Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

Somogyi Néplap 1989. március 15., szerda AZ IFJÚSÁG ELETE Határozottabb érdekképviselet SZÖVETSÉGESEKET KERES A KISZ Megjelenik a kisebbség véleménye A berzencei általános iskola tágas parkja jó lehetőséget nyújt a gyerekeknek játékhoz, ki- kapcsolódáshoz Vonzott az iskola hírneve... Évtizedekkel ezelőtt a diá­kok . egyenruhát viseltek vagy jelvényekkel igyekez­tek kifejezni iskolai hova­tartozásukat. Ezek a külső­ségek megszűntek. Vajon tényleg elmúlt-e az a büsz­keség, amelyet egy patiná- sabb iskola jelentett tanu­lóinak? Frányó Viktória, Balogh Andrea, Tóth And­rea és Németh Zsolt, a ka­posvári Táncsics Mihály Gimnázium negyedikes ta­nulói válaszoltak kérdé­seinkre. — Miért épp ezt az intéz­ményt választottátok? — Általános iskolai osz­tályfőnököm hatására je­lentkeztem ide — mondta Viktória. — Tovább szeret­nék tanulni ^érettségi után, s ehhez a legjobb íölkészü- lési lehetőséget a Táncsics­ban láttam. — Apu járt ide évekkel ezelőtt — folytatta Balogh Andrea —, ő ajánlotta a Táncsicsot. Meg imponált is, hogy ebbe a gimnázium­ba járhatok. — ‘Régi gimnázium, ha­gyományai vannak — kap­csolódott a beszélgetésbe Tóth Andrea. Zsolt: — Nekem Fonyód közelebb lett volna, mivel öre'glaki vagyok, de a Tán­csicsnak a hírneve végül is ide vonzott. A sorozáson is előnyt jelentett számomra: » sokkal kedvesebb lett min­denki, miután kiderült, hogy hova járok. — Divat a Táncsicsba jár­ni — tette hozzá Balogh Andrea. Verseghy Ferenc harma­dikos, aki később csatlako­zott a többiekhez, szintén az intézmény hírnevét emelte ki. — S belülről hogyan lát­játok most? — Fantasztikus érzés ide járni. Hangulata van ennek az iskolának — mondta Ba­logh Andrea. — Ügy érzem, ide csak annak érdemes jönni, aki érettségi után tovább akar tanulni. Mind humán, mind reál tárgyakból magas szin­tű az oktatás, s akinek nincs perspektívája, annak nagyon nehéz elfogadni a rendsze­res tanulást —- foglalta ösz- sze a véleményüket Zsolt. Tóth Andrea szerint: — Rangot ad a Táncsics, de kötelez is. — Szeretek ide járni; any- nyira, hogy az öcsémet is rábeszéltem, jelentkezzen ide — jelentette ki Zsolt. — Egyre kevesebb a fiú a Táncsicsban. Mi erről a véleményetek ? Viktória: — A fiúkat job­ban érdekli a műszaki pá­lya, ezért inkább szakkö­zépiskolába mennek. — A gimnáziumi érettsé­givel a lányok könnyebben találnak megfelelő munka­helyet, s előttük ott van a férjhezmenetel lehetősége is — mondta Zsolt. — Szerintem az anyagiak is nagy szerepet játszanak ebben. Olyan pályát, szak­mát választanak a fiúk in­kább, ahol előbb lehet pénzt keresni — volt Feri véle­ménye, — Továbbtanulás? — Mi a jogot próbáljuk meg — mutatott Zsolt a két Andreára. — Középfokú nyelvvizs­gát tettem, ezért ezen a pályán kívánok továbblép­ni. Megpróbálom Szegeden a magyar—német szakot — avatott a terveibe Viktória. — Milyen lehetőség van a szabadidő eltöltésére? — Én zenélek és autót szerelek legszívesebben — mondta Zsolt. — Rengeteg lehetőség van a gimnáziumban is: diák­színpad, énekkar, diákkör, s különböző szakkörök, most van éppen a sítábor, lehetőség a stúdiós munka is, s a diákok érdeklődése szerint összeállított törté­nelmi fórum — foglalták össze a lányok. — Ezek után rríert jobb ez az iskola, mint a többi? — Mert ez a Táncsics ... S egyre többet tudnak a névadóról is. S. G. Somogybán is megkezdő­dött a fölkészülés a KISZ XII. .kongresszusára, ame­lyet április 21—23. között a Budapest Sportcsarnokban tartanak meg. Simon Gábor­ral, a megyei KlSZ-bizott- ság titkárával arról beszél­gettük, miként szervezik meg a március 17—18-i me­gyei küldöttértekezletet. — Az alapszervezetek, a tagszervezetek tavaszi tag­gyűlésein megtárgyalták az ifjúsági szövetség jelenét, aztán beszámolókat készí­tettek a múlt évi munká­ról. A megye városaiban most tartották meg a me­gyei küldöttgyűlést előké­szítő területi küldöttgyűlé­seket. Minden ötszáz fiatal után egy küldöttet választ­hatnak a nagyobb bizottsá­gok, tagszervezetek. Ök így közvetlenül delegálnak a kongresszusra. Ezek a kül­döttek meghívottként, ter­mészetesen tanácskozási joggal, részt vesznék a me­gyei küldöttértekezleten. Minden olyan szervezet, amelynek a létszáma eléri a százat vagy meghaladja, száz-száz fiatal után egy küldöttet választ a tanács­kozásunkra. Természetesen a megyei bizottság, a pénz­ügyi ellenőrző bizottság je­lenlegi tagjai küldöttjogú résztvevők lesznek, a me­gyei úttörőelnökség pedig három küldöttet delegálhat. — Miről tárgyalnak a küldöttek? — Olyan napirendek lesz­nek, amelyeket ma meg kell tárgyalnunk. Nem véletlen, hogy kétnaposra terveztük ezt az értekezletet. Mi ugyanis munkaértekezlet­nek szánjuk ezt. Tulajdon­képpen egyik állomása a kongresszusra való készülés­nek, ezen ugyanis ki kell alakítanunk az álláspontun­kat a kongresszusi doku­mentumokról, aztán arról is, hogy mit képviseljen a megválasztandó megyei kül­döttcsoport, illetve azok, akik mennek a kongresszus­ra. 1986-ban a XI. kong­resszus előtti megyei kül­döttértekezletünk olyan fel­adatokat fogalmazott meg, amelyek az akkori adott po­litikai helyzetben megvaló­síthatónak .látszottak, s cse­lekvésre ösztönözték a tag­ságot: Mára azonban be kel­lett vallanunk, hogy a KISZ gyökeres átalakítása szere­pel napirenden, hiszen mint ifjúsági szervezet sem va­gyunk egyedül. — Akkor ez szerepel majd a beszámolóban is. —-' Igen, ez az 1986 óta végzett munkáról szól. Re­méljük, hogy a helyzet- elemzésen, a múlt értékelé­sén. túl a küldöttértekezlet meghagyja a nagyon jó, ré­gi hagyományokat, öröksé­geket. Illúzió lenne ugyanis azt gondolni: ha ezeket el­felejtjük, kivonulunk ezek­ről a színterekről, akkor majd meg fog újulni a moz­galom. Egyébként is a be­számoló elsősorban a fel­adatokra utal majd. Ha ezt a napirendet időben lezár­juk, akkor még első nap folytatjuk a tanácskozást azzal: mi a helyzet ma So­mogybán. Megvitajuk a KISZ megyei utódszerveze­tének a dokumentumait: el­sősorban a politikai progra­munk tervezetét és a megyei ifjúsági szövetség együttmű­ködési szabályzat-tervezetét. — iyi a legfontosabb az új programban? — Napjaink politikai fo­lyamatai az érdekek sokol­dalú megjelenítésével, a de­mokratikus többpártrend­szer felé tartanak. Így min­den politikai szervezetnek az a célja, hogy befolyáshoz jusson a különböző döntés­hozó testületekben az - or­szággyűléstől a helyi taná­csokig. Nekünk az az érde­künk, hogy az ifjúságról, rólunk ne úgy döntsenek, hogy meg se kérdeznek. Valljuk, hogy nyilvános, el­lenőrzött hatalomgyakorlás, esélyegyenlőség, társadalmi igazságosság szükséges. Vál­laljuk a harcot a fiatalokat nyomasztó társadalmi jelen­ségekkel szemben. Van »mit képviselni Somogybán is, hi­szen az oktatás, a lakás, az álláshoz jutás és a bérezés tekintetében határozottab­ban kell kiállnunk a fiata­lok érdekében. Őtt kell len­nünk mindenütt, ahol ezek­ben a kérdésekben dönte­nek. Céljaink eléréséhez va­lós tömegbázisra és szövet­ségesekre igyekszünk szert tennünk. — Milyen célt szolgál az együttműködési szabályzat? — A megyei ifjúsági szö­vetség szervezeti szempont­ból teljesen önálló lesz. Mű­ködési elvként a konszen­zuson alapuló érdekegyezte­tést tartja magára kötelező­nek. A szövetségbe tömörü­lő autonóm közösségek és egyének között nincs függő­ségi viszony.1 A tagok köl­csönösen Tiszteletben tartják egymás szervezeti és politi­kai önállóságát. A szövet­ség szervei lennének a kül­döttgyűlés, a bizottság vagy elnökség, az iroda és a munkabizottságok. Egv pél­dát mondanék el: a bizott­ság vagy elnökség a tag- szervezetekre kötelező erejű határozatot nem1 hozhat Döntései a konszenzuson alapulnak. Ha nem jön lét­re megegyezés, akkor a többségi véleményt a szö­vetség álláspontjaként lehet nyilvánosságra hozni, de egyben meg kell jelentetni a kisebbségi véleményt is. — Vannak-e már jelöltek a tikári tisztségekre? ' — Már említettem, hogy a küldöttértekezlet vélemé­nyezi a kongresszusi doku­mentumokat. Ezután követ- keznejc a személyi kérdések. A jelölést előkészítő bizott­ság kialakította álláspontját a KISZ utódszervezetének tisztségviselőiről. Első tit­kárnak dr. Kovács Lajost. a KISZ kaposvári bizottsá­gának első titkárát javasol­ja a meghallgatott vélemé­nyek . alapján, titkároknak pedig Horváth Anikót, Kér­di Ferenret és Simon Gá­bort. A küldöttgyűlés dönti el, hogy a kiküldött válto­zatok közül melyiket fo­gadja el, s a jövőben hány titkár tevékenykedik majd. Egyet szeretnék végül meg­jegyezni : küldöttgyűlésün­ket az Oktatási Igazgatósá­gon tartjuk, s mindvégig nyilvános lesz. L. G. Nincsenek kis hibák A Kemikal Epítőanvag- ipari Vállalat barcsi mű­anyagfeldolgozó gyárának egyik emeleti szobájából nézem a kéményekből fel­törő füst- és porfelhőket. Gyönyörű az idő, a látvány mégis nyomasztó. Balogh Imre művezető lendülete fiatalos, arcára a sok gond és munka azonban rajzolt már néhány ráncot. — Valóban egy kicsit fá­radt és megviselt vagyok, de azok, akik közelebbről ismernek, azt hiszem, ezen nem csodálkoznak. Családi házat építek, van egy két­éves fiam, és hát a sok pénz is kevés. Itt, az üzemben 6-tól 2-ig dolgozom, utána otthon egy rövid szieszta, és máris kezdem a fuvaro­zást, amit mellékállásban csinálok. Hogy így mennyi idő jut a családomra? Szin­te semmi. Esténként fárad­tan zuhanok az ágyba, arra nines se időm, se energiám, hogy egy jobb filmet meg­nézzek a tévében. — Hogyan került a gyár­ba ? — Gimnáziumi érettségi­vel jöttem ide. Szerettem volna továbbtanulni, de az­tán elmaradt. Erről azon­ban mind a mai napig nem mondtam le. Természetesen megszereztem a technikusi minősítést; <jó ideig a ta­nulókat oktattam itt, az üzemben. Most a termelés­ben dolgozom; mintegy 20 emberért vagyok felelős. Nem véletlenül használom pzt a szót, hiszen nagyon veszélyes vegyi anyagokkal foglalkoznak ezek az embe­rek; a legkisebb hiba is sze­rencsétlenséghez vezethet. Voltak itt már olyan pilla­natok, amikor úgy éreztem, h n p V fpl ]:ih:im n t nmiitií­ben, a másik meg a rendőr­ségen van. — Milyen lehetőségük van a barcsi fiataloknak a ki- kapcsolódásra, szórakozás­ra ? Fucskár Józsefné laborve­zető éppen a nőnapra készí­tette a szendvicseket, ami-- kor elszólítottuk egy kis be­szélgetésre. Az az első pil­lanatokban kiderült, hogy ő is itt kezdte a gyárban. — Ipari tanuló voltam, majd az iskolát elvégezve ide kerültem, az akkor in­duló üzembe. Most már so­kan megmosolyognák, de akkor itt még csak gumi­csizmában lehetett közle­kedni, olyan sártengert csi­náltak a teherautók. De ez már a múlté! A legtöbb gondot most az okozza, hogy a mi részlegünkben sok a kisgyermekes anya, és ép­pen nyaranta van a legtöbb munka. Többen vannak szü­lési szabadságon, és nekik sem lesz könnyű a vissza­állás, hiszen a gyárunk egy­re újabb és újabb terméke­ket kísérletez ki. S mivel én is családanya vagyok, itt ragadom meg az alkalmat, hogy elmondjam a másik naöv nfAhlámánlrot TT-/ nőm munkahelyi, de azok, akik­kel együtt dolgozom, bizto­san egyetértenek velem. Na­gyon gyenge az ellátás Bar­cson tartós fogyasztási cik­kekből. Se pénz, se idő nincs arra, hogy az ember Pécsre vagy Kaposvárra utazzon bevásárolni. A beszélgetés végén épp indulni készültünk, amiKor Fucskár Józsefné amúgy „zárójelben7’ megjegyezte, hogy ő a Budapesten kiadott üzemi lap itteni tudósítója és fotósa is. r*jU P^l»r Évek óta tart a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola felújítása. Már átadták az udvaron a sportközpontot, lassan elkészül a 250 sze­mélyes előadó, s megkezdték a kísérleti gimnáziumi ok­tatáshoz szükséges tantér-’ mek építését. 1987-ben megszüntették az addigi KISZ-klubot. A Be­loiannisz utcai kollégium­ban kialakított presszó, amely klubhelyiségnek is megfelel, csak az ott elhe­lyezett hallgatók igényét elé­gíti ki. Ez abból adódik, hogy a központi kollégium­ban levők nem érzik saját­juknak a másik épületben szervezett programokat, ugyanakkor a Bajcsy-Zsi- linszky utcai kollégiumban is szeretnék, ha lenne ha­sonló helyiség. Erről kérdez­tük Bálint Imrét, a kollé­gium igazgatóját. — A múlt tanévben meg­szűnt a főiskola KlSZ-klub- ja. A hallgatók részéről na­gyon sok panasz érkezett, nem tudják hol megvalósí­tani ötleteiket, nem tudnak hol összejönni, akár egy szakkollégiumi estre sem. íöav wannolr a Irnll árti 11 m_ ban tv-szobák, de nagyobb létszámú összejövetelre nem alkalmasak. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni: a kol­légiumi társalgót klubbá ala­kítanánk át. A főiskolának is kevés a tan­terme, így ebben a terem­ben is rendszeresen tarta­nak foglalkozásokat. A prob­léma másik része technikai jellegű. A társalgó ugyanis az első emeleti szobák alatt van, így meg kell oldanunk a hangszigetelést, a fölötte levők nyugalma érdekében. Ajtókra-ablakokra is szük­ség van. Ahhoz, hogy a főisko­lán a szellemi színvona­lat ne csak az oktatás adja. hanem a szabadidős prog­ramok is hozzájáruljanak, mindenképpen szükség len­ne erre a klubra. Ügy látszik, hogy meg­oldható a hallgatók kérése A beszélgetés során azonban az is kiderült, hogy ez az igény egyelőre nem jutott túl a kollégiumigazgatón. A hallgatóknak kellene hatá­rozottabban odaállniuk az ügy mellé, hogy megvaló­suljon az új klub. c n Volt klub. De vajon lesz-e?

Next

/
Thumbnails
Contents