Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám
1989. március 13., hétfő Somogyi Néplap 3 Érdekérvényesítés, közmegegyesés, együttműködés Felelős párbeszéd a pártbizottság leveléről A lucernatáblák vegyszeres gyomirtását végzik a hetesi Vikár Béla Tsz-ben. Az Afa- lon nevű szert mintegy kétszáz hektárra keli kijuttatni. A munkával a napokban végeznek KlSZ-küldöttértekezletek a megyében Nagyatád: képviselet a közéletben is Szóban és írásban — levelekben — gyűjtik az észrevételeket és javaslatokat a megyei pártértekezletet előkészítő munkabizottságok. A véleménygyűjtés számos módja közül Sárái Árpád, a két szerkesztőbizottság egyikének a tagja, az SZMT titkára, a beszélgetést választotta. Állami, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek vezetőit hívta meg. Politikai munka a lakóhelyeken A megyei pártbizottságnak a ímegye párttagságához eljuttatott leveléből négy olyan kérdést emelt ki a vitavezető, amely az eszmecsere résztvevőinek „profiljába” vág. Először arról volt szó, hogy a saját területükön miképpen képzelik el az egyéni és a csoportérdekek megjelenítésében, érvényesítésében és egyeztetésében a párt szerepét”. Rostás Károly megyei népfrontelnök szerint lassú a „felsőbb” pártszervek reagálása a pártszervezetek és a sokasodó társadalmi szervezetek, csoportok kezdeményezéseire. Nem eléggé élénk még az MSZMP lakóterületi pártmunkája sem, noha a lakóhelyi politikai munka jelentősége növekszik. A korábbinál nagyobb fontosságúvá válik a népfront területi tevékenysége is. A két észrevétel egyúttal javaslatot is tartalmaz. Honfi Istvánná, a Vörös- kereszt megyei titkára szerint az MSZMP-nek határozottabban kell ösztönöznie a szociális biztonság növelését. Ebben nem elég az egyeztető szerepének fölvállalása. Meg kell szűrni, s tisztázni az olyan ellentVolt, aki azt jósolta: a szombati kaposvári városi pártértekezlet küldöttei már 11 órakor elindulhatnak haza, hiszen mindösz- sze annyi a feladatuk, hogy megválasszák küldöttnek a városi pártbizottság titkárát az április 15-i megyei pártértékezletre, valamint a 15 delegáltat a megyei pártbizottságba. Utána már csak annyi dolguk marad, hogy az írásos javaslat alapján elfogadják a városi pártértekezlet hatáskörét. Ez azonban az elején már megváltozott, a város és környéke pártmozgalmának legfelső fóruma ugyanis olyan ügyben is döntött, amely eredetileg nem szerepelt a napirenden. Dr. Orbán István, a kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója javasolta, válasszanak a küldöttek társadalmi gazdaságpolitikai titkárt. Ezt ugyanis a január 14-i rendkívüli városi pártértekezlet akkor elvetette. Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára arra bátorította a küldötteket: joga van a változtatásra a pártértekezletnek, arra, hogy felülvizsgálja akkori döntését. A vita résztvevői támogatták a javaslatot.. Azt azonban nem fogadták el, amit Horváth József, a nagybajomi pártbizottság titkára indítványozott, hogy a városi pártbizottság válassza meg e titkárt, mett úgy ítélték meg, hogy ez ennek a fórumnak a tiszte. Dr. Orbán István megnevezte a jelöltjét is: dr. de Sorgo Tibort, a Kapos Volán igazgatóját. A január 14-i városi pártértekezleten is ő volt a jelölt a társadalmi mondást is, mint ami aszo- cialista alapelvekre épülő egészségügyi és szociális ellátás és az ezzel ellentétes, nyugati mintákra tekintgető megoldások között feszül. Teljesítmény és kereset Szóba került a beszélgetésen: nem az egyéni érdek fi togtatása az, ha a dolgozók igénylik, hogy a keresetük arányos legyen a teljesítményükkel. Kuszinger Rudolf, a Mészöv megyei elnökhelyettese például arra hívta föl a figyelmet, hogy a bolti eladók legtöbbjének keresete alig haladja meg a szegénységi küszöböt. A második vitatéma az új társadalmi közmegegyezés kialakítása volt. Honfi Istvánná szerint a megyei párt- bizottságnak egyelőre nincs módja a közmegegyezés kialakítására, hiszen például nem ismerjük még az alternatív szervezetek programját. Felkészülni viszont folyamatosan kell. Jól átgondolt, tudatosan megalapozott közmegegyezésre van szükség, amelyet kellő kutatások előztek — előznek meg — mondta a vöröskeresztes titkár. Rostás Károly a közmegegyezés helyett az „összefogás” kifejezést tartja rokonszenvesebbnek. Ennek kialakításában a népfront- bizottságok kezdeményezőbbek, mint korábban. A HNF-nek ezzel összefüggésben föltett szándéka, hogy elősegítse a hatalmi szerveknek a nép által történő ellenőrzését. Dr. Kerékgyártó István, a megyei tanács főosztályvezetője arról szólt, hogy a pillanatnyilag sokféle csoportosulásra, sokféle nézetre tagolódó társadalmunkban szükség van olyan szervező gazdaságpolitikai titkári tisztségre. A városi pártértekezlet most 85 ellenszavazattal, 12 tartózkodással döntött úgy, hogy választ társadalmi gazdaságpolitikai titkárt is, de Sorgo Tibor 31 ellenszavazattal, 25 tartózkodással került föl a szavazólapra. A városkörnyéki küldöttek azt javasolták: ha lesz gazdaságpolitikai titkár, társadalmi megbízatásként, akkor legyen így mezőgazda- sági, sőt városkörnyéki titkár is. Lucza Tivadar például Dodonka József mikei tsz-elnököt javasolta, akit azonban mindössze hatvanhétén támogattak. A többség egyetértett dr. Horváth Gyulának, az agrártudományi egyetem állattenyésztési kara docensének véleményével: a városi pártbizottság legutóbhi ülésén megválasztott gazdaságpolitikai munkabizottságban képviselteti magát a mezőgazdaság, ,s ez a testület szakértőket is igénybe vehet. Ezen a véleményen volt Papp JeMegkezdődött az értékpapír-törvény kidolgozása, a munkában az Értékpapírkereskedelmi Titkárság szakemberei, számos bank képviselője vesz részt. Hardy Ilona az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság vezetője elmondotta, hogy jelenleg a befektetők, a részvényeket vásárlók jogait, kötelességeit nem szabályozzák magas szintű jogszabályok. Mint ismeretes, • január 1-jétől a Társasági Törvény révén lehetővé vált, erőre; amely a közös érdekék érvényesüléséért összehangolja a társadalom rétegeinek tevékenységét, és amely élvezi a szélesebb közösség bizalmát. Lehet ez például a köztársasági elnök vagy a népfront. Bunovácz Dezső az MHSZ képviseletében vett részt a megbeszélésen, s többek között arról beszélt, nem szabad most arra törekedni, hogy az MSZMP mindenben „direkt” feladatokat fogalmazzon meg. „Nehéz most pontosan megmondani, hogy mi lesz, s mi legyen két év múlva.” A társadalomépítés közös ügy A „hogyan fejlődhet az együttműködés az állami szervekkel, tömegszervezetekkel” kérdés megvitatása során Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára egy káros beidegződésre hívta föl a figyelmet: a különböző szervezetek számára gyakran az volt a legfontosabb kérdés, hogy „ki keresse a másikat”. Az egymásra várás késlelteti a közmegegyezést, hátráltatja az együttműködést. A negyedik kérdés az alternatív politikai csoportosulásokkal való kapcsolatról szólt. A beszélgetés résztvevői a bizalmat, a kezdeményezőkészséget és az együttműködést hangoztatták e viszony kiépülésével kapcsolatosan is. A társadalom építése nemcsak egy párt vagy pártok ügye. Ezért a szerkesztőbizottságok a pártonkívüliek véleményét is gyűjtik — mondta zárszavában Sárdi Árpád, a vita vezetője. Kovács Gyula nő nagyberki tsz-elnök is. A küldöttek egyébként meghallgatták dr. de Sorgo Tibort is. A jelölt csatát nyert azzal, hogy elmondta: 1965 óta falun él, Mezőcsoko- nyán építkezett. így a városkörnyék is meiléálilt, a leadott 228 szavazatból 211- et kapott. (A többi érvénytelen volt). Kaposvár és városkörnyéke 90 küldöttel vesz részt a megyei pártértekezleten. Ezenkívül lehetőséget kapott arra, hogy 15 kommunistát delegálhat a megyei pártbizottságba. Noha más jelöltek is voltak, a pártértekez- le«t végül a jelölőbizottság által ajánlott 15 személyre adta a voksát. (Az ő nevüket majd a megyei jelölést előkészítő bizottság teszi közzé a többiekkel együtt.) A küldöttértekezlet döntött a városi pártértekezlet hatásköréről is. A jövőben e fórum tiszte lesz a városi pártbizottság tisztségviselőinek megválasztása, fölmentése. Lajos Géza hogy részvényeket nemcsak vállalatok, állami befektetők, hanem magánszemélyek is vásároljanak. Már meg is kezdődött ilyen értékpapírok kibocsátása. A tatabányai Skála Sztráda Áruház ötmillió forint értékben hozott forgalomba részvényt, ami rövid idő alatt el is fogyott. Emellett más részvénytársaságok is hozzáláttak lakossági részvények kibocsátásának előkészítéséhez. Ugyanakkor a befektetők jogi védelme még nincs megoldva. (Folytatás az 1. oldalról) Nagyatádon a város és környékének fiataljai többórás vitájuk alatt csakúgy mint az írásos beszámolóban, illetve a szóbeli kiegészítőkben — tucatnyi dolgot vetettek fel. Jelzi ez azt is, hogy a KISZ-tagok ebben a térségben is a közélet aktív részesei akarnak lenni. Mindenehhez azonban az kell, hogy először saját dolgaikat rendezzék. Ormai István, a városi KISZ-bizottság titkára elmondta: megállt a taglétszám folyamatos csökkenése. Akik soraikban maradtak, azok bizalommal vannak a KISZ iránt. Kisebb vita alapján a KISZ és a párt kapcsolatáról úgy foglaltak állást, hogy a KISZ baloldali platformon álló ön- áló szervezet, amely szövetséges viszonyban áll a marxista alapokon álló párttal. A fiatalok egyre nagyobb érdeklődését jelzi, hogy tucatnyi közéleti kérdést vetettek föl. Legtöbbjüket a lakáshoz való jutás lehetősége (lehetetlensége’ foglalkoztatja, ezért egyebek között szorgalmazzák, hogy Nagyatádon épüljön garzonház, a tanács ne adja el a tervezett negyvennégy tanácsi bérlakást, illetve csak azokat értékesítse, amelyeknek felújítása gazdaságtalan. Szorgalmazták, hogy a csónakázótó és a szobortelep környékén alakítsanak ki szabadidőközpontot. Erre javaslatot tesznek a következő v ötéves terv előkészítésekor. Még mindig nem tartják elegendőnek a helyi információkat; Ludánné Söllei Ildikó azt javasolta, hogy tegyék rendszeresebbé a városi fórumokat. Dr. Horváth Ferenc, a népfront megyei bizottságának titkára, társadalmi elnökhelyettes erre válaszolva mondotta: ez az eredeti szándék, de információkhoz juthatnak az érdeklődők a tanácstagi beszámolókon és a munkahelyi fórumokon is. A pedagógus KISZ-tagok, érthetően, az oktatás hiányosságai miatt kértek szót. Kálmán Pál elmondta, hogy korszerűtlen tankönyvekből, rossz körülmények között pénz nélkül kell tanítaniuk. Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára is az oktatás fonton- ságát emelte ki egyebek között. Elmondta, hogy az egész struktúraváltás kulcskérdése az oktatás, amin feltétlenül javítani kell. A küldöttgyűlés vitájában elhangzott egy első hallásra meghökkentő mondat Tropsa Lászlótól, a Danuvia fiataljainak küldöttétől: a vezér- igazgató megvonta a KISZ további támogatását, azzal, hogy az ifjúsági szervezet vonuljon ki, a gyárból. Más felszólalásokból is kitűnt: hogy a politizálás szintere egyre inkább a lakóterület lesz az üzemek helyett. Erre pedig fel kell készülnie a KISZ-nek is, meg kell teremteni a feltételeit. Ez is közrejátszott abban, hogy a A mondás szerint: hinni valamiben még nem a megoldás, de a megoldás kezdete. Ennek szellemében tanácskozott szombaton délelőtt a siófoki városi küldöttgyűlés. Néhány, harmincon felüli tapasztaltabb aktivista hangsúlyozta is, hogy hit, elképzelés és akarat nélkül sosem tehetett, s ma sem lehet előbbre jutni. Manapság divat szidni az ifjúsági szervezetet: az észrevételek nagyrésze igaz is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a KISZ-nek voltak az eltelt több mint három évtizedben progresszív időszakai, amikor tömegeket, értelmes célokért-volt képes megmozgatni. Ha csak hangulatából, kiábrándultságából indulunk ki, akkor könnyen kedvszegetté válhatunk és elveszíthetjük minden önbizalmunkat. Pedig a KISZ — minden hibája, tétovasága, pangása ellenére — ma is a legnagyobb ifjúsági szervezet, amely nem adhatja meg magát, nem adhatja fel tagságát. Az egyik hozzászóló szemléletesen fejezte ki: a rossz propaganda a legjobb terméket is eladhatatlanná teszi. Törekedni kell tehát az eredmények jobb megismertetésére, a jó propagandára és még jobb tartalomra. A tartalmat kell „kitalálni”, minden kis közösségnek, csoportnak amelyből az országos szervezet alkot(hat) sokszínű, de alapjaiban mégiscsak egységes, s a fiata- >ok érdekeit képviselő szövetséget. A küldöttgyűlésen megjelent és felszólalt Kudomrák Ferenc, a városi pártbizottság titkára, valamint Kérdi Ferenc, a megyei KISZ-bi- zottság titkára is. Nagy lloküldöttek javasolták, az Országgyűlés mielőbb tűzze napirendre az ifjúság helyzetének megtárgyalását. A küldöttgyűlés személyi kérdésekben is döntött. Testületi tagokat és küldötteket választott a megyei KISZ- értekezletre, illetve a KISZ- kongresszusára. A városi KISZ-bizottság új titkára Keszi László. A leköszönő Ormai Istvánnak Mihalics Verondika a KISZ Érdemérmet nyújtotta- át. Nagy Jenő na Klára, a siófoki városi KISZ-bizottság titkára az 1986-os küldöttgyűjés óta végzett munkáról adott írásos beszámolót, majd szóbeli kiegészítést. Ez utóbbiban különösen önkritikusan értékelte a mozgalmi életben tapasztalható sikertelenségeket, eredménytelenségeket. A körzetben a KISZ tagjainak száma az utóbbi években folyamatosan és intenzíven csökken: 1986-ban még 3551-en voltak, az idén már csak 1582-en. Kilátástalan a lakáshelyzet, bürokratikusak, merevek a szervezeti keretek, formális-látszatmegoldások, demokratizmushiány. Vég nélkül sorolhatók az okok, amelyek a szervezet népszerűségének csökkentéséhez vezetett. Csakhogy '— miként azt Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottság akkori első titkára mondta —, „a KISZ fejre állhat, rnifit»a• jancsi- szeg, de önmagában megújulni nem tud”. Az ifjúsági szervezet a megújulási törekvéseit arra építheti csak, hogy az MSZMP is demokratikus alapokon szerveződő, érvekkel politizáló párttá akar válni. A küldöttgyűlésen huszonegyen mondták el véleményüket, főként 15—18, illetve 28—38 évesek. A 18—28 év közötti korosztály képviselői csak elvétve voltak jelen. Ez az a korosztály, amelyik elkallódott a mozgalom számára. A gyűlés megválasztotta a három kongresszusi, és a tizenöt megyei küldöttet, majd elismeréseket adtak ál az eredményesen dolgozó fiataloknak és szervezetnek. Gyarmati László 15 SZEMÉLYT DELEGÁLTAK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGBA Társadalmi titkárt választott a kaposvári pártértekezlet Készül az értékpapírtörvény Siófok: hiányzik egy korosztály
