Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám
Somogyi Néplap 1989. március 13., hétfő Véleménycserék környezetről, gazdaságról (Folytatás az 1. oldalról) megoldásra csak a világ országainak összefogásával van mód, ám egy közös felhívás ténye is üzenetértékú lenne. Michel Roeard akkor így fogalmazott: örömmel vennék, ha a szocialista országok közül a reformok útját járó Magyarország csatlakozna ehhez a félhíváshoz. — Ez a felhívás, deklaráció nem hagyományos értelemben vett nemzetközi jogi szerződés, hanem inkább első állomása annak, hogy ráirányítsuk a figyelmet a légkör védelmének fontosságára, s a hágai program ezt a célt jól szolgálta — mondotta Németh Miklós. — Látni kell ugyanakkor, hogy a munka neheze még csak ezután következik. A levegő szennyezettsége nincs tekintettel az államhatárokra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Tehát ha a Hágában aláírt nyilatkozat csak 24 ország kezdeményezése marad, akkor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos — ahogy a konferencia zárómegbeszé- lésán Ruud Lubbers holland miniszterelnök hangsúlyozta —, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együttműködés erősödjön a környezetszennyezés megakadályozásában. — Sokaknak feltűnt, hogy a hágai konferenciáról hiányoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyilatkozatot sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió, én azonban azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt, s nem is az, hogy a két ország nem támogatja a környezetvédelem ügyét. A francia diplomácia már Mitterrand elnök moszkvai látogatásakor említést tett a szovjet vezetésnek a hágai nyilatkozat gondolatáról, s Moszkvában üdvözölték a kezdeményezést. Nem tekintem véletlennek azt sem, hogy Hágában az 1 állam- és kormányfők tiszteletére adott vacsprán a holland miniszterelnök elsősorban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asztalnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatlakoznak az egyezményhez. A hollandiai látogatás alatti kétoldalú megbeszélésekről Németh Miklós elmondta: három találkozó — a holland, a svéd és a francia miniszterelnökkel — viszonylag hosszabb ideig tartott. Sikerült véleményt cserélnie Helmut Kohllal, az NSZK kancellárjával, Felipe González spanyol, Gro Harlem Brundtland norvég é- Brian Mulroney kanadai kormányfővel is. Néhány perces beszélgetésre jutott idő Francois Mitterrand francia és Hoszni Mubarak ggyiptomi államfővel. A partnerek nagy érdeklődést mutattak a magyarországi események iránt, hangot adtak szimpátiájuknak, s felhívták a figyelmet az előrehaladás összehangolt, jól kiszámított tempójának fontosságára. Különösen Felipe González hangsúlyozta — a spanyol tapasztalatok alapján —. hogy egy, a demokráciába történő békés átmenet programjának megtervezése ás megszervezése életbevágóan fontos feladat. Egyik-másik partnerem egyenesen úgy fogalmazott: ha ötven év múlva forgatni fogják a történelemkönyveket, e demokratikus átalakításról talán két modellt fognak találni, a spanyol és a magyar • gyakorlatot — mondta Németh Miklós. — A kétoldalú kapcsolatok keretében szót váltottunk az EGK 1992-re tervezett egységes belső piacának hatásáról. Ezzel kapcsolatban különösen Ingvar Carlsson hangsúlyozta: már a felkészülés során szoros együttműködést kell kialakítani a piacon kívüli országokkal, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ez a lépés Európát két részre szakítsa. Utalt arra* hogy a svéd kormány, a szociáldemokrácia s maguk az EFTA-országok is. azon lesznek, hogy ez ne következzék be. — Nagyon érdekes volt számomra, hogy González miniszterelnök vázolta elképzeléseit arról, hogyan lehet megvalósítani a fellendülés politikáját, az infláció visszaszorítását. Kérdésemre elmondta, hogy szerinte nincs más út, mint a bérek hosszabb-rövidebb ideig történő befagyasztása és a leértékelési politikával való drasztikus szakítás. Kisebb vita után természetesen tisztáztuk, hogy a gazdaságoknak mely állapotában, milyen pozíciójában célszerű egy ilyen akcióhoz hozzákezdeni, hiszen kétségtelen: a spanyolországi gazdasági váltás időszakában a piacépítésnek és a piacgazdasági eszköztárnak sokkal kárleltebb pozíciójára lehetett támaszkodni, mint. jelenleg Magyarországon. — Az elmondottakból is kitűnik, hogy egy ilyen tanácskozás nemzetközi ismeretségekre, új kapcsolatok felvételére is kiválóan alkalmas. Tárgyalópartnereink közül többen megerősítették az én meghívásomat, így például Hollandiába az év második felében, késő őszszel várnának, a norvég miniszterelnök-asszony pedig a bergen! környezetvédelmi konferenciára hívott meg, javasolva, hogy egyúttal hivatalos