Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

1989. február 11., szombat 5 ■Adiújegyzet JOBB KÉSŐN... Miért csa,k a hiányzónál Fek*t9-fehérben Elfogultság nélkül nehéz ezeket a képeket szemlélni. Itt élek. magam is baran­goltam a környékbeli embe­rekkel, találkoztam azokkal, akiket Jávori Béla gépének lencséje megörökített. A tár­lat számomra sokat jelent. A kiállítás ötlete régen született, de a képek külön­böző okok miatt csak most kerültek a közönség elé. Já­vori Béla gyakori látogató­ja volt Nagyatádnak és kör­nyékének. Megismerte vi­zeit, állatfajait, s mert aki egyszer a zsurnalizmust vá­lasztotta élethivatásul, nem tud szabadulni attól, hogy élményeit megörökítse. Nem tudom, hogy hány tekercs film fogyott el, miközben a legjobb kompozíciók készül­tek; és azt sem, hogy az al­kotó hány napot töltött ter­mészet- és portréközeiben. Csupán a produktumot lá­tom, a jól megmunkált ké­pek gyűjteményét. Amikor tegnap délután Dorcsi Sándor, a városi párt- bizottság tikára megnyitotta a fotókiállítást a Gábor An­dor Művelődési Központ­ban, egyebek között Fekete Találóan fogalmazta meg Giay László, a siófoki vá­rosi pártbizottság első titká­ra, hogy Siófok a jelképes hidak városa: összeköti a településen keresztül a me­gyét, sőt az országot is más tájak, országok embereivel. Budapesten a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában február 8-tól 16-ig tart Sió­tok bemutatkozása. A meg­nyitón Bíró Gyula, az MSZBT főtikára mondott köszöntőt, miután a ház igazgatója, Nyikolaj Kosz- tyucsenko üdvözölte a ven­dégeket. Az ünnepségen megjelent dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság tit­kára és Brandtmüller Ist­ván, a megyei tanács elnök- helyettese is. Hasznos volt a Balatoni ősz A sokszínű program egyik eseménye csütörtök délután volt: idegenforgalmi szak­emberek tanácskoztak a ba­latoni turizmus jelenéről, jövőjéről. Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár röviden értékel­te a múlt év balatoni ide­genforgalmat. A tőkés or­szágokból 20 százalékkal ér­keztek többen, mint egy éve, a szocialista országok képviselői viszont keveseb­ben látogattak hazánkba — kivéve a Szovjetuniót, ahon­nan emelkedett a beutazók száma. A tóparton valame­lyest csökkent a zsúfoltság, s az ország gazdasági fejlő­dését nagyban befolyásoló valutabevételünk a Balaton­nál tavaly mintegy 200 mil­lió dollár volt. örömmel nyugtázta, hogy nagy társadalmi összefogás­sal sikerült megálllítani a vízminőség romlását, jólle­het vannak még tennivalók. A Balatoni ősz elnevezésű programsorozatot értékelve — az üdülési idény kiter­jesztését célozza ez — mér­sékeltnek mondta a sikert, de hasznos kezdeményezés­nek minősítette. A tóparti közlekedés nagy gondjának megoldására többféle elkép­zelés van. Az idén megkez­dődik a belföldi légi prog­ram kialakítása, ebben Sió­fok is szerephez jut. A ter­vek szerint Siófokon is hasz­nálatba veszik polgári utas- forgalom céljára a kiliti re­pülőteret. Istvánt idézte: „Szerettem az öreg fát, néha egyedül voltam vele, megsimogattam. Télen, amikor a szél vonít­va hordta a havat az uta­kon és a hófúvások ágyaz­ták körül, sokszor álmodtam az öreg tölgyfával. Elképze­lem, hogy recsegve viasko­dik a széllel, megrázza a fe­jét, mint egy bozontos óriás, mindig győztes marad, mert nélküle üres lett volna a téli világ ...” Rosta Sándor, a BIB fő­titkára mondta el: a termé­szetvédelemnek és az ide­genforgalomnak együtt kell megtalálnia a megfelelő arányokat, s együtt kell munkálkodni a természeti egyensúly visszaállításán. Gyenge a nyelvoktatás Dr. Vida Kocsárd, a Pan­nónia balatoni igazgatója, országyűlési képviselő arról