Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

% Somogyi Néplap 1989. március 15., szerda Beck Tornái kereskedelmi miniszter is sorban áll a Balatonon Érzelmek és érvek csatája a falugyűlésen Kormányzati intézkedés keli a parti ellátás javítására Szemes Szárszótól válni készül Az elmúlt években króni­kussá vált gondok sora ter- héli a Balaton-parti keres­kedelmet. A szezonüzletek téli állagmegóvásának, vagy az idényen kívüli forgalom- csökkenésnek a költségeit a szabályozás egyre kevésbé vette figyelembe, s így az ellátás az érintett vállala­toknak mind gazdaságtala- nabbá vált. Piaci viszonyok között már senki sem köte­lezhető veszteséges üzletek fenntartására. Ki fizesse hát a veszteséget, ki viselje a szezonjellegből adódó több­letköltségeket? Először erről kérdeztük Beck Tamás ke­reskedelmi minisztert. — Sajnos, a szezonjelleg méltánylásában nem sike­rült eredményt elérnünk. A pénzügyi kormányzat 20 szá­zalékos nyereségadó-ked­vezményt biztosított az élel­miszer-kereskedelem szá­mára, ugyanakkor megszün­tette a korábbi szezonális kedvezményt. Pontosabban a kereskedelmi tárca válasz­tás elé került, s az előbbi, az adócsökkentés mellett döntött, mivel az összegé­ben -jóval nagyobb volt, mint a szezonális kedvezmény. Február végén értesültem azonban arról, hogy például Zita exkirályné meghalt Elhunyt Zita, az utolsó osztrák császárné és magyar királyné. A 640 éven át ural­kodó Habsburg-dinasztia utolsó koronás fejének öz­vegyét 97 éves korában ked­den érte a halál a svájci Zizers zárdájából. Szemé­lyében a nemregiben ha­zánkban is járt Európa-par- lamenti képviselő, dr. Habs­burg Ottó édesanyját gyá­szolja. Zita, Róbert pármai her­ceg leánya, I. Habsburg Ká­roly utolsó osztrák császár hitvese volt, azé az uralko­dóé, aki IV. Károly néven a magyár királyi koronát is viselte. 1918-ban, az Osztrák —Magyar Monarchia buká­sa után Károllyal együtt száműzetésbe ' vonult. Egy 1918-as törvény értelmében Zita 63 évig nem léphetett osztrák földre. Hét évvel ez­előtt adtak először az osztrák hatóságok engedélyt számá­ra, hogy legidősebb leányá­nak, Adelhaidnak sírját Innsbruckban meglátogat­hassa. Az elhunyt királynét már­cius 28-ától a bécsi Szent István katedrálisban ravata­lozzák fel. Temetése április elsején, férje halálának 67. évfordulóján lesz. Koporsó­ját a Kapucinusok templo­mának kriptájában, a Habs­burgok ősi temetkezési he­lyén helyezik el. a Kaposker igen nehéz hely­zetben van és 18 üzletet be akar zárni. Ezt követően járt nálam a Somogy Megyei Ta­nács elnökhelyettese, s az általa elmondottak is nyil­vánvalóvá tették, hogy a szezonális kedvezményre szükség lenne a zavartalan élelmiszer-ellátáshoz. Ennek újbóli biztosítása érdekében minden lehetőt megteszünk. — A nyereségadó-kedvez­mény ott lehet ösztönző, ahol megfelelő nyereség van. A jelentősebb forgalmat csak nyáron elérő balatoni üzle­tek esetében azonban inkább a veszteség a jellemző. — Azért vannak más, jó példák is. Gondoljunk csak a Balaton Fűszértre, ame­lyik nívós ABC-áruházakat épített a Balaton-parton. Ezek nagyberuházások vol­tak, szintén idényjellegűek, a vállalat mégis megtalálja a számítását. Ezt is látva kértem minisztériumi mun­katársaimat, hogy komp­lexen vizsgálják meg, mi­lyen teendői lehetnek a meg­oldás érdekében az érintett vállalatoknak, a megyei ve­zetésnek és a kereskedelmi tárcának. Azt is, hogy szük­ség esetén milyen segítséget kérjünk a pénzügyi kor­mányzattól. — Számonkérhetö-e ma és kitől az ellátási felelősség? — Ellátási felelőssége lé­(Munkatársunk telefonje­lentése) Mire költ a Balatoni In­téző Bizottság? Erről szá­molt be a tegnapi balaton­füredi elnökségi ülésen Ros­ta Sándor főtitkár. Tavaly a BIB összesen 199,2 mjllió fo­rintot osztott szét a fejlesz­tés költségeire. Ebből leg­többet a csatornatársulatok­nak adtak, mert ezek több­ször is nehéz helyzetbe ke­rültek. Amikor megvolt a pénz a* általános forgalmi adóra, hitelhiány támadt, s a mindvégig emelkedő árak miatt is számottevő többlet- kiadásokat kellett vállalni. Több társulat meg sem tu­dott alakulni, a már létre­jötteket pedig az intézőbi­zottság a lehetőségeihez mérten átcsoportosításokkal igyekezett segíteni. A csa­tornatársulatok fejlesztésé­re az üdülőkörzeti alap 52 százalékát fordították. Jelentős volt a kiskeres­kedelem fejlesztésére szol­gáló beruházások támoga­tása, közülük kiemelkedett a múlt évben a három nagy nyegében a kormánynak van... — Azaz, helyi szinten a tanácsoknak, amelyeknek viszont egyre kevésbé van­nak eszközeik és forrásaik az ellátás befolyásolására. Ráadásul a reprivatizálás folytán a tanácsok puszta beleszólási lehetősége is csök­ken. — A reprivatizálásról ma inkább még csak beszé­lünk ... — A Balatonnál ez élő folyamat... — A magánüzletek is csak akkor tudnak eredményt el­érni, ha kielégítik a vásár­lók igényeit. Ennyiben tehát az érdekeltségük közös a ta­nácsokéval és a tárcáéval. — Helyből szemlélve ez mégis úgy látszik, mintha a tanácsok ellenérdekeltek vol­nának a kereskedelmi, s fő­ként az idegenforgalmi fej­lesztésekben. A fejlesztési források ugyanis az állandó lakosság lélekszámához iga­zodnak, miközben a tóparti településeknek nyáron sok­szorta ennyi vendég ellátá­sát is biztosítaniuk kell. — Az idegenforgalmi ta­nács legutóbbi ülésén is szó- vátettük és az érintett ide­genforgalmi vállalatok veze­tőivel folytatott konzultáció során is elhangzott: tárcánk­nak arra kell törekednie, hogy az idegenforgalomból bevásárlóközpont létesítése. A strandfejlesztésben némi lemaradás volt Siófokon és Boglárlellén. Az előirányzot­takat túlteljesítették a sió­foki 'és a boglárlellei csa­tornatársulatok, a szántód- pusztai parkoló építésénél, a siófoki bevásárlóközpontnál és a boglárlellei kulturális ellátásban. A BIB az erre az évre át­húzódó fejlesztések közül támogatja a boglárlellei, a keresztúri, a fonyódi, a szár­szói és a földvári szennyvíz- csatornázást, a sóstói strand bővítését, a siófoki csapa­dékvíz-elvezetést, az ordacse­hi szeméttelep kialakítását. Zamárdiban pedig az üdülő­területi utak korszerűsítését. Az újonnan induló beru­házások közül a zamárdi szennyvízelvezetést, a sze- mesu partvédelmet, a bog­lárlellei és a-fonyódi fel­színi vízelvezetési munká­latokat, a szárszói strandfej­lesztést támogatja a BIB. A köztisztasági szolgáltatások közül a zamárdi és a fonyó­di higiéniai létesítmények bővítését, a zöldterülét-fej­származó bevételeket ott használhassák fel, ahol azok keletkeznek. Nem tartható,. hogy a Balaton-parti idegen- forgalmi bevételek eltűnje­nek a költségvetés süllyesz­tőjében ... — Tehát a Kereskedelmi Minisztérium törekszik az igazságosabb megoldásra, de ki az, aki dönt? — Itt