látogatást is tegyek országában. Ami leendő vendégeinket illeti: Kohl kancellár megerősítette, hogy — még ha akár egy rövid munkanapra is — mindenképpen ellátogat Magyarországra az év második felé ben. Carlsson miniszterelnök ugyancsak tervbe vette a látogatást, erre legkésőbb a jövő év elejéig sor kerül. Anélkül, hogy felsorolnám az összes meghívást, látható, hogy ez alatt, az intenzív, 24 órás látogatás alatt szinte kát év nemzetközi programját lehetett sűrítve lebonyolítani, remélhetően hasznos munkát végezve a magyar társadalmi folyamatok külföldi megismertetésében — fejezte be nyilatkozatát Németh Miklós. Felszállás közben lezuhant az AIR Ontario kanadai helyi légitársaság egyik Fokker ti pusú repülőgépe IPU—képviselőnők tanácskozása — Csaknem, nyolcvan ország női törvényhozói tanácskoztak vasárnap- Budapesten, az Interparlamentáris Unió (IPU) 81. kongresz- szusának megnyitását megelőzően. A több mint 110 ország képviselőit, szenátorait magába foglaló, száz : éves szervezet egyhetes tanácskozása' ma kezdődik a magyar fővárosban. Az ünnepélyes megnyitón Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke köszönti a törvényhozók küldötteit. Az IPU budapesti konferenciájának legfőbb témája a gyermekek ás fiatalok jogait rögzítő, az ENSZ napirendjén szereplő charta kérdéseinek megvitatása lesz. A delegátusok arról tárgyalnak majd, hogyan vegyenek részt az egyes államok parlamenti képviselői a nagyjelentőségű okmány előkészítésében, kidolgozásában és megvalósításában. Ugyancsak fontos napirendi pont lesz a törvényhozások hozzájárulása a gyarmati rendszer végleges felszámolásához, a fajüldözás és a faji elkülönítés minden formájának megszüntetéséhez. E kérdés keretében szó lesz a nemzeti kisebbségek jogairól is. Várható, hogy a tanácskozás még egy témát hapirendre tűz: a szocialista országok nevében az NDK, az arab államok nevében Tunézia javasolta, hogy vitassák meg a közel-keleti válság rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítések kérdését, de vannak más javaslatok is. A tanácskozást megelőzően Budapesten • ülésezett az IPU Végrehajtó Bizottsága, amely több jelentős döntést hozott. Üj tagként felvették a szervezetbe Etiópia és San Marino törvényhozásának interparlamentáris csoportját. A törvényhozó nők vasárnapi, egész napos megbeszélésénjk fő témája az ez év októberében Madridban sorra kerülő, a nőknek a politikai életben, a döntéshozatali folyamatokban történő részvételét tárgyaló szimpózium előkészítése volt. A nők ma már a világ szinte minden országában jelen vannak a törvényhozó munkában, képviseletük azonban meglehetősen alacsony: 73 ország parlamentjéből érkezett adatok szerint a képviselőknek csak 14,5 százaléka nő. Ugyanakkor azonban szerepük folyamatosan bővül: számos ország törvényhozásában töltenek be vezető tisztségeket. Mint a vasárnapi tanácskozás megállapította, további lépésekre van szükség, hogy a nők fokozottabban kapcsolódjanak be a törvényhozói, a döntéshozatali tevékenységbe. A vasárnapi tanácskozás munkájában 39 országból érkezett 47 (képviselőnő vett részt, az ülésen Szirtesné dr. Tomsits Erika, az Ország- gyűlés tagja látta el az elnöki tisztet. megbeszélésnek azonban különös hangsúlyt adott, hogy az IPU hétfőn kezdődő konferenciáján olyan téma szerepel, amely közelről érinti a nőket. Ennék megfelelően a parlamenti küldöttek vasárnap mindenekelőtt a- nők és a gyermekeik helyzetét vitatták meg, a madridi megbeszélés kérdésein kívül. A spanyol parlament meghívására megrendezendő nemzetközi parlamenti szimpózium keretében egyébként külön kerékasztal-találkozó lesz a sajtó munkatársaival, ennék témája a női politi- kusökról a tömegtájékoztatásban kialakult kép lesz. Mint a megbeszélésen aláhúzták, a nők szerepe lassan ugyan, de növekszik a törvényhozásokban, s ez tükröződik majd az IPU mostani tanácskozásán is. Míg korábban általában a küldöttéknék csak tíz százaléka volt nő, képviseletük most eléri majd a 15 százalékot is. A képviselőnők tanácskozása immár hagyományossá vált az Interparlamentáris Unió konferenciájának megnyitása élőtt, a jelenlegi Az Interparlamentáris Unió 81. konferenciájára eddig 89 ország küldöttsége jelentkezett be, de még este további delegációkat is várnák. Jelen lesz a törvényhozók seregszemléjén a? Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint szakosított szerveinek számos vezetője, több regionális parlament- közi szervezet küldöttsége. SZLOVÉN KERESZTÉNYSZOCIÁLIS MOZGALOM A szlovéniai Kettőezrek Társasága nevű alternatív csoport szombati ljubljanai rendkívüli közgyűlésén elhatározta, . hogy Szlovén Keresztényszociális Mozgalomra változtatja nevét. Egyidejűleg intézőbizottságot választott, amely bejelentette, hogy a-z új politikai szervezet néhány héten beiül megtartandó alapító Ikongresz- szusáig kidolgozza „a kereszténység etikai kódexén nyugvó” programját. Volt román vezetők nyílt levele A Román Kommunista Párt hat volt vezető tagja nyílt levelet intézett Nicó- lae Ceausescu elnökhöz. A párt vezetőjét és a Román Népköztársaság államfőjét a szocializmus lejáratásával és az ország 'gazdaságának tönkretételével vádolják. Az aláírók megállapítják, hogy a helsinki záródokumentum előírásainak megszegése miatt Románia teljesen elszigetelődött a nemzetközi közösségtől. Követelik az alkotmányos garanciák helyreállítását és felszólítják Ceausescu elnököt a falurombolási program feladására. „A németek, a magyarok és zsidók tömeges emigrálá- sának már a puszta ténye is tanúsítja, hogy a kényszer- asszimilálás politikáját fel kell adni” — hangoztatják a levélírók. A «BC rádió világhírszolgálata szombaton ismertette a nyílt levelet, amelynek aláírói között van a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságának két volt tagja, Gheorghe Apostol és Alexandru Birladcau, továbbá Cornel Manescu volt külügyminiszter. Aláírta a levelet Constantin Parvules- cu, a Román Kommunista Párt egyik alapító tagja is. Az aláírók szerint Romániában „gyakorlatilag felfüggesztették az alkotmányt”. A román államfőt azzal vádolják,- hogy „semmibe veszi és megsérti az alapvető emberi jogokat”. Kiváltképpen élesen bírálják a több ezer falu lerombolását előirányzó „szisztematizálá- si” programot. Nyílt levelük vonatkozó passzusaiban ezt írják: „A tervezés többé már nem működik a román gazdaságban. A Politikai Végrehajtó Bizottság ülései a múlt felé tekintenek: a munkásokat arra buzdítják, hogy hozzák be az előző évi, az előző félévi vagy az előző havi tervlemaradásokat, közben egyre több gyár szenved nyersanyag-, energia-, vagy piachiányban. Zűrzavarba került a mezőgazda- sági politika is. Durva adminisztratív • rendszabályokat alkalmaznak a parasztok ellen”. — írja Ceausescu elnökhöz intézett nyílt levelében a Román Kommunista Párt hat egykori vezető tisztségviselője. Silvu Brucan professzor a BBC rádiónak adott telefonnyilatkozatában kijelentette, hogy a nyílt levelükben kifejtett nézeteket „a Román Kommunista Párt sok jelenlegi tagja is osztja”. A Magyar Demokrata Fórum gyűlése A több mint 13 ezreS tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai. toliforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai küzdőterep. Ezt követően felvetette — mint a tanácskozás során csaknem valamennyi felszólaló — hogy az MDF továbbra is mozgalomként működjön-e vagy alakuljon pártá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta * meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi ‘ működésről, az MDF helyzetéről. Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával fenyegetett, s fenyeget még ma is. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók, A párttá alakulás kérdéséről Bíró Zoltán kifejtette: elkerülhetetlen, hogy az MDF — amennyiben részt kíván venni a politikai életben — előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásúkon. Az átmenet időszakára egy al- kotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán, mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi, alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. Az ideiglenes elnökség tagjainak felszólalása után megkezdődött a vita az MDF program- és alapszabálytervezetéről, lehetőségeiről, feladatairól. A vitában többen hangsúlyozták: az MDF-re, mint egyfajta alternatív népfrontra, illetve szellemi koalícióra van szükség amíg a demokrácia jobban meg nem erősödik hazánkban. Készülődni kell a választásokra is, a helyi csoportoknak az alkotmányozásban, a törvény- tervezetek vitájában aktívan részt kell venniük — jelezték a felszólalók. Megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum első országos gyűlése 'március 11-én a budapesti Marx IKároly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe A vitában erőteljesen megfogalmazódott, hogy az MDF-nek .— ha komoly szerepet kíván játszani az ország politikai életében — párttá kell alakulnia. Az országos gyűlés résztvevői nagy többséggel elfogadták Csengey Dénes író javaslatát, hogy alakuljon egy pártszerveződést előkészítő bizottság. amelv két. hónán- múlva jelentést tesz majd az elnökségnek. A gyűlés első napjának a tervezetek feletti vita, s a párttá alakulás kérdése mellett kiemelt témája volt egy határozottan politizáló, saját sajtóorgánum: napilap alapítása is. Az alapszabálytervezet és a programtervezet vitái vasámán tnváhh fnlvta+nHnak-
