Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
A magyar zászló színei Napjaink embere talán el sem tudja képzelni, hogy valamikor, nem is olyan régen, a népeknek nem voltak nemzetiszínű zászlóik. Országgá válásukkor ugyanis királyuk lett az államhatalom megtestesítője. Az uralkodó pedig saját színeit, ábrázolásait használta zászlóján, mint például a francia Bourbonok a liliomot. Minthogy az uralkodónak mint államfőnek a kiemelt szerepe később is megmaradt, túlélte a középkort, címere és zászlaja -lett az ország felségjelvénye. A zászló egyidős a történelemmel. Nomád szimbólum, a népvándorláskor Európát elözönlők harci jelvénye. Kézai Simon, IV. (Kun) László királyunk (uralkodott: 1272—1290) krónikása szerint a magyarok turulos zászlók alatt harcoltak. Később — a Képes Krónika színes illusztrációja tanúsítja — a királyok és királyi hercegek zászlóin piros-fehér csíkokat vagy zöld halomra ültetett kettős keresztet látunk. A piros-fehér tehát az Árpád-házi királyi család színe, amelyet egymás alatti sávokban — vágásokban — viseltek zászlóikon és természetesen pecsétjeiken. A kettős kereszt legkorábbi ábrázolásainkon lebeg, de a XIII. század vége felé már van talapzata, mégpe-' dig a hármas ívű zöld halom, amelyet a XIV. századtól már rendszeresen odahelyeznek a piros háttérben megjelenő fehér kereszt alá, s tulajdonképpen így már össze is állt a három szín. A kereszt töve nyitott, leveles koronából magasodik föl. A XVI. század elejére a piros-fehér vágásokhoz, majd később a zöld hármas hegyhez érdekes magyarázat kapcsolódott. Eszerint az államcímer az országot mint területet szimbolizálja, a négy fehér (ezüst) vágás pedig az ország négy nagy folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát. Nem lehetetlen, hogy ez hatott arra, hogy a korábban hétszer vágott pajzs mellett II. Mátyás uralkodása alatt (1608—1619) feltűnik és évszázadokig használatban marad a nyolcszor vágott változat is. Ez azt jelenti, hogy az addig pirossal kezdődő és fehérrel végződő sávozat helyett pirossal (vörössel) kezdődő és azzal is végződő csíksor alakul ki, ami így tisztábban ábrázolta a négy folyót. Macedo portugál író 1687- ben a hármas halmot, amelyen a kereszt áU, Magyar- ország legnagyobb hegyeiként értelmezte. A XVIII. századtól a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát értették a három halom alatt. A magyar zászló zöld sávja azonban valószínűleg nem a hármas halom zöldjéből született. Hogy honnan, azt ma sem tudják pontosan a szakértők. Tény, hogy II. Endre (1205—1235) okiratait már piros-fehér- zöld fonallal fűzték át, és később, a vegyes házbeli és Habsburg uralkodók idejében e háromszínű fonal dominált a hivatalos iratokon. E három szín jelképezte tehát Magyarországot. Ezt húzza alá, hogy II. Mátyás koronázásakor Pozsonyban piros-fehér-zöld szövettel vonták be s díszítették azt a fahidat, amely a Szent Márton (koronázó) templomból vezetett ki, továbbá a Szent Mihály-kapu előtti emelvényt és korlátját, ahol a király letette a hűségesküt. t Az első piros-fehér-zöld zászlók azonban csak a XVIII. században jelennek meg, ám ezeket nem használták rendszeresen, hiszen majd csak az 1848. XXI. törvénycikk mondja ki, hogy a „nemzeti szín, és ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik”, és elrendeli, hogy „minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország címere használtassák ...” Ugyanezt rendeli az 1907. XXVII. te. a népiskolákra. Ez a honvédségnek és minden magyar állami polgári hatóságnak is a zászlaja. A magyar országgyűlés 1848-ban elvetette 'a Habsburgok családi heraldikáját megtestesítő birodalmi jelvényt. Helyette az első magyar királyi család színeiből az egész nemzet zászlójává vált, történelmi címerrel ékesített trikolort tette a magyar állam, a magyar nemzet szimbólumává. Csonkaréti Károly 1989. március 15., szerda Somogyi Néplap Petőfi Sándor: 15-dik Március Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott, Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot! Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogjatok, Gondolataink szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani. Szánjatok szét a hazában, Melyet eddig láncotok Égeti karikájában Kínosan sirattatok. Szabad sajtó!... már ezentúl Nem féltelek, nefnzetem, Szívedben a vér megindul, S éled a félholt tetem. Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság, A hon a halálórában Bennek lelte orvosát. Míg az országgyűlés ott fenn, Mint szokása régóta, Csak beszélt nagy sikeretlen: Itt megkondult az óra! Tettre, ifjak, tettre végre, Verjük le a lakatot. Mint sajtónkra, e szentségre, Istentelen kéz rakott. És ha jő a zsoldos ellen, Majd bevárjuk, mit teszen; Inkább szurony a szívekben, Mint bilincs a kezeken! Föl szabadság nevében, Pestnek elszánt ifjai!... — S lelkesülés szent dühében Rohantunk hódítani. És ki állott volna ellen? Ezren és ezren valánk, S minden arcon, minden szemben Rettenetes volt a láng. Egy kiáltás, egy mennydörgés Volt az ezerek hangja, Odatört a sajtóhoz és Zárját lepattantotta. Nem elég ... most föl Budára, • Ott egy író fogva van, Mert nemzetének javára Célozott munkáiban. S fölmenénk az ős Budába, Fölrepültünk, mint sasok, Terhűnktől a vén hegy lába Majdnem összeroskadott. A rab írót oly örömmel S diadallal hoztuk el, Aminőt ez az öreg hely Mátyás alatt ünnepelt! — Magyar történek múzsája. Vésd ezeket kövedre. Az utóvilág tudtára Ottan álljon örökre. S te, szívem, ha hozzád . férne, Hogy kevely légy, lehetnél! E hős ifjúság vezére Voltam e nagy tetteknél. Egy ilyen nap vezérsége, S díjazva van az élet. . . Napóleon dicsősége, Teveled sem cserélek! (Pest, 1848. március 16.) Európának művelt népei közé... „Tekintetes Vármegye Közönségei Tisztelt Polgár Gyűlés! Országunknak 5 hónapig tartott gyűlése április Il-én lön berekesztve... az új időknek európai győzelme monda ítéletet nálunk is a hűbérségből eredt helyzet vénsége felett.. . E megyének mi voltunk küldöttei — kiszámíthatat- értékű azon kincs, melyet a magyar Haza összes milliói között Somogy vármegye majd harmadíélszázezer népének is hazahozni mi lettünk szerencsések. Kevés napoknak óriási, egy pár lépése mind azon nagyság, mellyel ezen 1848-i törvényhozás e szerencsés korszaknak áldásteli jövendőjét, önmagának, a szeretett Hazának kezeibe adta vissza, midőn negyedfélszázad viharos küzdéseinek minden óhajtásait egyszerre hozta teljesülésbe az időnek kibontakozott hatalma s amely váratlanul — oly nagyszerűen ugyanis, valamint a múlt évszakoknak sok türelemmel építgetett sérelmi sánczait, úgy ezen országgyűlés első 4 hónapjának fárasztó munkálatait s feszített \ ivasait is egyszerre lépte át az utolsó 1 hónap, melynek európai lelke Magyarországot-nemcsak a polgárosodás egyik tényezőjévé, de némi tekintetben kiválasztottévá is emelte.. . magokban törtek szét e nép millióit sok századok óta >oivasztó hűbériségnek gyűlölt láncai,... egyszerre tűntek el ■ • - az igazságot kijátszó kiváltságok,... egyszerre lőnek a nagy hazának szabad polgáraivá és szabad tulajdonosai- » va a milliók,... Európának mívelt népei közé emelkedtünk. , 1847 48-i orszá.ggyűlés két somogyi lenteseböl.) KuueieneK jeAz első katonai győzelem: ia pákozdi csata. (Korabeli k got, nyilván elromolhatott, mert újabban egyre inkább egyformán látunk. Azok a „felnőttek”, akik az ifjúság gondos szemvizsgálói voltak, egyszerre csak törölgetni kezdték a saját szemüvegüket, lehelték, tisztogatták, s ni csak, mit látnak?! A garázda elemek, akik eddig nem voltak nacionalizmusnak sem híján, s évről évre — úgymond — randalí- rozásra használták föl nemzeti ünnepünket, egyszeriben jogos és nemes nemzeti identitásból járják végig a forradalom emlékhelyeit s tűzik hajtókájukra a nemzetiszínű szalagot és a Kos- suth-címeres jelvényt. Csakugyan érdekes hát, milyen sokat számít, jó-e a szemüveg. Habár azt hiszem, a szemüveget a szem teszi, és azt is, hogy jól látunk-e, illetve hogy ki lát jól... Most az ifjúság és a felnőttek egyformán jól látnak. S ami talán ennél is fontosabb: mindenki a saját szemével lát(hat). Maga dönti el, kikkel, hol és hogyan kívánja megünnepelni a magyar szabadság napját. Ez óriási eredmény. Legalább is az én szemüvegemen át nézve, vagyis az én szemem szerint. Boldogság tölt el, látván, hogy március 15-e megünneplése immár személyes hazafiúi érzelmeire bízatott. Netán épp oly sokfélének látszunk majd ezen a napon, amilyennek más egyszerűbb napokon? Petőfi Sándor megírta naplójában, hogy a márciusi ifjak hogyan viselkedtek 15-én reggel. Voltak, kik az ifjúság' kávéházában búsan politizáltak, Vasvári Petőfi botjával hadonászott, majd a Bulyovszky és Jókai által szerkesztett proklamációval „lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal” mentek visz- sza a kávéházba. Az idei márciusra, akár csak arra a régire, sokan fognak nagyapa korukban is emlékezni. S minthogy tudom, hogy a legkeservesebb időszakban, amikor a mainál nagyobb veszéllyel járt, milyen sqkan írtak naplót, bizonyos, nogy 1989. március 15-ének eseményei is rákerülnek 15-én este a magántörténelmeket őriző naplók lapjaira. Mit jegyeznék a naplómba én? Azt, hogy bár már elmúltam negyven, először láthatom ezt a napot ünnepi szemüvegen keresztül. A saját szememmel! Gulay István Nem hordok szemüveget, szemem (lekopogom) ép; közel s távol egyaránt jól látok. Mondom én. . De hányszor mondták mások (míg ifjú voltam, gyűjtőnevük az volt: a felnőttek), hogy rossz szemüvegen nézem a világot! Ez jut eszembe, amikor azt látom, hogy az új és régi szervezeteknek és azok tagjainak nem mindegy, kivel ünnepeljék március 15-ét. Már arra is felfigyeltem, hogyan lett az 1848-as forradalom és szabadság- harc kitörésének napja piros betűs ünnepünk. Az a bizonyos szemüveg, amit hosszú ideig rossznak minősítettek „a felnőttek”, Grósz Károlyon és Huszár Istvánon kívül, akik a piros betűs ünnep érdekében az országgyűlésen felszólaltak, ezreket, tíz- és százezreket láttatott mögöttük. Ezek a tömegek az én szemüvegemen át nézve évtizedek óta a legkülönbözőbb módon kifejezték óhajukat, hogy március 15-e piros betűs ünnep legyen, aminek nem lehetett más oka, mint hogy a tömegek minden egyes tagja évtizedekig rossz szemüvegen át nézte a-világot. Az utóbbi hónapokban azonban megjavulhatott a szemem vagy a szemüvegem. Azoké meg, akiknek eddig jó volt, mert jó szemüveggel nézték a viláMátyáa Ferenc: Úl MÁRCIUS Ha tüske van a szívedben, szórd ki, ne fojtsd el, bátran ,mondd a szót ki, akárha (testvéredre .célzód, hol /illám dördül, tiszta' ég ott derülhet csak, ,az igaz szándék gyógyítja sebünk, ,ami ifáj még, veled a halottak beszélnek, ha a vádjukat (kibeszéled, bíráld ,a rosszat! - Jva bíráilod, megváltozhat az alkotmányjog, egy csöppke szivárvány is nyarat csinál, s jnyomábain (kisüt a map, te alkotsz jtt, törvény a hangod, ha lélek húzza a harangot, igaz szavaddal nyiss ablakot, levegőt nem adhat, csak a jog. IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Ünnepi szemüveg