kormányrendeletek módosítására van szükség, melyet az idegenforgalmi ta­nács javasolni fog. Biztosra veszem, hogy ennek lesz is foganatja. * — Végül is nem érzi ag­gasztónak az idei balatoni ellátási kilátásokat? — Magam is a sorban ál­ló üdülők közé tartozom á Balatonon. A reggeli bevá­sárlásoknál én is félórákat szoktam várni a kosárra1, az­tán ugyanennyit a pénztár­nál, s közben hallom mind­azt, amit a körülöttem ál­lók erről mondanak. Szóval az információim nem hiva­talos jelentésekből származ­nak. S mert így van, igyek­szem mindent elkövetni, hogy a helyzetet a lehetőségekhez mérten javítsam. Jól látom, hogy a következő hetekben több kormányzati intézke­désre is szükség lesz ahhoz, hogy a balatoni ellátás szín­vonalát megőrizzük, vagy javítsuk. Bíró Ferenc lesztése keretében pedig a siófoki 'Ezüstpart felújításá­ra számíthat ilyen támoga­tásra. A bizottság a közlekedési gondok enyhítésére is áldöz pénzt. Somogybán például a kiüti és a boglárlellei bevá­sárlóközpont, a zamárdi Ist­ván utca, Balatonkeresztúr és a herényi naturista strand, valamint a boglárlel­lei vitorláskikötő kialakítá­sa kap támogatást. Emel­lett a boglárlellei szabad­téri színpad felújítására, a fonyódi szabadidőközpont építésének megkezdésére, a fenyvesi fogathatjó-világ- bajnokságra és a Balaton rádió támogatására is ad pénzt. Az elnökség megvitatta a Balaton vízminőségének védelmét szolgáló és a Kis- Balaton vízvédelmi rend­szer területén levő növényi állományok rendszeres kar­bantartásáról készített . je­lentést, valamint a nádasok mennyiségéről és minőségé­ről készült fölmérést, a to­vábbi terveket is. (Gyarmati) Telt ház, és kora éjszaká­ba nyúló falugyűlés volt hétfőn este a balatonszemesi művelődési házban. A kar­dok ezúttal a hüvelyükben maradtak, jóllehet szópár­bajra — olykor kíméletle­nül őszinte módon,is — töb­ben vállalkoztak. Váljunk, vagy ne? Ez volt a kérdés, amelyre a végső választ csak a szombati nép­szavazás adja meg. A hétfői gyűléí nem is e kérdés tisz­tázását tűzte ki célul, hanem az érveket és ellenérveket sorakoztatta fel. Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhelyet­tese hideg tényeket közölt. Ismertette, mire számíthat­nak a falubeliek, ha úgy döntenek, hogy önálló ta­náccsal próbálnak szeren­csét. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy annak idején kényszer szülte in­tézkedésként csatolták Sze­mest Szárszóhoz. Most de­mokratikus úton, kell eldön­teni, hogy a község Ott ma- rad-e, vagy elválik. /— Somogybán sok helyen hiányoznak az elszakadás feltételei. Szemes nem ebbe a kategóriába tartozik. Fekvése, adottságai, né­pessége miatt elképzelhető egy önálló tanács létreho­zása, de tudomásul kell ven­ni, hogy sok „szempontból kedvezőtlenül is alakulhat a település sorsa. Választa­ni kell a teljes különválás, vagy az együttmaradás kö­zött, amely az elöljáróság nagyobb önállóságával jár. Minden válás tele van fe­szültségekkel. Annak azon­ban semmi értelme, hogy később még a két község la­kosai is megharagudjanak egymásra. Tudomásul kell venni: válás esetén csak az osztható el, ami jelenleg van. Múltra hivatkozni, vélt sérelmeket felhánytorgatni nem érdemes. Amint az várható volt, a --háromszáz szemesi között szép számmal volt, aki a nyílt színen mondta el vé­leményét. Sokan ismerték el, hogy az utóbbi néhány évben fejlesztették a'falut, de szinte mindenki azon ke­sergett, hogy az egyesülés első tíz évében Szemes „megmerevedett”. Minden fejlesztés a székhelyközség­ben, Szárszón volt. így szü­lettek. a szomszédban mun­kahelyek, új utak, közmű­vek, ugyanakkor Szemesen ma már alig akad munka- lehetőség; gazdátlan, kisem­mizett a falu: elhanyagoltak a parkjai, utcái közül túl sok a földes vagy murvá­zott, rendezetlen a főtere és az állomás előtti tér. Sorra előjöttek a régóta égető gondok. A közhangu­lat főként az elégedetlenke­dőket támogatta, ezért is hatott villámcsapásként Vastag József tanácstag fel­szólalása, aki együttmaradás mellett voksolt. Véleménye szerint nincs sem tárgyi, sem személyi feltétel a különvá­lásra, mert az érzelmeket nem szabad összetéveszte­ni a realitásokkal. Elmond­ta: a jelenlegi tanács csak az utóbbi három és fél év történéseiért vállalja a fele­lősséget, hiszen akkor vá­lasztották meg. Ez az idő­szak pedig már a nagy elő­relépésé volt. Kijelentette: ha a község válni akar, ak­kor lemond a tanácstagsá- gáról. Mindjárt neveket is sorolt, hogy kik vállalják el helyette a tanácstagságot. E személyeskedés nem kis morgást eredményezett, de végül elült az érzelmi vihar. Benedek Gyuláné higgad­tan, okosan érvelt, amikor kijelentette: annak a falu­nak van felelős gazdája, ahol helyben található a ta­nács. Függetlenül attól, hogy a tanácsi vezetők segíteni akarnak vagy sem. Szemes tízéves pangás, elmaradás után mostanában kezd új­raéledni. Nehéz lesz behoz­ni a lemaradást, de önállób­ban, a faluközösség össze­fogásával remény van arra, hogy sikerüljön. Molnár Ferenc szerint elhibázott lé­pés volt a körzetesítés, ak­kor pedig ilyen elhibázott körülmények között tovább nem szabad élni. Nem kis vitát kavart, hogy az esetleges elszaka­dás után a Szemes és Szár­szó közötti kis partszakaszt Balatonőszödhöz csatolnák, Őszöd viszont nem kíván válni, így gyakorlatilag az a rész továbbra is a szár­szói tanácshoz tartozna. Ezt többen igazságtalannak tartják a szemesiek közül, jóllehet, érthető, hogy Őszöd sem szeretne lemondani a Balaton-partról. Csonka Ferenc az önállóság mellett voksolt, s ezt adatokkal in­dokolta. Szerinte tízmillió" forint jutna egy év alatt a falu fejlesztésére, ha önálló­ak lennének. A közös tanács annyit öt év alatt költhetett Szemesre. A lakosságra a jövőbe igenis lehet számíta- ni. Berkes László vb-titkár igyekezett higgadtan vála­szolni az olykor indulatos kérdésekre is, és kérte: csak olyannal vádolják a közös tanácsot, ami valós. Vége­zetül Nagy Lajos, a nagy­községi pártbizottság titká­ra szólalt fel. „Nem értek egyet azzal a címkézéssel, hogy: én szemesi vagyok, te ' szemesibb vagy, ő pedig a legszemesibb. Én, mint sze­mesi, az önállóság mellett ^ voksolok, amelynek azon­ban csak akkor lesz értelme, ha összefogással párosul”. A kérdésre,- hogy válik-e Szemes Szárszótól, szomba­ton születik meg a felelet. Gyarmati László MI MINDENRE KÖLT A BIB? 200 millió forinttal támogatja a fejlesztéseket Igazi horgászparadicsommá vált Barcstól pár kilométerre a Dráva holtága — a Kis­bolt. A márciusi napsugarak már kicsalogatták a stégekre a környék szenvedélyes horgászait. A csend — és nyugalom — a táj szépsége mindent kárpótol a munkától, a város zajától megfáradt embereknek. (Gyertyás László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents