Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

2 Somogyi Néplap 1989. március 17., péntek Jasszer Arafat Budapesten Interparlamentáris konferencia (Folytatás az 1. oldatról) (Folytatás az 1. oldalról) A megbeszélésen mindkét fél nagyra értékelte a szov­jet külpolitika erőfeszítése­it a közel-keleti helyzet ren­dezése érdekében. E diplo­máciai erőfeszítések hozzá­járultak azoknak a kedvező lehetőségeknek a felerősíté­séhez, amelyek a Palesztinái FeLszabadítási Szervezet stratégiájának változásai nyomán kínálkoztak. Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke a kora dél­utáni órákban az Ország­házban fogadta a PFSZ ve­zetőjét. A rövid eszmecse­rén az Elnöki Tanács elnö­ke mindenekelőtt azt han­goztatta, hogy hazánk nyi­Várkonyi Péter külügymi­niszter újabb magyarorszá­gi látogatásra hívta meg Sir Geoffrey Howe külügy­minisztert szerdán lezajlott megbeszéléseik alkalmával. A meghívást a brit diplo­mácia vezetője örömmel el­fogadta. Tárgyalásaikat kö­vetően a magyar külügymi­niszter az MTI londoni tu­dósítójának elmondotta, hogy országaink kétoldalú kap­csolatait mindketten rende­zetteknek és jól fejlődők­nek értékelték. Rendkívül barátságos és szívélyes légkörű eszmecse­réik során megállapították, hogy a két ország kapcsola­tait nem terheli semmiféle olyan probléma, amivel kü­lön kellene foglalkozni és így minden figyelmüket a kapcsolatok továbbfejlesz­tésének, illetve az időszerű nemzetközi kérdések meg­vitatásának szentelhették. Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön dél­ben fogadta Várkonyi Pé­tert. A miniszterelnöik-asz- szony nagyon melegen, régi ismerősként üdvözölte a hí­res Downing Street 10-be Cunhal Moszkvában tárgyalt Alvaro Cunhal csütörtö­kön elutazott Moszkvából. A Portugál Kommunista Párt főtitkára gyógykezelés és pihenés céljából töltött hosz- szabb időt a Szovjetunióban. A hazautazása előtti na­pokban találkozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és a szovjet párt más vezetőivel. Cunhalt a szovjet veze­tés Lenin-renddel tüntette ki^ amelyet a portugál poli­j-: 1 ______i i a. * a t ott a világ felé, a kapcso­latok fejlesztésére törek­szik minden együttműkö­désre kész partnerrel. El­mondta: magyar részről foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy emeljék a Pa­lesztinái Felszabadítási szer­vezet budapesti képviseleté­nek szintjét. Straub F. Brú­nó rámutatott arra is, hogy a magyar—izraeli kapcsola­tok erősítésével hazánk egy­ben a palesztinok ügyének igazságos rendezését is elő kívánja mozdítani. A megbeszélést követően az Elnöki. Tanács elnöke díszebédet adott Jasszer Arafat tiszteletére. Az ebé­den a két vezető pohárkö­szöntőt mondott. belépő magyar külügymi­nisztert. Félórás eszmecse­réjüket követően Várkonyi Péter az MTI londoni tudó­sítójának elmondotta, hogy a brit kormányfő hallatlan érdeklődéssel viseltetik a magyarországi fejlemények és reformpolitikánk iránt. Thatcher asszony rendkí­vül nagyra értékelte mind­azt, amit hazánkban a gaz­dasági és politikai reformok területén tettünk. „Csak azt kívánom — hangsúlyozta a miniszterelnök-asszony —, hogy ezek az elhatározások és változások sikeresek le­gyenek”. Azt a reményét fejezte ki, hogy a magyarok vállalkozásának sikere elő­segíti azt a reformfolyama­tot, ami .több más szocialis­ta országban is kibontako­zott. Nyomatékosan aláhúz­ta, hogy megítélése szerint a magyar reformfolyamat sikerének pozitív hatása lesz minden további szocialista reform sorsára is. A beszélgetés során Tha­tcher asszony igen nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy kormánya erősíteni szándékozik a magyar—brit Az Európai Közösségek szemében a jelenlegi körül­mények között szó sem _le- het arról, hogy felújítsa a tárgyalásokat Romániával egy új kereskedelmi és együttműködési szerződés megkötéséről — közölte az Európai Parlament Romá­niáról rendezett csütörtöki sürgősségi vitájában Frans Andriessen, a közösségek bi­zottságának külkapcsolato- kért és a kereskedelempoli­tikáért felelős tagja. A kö­zösség „külügyminisztere” hozzáfűzte, hogy a tizenket­kentő és konzultációs me­chanizmusok létrehozásá­ért, majd fokozatosan a tömbök egyidejű felszámo­lásáért. • Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az em­beri jogok, benne a nemze­ti kisebbségek jogainak vé­delmében egész Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét az európai álla­mok többsége nem kétolda­lú kérdésként kezeli. Tisz­tában vagyunk azonban az­zal is, hogy e kérdést a ma­gyar és a román nép he­lyett senki, sem más orszá­gok, sem nemzetközi szer­vezetek nem oldhatják meg. kapcsolatokat. Nyomatéko­san megerősítette: bátoríta­ni kívánják a brit üzletem­bereket arra, hogy a to­vábbiakban még nagyobb érdeklődést tanúsítsanak magyarországi közös vállal­kozások, kooperációk és tő­kebefektetési lehetőségek iránt. Várkonyi Péter program­ja csütörtökön este a ma­gyar nagykövetségen zárult azon a fogadáson, amelyet Domokos Mátyás nagykövet adott a magyar diplomácia vezetője tiszteletére. Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta az Emberi Jogok Nemzetközi Társaságának küldöttségét, amely Katja Griebnek, a társaság osztrák szekciója elnökének a vezetésével tar­tózkodik Budapesten. A vendégek elmondták, hogy meg kívánják alakítani az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága magyar szekció­ját. Ennek a megszervezé­sét a küldöttség kíséretében levő Szekeres László vállal­ta magára, aki eddig kör­nyezetvédelmi akciókban vett részt. Az Emberi Jogok Nem­zetközi Társasága kormá­nyoktól független, ember­baráti szervezetnek — úgy­nevezett polgári kezdemé­nyezésnek — tekinti magát, amely a tudomására jutott egyéni jogsérelmek kivizs­gálásával foglalkozik. Azok ügyét karolja fel, akiket po­litikai, faji vagy vallási okoj-c miatt üldöznek. A Társaság pontjáról tájékoztatta Ro­mánia brüsszeli nagyköve­tét. Az Európai Parlament ezt követően 77 szavazattal 20 ellenében határozatot foga­dott el, amely leszögezi, hogy a testületet „elborzasztják az emberi jogokat Romániá­ban ért sérelmek, és felszó­lítja a közösség miniszteri tanácsát, illetve tagállamai­nak kormányait, lépjenek fel szilárdan annak érde­kében, hogy ezeket a jogo­kat tiszteletben tartsák Ro­mániában — majd különbö­ző lépéseket javasol ennek Mi változatlanul az európai normáknak megfelelő kap­csolatépítésre törekszünk a szomszédos Romániával. — Minden ország felada­tának tartjuk, hogy élen járjon a területén élő ki­sebbségek jogainak bizto­sításában. A szocializmus ehhez történelmi lehetősé­get teremt, de önmagában nem oldja meg. Nekünk is sokat kell tennünk, hogy a Magyarországon élő nem­zetiségeket ért egykori sé­relmek végleg feledésbe merüljenek, és a nemzetisé­gi léthez szükséges vala­mennyi feltétel rendelkezés­re álljon. Ebben a szellem­ben készül önálló nemzetisé­gi törvényünk. — A magyar külpolitika a nép, a nemzet külpoliti­kája, sokak közös munkájá­nak eredménye. Az MSZMP a jövőben is aktívan részt vesz alakításában. A nem­zet sorsát befolyásoló alap­vető kérdésekben párbe­szédre és megegyezésre tö­rekszik a társadalom min­den erejével, vállalva a tisz­tázó vitákat is. szerepel az ENSZ és az Európa Tanács tanácsadó szerveinek jegyzékén. A Szovjetunióban három vá­rosban (Moszkvában, Le- ningrádban és Vilniusban) működik olyan csoport, amellyel a társaság kapcso­latot tart. Mint Katja Grieb elmondta, a magyar szekció megalakítását azért tartják időszerűnek, mert tapaszta­lataik szerint Magyarorszá­gon nagyon kedvező mó­don viszonyulnak a romá­niai menekültek kérdésé­hez. Szűrös Mátyás örömét fe­jezte ki, és üdvözölte a szándékot. Mint közölte, sem jogi, sem politikai akadálya nincs annak, hogy létrehoz­zák az Emberi Jogok Nem­zetközi Társasága magyar szekcióját. Az Országgyűlés a közelmúltban olyan egye­sülési törvényt fogadott el. amelynek alapján lehetőség nyílik az úgynevezett civil társadalom kibontakozá­sára, így a különböző pol­gári kezdeményezésekre is. Kívánom, édezzék jól ma­gukat nálunk, tanácskozá­suk eredményes legyen — mondta végezetül Grósz Ká­roly, megköszönve a hall­gatóság figyelmét. A konferencia délelőtt be­fejezte vitáját arról, miként segítsék a világ parlament­jei a gyarmati rendszer fel­számolását, a faji elkülöní­tés és a fajüldözés minden formájának megszüntetését, hogyan járuljanak hozzá a nemzeti kisebbségek jogai­nak biztosításához. Ez .utób­bi kérdésben számos nyuga­ti delegátus bírálta Romá­niának a nemzeti kisebb­ségekkel szemben tanúsított politikáját, a falurombolás terveit, az emberi jogok megsértését. Heves bírálat hangzott el egyebek között az Egyesült Államok, Auszt­ria, Svájc, Üj-Zéland és Portugália képviselőjének részéről. A román küldöt­tek, élve a válasz jogával, elutasították a bírálatot, azt hangoztatva, hogy országuk­ban megvalósul a nemzeti­ségek egyenjogúsága — ezt az állítást azdnban mások több felszólalásban vitatták. Harcok Afganisztánban Ellentmondásos jelenté­sek érkeznek az afganisztá­ni Dzsalálábád környékén folyó súlyos harcokról, ahol mind a két fél saját sike­reiről számol be. A kabuli külügyminiszté­rium szóvivője egy szerdai sajtóértekezletén azt közöl­te, hogy a kormányerőknek sikerült visszaverniük az el­lenzék újabb fegyveres tá­madásait, s a mudzsahedek mind távolabbra szorulnak vissza az ostromlott tarto­mányi székhelytől. Moham­mad Nabi Amani szerint a kormánycsapatok akciója nyomán az ellenzéki erők súlyos veszteségeket szen­vedtek, s a harcokban négy amerikai és egy szaúd-ará- biai tanácsadó is életét vesz­tette., A kormány ellen küzdő gerillák viszont a maguk részéről saját sikereikről adtak hírt, közölve: szerdán lelőtték az afgán légierő öt repülőgépét, s az elmúlt két napban.több mint 100 kor­mánykatonát tettek harc- képtelenné. Európa évtizedei Húsz éve annak, hogy a budapesti felhívással zász­lót bontott az európai ösz- szeíogás gondolata. Nehéz időket éltünk akkor. A szo­cialista országok a csehszlo­vákiai bevonulás, a szovjet —kínai határháború és Al­bánia demonstrált különál­lásának terhét cipelték,, Nyugat-Európát megrendült stabilitása bizonytalanítot­ta el, az Egyesült Államo­kat pedig gyilkos merényle­tek tartották lázban. A Var­sói Szerződés tagállamai mégis esélyt láttak arra, hogy eredményesen ösztö­nözzék egy olyan Európa megteremtését, amely egyen­jogú nemzetek együttműkö­désének kontinensévé, az egész világ stabilitásának, békéjének és kölcsönös meg­értésének tényezőjévé vál­hat. Aki végigélte a két évti­zeddel ezelőtti diplomáciai csatákat, s jól emlékezik a hullámvölgyekre, az csodál­kozhatott az ismételt fel- emelkedésen: azon, hogy a kilátástalannak tűnő szó­csatákból történelmileg rö­vid idő alatt az értelem ke­rült ki győztesen. Az 1975 augusztusában Helsinkiben aláírt záróokmányban Euró­pa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői mindazzal meglepték a világot, amely nem is olyan régen még utó­piának tűnt: együttműködé­si készséggel, egymás iránti tisztelettel, a biztonságot, az összefogást, az egyenlőséget, a szuverenitást, az emberi jogokat, hirdető, szavatoló elkötelezettséggel. S bár jól tudjuk, az írott szónak nem mindig volt fedezete, Hel­sinki mégiscsak új korsza­kot nyitott a kontinens éle­tében. Rögös utat jártunk be Hel­sinki óta, de akármennyire is hepe-hupás ez az út, ki­számítható, s jelzői egy- irányba mutatnak. Intéz­ményesült a nagy európai párbeszéd. Az 1977—78-^s belgrádi találkozó még csak lakonikus rövidségű záró­okmányt volt képes produ­kálni, az 1980 novemberétől 1983 szeptemberéig tanács­kozó madridi már több te­kintetben Helsinkin, is túl­mutatott. A Bécsben 1986 novembe­rétől idén januárig tartó ta­lálkozó pedig olyan doku­mentumot tett le a közös európai asztalra, amely min­den eddiginél bővebben és szerteágazóéban foglalko­zik az emberek közötti za­vartalan kapcsolatok bizto­sításával, olyan részletekbe bocsátkozva, mint a postai küldemények gyors továbbí­tása vagy a telefonbeszélge­tések bizalmas jellegének tiszteletben tartása. Soha még ilyen részletes­séggel nem rögzítették az utazások szabadságával kapcsolatos elvárásokat. A vallás szabad gyakorlásá­nak biztosítását pedig gyakorlati ajánlásokkal is alátámasztották. A két évtizedes folyamat fő állomásai mellett egy sor olyan szakértői találkozóra, fórumra is sor került, amely­nek tisztázó vitái nélkül sze­gényebbek lennénk. A folyamat kiterebélyese- désének vagyunk a tanúi ezekben a napokban, amikor a múlt heti bécsi külügymi­niszteri találkozót követően megkezdődött a Varsói Szer­ződés és a NATO 23 tagál­lamának a hagyományos fegyveres erők csökkenté­séről és a helsinki folyamat 35 országának a bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekről szóló tanácskozása. Az elmúlt két évtizedben sajnos elcsépelt frázissá vált annak megállapítása, hogy Helsinki szelleme érvénye­sül. Így hát elégedjünk meg ezúttal annyival: Európának ismét jó esélyei vannak jö­vője építésére. Húsz évvel a zászlóbontás után már nem lehet kétségünk, hogy a diplomaták az újabb gáta­kat is sikerrel fogják venni. Discovery — ismét „fényárban" A Discovery amerikai űrrepülőgép fedélzetén szer­dán ismét üzembe helyezték azt a hidrogéntartályt, ami zavarokat okozott a fedélzeti áramszolgáltatásban. Igv az ötfős legénység újból a teljes elektromos hálózatot üzemelteti. Az öt űrhajós a hiba kijavításáig — takaré­kossági megfontolásból — félig sötétben végezte fel­adatait. A houstoni földi irányítási központ közölte: a Discovery a terveknek megfelelően szombaton tér visz- sza a kaliforniai Edwards légitámaszpontra. A földi irányítási központ közlése szerint a tartályt — három közül az egyiket — nem sokkal a hétfői indí­tást követően helyezték üzemen kívül, mivel abban szo­katlan nyomásváltozásokat mértek. Emiatt felvetődött az is, hogy négy napra leröyiditik az öt napra terve­zett repülési időt. Hasonló .nyomáscsökkenést a Disco­very tavaly szeptemberi repülésekor is tapasztaltak. Véget értek Várkonyi Péter londoni tárgyalásai Európai Parlament — sürgősségi vita Elborzasztják...---------------------------------------­---------------------------­L étrehozzák az EJHT magyar szekcióját Szűrös Mátyás fogadta a küldöttséget

Next

/
Thumbnails
Contents