szólt, hogy milyen a siófoki idegenforgalom „alulnézet­ből”. Túl keveset költenek nálunk a külföldiek, a szál­láskapacitásunk kicsi és sok kívánnivalót hagy maga után. Még a siófoki három- csillagos szállodák színvona­la miatt is pirulni kell. Ugyanakkor az Aranyparton ott sorakoznak a színvonalas vállalati üdülők (amelyeket közpénzen építettek), az Ezüstparton a SZOT üdülő­je nemzetközi színvonalú lehetőséggel. Ezek az egysé­gek azonban a magyar ide­genforgalomnak alig hoznak Csodát láttam. Ennek a csodának gyümölcsöskert a neve. Kiskert, családi gon­dozásban. No persze nem olyan kicsi, éppencsak egy kevéssel szűkebb, mint 3000 négyszögöl. Végre megértet­tem, miért szerepel a Bib­liában ez a szemléletes fo­galmazás: munkálkodik az Ür szőlejében. Hiszen ennél tökéletesebb költészettel nem is mondható el az a kiegyensúlyozott boldogság, melyet úgy valósíthatunk meg, ha buzgó munka által hozzuk magunkat összhang­ba a természettel. Lám, a boldogság titka egyáltalán nem bonyolult. Mármint a kertészmérnök szerint, aki magáénak mond­hatja a szóban forgó csoda­kertet. Itt még az énekes- madarak számára is szaka­datlan ünnep az élet. Foly­vást trillázzák hőstenorban a maguk klasszikus dalla­mait. Igazán, már csak a frakk hiányzik róluk, ámbár jobban illik heves boldogsá­gukhoz a tarka öltözet. Van is abban valami természet adta esztétikai következe­Nézem a képeket, rám kö­szön Galamb Gábor, a neves lábodi erdőgazda, Mohácsi András, a nagyatádi erdé­szetvezető, aki elsőként ve­zetett el a Jávori Béla által megörökített tavak világá­ba. Dorcsi Sándor elmondott egy történetet. Évtizedekkel ezelőtt együtt mentek ki az alkotóval a Baláta-tóra. Egy teljes napot töltötték együtt, hasznot. Megkérdezte: ho­gyan akarunk minőségi tu­rizmust fejleszteni, ha Sió­fokon húsz éve nem épült szálloda; ha nyári esőzés után a szállodasoron térdig ér a víz; ha félórákat kell várakozni a sorompóknál. . . Miként várhatnánk a minő­ségi turizmus fejlődését, ha a nyelvoktatás Siófokon is épp olyan színvonaltalan, mint az országszerte, s ha a Balaton-part tulajdonkép­pen (ahogyan a siófoki párt­értekezleten is megfogalmaz­ták) csak egy idegenforgal­mi gyarmat, amelyet igyek­szik mindenki kihasználni, de fejleszteni csak a helyi tanácsok kötelesek, más vál­lalatok nem is nagyon haj­landók erre'.’ Somogyi Gyula, Siófok ta­nácselnök-helyettese az ide­genforgalom és a várospoli­tika kapcsolatát feszegette. Magyarország legkisebb nagyvárosa ez, csodás adott­ságokkal, amelyek egyben korlátok is. A 24 ezer ál­landó lakost, a mintegy tesség, hogy éppen a jóked­vű énekesmadarak ruházata a legszínesebb. A táj finom dombvidék, rejtelmes hajlatokkal, lehe­letlágy pilisekkel. Néhol er­dőpalást a dombok vállán, de jobbára egymásba szö­gellő kiskertek ólyasforma illeszkedéssel, amiilyen a kristályok mértana, síkban kiterítve. Alant, 'á rónába nyúló lejtőkön egyetlen ha­talmas almáskert. Messziről egészen impozáns. Az ezer meg ezer almafa valóságos díszelgő hadsereg. Soha sze- lídebb katonaságot! Magától értetődő, hogy a starking, a golden és a jonatán e négy­zetes fazonú óriásligete nagyüzemi kezelésben ré­szesül. Látóhatárnyi kiterje­dése kényelmesen áttekint­hető a mérnöki kertészlak teraszáról. Alapos -környezettanul­mányt érdemelne, milyen is egy ilyen mintaszerű mér­nöki kertészlak a panorámás kilátástól a színes televí­zióig, a cirkogejzíres köz­ponti fűtéstől a sejtelmes világítású pincebárig, de le­a fotós órákig ült egy roz­zant ladikban, míg megta­lálta azt a pillanatot, amit érdemes megörökíteni. E ké­pi világ élménye most ott van a többi között. Az alko­tó tisztességére jellemző, hogy képeivel csak a tények közlésére szorítkozik. Nem akar befolyásolni senkit sem; fekete-fehéren mutat maradandót. A tárlat március 5-éig lát­ható a Gábor Andor Műve­lődési Központban. Érdemes megnézni. n. J. ugyanennyi üdülőtulajdo­nost, valamint a nyáron akár több mint százezerre gyarapodó vendégsereget mindig azonos szinten kell kiszolgálni. Ez pedig olykor emberfeletti feladat. Főként, hogy a „fejkvóta-rendszer”, az adózás jelenlegi formája és más szabályozók miatt nincs is különösebb anyagi érdekeltsége a tanácsnak az idegenforgalom fejlesztésé­ben. Termálcentrum Somban? A tanácskozáson Mayer Antal, a VÁTI főmérnöke tájékoztatott a Som környé­ki melegvízkutatások ered­ményéről és az ottani fej­lesztési elképzelésekről. Egy termálcentrum kialakításá­val megnőhetne az elő- és utószezon forgalma, s a bo­rús nyári napokon is job­ban elcsalná a vendégeket a tóparttól a gvógyvizes für­dőzés lehetősége. gyen végre szó magáról a gazdagságról. Legérdekesebb talán a termékszerkezete. Meleghá­zából február végétől útra kél a csókpiros eper, és et­től kezdve megszakíthatat- lan az érési sorrend a dér­csípte naspolyáig. Innen még a füge sem hiányzik! Mi több, kellemes szenzáció­ként amolyan törpe trópus­sá varázsolta üvegháza egyik sarkát a bámulatosan rá­termett kertészmérnök. Fénylő nevetéssel mutogat­ja vendégeinek, milyen festői összképet alkotnak egymás társaságában a ba- leári narancs, a rhodosi cit­rom, az ugandai kávé cser­jéi és az ecuadori banán csigolyás törzsei. Szegfűvel kezdte ebben a teniszcsar- noknyi üvegházban, de mi­vel e virág időközben olyan közönséges lett, mint az ár- vacsalán, áttért a dél-ame­rikai orchideákra. Üjabban a díszkaktuszok jöttek di­vatba. Miért, miért nem, va­lamely titokzatos hajlam folytán mostanság szélesül mozgalommá a kaktuszimá­dat. Derék kertészmérnö­künk ki nem maradhat e sajátos kereslet felgyorsulá­sából. Fő szerelme azonban az a kevésnél, a nincsnél jut eszünkbe, hogy több is le­hetne? A jobb későn, mint soha igazságával azonban nem lehet mindent elrendez­ni, rá alapozni. Az életben számtalan, példa igazolja, hogy a cselekedetig* meg­késve jutunk el, noha tud­juk, mit kéne tenni; leg­alábbis vannak, akik tud­ják, mégis csak a közmon­dással takarózgatunik. Nap­jainkban vajon hogyan fo­galmazna Marx György, aki fogalommá tette a gyor­suló időt jó két évtiziede? Még gyorsabb idő? Olyan nincs. Illetve: nincs idő a halogatásra. A rádióban nagy érdeklő­dést keltő hír volt, hogy a Csongrád megyei KISZ-bi- zottság szinte fillérért „elad­ta” továbbképzésközpontját a KISZ Központi Bizott­ságának. A hír valódisága igazolódott be csupán, az ügy mögött mines mit kifo­gásolni — bizonyította az ügyészségi vizsgálat, amit valamennyien ismerünk. Tegnap újabb híreket hallhattunk arról, hogy né­hány megyében miként kép­zelik el a KISZ intézmé­nyeinek hasznosítását. Meg­vallom, tetszett a Békés me­gyeiek vállalkozása, kez­deményezése, még akkor is, ha maguktól rájöttek: ké­sőn cselekednek. A csokor­ba kötött tudósításokból ki­derült, hogy nem muszáj az intézményeket központi ke­zelésbe adni, lehet velük anélkül is gazdálkodni. A békésiek azért is határoztak úgy, hogy maguk döntenek intézményük hasznosításá­ról, mert még mindig érzik annák a felelősségét, mit je­lent a helyi fiatalóknak a alma. Mérnöki szakdolgoza­tát is e témakörben szerez­te. És a szerzőség komo­lyan veendő, mert a szak- dolgozata olyan fölényes hozzáértést bizonyított, hogy nem csupán a - diploma el­nyerését garantálta, hanem doktori disszertációnak is elfogadták. Mérnökünk min­den almafajtában matador, de személyes birodalmában három fajtára szakosította magát: a starkingra, az aranyranettre és a húsvéti rozmaringra. Lám, most meg túlságo­san belemerültem a részle­tekbe. Még csak annyit er­ről a káprázatos paradi­csomról, hogy gazdájának természetesen légkondicio­nált almatárolója is van. A jókedvű, örömest nevetgélő mérnök megmutatta növény­védő raktárát, amelynél va­lószínűleg a gyógyszertári laboratórium sem különb. Ki kell nyilvánítanom, hogy ilyen káprázatos telje­sítmény egy ember tehetsé­gével és szorgalmával el nem érhető. Vidám kertész- mérnökünk csillagzata min­den tekintetben szerencsés­nek mondható, s ezt ő kész­séggel elismeri. Amikor kertjéből a szövetkezet er- dőnyi almaültetvénye felé sétáltunk, buzgón dicsérte tatoknak, akik két kezükkel segítették a KISZ-iskola épí­tését. Társadalmi munká­ban épült javarészt. A Bé­kés megyei KISZ-iskola nem mond le továbbra sem tehát arról, hogy a fiatalok spor­tolási lehetőségét biztosítsa kitűnően fölszerelt torna­termében. Szállodaként ki­adott szobáikat pedig, meg is alapozhatják, hogy ered­ményesen, gazdaságosan működjön a .létesítmény. A legolcsóbb szállodai árakkal valóban konkurenciát te­remtenek a városban. Ám ne csak a gazdálkodásról be­széljünk, hiszen a békésiek nagyon szép példáját adják annak is, hogy miként kí­vánnak gondoskodni a rá­szorulókról — hagzott el a rádióban. Százforintos, úgy­nevezett ágybérletet fizet­nek azok a fiatalok, akik kikerülnek az ifjúságvédő intézetből. Segítenek tehát a talpraállásban, ösztönöz­nek arra; hogy gyűjtsenek lakásra a fiatatok. A nógrádiak arról nyilat­koztak, hogy milyen szemlé­letváltozással jár náluk az apparátus létszámának csök­kentése. Elsősorban azok­tól válnak meg, akik az üze­mekben hasznosítani tud­ják tudásukat, kiképzettsé­güknek megfelelően ellát­hatják gazdasági, termelői tevékenységüket. A nyilat­kozó talán maga sem gon­dolta, milyen fontos megál­lapítással fűszerezte véle­ményét: nem határozatokkal kívánunk segíteni a dolgozó fiataloknak, hanem tenni kívánunk boldogulásukért. Ugye, nem kell kétszer el­olvasni a véleményét? Egy­ből megértjük. Ne mondjuk mindenre ugyanis, hogy jobb későn, mint soha ... népes családja valamennyi tagját. Szülei még jó erő­ben vannak, ipa és napa nemkülönben. Akad jó né­hány sógor, meny és vő a családban, aki a közös kert­ben örömét serénységgsl pá­rosítja. Közben leértünk a szövetkezeti almaerdőhöz. A doktor mérnök nevetgélve biztatott: nézzem csak, mi­lyen világ van ott a fák kö­zött ! Nincs szívem elmondani. Tetézte a látvány siralm^s- ságát a núbiai hőség. Zör- gött a lomb, alatta vastagon borította a forró port az ágakról lepergett holt ter­més. Ebben az almaerdő­ben még az igen szívós disznóparaj és a mellig érő büdösgaz is tehetetlenül ad­ta meg magát a hőhalálnak. — No, itt van, most lát­hatja — mondta diadalmas mosollyal a csodamérnök. — Tesség összehasonlítani a nagyüzemi gyümölcsöst az én kertemmel. Mindössze attól halvá­nyodtam el, hogy a döbbe­netes különbségre oly büsz­ke mérnök egyúttal főker­tésze annak a szövetkezet­nek, amely szégyenkezve birtokolja ezt a szörnyűsé­ges almáskertet. (Folytatjuk.) Bemutatkozás a szovjet kultúra házában Siófok q jelképes hidak városa Gyarmati László helyi döntés, azoknak a fia­Horányi Barna Befejezte munkáját az államalapító királyunk halálának 950. évfordulójának méltó megünneplésére alakult Szent István Emlékbizottság. Esztergomban Sarlós Istvánnak, az Elnöki Tanács helyettes elnökének, a bizottság elnökének vezetésé­vel megtartott záró ülésen részt vett és felszólalt Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar elnöke is Gerencsér Miklós ESETEK ERDŐK ÉS VIZEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents