Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 1., szerda Eszmecsere a reformfolyamatról Ai Európai Parlament küldöttsége Budapesten KOSZOVÓ Sztrájkra sztrájk A Koszovó autonóm tartományban éhségsztrájkot folytató 1300 albán nemzetiségű bányász kedden reggel feljött a nyolc napja elfoglalt trepcsai bányából, miután egyik követelésüknek engedve lemondott a JKSZ három tartományi vezetője A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 főnyi csoportja ugyanakkor a lemondások ellen tiltakozva, okkupációs sztrájkot kezdett egy másik, közeli ólom- és cinkbányában. Hétfőn lemondott tisztségéről Rahman Morina, a tartományi KSZ elnökségének elnöke és Ali Sukrija, az elnökség tagja, valamint Husamedin Azemi, a KSZ pristinai városi pártbizottságának elnöke. A bányászok vádja szerint mindhárom albán nemzetiségű vezető „kiszolgálta” a szerb vezetést. A belgrádi szövetségi parlament előtt keddre* virradóra 15 ezer egyetemista tiltakozott a koszovói albán bányászoknak tett engedmények miatt. Megmozdulásuk iránti rokonszenvét 100 belgrádi taxisofőr tülköléssel fejezte ki. Ralf Dlzdare- vics államfő kedden délben fogadja az egyetemisták küldöttségét. A jugoszláv államelnökség előző nap rendkívüli intézkedéseket vezetett be Koszovóba az alkotmányos rend védelmében. A hírügynökség keddi jelentései szerint a Szerbiához tartozó autonóm tartomány fő útvonalain harckocsik és csapatszállító járművek vonulnak, az utak mellett géppisztolyos katonák őrködnek, a tartomány határainál úttorlaszokat emeltek. Koszovó autonóm tartománynak 1,7 millió albán és kétszázezer délszláv lakosa van. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint Szlovénia tagköztársaságban százezren írták alá a rendkívüli intézkedések elrendelése ellen tiltakozó körlevelet. Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes Számú Kelet-európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ottó, aki kedden délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház Vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cse- lőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok tevékenységét, majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulásáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetett intézkedéscsomag a hetvenes évek végéig volt képes biztosítani az ország fejlődését. Az „ellenszél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi időben ismét „hátszelet kapott” a megújulási szándék. A vendégek érdeklődésére válaszolva Hellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes területeken változatlanul előnyös Magyar- ország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képviselők ismertették magyar beszélgetőpartnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós világpiaci áraknak. Ezután — szintén a Vadászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegációjának tagjai. A törvény- hozás legfőbb tisztségviselője áttekintést adott arról, miképp élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demokratikus jogállam teljes intézményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év leforgása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok során alakult ki. Csak ebben az évben 42 törvényt vagy lényeges törvénymódosítást kell elfogadnia a parlamentnek — mondta Stadinger István, aki szerint ha korábban pusztán legitimáló, „amatőr” parlamentről beszélhettünk Magyarországon, akkor most már „félprofi”-nak nevezhető törvényhozás működik Budapesten. Kifejezte meggyőződését, hogy a következő ciklusban már a hivatásos politikusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélgetésen számos kérdés vetődött föl a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi ösz- szefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős—nagymarosi erőmű is. A küldött- ségvezető Paul Staes, aki a belga környezetvédők képviselője utalt rá, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jövőre. Hozzátette: „nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Országgyűlés, mivel van ilyen Indítvány.” Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttműködést alakítson ki az Európai Közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar árukkal szemben érvényesített meny- nyíségi korlátozó intézkedéseket. (MTI) A Horn-beszéd visszhangja Egyöntetűen az emberi jogok helyzete miatt Romániának címzett bíráló szavakat emelték ki a hír- ügynökségek Honn Gyula külügyi államtitkárnak az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi tanácskozásán elhangzott felszólalásából. A Reuter jelentése hangsúlyozta, hogy Magyarország most először tett hivatalos panaszt VSZ-szövetségese ellen a magyar kisebbséggel^ alkalmazott bánásmód miatt. Az AFP úgy fogalmazott, hogy Horn elítélte az emberi jogok romániai megsértését, és kiemelte: Magyarország támogatja azt a svéd kezdeményezést, hogy a romániai helyzet kivizsgálására az ENSZ külön- megbízottat nevezzen ki. Az UPI is aláhúzta: Magyarország a kelleti tömb országai között eddig példátlan kritikával i Rette a szomszédos Romániát. Román kirohanás Genfben Heves kirohanást intézett tegnap Magyarország ellen, és idilli képet festett a romániai állapotokról Románia küldötte az ENSZ emberi jogok bizottságának genfi ülésén. Horn Gyula külügyminisztérdumi államtitkár hétfői felszólalására válaszolva Georghe Dolgu nagyikövet „irredenta célok követésével” vádolta Magyarországot, amely — szerinte — a Habsburg-biroda- lom idejére visszanyúló régi politikát követve „viszályt igyekszik szítani a népek között” és megpróbálja elterelni a magyar nép figyelmét a súlyos és bonyolult belső problémákról. „A romániai valóság eltorzítása, rágalmak és valótlanságok terjesztése helyett Magyarország küldöttének inkább a magyarországi ''román kisebhség megsemmisítésére irányuló politikával, a magyar reakciós körök románellenes cselekedeteivel kellett volna foglalkoznia” — jelentette ki. Ezzel szemben az állította: Romániában a gazdasági és a politikai irányítás „mélységesen demokratikus alapokon nyugszik” és az állampolgárok teljesen egyenlő jogokat élveznék. Az AFP francia hírügynökség szerint az emberi jogi bizottságban az a benyomás alakult ki, hogy Románia mindinkább elszigetelődik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem foglalt állást két szövetségesének példa nélkül álló nyilvános vitájában — írta az AFP —, hírek terjedtek el arról, hogy Bulgária is csatlakozni kíván a svéd kezdeményezéshez. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő üdvözli a Kremlben Aohille Occhettot, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, megbeszélésük megkedése előtt Beszámoló ázsiai útjáról Nagyon sikeresnek minősítette ázsiai útját George Bush amerikai elnök, aki helyi idő szerint hétfőn este érkezett vissza Washingtonba. Az elnök a tv-hír- adók műsoridejére időzített beszédében aláhúzta: az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni hatalom, az is kíván maradni, s véleménye szerint a világ igényli Amerika vezető szerepét. Bush általánosságokat mondott (minden jel szerint valóban formális) tokiói találkozóiról, s méltatta a demokrácia kibontakozását Dél-Koreában, ahol mindössze néhány órát időzött. Az elnök konkrétan csak a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaira tért ki, hangoztatva : Kína „óvatossággal és realizmussal” tekint a Szovjetunióval való enyhülésre. Bush szerint vendéglátóival egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió politikáját nem a szavakon, hanem a tetteken kell mérni; nevezetesen, hogy visz- szavonja-e csapatait a kínai Állandósítják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt? Charles Vanik nyilatkoxata Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Magyarországnak, egyúttal megadja a kor- mánygaraciákat a magyar- országi amerikai tőkeberuházásokhoz. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában Charles Vanik. Az ismert demokratapárti politikus hosszú évekig képviselő volt, az ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi törvény 1974-es módosítása; eszerint csak az a szocialista ország kaphatja meg az úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást (azaz a normális kereskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadályozza polgárainak kivándorlását. A lépést közvetlenül az idézte elő, hogy az akkori szovjet vezetés nemcsak gátolta, hanem magas illetékhez is kötötte értelmiségiek (főként zsidó nemzetiségűek) kivándorlását. A szocialista országok közül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám esetünkben ezt évente hosszabbítani kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gátolja a hosz- szú távú gazdasági kapcsolatok építését. Charles Vanik (hajdan az elzárkózás kezdeményezője) most a korlátozások feloldását szorgalmazza. Véleménye szerint 1988 mint választási év nem volt szerencsés a magyar igények fölvetésére, ezért utasította el a törvényhozás azt a javaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarországra a beruházások amerikai állami garantálását. — 1989-ben sokkal nyugodtabb a légkör, így jó remény van mindkét kérdés rendezésére — hangoztatta. — Annál is inkább, mivel Magyarország kivándorlási politikájában nincs kifogásolnivaló, ebben a törvényhozás mindkét pártja egyetért (a George Bush vezette kormány republikánus, a kongresszus mindkét házában a demokraták vannak többségben.) Charles Vanik véleménye szerint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltetheti a magyar igények teljesítését; ha a washingtoni kormány és a törvényhozás először a Szovjetunióval folytatott kereskedelem normalizálását tűzi napirendre. Vanik tapasztalata szerint a hangadó amerikai zsidó szervezetekben már többség alakul Iki a Szovjetunióval szembeni (korlátozások feloldása mellett, hiszen az 19R7-es 8000-rel szemben tavaly 20 000 zsidó vándorolt ki, s az idén legalább 50 000-et várnak. Ha a Szovjetunióban — mint ígérték — hamarosan törvénybe is iktatják az új ki- vándorlási gyakorlatot, várható, hogy a Bush-kormány e kérdésben kezdeményezni fog és a kongresszusban támogatásra talál — hangsúlyozta Vanik. A tervek szerint a Szovjetunió először 18 hónapra kapná meg a legnagyobb kedvezményt — mondotta, majd évenkénti hosszabbításra kerülne sor, mint jelenleg Magyarország esetében. Az amerikai’ törvényhozásban — a térség gyors változásainak tükrében — most kezd kibontakozni az érdeklődés Kelet-Európa iránt, mondotta az amerikai politikus. Véleménye szerint egyébként az NDK és Bulgária is érdeklődik a legnagyobb kedvezmény iránt. Még izzik a parázs... Volszkij a karabahi gondokról A Karabah-hegyvidéki autonóm területén a helyzet nagyjából normalizálódott; több körzetébe visszatérnek a menekültek — mondta Arkagyij Volszkij, a terület vezetésével megbízott különleges igazgatási bizottság elnöke. Hozzáfűzte azonban, hogy a karabahi örmény és azerbajdzsán nemzetiség viszonyát továbbra is kölcsönös gyanakvás és vádaskodás jellemzi. — Az indulatok lángja már nem lobog, de parazsa még izzik — így jellemezte a helyzetet Volszkij a Krasznaja Zvezda tudósítójának. A szovjet honvédelmi minisztérium lapja keddi számában közölte az Arkagyij Volszkijjal készített interjút. A különleges bizottság vezetője elmondta: a központi vezetés ott latolgatta, hogy érdemes-e alkalmazni ezt, a szovjet történelemben példa nélkül álló igazgatási formát. Sokan föltették a kérdést, hogy nincs-e ez ellentétben a párt demokratizálási politikájával. Kifejtette: véleménye szerint elkerülhetetlen lépés volt, mert az erőszak tombolását meg kellett fékezni. Volszkij szerint ez a különleges irányítási forma nem jelent visz- szatérést a régi adminisztra- tív-utasításos módszerekhez. Az a rendeltetése, hogy eltüntesse a pangás időszakának maradványait. A korábbi időszakból itt maradt vezetők közül többeket le kellett és le kell váltani, mert nem törődtek a terület problémáival, hatalmi vetélkedés kötötte le erejüket. — A feszültség másik, nem kevésbé jelentős forrása az, — folytatta Volszkij —, hogy a helybeli örmény lakosság a helyi hatóságok részéről lenéző, megalázó bánásmódban részesült. Az örmények nem kaptak megfelelő lehetőségeket anyanyelvűk oktatására, gyakorlatilag tilos volt nemzeti történelmük tanítása. Bush — az első vereség előtt határról s tovább ösztönzi-e Vietnamot csapatainak Kambodzsából való teljes kivonására. Egyetértettek abban is, hogy Kambodzsában ezután szabad választásokat kell tartani, és Sziltanuk herceg elnökletével koalíciós kormánynak kell alakulnia. Washington ellenzi a pol- potisták visszatérését a hatalomba — hangoztatta Bush, de a kérdésben a kínai álláspontot így fogalmazta meg: „A kínai vezetők méltányolják nézetüket és készek békés koalíció érdekében dolgozni”. Az elnök egyúttal a washingtoni törvényhozással közös külpolitika jelentőségét hangsúlyozta. E kérdés számára ugyancsak időszerű, mert Bush első veresége előtt áll: a szenátus várhatóan elutasítja John Tower- nek a védelmi miniszteri posztra történt elnöki jelölését. Dán Quayile alelnök és Bush többi vezető munkatársa este arról tanácskozott, hogyan szerezhetnének bizalmat Tower számára a demokratapárti többségű testületben.
