Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

6 Somogyi Néplap 1989. február 11., szombat idegen nyelveket tanulnak Űj intézmény születik: a Legfőbb Állami Számvevőszék ne szükség. Nem sok jót ígér a jövőt illetően, hogy minden fejlesztő és gyártó szinte kizárólag csak az alapgép előállításával foglal­kozik, a nélkülözhetetlen tar­tozékokkal és perifériákkal nem. Ráadásul semmiféle együttműködés nincs a kü­lönféle gépek fejlesztői kö­zött. Képünkön egy hazai fej­lesztésű és gyártású szemé­lyi számítógép. A politikai intézményrend­szer reformja közvetlenül érinti az állami ellenőrzési rendszert, A várható válto­zások homlokterében egy új központi ellenőrző szervezet, a Legfőbb Állami Számve­vőszék (LÁSZ) létrehozása áll. A döntéselőkészítés je­lenlegi szakaszában még vi­szonylag keveset tudunk a létesülő LÁSZ-ról. Nem kör­vonalazódtak feladatai, jo­gosítványai. Annyi bizonyos. hogy az Országgyűlésnek lesz önálló ellenőrző szerve. Ezt igényli a képviselők né­pes csoportja, az Országgyű­lés növekvő szerepe, a jog- államiság megteremtése. Nő az Országgyűlés informáltsága A legfőbb állami-népkép viseleti szerv, az Országgyű­lés az államélet egészére ki­terjedő irányítási és ellenőr­zési feladatát csak úgy ké­pes jól ellátni, ha az egyes témában a képviselőház el­mélyült, tárgyilagos ismere­tek birtokába jut, nyomon követheti a törvények vég­rehajtását, érvényesülési ha­tásmechanizmusát, a befo­lyásoló tényezők alakulását. Ismeretes: az Országgyűlés jelenlegi kontrollálási, tájé­kozódási, visszacsatolási le­hetőségei korlátozottak. A T. Ház beszámoltatási inter- pellációs hatáskörében ad hoc-bizottságokat szervez egy-egy téma beható tanul­mányozására, folyamatos el­lenőrzésére. A képviselők él­hetnek a korlátlan betekin­tés jogával, az Országgyűlés előtti feltétlen tanúvallomás lehetőségével. Nincs a Par­lamentnek azonban — a leg­több szocialista országhoz hasonlóan — saját ellenőrzé­si szervezete, amely folya­matosan és szervezetten szakszerű, komplex informá­lódási — kontrollálási — elemzési feladatokat végez­hetne. Magyarországon 1866 és 1948 között folyamatosan mű­ködött a számvevőszék. El­lenőrizte az állami költség- vetés szabályszerű végrehaj­tását, a minisztériumok és más állami szervek gazdál­kodását, az állami vagyon kezelését, a költségvetési in­tézmények számadását. A Legfőbb Állami Számvevő- szék feladata volt továbbá az állami vagyonmérleg és a költségvetési zárszámadás el­készítése. Jelenleg a költségvetés ki­dolgozásának csakúgy, mint a végrehajtás ellenőrzésének, a zárszámadás elkészítésé­nek, a Pénzügyminisztérium a gazdája hazánkban. A költségvetés úgynevezett fe­jezetszintű ellenőrzését a PM ellenőrzési főosztálya végzi. Az 54 személyes apparátus hatásköre a 30 központi, a 19 megyei, illetve a főváro­si fejezet ellenőrzésére ter­jed ki. Minden fejezetre ötévente egyszer kerül sor. A PM te­vékenységét kiegészíti a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok ellenőrzése, a fel­ügyeletük alá tartozó költ­ségvetési intézményeknél, il­letve tanácsoknál. A gazdál­kodási ügyek intézése és el­lenőrzése a tanácsoknál szer­vezetileg nincs elkülönítve, ugyanaz a pénzügyi szak- igazgatási szerv végzi mind­két feladatot. Mivel foglalkozzon a LÁSZ? Az új intézményről gon­dolkodva, vitatkozva abban teljes az egyetértés, hogy a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, a zárszámadás készítését a Pénzügyminisz­térium terjessze az Ország- gyűlés, illetve a számvevő- szék elé. Eltérőek viszont az álláspontok az állami tulaj­don és vagyon számvevőszé­ki ellenőrzésének mértéké­ről, mélységéről. Vizsgál­ják-e például az Országgyű­lés megbízásából vagy szám­széki kezdeményezésre az ál­lami tulajdon és vagyon ha­tékony, célszerű felhaszná­lását, a kormányzati prog­ramok végrehajtását? Ké­szüljenek-e átfogó téma- és célvizsgálatok például az is­kola-, az egészségügyi vagy a kommunális hálózatok ha­tékony, célszerű működésé ről, vagy csak a pénzfel­használás szabályszerűségét ellenőrizzék? A kérdések megválaszolá­sánál a szakértői javaslatok, az országgyűlési állásfogla­lások azzal mindenesetre számolnak majd, hogy a má­sodik világháborút követő­en, de különösen a 70-es években számottevően bő­vült a számvevőszékek fel­adatköre a fejlett tőkés or­szágokban. A Legfőbb El­lenőrző Intézmények Nem­zetközi Szervezete (az IN- TOSAI) az ENSZ-szel együttműködve rendszeresen szervez szemináriumokat és készít ajánlásokat egy-egy vizsgálati, elemzési téma­körben tagszervezetei szá­mára. Az INTOSAI — ve­zető testületének, a kor­mányzó tanácsnak tagja a magyar KNEB elnöke — a gazdasági ellenőrzést átfo­góan, a pénzügyi, revizori tevékenységet meghaladó módon értelmezi. A nemzet­közi ellenőrzési tapasztala­tok hasznosítása hazánk jól felfogott érdeke. E sajátos tevékenység fölzárkóztatása egyben a magyar gazdaság alkotmányosságát segíti, és javítja a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésének, min­denekelőtt a működő tőke bevonásának esélyeit. A legfelsőbb állami el­lenőrző szervezet jogait és kötelességeit többnyire az al­kotmány rögzíti, esetenkém a részleteket külön törvény szabályozza. A szervezet vál­tozatos — közhivatali, testü­leti, bírói stb. — formában működhet. Nagyfokú függetlenség es autonómia jellemzi, noha az államszervezet részeként te­vékenykedik. Vezetőit meg­határozott időre, de leg­alább tíz évre választják. A kormány gondoskodik a számvevőszék működésének anyagi és tárgyi feltételei­ről, de nem irányíthatja és befolyásolhatja a szerveze­tet. A magas, esetenként közjogi bírói státusz sem párosul közvetlen jogi szank­cionálási vagy más beavat­kozási lehetőséggel. Szükség szerint a Legfőbb Állami Számvevőszék indítványozza, kezdeményezi, majd ellenőr­zi és nyomon követi az el­járások lefolytatását az ille­tékes szerveknél. A magyar LÁSZ státusza, feladatköre széles sávban alakítható a külföldi tapasz­talatok ismeretében. Létre­hozható például egészen kis létszámú központi apparátus kizárólag az állami költség- vetés és a zárszámadás vé­leményezésére. Ebben az esetben az általános hatás­körű állami ellenőrző szer­vezet — jelenleg ilyen a Bizottság — továbbra is a Központi Népi Ellenőrzési kormány égisze alatt marad. Az állami ellenőrzés csak úgy válhat egyközpontúvá, hogy átfogó ellenőrzési fel­adat- és hatáskörrel hozzák létre a LÁSZ-t. Ez látszik optimális megoldásnak. így az állami pénz- és vagyonel­lenőrzésen túl az Országgyű­lés és esetenként a Minisz­tertanács megbízásából, va­lamint saját kezdeményezés­re egyaránt végezhet átfogó vizsgálatokat, nyomon kö­vetve a főbb társadalmi­gazdasági folyamatokat. A széles hatáskörrel fel­ruházott Legfőbb Állami Számvevőszék nemcsak az Országgyűlés tevékenységét tehetné szakszerűbbé, meg­alapozottabbá, hanem közre­működésével a meglevő és erősen tagolt különféle szak­ellenőrző apparátusok mun­kája is összehangoltabbá, hatékonyabbá válhatna. K. J. Hazai ki sszámít ógépek Dél-Dunántúl legrégebbi középfokú iparoktatási létesítménye a pécsi Zipernowszky Károly Gépipari Erősáramú és Műszeripari Technikum. Az itt tanuló diákok két idegen nyel­vet — oroszt és angolt — tanulnak, valamint komoly szá mítógépes képzést kapnak lünk szinte elképzelhetetle­nül nagy tőke áll. Ám má­sok úgy érvelnek: ha igazán meg akarjuk ismerni a fej­lett technikát, bizonyos mér­tékben magunknak is végig kell kínlódnunk a „szülés” néhány olyan fájdalmát, amelyen a vezető cégek fej­lesztői is keresztülmentek. Vajon akad-e vevő a ma­gyar számítógépekre? A rendkívül erős nemzetközi mezőnyben sincs szégyen­keznivalónk, de a magyar számítógépek gazdaságos gyártásához idehaza eladha­tatlan sorozatnagyságra len­A TANÁCS VÁLASZTHAT Vállalkozás az egészségügyben A vállalkozásoknak lehető­séget kell adni az egészség­ügyben; elképzelhető, hogy még az idén vállalkozási formában működhetnek, bé­relhetők lesznek különböző szakrendelők, szakambulan­ciák, gyógyszertárak — mon­dotta dr. Forgács András, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezető­je, az egészségügyi reform­titkárság munkatársa. Kijelentette: az egészség­ügy sokrétű reformprogram­jába beleillik a vállalkozás, mint a szolgáltatás egyik formája, amely emeli a gyó­gyító ellátás színvonalát Ilyen vállalkozási forma le­het egészségügyi intézmé­nyek bérbeadása, illetve lé­tesítése. Fontosnak ítélte azonban leszögezni: a gyó­gyító ellátás állampolgári jo­gon mindenkit megillet, s e szempontot figyelembe kell vennie a bérbe adónak. Vagyis a bérelt intézmény lássa el gyógyító feladatát, a helyiség valóban a beteg­ápolást szolgálja, feleljen meg a közegészségügyi, hi­giénés követelményeknek, valamint a szakmai szabá­lyoknak. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a bérelt létesít­ményekben ugyanazt a szak­mai ellenőrzést kell elvégez­ni, mint az állami egészség- ügyi gyógyító, betegellátó intézményekben. Forgács András speciális területként szólt a gyógy­szertárak bérbevételéről, hi­szen ezeken a helyeken az orvosságok eladásával keres­kedelmi, a medicinák készí­tésével „gyógyszergyártó” tevékenységet folytatnak. Mindkét munkának szigorú szabályai vannak, s ezeknek eleget kell tenniük a bérbe vevőknek vagy a patikát lé­tesítőknek. A szociális ellátásban is létjogosultsága van a vállal­kozásnak; az állami ellátó­hálózat nem tudja kielégíte­ni mindazt a szociális igényt, amelyre ma szükség volna. A szociális otthonok zsúfol­tak, a bejutásra várni kell, s remény is alig van a hely­zet jobbítására. Az idős em­berekről, az elesettekről a:-: államnak azonban kötelessé­ge gondoskodni. Szociális ott­honok bérlésével, a költsé­gek megfelelő felosztásával, esetleg adókedvezménnyel a mostani helyzet javítható Mindezek részletei azonban kidolgozásra várnak. Arra a kérdésre, hogy kik és hogyan adhatnak, illetve vehetnek bérbe gyógyító­helyiségeket, az osztályveze­tő elmondta: megfelelő áron, kielégítő feltételek mellett bármely intézmény bérbe adhatja helyiségét a kellő szakértelemmel, orvosi dip­lomával és a szükséges Nagy pontosságú és nagy felbontású rajzok készítéséhez a fejlett technikájú világ nem nélkülözheti a lézereket. A bu­dapesti ITEX egyesülés szocialista exportra készíti lézeres rajzgépeit; ezek elsősorban nyomtatott áramköri egységek tervezéséhez, készítéséhez adnak segítséget (MTI-fotó — Honéczy Barnabás felv.) A személyi komputerek egy része házi számítógéppé vált, segítve a kikapcsoló­dást, a tanulást, a művelő­dést, az otthon végzett szel­lemi munkát. Nem meglepő tehát, hogy előállításuk, mű­ködtetésük, forgalmazásuk gondjaival legalább ötven kisebb-nagyobb hazai cég foglalkozik. Pedig sokan úgy vélik, hogy' reménytelen kísérlet fölvenni a versenyt a messze előttünk járó nagy cégekkel, amelyek maguk is egyre öldöklőbb harcban próbálnak talpon maradni, de amelyek mögött óriási kutató-fejlesztő gárda, álta­Lézeres rajzgépek adottsággal rendelkező sze­mélynek. Rámutatott azon­ban arra: a minisztériumnak e témakörben teljesen új szabályozást kell kialakítani. A tanácstörvényre (amely egyebek között biztosítja a lakosság kötelező s ingyenes egészségügyi ellátását) utal­va hangoztatta: a tanács vá­laszthat, hogy leit bíz meg a lakosság gyógyításával, az állami egészségügyet vagy pedig valamilyen vállalko­zási formát. Elképzelhető külföldi tőke igénybe vétele is nagyobb rendelőintézetek, kórházak bérlésére.

Next

/
Thumbnails
Contents