Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

10 ____________________________________________________Sqmogyi Néplap 1989. március 15., szerda O TTHON ÉS CSALÁD Az új fürdőruhám Óvatosság házunk táján Tavasszal mezőgazdasá- ~ gi, ' ’építkezési munkálatok kezdődnek a kiskertekben, hétvégi telkeken, és folya­matosan tartanak a tél be­álltáig. E munkák közben számtalan tényező veszé­lyezteti egészségünket, tes­ti épségünket — például a .növényvédő szerek, és a te- tanuszos fertőzés. A jó termés érdekében szükség van növényvéde­lemre, ugyanis . a károsító rovarok, mikroorganizmu­sok és a gyomnövények el­len csak így lehet hatható- san védekezni. Az ilyen cél­ra használt vegyületeket peszticid néven is szokták emlegetni; ezek régebben kizárólag szervetlen anya­gok voltak, napjainkban vi­szont a szerves kombinációk kerültek előtérbe, például a foszfátészterek. Szabad le­vegőn gyorsan bomlanak, két héttel a permetezés után a növényeken gyakorlatilag már. nem találhatók meg. Ennek ellenére nem elég csak megmosni a termést. Saját érdekében ezért mindenkinek meg kell vár­nia az élelmezés-egészség­ügyi várakozási időt, amely napokban kifejezve írja elő azt az időtartamot, amely­nek az utolsó növényvédel­mi kezelés és a fogyasztás között el kell telnie. Agyár­tó a csomagoláson ezt fel­tünteti. Két, illetve több szer együttes alkalmazása­kor a keverékben legveszé­lyesebb komponensre előírt várakozási idő betartása a kötelező. A növényvédelem leggya­koribb módja a permetezés. Olyan esetben, amikor se­gítőtárs ‘ is van, ügyelni kell rá, hogy a munkát végzők egymástól kellő távolságra dolgozzanak. Legtöbbször a permetezett terület környé­kén mindig van olyan nö­vényzet is, amelyet nem szándékozunk vegyszerrel kezelni. Ilyenkor biztonsági sávot kell hagyni. A közel­ben levő álló- és folyóvizek szennyeződését elkerülhet­jük, ha a permetezéshez szélcsendes időt választunk. Növényvédelmi munka közben étkezni, dohányozni, szeszes italt fogyasztani ti­Egy kis ízelítő az idei istrandszezon előtt: lycrából készült egyrészes fürdőruci. Ára csak 45 font, valamivel itöbb mint 4000 forint (Telefotó — MTI <Külföldi Képszerkesztőség) Kolbász sörös mártással Hozzávalók 4 személynek: 2 evőkanál olaj, 60 dkg süt- nivaló kolbász, 1 fej hagy­ma, 7 dkg szalonna, 2 dl sör, 3 evőkanál tej Vagy tej­fel, kevés liszt. Az olajat felforrósítjuk, és a kolbászt benne szép bar­nára és ropogósra sütjük. Majd a serpenyőből kivéve meleg helyre tesszük. A hagymát és a szalonnadara­bokat a serpenyőben ropo­gósra sütjük. Sörrel leönt­jük. Forraljuk. Majd lisztből és tejből (tejfelből) habarást készítünk és beleöntjük. Is­mét felforraljuk. A kolbász­ra öntjük tálaláskor. Főtt burgonyát adunk mellé. los. A permetben levő mé­reganyagok leggyakrabban a felhasználó szemét, tüde­jét és bőrét veszélyeztetik. A szembe hullott permet- szemcsék többnyire közepes mértékű kötőhártya-, rit­kábban szaruhártya-gyulla- dást, ezzel járó fájdalmat, könnyezést, váladékképző­dést okoznak. Kipirult, iz­zadt bőrfelületen égő érzést, bőrgyulladást válthatnak ki a peszticidek. Belélegezve elsősorban felső légúti gyul­ladás, köhögés, kaparó érzés a torokban, tüdővizenyő és -vérzés jöhet létre. A mezőgazdasági gyomir­tó szerek felhasználása is évről évre nő. Több tudo­mányos vizsgálat megálla­pította, hogy a gyomirtó sze­rek használata (különösen évek hosszú során át) és a rosszindulatú nyirokcsomó- fájdalmak között összefüg­gés lehet. Kerüljük tehát a közvetlen érintkezést az ilyen szerekkel! S csökkent­sük minimálisra azt az időt, amit gyomirtásra fordítunk. A növényvédő és gyomirtó szereket minden egyébtől elkülönítve, gyermekek elől elzártan tároljuk! Gondolni kell az esetleges tűzveszélyességre is. A szál­lításhoz, keveréshez használt edényeket használat után tisztítsuk ki: ezeket más célra használni tilos. Nö­vényvédelmi munkáknál mindig használjunk védő­öltözetet. Overall, kalap, kesztyű, szemüveg — esetleg légzésvédő — mindig álljon rendelkezésünkre. A szak­szerű permetezés, és az eh­hez használatos szerek rak­tározása védi az ember egészségét, családját, és környezetét. Minden olyan esetben, ha mérgezés gya­núja áll fenn — kellemetlen közérzet, hányinger, hasme­nés, szédülés----, forduljon a z illető azonnal orvoshoz. Legtöbbször a kapkodó, hajszolt munkatempó szám­talan apró. sérüléshez vezet a kertészkedés, az építkezés során. Abban a pillanatban nem tulajdonítunk neki na­gyobb jelentőséget; „majd begyógyul” jelszóval végez­zük tovább teendőinket. A SZELLEM EREJE Rejtvényünk négy sorában Shakespeare „Julius Caesar" című drámájából idézünk egy gondolatot. Megfejtésül ezt kell beküldeni. Rejtvényünk négy sorában Shakespeare „Jú­lius Caesar” cí­mű drámájából idézünk egy gon­dolatot. Megfejté­sül ezt kell be­küldeni. VÍZSZINTES: 1. A gondolat első része (zárt betűk: S, Ö, N, R, B, R). 13. Pezsgőjéről is­mert olasz város. 14. Az országos diáktalálkozó rö­vidítése. ^15. Ko­szorúba ... az ő kedvesének (vi­rágének). 16. Egy ... (egyszerre). 18. A tallium vegyjele. 20. Üres kéz! 21. Kiejtett betű. 22. A gon­dolat második ré­sze (zárt betű: B). 25. Ez a hal nem hal! 26. Rádióál­lomás. 27. Pusz­tító. 29. A mélyr be. 31. Becézett- női név. 32. Aro­más, egy vegyér­tékű atomcsoport. 33. Egyik személy sem. 35. Zenében: 8 hangnyi távol­ság. 36. Épületszint. 38. Die ... Müllerin — A szép mol­nárlány (Schubert dalciklu­sa). 39. ... Roma (Anna Magnani filmje). 41. Szagta­lan, mérges gáz. 42. Ismert pesti kávéház. 43. Tenisz­kupa. 45. Klasszikus kötő­szó. 46. Norma ..., filmcím. 47. Belorusz város. 49. A tizenkét szék egyik szerzője. 53. A -ve párja. 54. Német helyeslés. 56. Indiai légitár­saság. 57. Rászolgál. 59. „ ... titkon, hogy az övék / E bús élet, s a kalász (Ady). 62. Svéd női hév. 64. Érzel­mes költészet. FÜGGŐLEGES: 2. ... se jut; véletlenül se gondol rá. 3. M.' T. 4. Gyakori magyar családnév. 5. Alaktalan. 6. Ott helyet foglalni. 7. Görög betű. 8. Abban a lakásban élő. 9. Az ittrium és a fluor vegyjele. 10. Áthatolhatat­lan. 11. A közelebbi. 12. Labdarúgó-trófea. 13. A gondolat negyedik, befejező része (zárt betűk: L. E, T, E, H). 17. Becézett Zsuzsa. 19. Ady múzsája. 23. Kam­bodzsai, spanyol és olasz autójelzés. 24. Japán tábla­játék. 28. Trópusi kúszónö­vény. 30. Ruhaanyag. 31. Művészi meztelenség-ábrá­zolás. 32. így nevezte magát az ókori görög. 33. A gon­dolat harmadik része (zárt betű: M). 34. Hiányos linea! 35. A francia október rövi­dítése. 37. József Attila ver­se. 38. Tenger — angol tér­képeken. 40. A faháncs osz­tódó szövete. 41. Nem talál­ja el a kaput. 43. Nagy spa­nyol festő, Francisco y Luci- antes (+1828). 33'. Román pénzegység. 45. Testi fenyí­tésben részesíti. 47. Páros igen! 48. Az egyik vezér. 50. Beírták a nevemet a nagykönyvbe / Három ... ki sem húzzák belőle (nép­dal). 51. Aktában van. 52. II. Lajos királyra végzetes patak. 55. Német kar (Arm). 58. Kérdőszó tárgyesete. 60. Zenedarab! 61. Kalauz nél­küli. 63. Lyuk szélei! Z. Gy. Beküldendő: a vízszintes 1. és 22., illetve a függőle­ges 33. és 13. sor megfejté­se. A beküldési határidő: március 20-a. Kérjük a megfejtőket, hogy a levele­zőlapra írják rá: Kereszt- rejtvény ! A sérüléseken át pedig igen sok kórokozó hatolhat be a szervezetbe, köztük olyan is, mint a tetanusz- bacilus, amelynek fertőzé­se nem okoz fájdalmat. A trágyázott földben, az utak porában, rozsdás fémeken gyakran megtalálható. Sza­porodni és élni csak levegő nélkül tud, ezért fontos hangsúlyozni azt a tényt, hogy mélyen ejtett sebek esetében jelentős a veszélye. A tetanuszbacilus erős mér­get kezd termelni, ami már igen kis mennyiségben ha­tékony. A lappangási idő 4—21 ■nap. A termelt méreg leg­többször a vérbe és a nyi­rokáramba kerül, majd az idegpályák mentén szívódik fel a központi idegrendszer­hez. Kezdetben a rágó, majd a nyak-, hát-, mellkas-, has-, végül a végtagizmok me­revségét okozza. Később rángógörcsrohamok lépnek föl, a rekeszizom teljesen megbénul, és a halál tulaj­donképpen ennek a követ­kezménye. Az utóbbi években, sajnos, emelkedett a tetanuszos megbetegedések következ­ményeként a halálesetek száma, főleg az időskorúak körében. Ha a sérülés szúrt és mély, zúzott vagy roncsolt, és föltehetőleg földdel, trá­gyával fertőzött, azonnal orvosi ellátásról kell gon­doskodni. Az orvos a sebet szakszerűen ellátja, és az egyént védőoltásban részesí­ti. így elkerülhetjük a ké­sőbb jelentkező kellemetlen, és esetleg veszélyessé váló tüneteket. Dr. Soproni László Erdélyi szász minta A nagyon régi motívum­nak érdekessége, hogy egé­szen sötét aranysárga, illet­ve világosbarna és sötétbar­na szín váltakozásával ké­szül, amit a rajzon úgy ér­zékeltetünk, hogy a világos- barnát vékony vonalakkal, a sötétbarnát pedig erőtelje­sebb, vastagabb vonalakkal húztuk meg. A szász minták hímzése hasonlatos a dunántúli hím-* zésekéhez. A leveleken la­posöltés, a szárakon, az elválasztó vonalakon lánc­öltés található. A virágok szirmai huroköltéssel ké­szülnek. A szív alakú virá­gok belsejét rácsozással dí­szítjük, de itt a sötétbarna alsó rács vízszintes és füg­gőleges sorai közé (és nem a sorok találkozási pontjá­ba) öltjük az aranysárga keresztalakzatokat, amelye­ket a találkozási pontban még egy öltéssel leszorítunk.. A sötétbarna nyolcszirmú virágokat jellegzetes „nyol­casöltéssel” töltjük ki, amely köré száröltéssel be­fogó keretet is hímezünk. A kész munka szélét pelenka­öltéssel szegélyezzük. A mintát felhasználhatjuk párna, terítő, futó, kis szet­tek, ruhadarabok díszítésé­re, akár vízszintesen meg­hosszabbítva, akár szétbont­va elemeire. Nem jó a gyereknek egyedül Bizony nem jó, sőt kife­jezetten rossz egyedül a gyereknek, és sajnos, a csa­ládok jelentős részében, bár házasságkötés előtt két-há- rom vagy még több gyere­ket óhajtanak, amikor itt az idő, egy gyerek születik és nő fel testvér nélkül. Bizonyára minden szülő tudja, hogy jobb a gyerek­nek, ha van testvére, mégis — különböző megfontolások­ból — sok család megmarad az egy gyereknél. Az okok sokfélék. Van édesanya, aki azt mondja, elég volt neki egyet megszülni, egy gye­rekkel kínlódni, örül neki, hogy most már nagyobb, de­hogyis vállalja még egyszer. Másutt mások az okok: la­kásgondok, anyagi problé­mák. Sok szülő örül, hogy már nagyobbacska a gyere­ke, és ő kissé szabadabbá válhat, mert a három-négy éves gyereket már szívesen elvállalja a nagymama. Má­sutt számolnak, s bizony, nem olcsó a gyerekholmi, de még a sonka, a csoki sem, s nem olcsó — amikor kap­ható — a banán és a na­rancs. A szülő erre azt mondja: egy gyereknek min­dent meg tudok adni, ket­tőnek vagy háromnak csak ennek a harmadát tudnám... Eddig az érvek, amelyek­ben sok az igazság, amelyek nem nevezhetők megalapo­zatlannak. Am most jön a DE. Jön a de, mert mindez a mérleg egyik serpenyőjében nyom­ja a terhet, üres azonban még a másik serpenyő. S ebben egy mondat áll: Rossz a gyereknek egyedül! Rossz a gyereknek, aki­nek nincs testvére, akinek otthon nincs kivel játsza­nia, veredeknie; akinek csak az óvodában, az isko­lában van barátja, barátnő­je, de nincs „tesója”. S ez rossz a szülőnek is. Igaz, hogy egy gyerek ke­vesebbe kerül, mint két gyerek, de az már nem igaz, hogy két gyerek kétszer annyiba kerül, mint egy gyerek. Nemcsak azért, mert a kisebbik örökölhet a na- gyobbtól, nemcsak azért, mert a játékokon megosz­tozhatnak, mert ahol egy gyerek elfér, ott — legföl­jebb emeletes ágyban —el­fér kettő is, mert ahol há­romra főznek, ott négy is jóllakhat. Van, ami ezeknél a té­nyéknél is fontosabb: köny- nyebb a szülőnek, hiszen otthoni szabadidejével job­ban gazdálkodhat. Ez nem azt jelenti, hogy ő ne fog­lalkozzon a gyerekkel, de ha a két gyerek egymással játszik, ő is nyugodtabban végezheti otthoni teendőit. Vagy az- esti programok! Egy 10—12 éves gyerek nem szívesen marad otthon egye­dül, amíg a szülők a mozi­ba mennek. Két tíz-tizenkét éves testvért azonban — megfelelő előkészítés után már nyugodtan ott lehet hagyni rövid időre.' S ami utoljára maradt: mennyivel jobb a gyerek­nek, ha van egy hozzá ha­sonló korú társa, akivel minden kis búját-baját, örö­mét megoszthatja; akivel kamaszkorban olyasmiről is beszélgethet, amiről anyu­val, apuval kínos lenne. S az iskolában a kicsinek van egy nagy „tesója”, aki meg­védi, és a nagynak van egy kistesója, akit a védelmébe vehet... Folytathatnánk az érve­ket az ellenérvekkel szem­ben. Biztos, hogy a mérleg a testvérek javára billenne. Jobb, egészségesebb, ki­egyensúlyozottabb ember lehet abból, aki nem egye­dül nő fel. '• s M

Next

/
Thumbnails
Contents