberi Jogok Nemzetközi Társaságának küldöttségét, amely Katja Griebnek, a társaság osztrák szekciója elnökének a vezetésével tartózkodik Budapesten. A vendégek elmondták, hogy meg kívánják alakítani az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága magyar szekcióját. Ennek a megszervezését a küldöttség kíséretében levő Szekeres László vállalta magára, aki eddig környezetvédelmi akciókban vett részt. Az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága kormányoktól független, emberbaráti szervezetnek — úgynevezett polgári kezdeményezésnek — tekinti magát, amely a tudomására jutott egyéni jogsérelmek kivizsgálásával foglalkozik. Azok ügyét karolja fel, akiket politikai, faji vagy vallási okoj-c miatt üldöznek. A Társaság pontjáról tájékoztatta Románia brüsszeli nagykövetét. Az Európai Parlament ezt követően 77 szavazattal 20 ellenében határozatot fogadott el, amely leszögezi, hogy a testületet „elborzasztják az emberi jogokat Romániában ért sérelmek, és felszólítja a közösség miniszteri tanácsát, illetve tagállamainak kormányait, lépjenek fel szilárdan annak érdekében, hogy ezeket a jogokat tiszteletben tartsák Romániában — majd különböző lépéseket javasol ennek Mi változatlanul az európai normáknak megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk a szomszédos Romániával. — Minden ország feladatának tartjuk, hogy élen járjon a területén élő kisebbségek jogainak biztosításában. A szocializmus ehhez történelmi lehetőséget teremt, de önmagában nem oldja meg. Nekünk is sokat kell tennünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeket ért egykori sérelmek végleg feledésbe merüljenek, és a nemzetiségi léthez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre álljon. Ebben a szellemben készül önálló nemzetiségi törvényünk. — A magyar külpolitika a nép, a nemzet külpolitikája, sokak közös munkájának eredménye. Az MSZMP a jövőben is aktívan részt vesz alakításában. A nemzet sorsát befolyásoló alapvető kérdésekben párbeszédre és megegyezésre törekszik a társadalom minden erejével, vállalva a tisztázó vitákat is. szerepel az ENSZ és az Európa Tanács tanácsadó szerveinek jegyzékén. A Szovjetunióban három városban (Moszkvában, Le- ningrádban és Vilniusban) működik olyan csoport, amellyel a társaság kapcsolatot tart. Mint Katja Grieb elmondta, a magyar szekció megalakítását azért tartják időszerűnek, mert tapasztalataik szerint Magyarországon nagyon kedvező módon viszonyulnak a romániai menekültek kérdéséhez. Szűrös Mátyás örömét fejezte ki, és üdvözölte a szándékot. Mint közölte, sem jogi, sem politikai akadálya nincs annak, hogy létrehozzák az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága magyar szekcióját. Az Országgyűlés a közelmúltban olyan egyesülési törvényt fogadott el. amelynek alapján lehetőség nyílik az úgynevezett civil társadalom kibontakozására, így a különböző polgári kezdeményezésekre is. Kívánom, édezzék jól magukat nálunk, tanácskozásuk eredményes legyen — mondta végezetül Grósz Károly, megköszönve a hallgatóság figyelmét. A konferencia délelőtt befejezte vitáját arról, miként segítsék a világ parlamentjei a gyarmati rendszer felszámolását, a faji elkülönítés és a fajüldözés minden formájának megszüntetését, hogyan járuljanak hozzá a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításához. Ez .utóbbi kérdésben számos nyugati delegátus bírálta Romániának a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsított politikáját, a falurombolás terveit, az emberi jogok megsértését. Heves bírálat hangzott el egyebek között az Egyesült Államok, Ausztria, Svájc, Üj-Zéland és Portugália képviselőjének részéről. A román küldöttek, élve a válasz jogával, elutasították a bírálatot, azt hangoztatva, hogy országukban megvalósul a nemzetiségek egyenjogúsága — ezt az állítást azdnban mások több felszólalásban vitatták. Harcok Afganisztánban Ellentmondásos jelentések érkeznek az afganisztáni Dzsalálábád környékén folyó súlyos harcokról, ahol mind a két fél saját sikereiről számol be. A kabuli külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtóértekezletén azt közölte, hogy a kormányerőknek sikerült visszaverniük az ellenzék újabb fegyveres támadásait, s a mudzsahedek mind távolabbra szorulnak vissza az ostromlott tartományi székhelytől. Mohammad Nabi Amani szerint a kormánycsapatok akciója nyomán az ellenzéki erők súlyos veszteségeket szenvedtek, s a harcokban négy amerikai és egy szaúd-ará- biai tanácsadó is életét vesztette., A kormány ellen küzdő gerillák viszont a maguk részéről saját sikereikről adtak hírt, közölve: szerdán lelőtték az afgán légierő öt repülőgépét, s az elmúlt két napban.több mint 100 kormánykatonát tettek harc- képtelenné. Európa évtizedei Húsz éve annak, hogy a budapesti felhívással zászlót bontott az európai ösz- szeíogás gondolata. Nehéz időket éltünk akkor. A szocialista országok a csehszlovákiai bevonulás, a szovjet —kínai határháború és Albánia demonstrált különállásának terhét cipelték,, Nyugat-Európát megrendült stabilitása bizonytalanította el, az Egyesült Államokat pedig gyilkos merényletek tartották lázban. A Varsói Szerződés tagállamai mégis esélyt láttak arra, hogy eredményesen ösztönözzék egy olyan Európa megteremtését, amely egyenjogú nemzetek együttműködésének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös megértésének tényezőjévé válhat. Aki végigélte a két évtizeddel ezelőtti diplomáciai csatákat, s jól emlékezik a hullámvölgyekre, az csodálkozhatott az ismételt fel- emelkedésen: azon, hogy a kilátástalannak tűnő szócsatákból történelmileg rövid idő alatt az értelem került ki győztesen. Az 1975 augusztusában Helsinkiben aláírt záróokmányban Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői mindazzal meglepték a világot, amely nem is olyan régen még utópiának tűnt: együttműködési készséggel, egymás iránti tisztelettel, a biztonságot, az összefogást, az egyenlőséget, a szuverenitást, az emberi jogokat, hirdető, szavatoló elkötelezettséggel. S bár jól tudjuk, az írott szónak nem mindig volt fedezete, Helsinki mégiscsak új korszakot nyitott a kontinens életében. Rögös utat jártunk be Helsinki óta, de akármennyire is hepe-hupás ez az út, kiszámítható, s jelzői egy- irányba mutatnak. Intézményesült a nagy európai párbeszéd. Az 1977—78-^s belgrádi találkozó még csak lakonikus rövidségű záróokmányt volt képes produkálni, az 1980 novemberétől 1983 szeptemberéig tanácskozó madridi már több tekintetben Helsinkin, is túlmutatott. A Bécsben 1986 novemberétől idén januárig tartó találkozó pedig olyan dokumentumot tett le a közös európai asztalra, amely minden eddiginél bővebben és szerteágazóéban foglalkozik az emberek közötti zavartalan kapcsolatok biztosításával, olyan részletekbe bocsátkozva, mint a postai küldemények gyors továbbítása vagy a telefonbeszélgetések bizalmas jellegének tiszteletben tartása. Soha még ilyen részletességgel nem rögzítették az utazások szabadságával kapcsolatos elvárásokat. A vallás szabad gyakorlásának biztosítását pedig gyakorlati ajánlásokkal is alátámasztották. A két évtizedes folyamat fő állomásai mellett egy sor olyan szakértői találkozóra, fórumra is sor került, amelynek tisztázó vitái nélkül szegényebbek lennénk. A folyamat kiterebélyese- désének vagyunk a tanúi ezekben a napokban, amikor a múlt heti bécsi külügyminiszteri találkozót követően megkezdődött a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről és a helsinki folyamat 35 országának a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről szóló tanácskozása. Az elmúlt két évtizedben sajnos elcsépelt frázissá vált annak megállapítása, hogy Helsinki szelleme érvényesül. Így hát elégedjünk meg ezúttal annyival: Európának ismét jó esélyei vannak jövője építésére. Húsz évvel a zászlóbontás után már nem lehet kétségünk, hogy a diplomaták az újabb gátakat is sikerrel fogják venni. Discovery — ismét „fényárban" A Discovery amerikai űrrepülőgép fedélzetén szerdán ismét üzembe helyezték azt a hidrogéntartályt, ami zavarokat okozott a fedélzeti áramszolgáltatásban. Igv az ötfős legénység újból a teljes elektromos hálózatot üzemelteti. Az öt űrhajós a hiba kijavításáig — takarékossági megfontolásból — félig sötétben végezte feladatait. A houstoni földi irányítási központ közölte: a Discovery a terveknek megfelelően szombaton tér visz- sza a kaliforniai Edwards légitámaszpontra. A földi irányítási központ közlése szerint a tartályt — három közül az egyiket — nem sokkal a hétfői indítást követően helyezték üzemen kívül, mivel abban szokatlan nyomásváltozásokat mértek. Emiatt felvetődött az is, hogy négy napra leröyiditik az öt napra tervezett repülési időt. Hasonló .nyomáscsökkenést a Discovery tavaly szeptemberi repülésekor is tapasztaltak. Véget értek Várkonyi Péter londoni tárgyalásai Európai Parlament — sürgősségi vita Elborzasztják...------------------------------------------------------------------L étrehozzák az EJHT magyar szekcióját Szűrös Mátyás fogadta a küldöttséget
