Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 15., szerda Az Országgyűlés ünnepi ülése Interparlamentáris konferencia RENDEZZÉK A KÖZEL-KELETI (Foytatás az 1. oldalról) bármilyen szelektív, célza- tos értelmezése, csak az egyik vagy csak a másik vonásának — más jelemzői- nek kárára történő — kiemelése. Ez torzítaná a nemzeti önismeretet. 1848 üzenete tisztán és világosan cseng: haladni kell, áldozatok árán is, mert csak így boldogulhatunk. Az összefogáson akkor a nemzetiségi kérdés mentén keletkezett repedés. A magyar nép függetLenségi harca nem mindenben harmonizált a nemzeti azonosságnak elismertetéséért fellépőik törekvéseivel. A forradalomban rejlő igazi lehetőségeket azonban az 1849-es nemzetiségi törvények jól mutatták. Ezek voltak az akkori Európában a leghaladóbb jogi alkotások a népnek egyenlőségéről. Kossuth Duna-konföderációs tervében pedig koFát megelőzve annak esélyét kínálta, hogy Közép-Európa ne legyen az itt élő kisnépek szégy en k a lód á ja. 1848 elszakíthatatlan része Európa közös múltjának, a földrész haladóbb hagyományainak is. A magyarság nemzeti és társadalmi küzdelméhez Európa adta a külső késztetést. A magyar március eszmei forrása a nagy francia forradalom „szabadság, egyenlőség, testvériség” ideája volt; közvetlen ösztönzője pedig a párizsi, a milánói és a bécsi felkelés, amelyek a Szent Szövetség építményét le ugyan nem döntötték, de megrázták és előkészítették széthullását. A magyar 1848 abba az európai forradalmi folyamatba illeszkedett, amelynek közös jellemzője és egyben legfőbb felhajtó ereje a népek nemzeti törekvése, függetlenségi vágya volt. A magyarság akkori harcát — másik szálon — a társadalmi haladást is gáncsoló zsarnokság elleni fellépés kapcsolta Európához. A magyar 1848 tisztán mutatta, hogy a társadalmi és a nemzeti szorosan összetartozik. 1848 az úgynevezett szerves út, vagyis a viszonyainknak legmegfelelőbb „pályára állás” az Európa haladottabb feléhez való felzárkózás reményét csillantotta fel. A világosi fegyverletétel viszont az „elkanyarodást”, a civilizáció fő áramlatától történt ismételt leszakadást, jelentette. Az abszolutizmus, az önkényuralom újabb idő- veszteséggel sújtott minket. Ám egy bukott forradalom is elindíthatja a nemzeti és a társadalmi megújulás szülési fájdalmait. E történelmi „.késleltetés” közbejöttével így lett eredménye 1848 —49-nek is a kiegyezés műve és a magyar századforduló, amikor egy poros-sáros provinciából létrejön és belép Európa színpadára a modern Magyarország. A folytatást ígérő 1918 és 1919 után következő negyedszázados országvesztő hatalom bukásával és romjainak eltakarításával. a felszabadulás utáni évek népi demokratikus átalakulása ismét 1848 folytatásának esélyét kínálta fel. A továbbra is megoldatlan nemzeti és társadalmi problémákat, úgy tűnt, lesz mód együtt, a legszélesebb nemzeti összefogás bázisán, demokratikus folyamatban megoldani. Ám ezt a sajátosságainkhoz igazodó ígéretes fejlődési pályát radikálisan kettétörte az a diktatórikus hidegháborús „fordulat”, aminek máig ható súlyos következményei drámai figyelmeztetések is: soha nem volt elég csupán a jó és a rossz között választanunk. Legalább ennyire fontos tudnunk, számításba vennünk azt is, hogy külső erők is zsákutcás kényszer- pályára taszíthatják a nemzetet, és a nemzetközi meghatározottságok e csapdáját minden módon el kell kerülnünk. Kf«: ' _• __i____i v ező a háttér. Hazánk ismét a haladás fő áramlatához kapcsolódik. Jó lehetőségeink vannak arra, hogy hasznosan és harmonikusan cselekedjünk a magunk előrehaladásáért és egyben a különböző civilizációs körök egymást termékenyítő közeledéséért. A most élő nemzedékek legfőbb feladata éppen az, hogy egészséges nemzeti felelősséggel tegyenek meg mindent, hogy lezárják a nemzeti katasztrófák sorozatát, olyan pályára vezessék a nemzetet, amely szerves folytatása az 1848-ban megnyitott útnak, és amely a mai viszonyoknak megfelelő kiteljesítése mindannak a nemes törekvésnek, ami népünket mindig is áthatotta. Ma is érvényesek Kölcsey Ferenc szavai: „Hass, alkoss, gvarapíts, s a haza fényre defül." Március idusát — és éppen testületünk határozata szerint —■ immár felszabadultan ünnepelhetjük. E nap azonban a mi számunkra nem csupán — és elsősorba nem is kegyeleti alkalom. Sokkal inkább a nemzeti önvizsgálat és a jövőtervezés, az elhatározás és a tett jelképe. Üjra és újra meg kell mérnünk önmagunkat: felnőttünk-e korunk embert próbáló feladataihoz — hasonlóan márciusi elődeinkhez —, 'hogy élhessen és gyarapodhasson a nemzet e hazán. A mi históriánkban nem volt még egy korszak, amikor a nemzetnek annyi óriása lett volna egyidőben, mint 1848—49-ben. Más évjáratokban a reformkori másodvonalból is múlhatatlan tekintélyű vezető személyiségek lehettek volna. Ezért is kötelező, hogy erkölcsi, eszmei magasságukhoz mindenkorra fölemelkedjünk, legalább megkíséreljük’ ezt az emelkedést. Ne rettenjünk meg a szám- l.akészítéstől, ha esetleg azt mutatná, hogy ma nagyon kevés az ilyen politikusunk és közéleti emberünk. Épp ezért kell hozzájuk igazodnunk, hogy a mában is legyenek olyanok, akik hasonlítanak rájuk. A még nem elegendőből, a kevésből így támasztható fel a legyen több parancsa. A felelősség borzongása futhat végig rajtunk, ha meggondoljuk, kik voltak elődeink az akkori magyar országgyűlésben. Távol áll tőlem, hogy akár csak futólag is összevetésre merészkednék. Kerülöm • — és szándékosan — azokat a szónoki fogásokat, amelyek a reformok mai korát bármilyen tekintetben az akkori reformkorral azonosítják. Más kor, más század, más történelmi feladat. Keresnünk csupán azt lehet, hogy Széchenyiek, Kossu- thék eszmeisége és erkölcse miképpen válhat felhajtó erővé a mai nemzeti gondok reményteljes megoldásában. Az „ország háza” — ismét a népszuverenitás letéteményese — legyen maga is a nagy elhatározások és cselekvések színtere. Re- kesszen ki soraiból minden tehetetlenséget, minden csüggedést, hogy követhető példát mutathasson föl a társadalomnak. Folytasson késhegyig menő vitákat, de mindig a közös boldogulás érdekében, s ne engedjen teret a szűklátókörű, energiákat emésztő pártvillongásoknak, hogy az erőegyesítés jelképe maradhasson. Hordozza vállain a nép által ráruházott teljes felelősséget, de ossza is meg mindenkivel, aki részt kér a hatalomból, hogy elöljárthasson az igazságos teherviselésben. A „nemzet gyűlése” szolgálja alázattal és képviselje méltósággal a teljes nemzetet, mindannyiunkat, akik magyarnak valljuk magunkat e hazában és szerte a világon. S ugyanígy szolmennyi más nemzetiségű honfitársunkat, akik e házának tisztelettel övezett, egyenjogú polgárai. A jobb hazai teljesítmény nem nélkülözheti a képviselők szolgálatát, mint ahogyan nem számíthat külhopi tekintélyre az a nép, amely nem becsüli önmagát, és ugyanakkor -nem tiszteli a más nemzethez tartozókat is. A haza ma ismét ránk figyel. Országgyűlésünk légyen méltó a várakozásokhoz és reményekhez. Legyünk új Pozsony és új Debrecen is. Vállaljuk a reformhétköznapok szívós munkálkodását, de legyünk képesek sorsfordító döntésekre is, ha a nép üdve, a haza sorsa, az állam függetlensége, a demokrácia és a szocializmus vállalt céljai ezt követelik. Nekünk úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy a kései unokák á mi neveinket is „áldó imádság” mellett mondják el. Én hiszem, hogy így lesz. S ha így lesz, Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg. Legyen béke az emberek között! Legyen békesség a földön! Szűrös Mátyás beszédét követően az ünnepi ülés részvevői elénekelték a Szózatot. A képviselők és a meghívott vendégek ezután a Kossuth Lajos téren a katonai tiszteletadás mellett felvont állami zászló előtt tisztelegtek. Az ünnepi ülés befejezéseként a Magyar Ország- gyűlés nevében Szűrös Mátyás, valamint Jakab Rohertrag és Horváth Lajos al- elnökök a Kossuth-szobor talapzatára koszorút helyeztek el. A szalag felirata: „A magyar forradalom és szabadságharc emlékére — a Magyar Országgyűlés”. Érdeklődők százainak jelenlétében magyar nemzeti lobogót avattak kedden a Budai Várban, a Tóth Árpád sétányon. A Honvédelmi Mi-' nisztérium rendezte avatón ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták fel a csaknem húsz méter magas árbocra a hatszor három méteres piros- fehér-zöld trikolórt. A zászlófelvonás ünnepsége 11 órakor kezdődött, amikor a felsorakozott díszszázad parancsnoka jelentést tett az esemény színhelyére érkező katonai elöljárónak. Krasznai Lajost vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes katonai díszegyenruhában, rajta nemzetiszín kokárdával, ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Az újonnan felavatott nemzeti zászlónál Krasznai Lajos vezérőrnagy mondott beszédet: — A zászló egy nemzet ereklyéje, sajátos jeliképe, amely megtestesíti a nép évszázadok során felhalmozott, átöröklésre érdemes történelmi-eszmei értékeit. A magyar népnek történelme folyamán sokféle zászlója volt. Hosszú volt az út az Árpádok turulos vörös lobogójától a háromszínű nemzeti zászlóig, amelyet ha megpillantunk, mindig felemelő érzés fog el bennünket. Viharos történelmünk során ez a jelkép gyakran változott, majd a reformkor idején vált hivatalos nemzeti jelképünkké az a három szín, amely harmonikus összhangjában a magyar történelem folyamatosságát, a nemzeti szuverenitást, az összetartozást szimbolizálja, és a nemzet méltóságát hirdeti. Az 1848. évi törvénycikkekben határozott követelményként fogalmazódott Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) pártmozgalom vezetői képzésének a korábbinál jóval nagyobb mértékben szükséges kielégítenie a társadalmi igényeket. A Politikai Bizottság megvitatta a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének legfontosabb politikai feladatait. Az előkészületekről szóló tájékoztatót a Központi Bizottság soros ülése elé terjeszti. A testület ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy álláspontja kialakításakor az alábbiakat erősítse meg: A párt egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával és egyértelműen, határozottan támogatja azt. Az MSZMP meggyőződéssel vallja, hogy a társadalmi megújuláshoz nélkülözhetetlen az egész ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közreműködése. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításában érdemi változást azonban csak a következetesen végigvitt gazdasági és politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP olyan ifjúsági szervezetek létrehozásában érdekelt, amelyek a szocia- lizmust elfogadó fiatalokat tömörítik és — a párttal politikai-stratégiai szövetségben — önállóan dolgoznak. Az MSZMP egyik legsürgetőbb feladatának tartja új. radikális ifjúság- politika megfogalmazását és végrehajtásának mielőbbi megkezdését. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy március 29-ére összehívja a Központi Bizottságot. ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik”. Történelmünk egyik legnagyszerűbb korszakában, amikor a haza és a haladás erői nem egymás ellen, hanem egymással vállvetve küzdöttek a nemzet és tágabb környezete felemelkedéséért, a törvényhozók régi nemzeti óhajnak tettek eleget ezzel a döntéssel. Egy nemzet azonosságtudatához, kollektív nemzeti érzelmeihez hozzátartozik, hogy saját jelképei legyenek és azokat szabadon használhassa. Ezt az ősi jogot követelte vissza magának a nép a szabadságharc idején, és ez a szimbólum azóta is mélyen bevésődött nemzetünk érzelmeibe, tudatába. E zászló felavatása tisztelgés egész nemzeti múltunk előtt, s a költő szavaival élve egyben jele annak is: „El magyar, áll Buda még”. Él, és arra törekszik, hogy a kedvező nemzetközi körülményeket kihasználva békés úton, törvényes módon. radikális reformokkal korszerűsítse politikai intézményrendszerét, gazdaságát, társadalmi berendezKÉRDÉST A Budapest Kongresszusi Központban kedden folytatta munkáját a 81. Interparlamentáris . Konferencia. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója — ugyanannyi parlamenti szakértő és más meghívott szakember közreműködésével — megkezdte a napirendi pontok megvitatását. A teljes ülés, Barcs Sándor' elnökletével, a gyermekek és a fiatalok jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi konvenció témájáról kezdett tárgyalást. James Grant, az ENSZ gyermek- alapja, az UNICEF igazgatója a vita megnyitásaként arra hívta fel az egyes országok törvényhozóit, hogy támogassák az új konvenció elfogadását a világszervezetben, ezt követően mielőbb ratifikálják annak előírásait saját országuk parlamentjében, hozzák azokkal összhangba saját törvényeiket. James Grant kérte a küldöttektől, hogy segítsék elő annak az ENSZ-javaslatnak a megvalósulását, amelynek értelmében már a következő évben világszerte védőoltást adhatnának a legveszélyesebb fertőző gyermekbetegségek ellen. Felvetette, rendezzenek világméretű csúcs- találkozót a ‘gyermekek helyzetéről. A kilencvenes évek legyenek az „emberarcú, sőt a gyermekarcú fejlődés” évei — jelentette ki az UNICEF igazgatója. A nagy fontosságú kérdésben számos ország terjesztett elő határozati javaslatot. Tekintettel a felszónyeihez igazítsa azokat. Krasznai Lajos szólt arról is: a most felállított lobogó tisztelgés azok előtt a magyar, osztrák, német, angol és francia hősök előtt is, akik 1686-ban felszabadították Buda várát a török iga alól. A zászló egyben őrzi azoknak az emlékét is, akik csaknem 140 évvel ezelőtt tizenhárom napos ostrom után ismét magyar nemzeti zászlót tűztek Buda bástyáira. Ugyancsak ez alatt a zászló alatt indultak harcba 44 éve azok a magyar katonák is, akik hősiesen részt vállaltak a Vörös Hadsereg oldalán a főváros és a vár felszabadításában s megtisztításában az európai humanizmus minden alapértékét semmibe vevő idegen hatalom csapataitól. 8 — Ez a zászló örök figyelmeztetés arra is — amíg a nemzet ezt magáénak vallja —, hogy a nemzeti egység jelének kell lennie, s nem a nemzeti megosztottságé — fejezte be avatóbeszédét a honvédelmi miniszterhelyettes. Az ünnepség a Szózat hangjai után a katonák díszlalásra jelentkezett képviselők nagy számára, a konferencia éjszakai ülést is tart kedden, hogy minél szélesebb körben vitathassák meg ezt a kérdést. A plenáris üléssel párhuzamosan a konferéncia első számú bizottságában megkezdték a vitát a napirendre hétfőn felvett javaslatról, arról, hogy a parlamentek segítsék elő nemzetközi konferencia összehívását a közel-keleti kérdés rendezésére. A téma napirendre tűzését a szocialista és az arab országok javasolták. A szocialista országok által beterjesztett közös határozati javaslattervezet, amelynek ajánlói között hazánk is ott van, leszögezi: a konferencia összehívása iránt már most is széles körű nemzetközi támogatás nyilvánul meg. A közel-keleti konfliktus, amelynek gyökerét a palesztin probléma jelenti, igazságos és átfogó rendezést követel, ez‘ sürgető feladat — állapítja meg a tervezet, amely javasolja, hívjanak össze az ENSZ égisze alatt nemzetközi konferenciát, valamennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagja részvételével. A tervezet javasolja, hogy a konferencia üdvözöljön minden olyan kezdeményezést, amely a konfliktus rendezésének meggyorsítására, az érdekelt felek közötti párbeszéd megkezdésére, a rendezés útjában álló akadályok elhárítására irányul. A közel-keleti rendezést, a nemzetközi konferencia ösz- szehívását sürgető javaslatot az interparlamentáris konferencia bizottságában széles körű egyetértés fogadta. A bizottság 18 felszólalást hallgatott meg erről, s a véleményt nyilvánítók túlnyomó többsége úgy ítélte meg: a parlamentek képviselőinek állást kell foglalniuk ebben a világ sorsa szem- . pontjából rendkívül fontos kérdésben. Javasolták, hogy a végleges állásfolgalás tervezetét, a szocialista országok javasatainak figyelembevételével, külön szerkesztő- bizottság dolgozza ki. A plenáris üléssel párhuzamosan tartották meg kedden a küldöttek nem 'hivatalos -tanácskozását az idősek helyzetéről. Ez a téma már több ízben szerepelt hasonló nem hivatalos eszmecserék napirendjén s ezúttal elsősorban az idős nők helyzetét vitatták meg a tagcsoportok képviselői. Mint a legidősebb amerikai képviselő, Claude Pepper írásban előterjesztett vitaindítójában kiemelte: az idős nők számos problémával küszködnek: sok esetben alacsony nyugdíjból kénytelenek megélni, nem kielégítő a számukra nyújtott egészségügyi ellátás, nem megfelelő táplálkozásuk s a magányon kívül sok esetben a nem kellő megbecsülés is- sújtja őket. A konferencián részt vevő parlamenti csoportok tagjai több más megbeszélést is tartottak, így sor került regionális megbeszélésekre és tanácskoznak a különböző országokban működő, de nagyjából hasonló politikai programot képviselő pártok küldöttei is. A csaknem száz ország parlamenti képviselői szerdán megkezdik annak megvitatását, hogyan járuljanak hozzá a világ törvényhozói a gyarmati rendszer teljes felszámolásához, a fajüldözés és a faji elkülönítés minden formájának megszüntetéséhez. A kérdés vitájában szó -lesz a nemzeti kisebbségek helyzetéről, jogaik védelméről is. Ugyancsak szerdán tartják meg az európai biztonsági folyamat 35 részvevője parlamenti képviselőinek külön megbeNEMZETI LOBOGÓT AVATTAK BUDAPESTEN
