Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLV. évfolyam, 65. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 17., péntek Jaiszfr Arafat Budapesten Grósz Károly és Straub F. Brúnó fogadta a PFSZ vb-elnökét Ülést tartott a megyei pártbizottság PÁRTMUNKA A LAKÓKÖRZETEKBEN Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának meghívá­sára csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezeit Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszatyadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke. A magas rangú palesztin vezető kíséretében van Szulejman an-Nadzsab, a PFSZ VB tagja, a Palesztinái Kommunista Párt főtitkára, Mam- duk Nofal, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért Politikai Bizottságának tagja, valamint Abdellatif Abu Hedzseli, a PFSZ politikai osztályának helyettes ve­zetője. Jasszer Arafat különgépe déLelőtt 9 órakor szállt le a magyar és palesztin zász­lócsokorral díszített Ferihe­gyi repülőtérre. A gépből ki­lépő magas rangú látogatót elsőként vendéglátója, Grósz Károly üdvözölte. Megjelentek a fogadtatá­son a Budapesten akkredi­tált arab nagykövetségek ve­zetői, s ott volt Hikmat Za- id, a PFSZ budapesti irodá­jának vezetője. A délelőtti órákban Grósz Károly megbeszéléseket folytatott Jasszer ^Arafat- tal, a Központi Bizottság székházában. A csaknem két órán át tartó szívélyes légkörű be­szélgetésen Grósz Károly' ha­zánk barátjaként, a nemzet­közi élet kiemelkedő szemé­lyiségeként üdvözölte a magas rangú palesztin veze­tőt. A vendéglátó hangoz­tatta: a magyar tárgyalófél célja, hogy a mostani láto­gatás alkalmával is de­monstrálja hazánk egyér­telmű, elvi viszonyát a pa­lesztin nép törekvéseivel kapcsolatban. Leszögezte: Magyarország azon munkál­kodik, hogy lehetőségeihez mérten elősegítse a közel- keleti konfliktus rendezé­sét. Jasszer Arafat látogatá­sa egyben megerősíti:, a magyar belpolitikai élet új fejleményei ellenére hazánk változatlanul szolidáris a palesztin nép harcával. Jasszer Arafat tájékoztat­ta Grósz Károlyt a palesz­tin nép felszabadító harcá­nak fejleményeiről, a meg­szállt területeken folyó pol­gári engedetlenségi mozga­lom céljairól. Ismertette a Palesztin Nemzeti Tanács XIX. algíri ülésének határo­zatait, amelyek utat nyitnak a kölcsönös engedményeken nyugvó békés rendezés felé. Jasszer Arafat magyar ven­déglátói előtt hangoztattam Világ realitásaival a PFSZ- nek is számolnia kell. Ma a küzdelem elsősorban nem katonai eszközökkel folyik; a harc sokkal inkább átte­vődik a kultúra és az okta­tás területére. (Folytatás a 2. oldalon) V Interparlamentáris konferencia A parlamentek segítsék a gyarmati rendszer felszámolását GRÓSZ KÁROLY KÖSZÖNTÖTTE A TANÁCSKOZÁST Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön beszé­det mondott a 81. Interpar­lamentáris Kongerencián. A több mint száz ország tör­vényhozóit egyesítő nemzet­közi szervezet, az Interpar­lamentáris Unió a hét ele­je óta tanácskozik Budapes­ten és kialakult hagyomá­nya, hogy meghívja a ven­déglátó ország egy vezető politikusát, ismertesse meg országát, annak törekvéseit a világ minden tájáról ér­kezett parlamenti képvise­lőkkel. Az MSZMP főtitkárát a délutáni ülésen Bdrcs Sán­dor, az IPU magyar csoport­jának vezetője, a konferen­cia elnöke és Dauda Sow, az Interparlamentáris Ta­nács elnöke köszöntő .te. Grósz Károly nagy érdeklő­dés mellett mondta el be­szédét, amelyet a konferen­cia résztvevői tapssal fo­gadtak. Grósz Károly mindenek­előtt őszinte nagyrabecsülés­sel köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit, kifejezve azt a jóleső érzést is,' hogy a 81. Interparlamentáris kon­ferencia színhelyéül a ma­gyar fővárost választották. — Önök rendkívül izgal- jmas, érdekes időszakban lá­togattak el hazánkba. A vál­tozás, a megújulás vitákkal, ellentmondásokkal teli, de sokat ígérő időszakának le­hetnek rövid időre tanúi. Hogyan illeszkedjen Ma­gyarország a jövő század népeinek közösségébe? — Erre keressük a választ mindannyiam, az Országgyű­lés és a kormány, az MSZMP és más politikai szervezetek, az egész társadalom. — Célunk a korszerű, ha­tékonyan működő humánus szocialista társadalom meg­teremtése. Utunk a politikai és gazdasági rendszer mély­reható reformja, a demokrá­— Korunkban egyetlen ország sem tarthatja magát távol a világfolyamatoktól. Különösen igaz ez az olyan országokra, mint hazánk, amelynek fejlődése sok-sok szállal kötődik a nemzetkö­zi változásokhoz. Progra­munknak ezért alapvetően fontos része külpolitikánk. — Bízunk abban, hogy a nemzetközi élet kedvező vál­tozásai a jövőben is folyta­tódnak. Üdvözöljük a szov­jet—amerikai viszony javu­lását, a kelet—nyugati pár­beszéd bővülését. A magyar külpolitika lehetőségeihez mérten azon lesz, hogy a folyamat a nemzetközi élet tartós és visszafordíthatat­lan tendenciájává váljék. A Magyar Népköztársa­ság a Varsói Szerződés tag­ja, s az-marad mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanak­kor partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a katonai-politikai szövetségi rendszerek felszá­molására irányulnak. Elér­kezettnek látjuk az időt ar­ra, hogy a Varsói Szerződés szervezetén belül tovább erősítsük a partnerviszonyt, a demokratikus együttmű­ködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az emberi jogok, a humanitári­us kapcsolatok, a gazdasági növekedés és együttműkö­dés, a környezetvédelem, az ökológiai biztonság felada­tainak. Határozottan síkra kell szállnunk a katonai tömbök közötti kapcsolatok fejlesztéséért, veszélycsök­(Folytatás a 2. oldalon) A társasági törvény és az új gazdasági szabályozók tették lehetővé, hogy az Eternit Vállalat selypi gyára a korábbinál nagyobb önállósággal rendelkezzék. Az. új lehetőségek az exportpiac szélesítését és a bérek na­gyobb differenciálását is lehetővé teszik. Az üzemben 26 millió forintos beruházással környe­zetvédelmi berendezést — korszerű porleválasztót — is épített. (MTI-fotó — H. Szabó Sándor felv.) Tegnap dr. Sarudi Csabá­nak, a megyei pártbizottság megbízott első titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A tes­tület Kovács József titkár előterjesztésében megvitatta a megyei pártbizottság meg­határozó szerepe érvényesí­tésének elveire, a népkép­viseleti szervekben és tár­sadalmi szervekben dolgozó kommunista csoportok mű­ködésére vonatkozó előter­jesztést. Meghatározó sze­repét politikai eszközökkel kívánja biztosítani, és együtt­működésében, kapcsolatai­ban a partneri viszonyra tö­rekszik az egyenjogúság, az egyenrangúság, a nyíltság, a korrektség, a törvényesség és a szervezetek, mozgal­mak önállóságának tiszte­letben tartása révén. Kör­nyezetére politikai eszkö­zökkel, meggyőzéssel akar hatást gyakorolni. Befolyá­sát nem a vezetőkön, hanem a szakszervezetekben dolgo­zó kommunista csoportokon keresztül kívánja biztosíta­ni. A testület Kovács József titkár előterjesztésében ál­lást foglalt a munkahelyi" és lakóterületi pártalapszerve- zetek szerepéről, tevékeny­ségéről, feladatairól, továb­bá a párt választási rendjé­ről szóló pártviták tapaszta­lataival kapcsolatban is. Összegező állásfoglalásában a megyei pártbizottság ki­fejtette: a közeljövő felada­ta, hogy az MSZMP tagjai a munkahelyükön és a la< kóhelyükön egyaránt politi­záljanak, felelősségteljes közéleti tevékenységet foly­tassanak. Kiemelkedő fon­tosságú az önállóság kiala­kításának segítése, a párton belüli demokrácia fejleszté­se, az új megoldások, meg­közelítések keresése és be­vezetése, az előrevivő egyé­ni és csoportos kezdeménye­zések felkarolása. Támo­gatja azt, hogy az alapszer­vezetek — a szervezeti sza­bályzat keretei között •— te­vékenységüket, működési rendjüket, munkamódsze­rüket és szervezeti életüket önállóan határozzák meg. Az a véleménye a megyei pártbizottságnak, hogy a po- • litizáló jelleg erősítése ér­dekében a jelenlegi kötött­ségeket, amelyek a taggyű­lések rendszerességére, az éves munkaterv készítésére, illetve a határozatképesség, a fegyelmi, a tagfelvételi el­járások kérdéseire vonatkoz­nak, oldani kell. Egyetérte­ne például olyan szabályo­zással a bizottság, amely­nek az a célja, hogy az alapszervezetek folyamatos tagsági kontrollal, a helyi politikai szükségleteknek megfelelően tartsanak tag­gyűléseket, vezetőségi ülése­ket, és évente legalább egy alkalommal összegezzék te­vékenységüket. A megyei pártbizottság kezdeményezi városi, lakó- területi pártklubok, közéleti klubok alakítását, s azt tart­ja döntőnek, hogy a jelen­legi szervezeti kereteken túl is legyen a kommunisták­nak lehetőségük véleményük kifejtésére, csoportos beszél­getésekre, pártviták szerve­zésére. A munkahelyi pártszer­vezetek hagyják el a sema­tikus vezetői beszámoltatá­sokat, a gazdasági tervek megtárgyalását, a termelési felelősök megbízatását stb., Mexikói politikus az MSZMP KB székházában Fejti György Varsóba utazott Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön Varsóba utazott. Búcsúztatására a- Ferihegyi repülőtéren megjelent Tá- deusz Czechowicz, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) Jósé Murat, a kormányzó mexjkói Intézményes For­radalmi Párt külügyi titká­ra, aki az Interparlamentá­ris Unió tanácskozására ér­kezett hazánkba, csütörtö­kön megbeszélést folytatott Györke Józseffel, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsö- latok osztályának helyettes vezetőjével. A találkozón a- két párt mert ezek nem hatékony politikai elemei a pártmun­kának. Ugyanakkor kívána­tosnak tartja a testület, hogy működjenek közre az alap­szervezetek a vállalati stra­tégia kialakításában, támo­gassák a vállalati szerveze­ti felépítés ésszerűsítését, s az alapszervezetek munkája épüljön szervesen be az üzemi, a társadalmi szervek, szervezetek tevékenységé­be, és ott segítsen szemé­lyes agitáció és érdekvéde­lem révén elfogadtatni a párt álláspontját. A szakszervezet keretében megalakuló kommunista csoport legyen a munkahe­lyi politikai élet valóságos centruma. Joggal elvárható az is, hogy folyamatosan fi­gyelemmel kísérje és érté­kelje az alapszervezet tag­jainak üzemen kívüli köz­életi tevékenységét és poli­tikai aktivitását. A megyei pártbizottság fontos tény­ként rögzítette: a politikai munka súlypontjának áthe­lyeződése a lakóterületekre nem jelenti azt, hogy a párt­nak ki kell vonulnia mun­kahelyekről. Nem biztos vi­szont, hogy minden munka­helyen szervezetként is je­len kell lenni. Az eddigi gyakorlat értékelésére azon­ban szükség van, és ki kell alakítani azokat a módsze­reket, partneri viszonyokat, csatornákat, amelyekkel egy­aránt hatékonyan végezhető a munkahelyi és a lakóhe­lyi politikai munka. Nem szabad összekeverni a gaz­dálkodás, a termelés kér­déseit a politikai folyama­tokkal. (Folytatás a 3. oldalon) közötti kapcsolatok további fejlesztését szorgalmazták, ez ugyanis jelentősen hoz­zájárul a sokoldalú mexi­kói—magyar együttműkö­dés . erősítéséhez. A megbe­szélésen véleményt cserél­tek a nemzetköz} helyzet ak­tuális kérdéseiről és a pár­tok előtt álló feladatokról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents