Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! 40GYI r PLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 61. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 13., héffő Németh Miklós a hágai találkozóról Véleménycserék környezetről, gazdaságról VÁROSSÁ AVATTÁK LÉTÉN YÉT Elhallások Amikor az egyes társadalmi, politikai kérdésekről valamennyi vezető csaknem szó szerint ugyanúgy,— azaz a „hivatalos állásponttal” egybehangzóan — nyilatkozott, sokan kifogásolták, hogy politikusainknak nincs egyéni arca, nem eléggé bátrak személyes véleményük kimondásához. Annál is inkább bírálták ezt, mert gyanítható volt, hogy a bejáratott retorika mögött valójában eltérő gondolatok, sőt, viták is rejlenek. Később már érzékelhette ezeket a különbségeket, aki a sorok között is tudott olvasni. Ma már nincs szükség efféle rejtvényfejtői adottságokra. Politikusaink nyíltan, sok esetben karakteresen nyilatkoznak, s vállalják többé vagy kevésbé eltérő véleményüket is. Ez mégis legalább annyi kritikát, sőt ellenérzést kelt, mint a korábbi egyhangúság. Igaz, most mások hördülnek föl. Főként azok, akik a politikai frazeológia egyformaságát, a „politikai vonal” stabilitásával azonosították. A különféle vezető testületekben korábbn is zajlottak viták, legföljebb azok nem kerültek nyilvánosságra. Ugyan bizony a most felhördülök nem ezt a kirekesztettséget, a nyíltság hiányát, a megkérdezésük nélkül a fejük felett hozott döntések sorát kifogásolták különféle fórumokon? önmagában sincs mit csodálkozni azon, hogy különböző vezetők adott kérdéseket más nézőpontból másként közelítenek meg. Kivált, ha olyan, az élet által fölvetett új kérdésekről van szó — a pluralizmus értelmezéséről vagy mondjuk a többpártrendszer kialakulásának majdani hatásairól — amelyekről a pártnak még nincs minden részletében kiforrott álláspontja. Különösen visszás, ha némelyek olyankor következtetnek „személyi harcokra”, amikor nem is az álláspontok, csak a szóhasználat különbözőségéről van szó. így arról, hogy — szerencsére — már vannak politikusaink akik a megszokott pártzsargonnal szakítva is ki tudják fejezni gondolataikat. Sokan magyrázták félre Pozsgay Imrének azt a mondatát, mely szerint pártőfelsége helyett népőfelségét kell trónra emelni. Jóllehet, ez ugyanazt jelentette, mint az ismerősebben csengő megfogalmazások. Hogy a pártnak a társadalom felett álló erőből társadalmi erővé kell válnia, vagy hogy a párt ne a "nép nevében és a nép helyett, hanem a néppel együtt és minden érdeket feltárva cselekedjen. Ugyancsak nagy vitát kavart az 1956-os események kapcsán elhangzott népfölkelés kifejezés. Valójában a nyilatkozó politikai bizottsági tag soha nem állította, hogy az egyik sommás egyszavas meghatározást elég volna egy másik szóval helyettesíteni, s azí sem, hogy 1956-ban nem voltak ellenforradalmi jellegű mozzanatok. A zavart vélhetően az is okozta, hogy évtizedek sulykoló propagandája után sokan már gyanakszanak, ha egyes történelmi események képében a fekete és fehér mellet az árnyalatok is megjellennek. Végül is a megosztottság veszélyét nem a politikusok vitái, s főként nem a — csupán eltérő szóhasználatú — nyilatkozatai okozzák. Sokkal inkább a hallottak félremagyarázása, a jobbról és balról is kísértő gyanakvás és előítélet. Bíró Ferenc A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérőben Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozatot adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió ás a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak. Elöljáróban elmondta, hogy néhány hónapja, Michel Ro- card francia miniszterslMarcaliban a város és környékének KlSZ-küldött- értekezletén Horváth Zoltán Városi KISZ-titkár bocsátotta vitára a helyzetelemzést, az előző, 1980 áprilisi küldöttértekezlet óta eltelt időről. Elhangzott: a testület tagjai között hárman vannak, akiket 1980-ban választották meg: a többiek időközben elköszöntek. A taglétszám csökkenése is igen jelentős, s közben a KISZ-bizottságok száma tízről hétre csökkent. Ennél • is nagyobb probléma, hogy tevékenységük formálissá vált, s ez károsan befolyásolta az 'alapszervezetek munkáját. Az elmúlt 3 év és a jelen gazdasági, és politikai helyzete alapján állítota össze a KISZ marcali bizottsága feladattervét és képviseleti programját. Kiemelt feladatként kezeli a munkaprogram a lakóterületi KISZ-kerületek Nemzeti • ünnepeinken a nemzetiszínű mellett ott lobog a vörös zászló is. Mi a története? Paksi Lajos, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára mondta: — A kutatások és a föl-, lelhető írások szerint a vörös.zászló első ízben a VIII. században egy perzsiai parasztfelkelés során tűnt fel. Tehát nem is Európában, hanem Ázsiában! A későbbi forrásokból tudjuk: az 1526-os német parasztháborúban is az elnyomottak zászlójaként lengett. Nem a munkásmozgalom, hanem a paraszti ellenállás szimbóluma volt. A francia polgári forradalomban vált a társadalmi haladás jelképévé, a Bourbonok fehér lobogójának „ellenfeleként”. — S mikor került kapnöktöl értesült a bioszféra- és ezen belül az ózonlyukprobléma megoldására tervezett elképzelésekről. Már akkori telefonbeszélgetésünk alkalmával szóba került, hogy olyan globális kérdésről van szó, amelyben a (Folytatás a 2. oldalon) bekapcsolását a helyi politikai kérdések megvitatásában. A 12 hozzászólásból kitűnt: a fiatalok nem az országos problémák felvetésével foglalkoztak, nem a KISZ magasabb testületéitől, szerveitől várták és várják a megoldást. Szinte minden észrevétel a lakóterületi, a munkahelyi, az iskolai problémákkal volt kapcsolatos. A feladatterv 5 pontban foglalja össze a képviseleti programot. Ezek a fiatalok érdek- képviselete, az oktatás kérdése, a foglalkozáspolitika, a lakáskérdés, és a lakóterületi KlSZ-munka. A hetven KISZ-küldött 13 tagú új testületet választott és egyhangú szavazással az elkövetkező időszakra Horváth Zoltánt választotta a KISZ * marcali bizottságának titkárává. Jüngling József (Folytatás a 3. oldalon) csolatba először a munkásmozgalommal? — A XIX. század elején, a lyoni takácsok 1831-ben kirobbant fölkelése során. Ott azonban még nem tisztán vörös volt a szín; vörös szegélyű fekete zászlót hasz- t náltak. A vörös zászló valójában csak az 1848-as forradalmak során vált szimbólummá. Ezek polgári cie- momkratikus forradalmak voltak, amelyekben a munkásosztály nagy szerepet vállalt, s már önálló politikai erőként is megjelent. Érdemes Petőfi Sándort idézni: ő a piros zászlót énekelte meg a vilagszabadságjelképeként. A vörös zászló 1871iben a párizsi kommün hivatalos lobogója lett. — Mikor jelent meg a vöVárossá avatták szombaton a Zala megyei Letenyét. A jeles alkalomból délelőtt ünnepi ülést tartott a helyi tanács. A testület tagjain kívül több mint 200-an — helybeli lakosok és vendégek — jelentek meg a művelődési ház nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, az’ MSZMP főtitkára is, aki az avatás után séta keretében kereste fel az ifjú város új létesítményeit, a gyógyszer- tárat, az ABC áruházat és a házasságkötő termet, majd (Tudósítónktól) Az olaszországi Verona városa az idén kilencvenegyed- szer rendezi meg a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítást. A március 12-től 19- ig tartó, vásárral egybekötött rendezvényen Somogy megye — mint az Alpok—Adria Munkaközösség megfigyelő tagja — első alkalommal vesz részt. A kiállításon a megye mezőgazdaságát, s idegenforgalmát képrös zászló Magyarországon ? — A korai magyar munkásmozgalomban; 1868-ban az Általános Munkásegylet is használta. 1871-ben a pesti munkások vörös zászló alatt tüntettek a párizsi kommün mellett. Az első, 1890-es május 1-jei munkás,- tüntetések óta a tömegek a munkásosztály ünnepén már vörös zászló- alatt vonultak föl. így lett a nemzetközi munkásmozgalom ismert szimbóluma, az osztály törekvéseinek kifejezője. Ettől kezdve a vörös zászló és a vörös szín elválaszthatatlanul a munkásmozgalomhoz kapcsolódik. Ez a szín nem kizárólag a kommunista mozgalomé; elég a szociáldemokrata mozgalom híres, vörös kalapácsos emberére utalni. Tehát szó sincs arpedig a határállomáson tett rövid látogatást. Ebéd után politikai nagygyűlésen vett részt a párt főtitkára a leendő furnérüzem műhelycsarnokában. Mintegy 3000 hallgatója előtt az MSZMP megújulási törekvéseiről, kibontakozást segítő programjairól, társadalmi, politikai és gazdasági életünk aktuális kérdéseiről szólt. Programjának zárásaként pedig megtekintette a csaknem félmilliárd forintba kerülő korszerű üzemet. viselő cégek kínálják termékeiket és készek arra is, hogy külföldi partnerekkel szerződéseket kössenek. A bemutatkozás célja, hogy felkeltse az érdeklődést Somogy mezőgazdasági termékei és idegenforgalmi lehe-= tőségei iránt. A kiállításon a Kaposvári Húskpmbinát, a tejipari vállalat, a szennai Zselici Táj tsz, a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, a Siófoki Állami Gazdaság, a ról, hogy az 1918-ban születő kommunista irányzat kisajátította a vörös zászlót vagy a vörös színt. Ezek ugyanis általában a társadalmi haladásért küzdő erők szimbólumaként jelentek meg a VIII. századtól a XX. század közepéig. — Mi az oka, hogy bizonyos fenntartásokat fogalmaznak meg mostanában a vörös zászlóval kapcsolatban? _ — Megítélésem szerint a vörös szín értelmezése és szembeállítása a nemzetiszínűvel a Rákosi-féle időszakhoz köthető. Tudniillik a vörös zászló kezdi elveszíteni azokat a történelmi tartalmakat, amelyek hozzá kapcsolódtak, s egyfajta, a gyakorlattól elvont ideolo- gisztikus tartalmakat kezd Júniusban békekonferencia A békemozgalom tartalmi és szervezeti fejlesztéséről tanácskozott az Országos Béketanács szombaton délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Barabás Miklós főtitkár; javasolta: az ülés határozzon a júniusra összehívandó .országos békekonferenciáról. Ajánlotta, hogy alakítsanak két bizottságot az új politikai platform kidolgozására, illetve a szervezeti és működési szabályzat kimunkálására, s az országos tanácskozás Előkészítésére. Dél-Balatoni Háziipari Szövetkezet és a Siótour vesz részt. A kiállítással egyidőben Gardában rendezik meg a fiatal földműves családok kongresszusát. Ezen a találkozón Somogy megyét többen képviselik; a barcsi téeszből öt házaspár, a két- helyiből pedig négy fiatal vesz részt a tanácskozáson. Képünk a kiállítás egy részletét ábrázolja. hordozni, és érezhetően feléje nő a nemzeti zászlónak. És szembe is kerül vele, bár az egész magyar munkás- mozgalom története azt jelzi, hogy a nemzetiszínű zászló a kerete a vörös zászló megjelenésének is. A szociáldemokrata mozgalom, amely a vörös zászlót, a vörös szimbólumokat használta, nemzeti keretekben indult," s a nemzeti zászlót soha nem állította szembe a vörös zászlóval. A nemzeti- színű zászló valamivel mindig többet jelentett a mozgalom számára is, mint' a vörös. A szociáldemokrata, később pedig a kommunista mozgalom dokumentumai is megfogalmazták, hogy nemzeti keretek között képzelték el az osztály céljainak elérését. Lenin is erre utalt, amikor a szocializmus építésének nemzeti útjairól beszélt. Tehát sem elméleti, sem gyakorlati szempontból ez a történeti fejlődés nem állítja egymással szembe —( sehol a világon — a nem-' zeti szimbólumokat és a * munkásosztály szimbólumait. L. G. KISZküldöttértekezletek A hét végén folytatódtak a KISZ városi küldöttértekezletei. Marcaliban, Nagyatádon és Siófokon tanácskoztak a fiatalok, összeállításunk az ott elhangzottakról szól. Marcali: ébresztő az alapszervezeteknek Somogy bemutatkozik Veronában ELŐNYÖS SZERZŐDÉSEKET VÁRNAK A társadalmi haladás szimbóluma a vörös zászló Mindig együtt a nemzetiszínűvel
