Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
4 Somogyi Néplap 1989. február 11., szombat KI törődött az emberekkel? Veszett borjak Nagybarátiban Veszettség pusztított a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát nagybaráti üzemegységében : január 26-án, egy, addig tünetmentes borjú merev- és rángógörcsök között elpusztult. Másnap egy másik. Dr. Lajos Balázs üzemi állatorvos veszettségre gyanakodott, s nyomban vizsgálati anyagot küldött Kaposvárra, az állategészségügy i i nitézetbe. Délután három órakar már megérkezett az üzenet telefonon: helyes volt a diagnózisa, tegye meg a szükséges initétzkedéseket. Január 27-e, péntek volt. A hivatalos levelet csak hétfőn adták postáira — és ennek a későbbiekben lesz jelentősége. A hosszú, bürokratikus út .............. Dr. Lajos Balázs — azután, hogy értesült a veszettség fényéről — értesítette dr. Horváth Istvánt, a so- mogyszobi körzeti orvost, illetve Szalai Ferencet, a nagybaráti ágazatvezetőt és dr. Janzsó József kerületi főállatorvost. Jogszabályban előírt kötelezettségének ezzel eleget tett. Amit ezen felül vállalt, már kötelezettséget meghaladó volt. Szalai Ferenc ágazatvezető azonnal őrt hívott, hogy illetéktelen személyeknek a telepre való bejutását magakadályozza, és megtette az ilyenkor szokásos egészségügyi intézkedéseket. Dr. Janzsó József kerületi főállatorvos azonnal rendelkezett az állatok beoltásához szükséges vakcina beszerzéséről, a veszélyes kór terjedésének megakadályozásáról. Újabb borjak hullottak el, de a küzdelem a telepen szervezetten folyt s az állományt végül is megmentették. A veszélyeztetett emberekért viszont akkor még senki nem tett semmit. Dr. Horváth István somogyszo- bi körzeti orvos: — Két éve azért vontak kérdőre, mert az emberek érdekében — egy hasonló esetnél — önhatalmúlag intézkedtem. Most betartottam a hivatalos utat. Ezért is nekem kell felelni? — Milyen intézkedéseket tét január 27-én? ' — Felhívtam 28-án reggel dr. Tóth Lászlót, a gazdaság üzemorvosát, s elmondtam neki, hogy mi történt; tudtam-, hogy ő az ügyeletes orvos. Dr. Tóth László: — Szombaton reggel értesültem a tényekről. Azóta — jogszabályokban keresve — tudom, .hagy nem az én kötelességem letit volna a további intézkedés, hanem a körzeti orvosé. Emberek veszélyben ____ Dr. Lévai Ivánnak, a kombinát korábbi üzemorvosának a véleménye: „Ha veszettség gyanúja merül föl, akkor a lehető leggyorsabban intézkedni kell a védőoltások miatt.. ■” De senki sem .tette ezt a lehető legkorábban. A Kaposvári Állategészségügyi Intézetnek a veszettségről szóló értesítését .tartalmazó levelét január 30-án keltezték. Ebben szerepel a következő mondat: „Az eredményről egyidejűleg az Országos Közegészségügyi Intézetet, a területileg illetékes köjált, a megyei állategészségügyi állomás igazgatóját értesítettük.” Nos, ilyen értesítés dr. Hegedűs Endrénéhez, a nagyatádi szolgálat főorvosához nem érkezett. Tollat dr. Jiamzsó József kerületi főál- latanvos fogott, levelet írt a köjálhoz. A január 31-én keltezett levél dr. Hegedűs Endrénéhez február 1-jén került. Ügy döntött, hogy másnap helyszíni szemlét tart. Február 2-án meggyőződött maga is a veszettség tényéről, és azonnal intézkedett a szükséges védőanyag beszerzéséről: telexen rendelte meg a szérumokat. Budapesten elindították ugyan az életmentő csomtagot, de rossz irányító- számot írtak rá, és — valószínűleg ezért — február 3- án hiába várta Nagyatádon a főorvosassziony. — Reggel mindjárt elkezdtünk nyomozni, hogy hol ákadhatott el. A postakocsi után mentünk, beszéltünk Péccsel és Dombóvárral is, de sen/ki nem tudott róla. Végül dr. Tóth László, a gazdaság üzemorvosa autóba ült, és elment Budapestre az oltóanyagért. Így aznap este már mindenki megkapta az ellső oltást. Ne feledjük: mindez február 3-án történt. A telepen az első borjú már január 26-án elpusztult a fertőzés .következtében. Az emberek ugyanott dolgiozitak, ahol az állatok éltek. A veszély rájuk is leselkedett. — Milyen következményei lehettek volna annak, hogy — a bürokratikus eljárások miiatt — a nyolc veszélyeztetett ember csak későn ju- oltáshoz ? Dr. Tóth László üzemorvos: — Most már kilenc emberről van szó. Az első oltást követően azonban egyiknél sem jelentkezett tünet; megkapták a másodikat is, így bizonyosak lehetünk abban, hogy nem kaptak tartozást. Dr. Janzsó József kerületi főállatorvos mondta: a veszettség nem ritka a tehenészeti telepeken. (Amikor ismét kerestem, éppen egy újabb veszettséggyanús helyszínre kellett mennie.) Nagybarátiban két éve fordult elő hasonló eset. Akkor az oltás után egy asz- szony rokkantnyugdíjba került. Erről az esetről nem szívesen beszélnek. Csak egy kutya a tettes? Dr. Lajos Balázs üzemi állatorvos tisztában volt azzal, hogy mit jelenthet egy oltás elmaradása. A szérumot neki is a többiekkel együtt adták be: — A veszélyeztettek névsora valóban későn készült el — mondta —, mert tudni kellett, hogy kik jöhetnek szóba. Szükség volt a lakáscímükre is; ezeket az adatokat mind meg kellett szerezni. — Mi is történt Nagybaráf iiban ? — Néhány nap alatt kilenc borjú hullott el — válaszolta dr. Janzsó József —, és kilenc embert veszélyeztetett a halálos kór. Felitételezésünk szerint a telepen ketrecben tartott borjakat veszett kutya harapta meg. Ezt az egyik gondozó agyonütötte: a tetem vizsgálata után derült ki, hogy fertőzött volt. A jegyzőkönyvünkben szerepel egy mondat: „A telepet körülvevő kerítés több helyen hiányos, kutya, macska, róka bejárhat... — Akárhányor csináltuk meg a kerítést — mondta Szalai Ferenc ágazaitvezető —, a dolgozók letaposták, mert könnyebb a rövidebb úton járni. Nem lehet napi feladatom, hogy a kerítés állapotát vizsgáljam. Most nem történt baj Steiner Józsefet, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettesét kérdeztem: szerint terhel-e valakit felelősség? — Későn szereztem tudomást a fejleményekről, de úgy érzem: munkatársaim minden tőlük telhetőt megtettek. Amikor ezek a sorok napvilágot látnak, már mindenki biztonságban van. Tragédia nem történt: tizennégy napon belül végül is mindenki megkapta az oltást és ez a szakemberek szerint még elfogadható. Csak azt nem lehetett előre tudni, hagy mikortól kell a napokat számítani. Attól-e, amikor elpusztult a borjú? Aligha! Inkább attól az időponttól, amikor a veszett kutya megjelent s garázdálkodni kezdett. Végül is van mit tanulni a humán-egészségügyi szolgálatnak ebből az esetből. A szervezettség próbája, hogy veszélyhelyzetben miként működik a bajt elhárító rendszer. Ebben az esetben — finoman szólva — elég lassan jutott el a célhoz, s .közben emberek voltak veszélyben. Nagy Jenő Új acélszalag-nikkelező gépet készítettek el Marcaliban az Akku-Gép Ipari Kisszövetkezetben. A gép terveit a Kohó- és Gépipari Tervezővállalat készítette el, a kivitelezői pedig a kisszövetkezet szakemberei voltak. Ezzel a berendezéssel valutát takarít meg a kisszövetkezet, mivel a nikkelezett acélszalagokat korában Nyugatról vásárolta a lúgos akkumulátorok gyártásához. A gép egy műszakban 143 kiló nikkelezett szalagot készít IGÉNYESEBB LESZ A CSOMAGOLÁS Kisebb forgalomra számit a Balatoa Füszért Hatmilliárd-húszmillió forintos forgalmat bonyolított le tavaly a Balaton Füszért. Dévényi Zoltán vezérigazgató tegnap a Somogy megyei áfész-ek vezetőit tájékoztatta az idei tervekről. Tájékoztatójából kiderült: forintban számolva nőtt, valójában erőteljesen visszaesett a forgalom. Ennek fő oka a fogyasztói igények megváltozása, ami viszont az ardágulások egyenes következménye. Keresettebbek lettek a gyengébb minőségű, olcsóbb termékek, de emelkedett a luxuscikkek iránti kereslet is. A közepes áru termékek iránt — és ez a legnagyobb mennyiség — a kereslet mintegy ötven százalékkal csökkent. Ezek a tények többletmunkát igényelnek a kereskedőktől, s a Balaton Füszért ezekhez alkalmazkodni tudott. Alapvető élelmiszerekből nem volt hiány, általában jó volt az árukínálat és minőség. A választékot ötszázötven új termék forgalomba hozatalával bővítették, így ma több mint 14 ezer árut forgalmaz a Füszért A forgalomból a somogyi áfész- ek egymilliárd-négyszázmil- lió forinttal részesedtek. Ez nyolcszázalékos forgalomcsökkentésnek felel meg. Külön említésre érdemes a múlt év balatoni ellátása, valamint a megye déligvü- mölcs-kínálata. Mint a vezérigazgató elmondta, a Balatonon a kínálat egész idényben meghaladta a keresletet, s ebben igen nagy szerep jut a három új üzlet- központnak. A déligyümölcs- ellátásról elmondható: ilyen talán még soha nem volt, hogy decemberben annyi banán és narancs érkezett, mint az előző évben összesen. összességében a vállalat teljesítette tavalyi célkitűzéseit, s elfogadható, terv szerinti nyereséget ért el. A jövő kilátásai nem biztatóak, bár előre szinte semmit sem lehet megjósolni: 1989-re az előző évi teljesítmény 60—65 százalékát tervezi a vállalat. A fogyasztás további csökkenése várható. Az üzletpolitika ennek ellenére nem változik; a cél továbbra is az igények maximális kielégítése, a gazdaságos, gyors, pontos áruellátás. A fogyasztói igények megváltozása további lépéseket követel a kereskedelemtől. Pénzükért a vásárlók minőséget követelnek, és ez nemcsak magára az árura vonatkozik, hanem a csomagolásra is. A Balaton Füszért közölte már a gyártókkal igényeit; várhatóan javul a csomagolás. A tavalyihoz hasonló jó árukínálatot ígért a vezér- igazgató minden termékből, s azt, hogy tovább szűkül a hiányveikkek skálája is 1989- ben. Piaci körkép Kála-gála Virágözön fogadta tegnap a kaposvári hetipiacra érkezőket: szegfű, káté és barka az asztalokon... A káténak 40, a szegfűnek 18 forint volt szálja. Üde színfolt volt a káté-gála mellett a hóvirág; ebből egy-egy csokor 4 forintba került. A gyümölcspiac is gazdag választékot kínált. Bőven volt alma. A legszebb jonatán kilóját 25 forintért adták, a delicseszt 20-ért, a jonadelt 25-ért. A zöldhagyma csomóját 8 forintért árulták. A dúg- hagyma kilója 60 forintba került. A vöröshagymáé 15 forint volt. A fokhagymát fejenként 3 vagy 4 forintért kínálták. A mák tartja a 120 forintos kilónkénti árat. A dióbél kilója 260 forint. Szájunk íze nem lett édesebb a méz látványától, amikor megtudtuk, hogy kilója 100 forint. Aki ma tojásos nokedlit ebédel, az 16 forintos fejes salátával teheti ízletesébbé. Drága ebéd a .gombapörkölt is. Csak sampinyon volt a piacon, abból is 130 forint egy kiló. A tejföl literjét 70 forintért adták. A zöldség zöldjének csomója 5 forint. A vegyes zöldség kilóját 20 forintra tartották. A karalábét, retket hasonlóképpen. A nehezen pirosodó, inkább sárga paradicsomnak 140 forint volt kilója. Őrölt édespaprikából 200 forint volt egy kiló. A cseresznyepaprikát 30-árt kínálták fél méter hosszú füzérben. A tojás ára viszont tovább csökkent. Tegnap már 2 forint 50 fillérért kínálták darabját — alku előtt. Egy tollától megfosztott, testes tyúk 250 forintba került. A soványabbakat vitték inkább. Úgy látszik, a kalóriaszegényebb étrend ezeket a tyúkokat is kapó- salhbá teszi. Érdemes is fogyókúrázni, hiszen a füstölt sonka kilóját már 220 forintra tartották. Pedig hol van még a húsvét... ? Az étvágyat javító hordós káposztából ugyanott 20 forintért adtak egy kilót. b. A. MÉLYEBB LESZ A TÁRCSAHANG Műszaki átalakítások miatt megváltozik, mélyebb lesz a belföldi (06-os) távhívások és a nemzetközi (00-ás) távhívások második tárcsahangja. Bertalan Sándor, a Helyközi Távbeszélő-igazgatóság vezetője az MTI munkatársának elmondta: egyre több készüléket, telefaxot, szövegszerkesztő berendezést kapcsolnak a telefonvonalra. Ezek működését zavarja, illetve zavarhatja a távhívások magas, 850 hertzes sípoló hangja. Emiatt számos országban már a mélyebb (alacsonyabb frekvenciasávú) jelzőhangot alkalmaznak. Ezt úgy lehet megoldani, hegy az első 425 hertzes tárcsahang mellé 450 hertzeset kevernek. Budapesten azért most kerül sor az átállásra, mert a Helyközi Távbeszélő-igazgatóságon üzembe helyezték az első digitális nemzetközi telefonközpontot. A vonalakat tegnap délutántól ma délutánig átkapcsolják a digitális központra. A berendezést már eleve úgy rendelték a svéd Ericsson cégtől, hogy az újfajta távhívóhangot adja. Az új központ kapacitása 7000 vonal, duplája az eddiginek. A régi központot - leszerelik, és egyes egységeit külföldön eladjék, az elavult tartozékokat pedig kiselejtezik. A posta tervezi, hogy mind több helyen digitális közpotokkal váltja föl a régieket. Az első ilyen központot február 3-án már üzembe is helyezték Szombathelyen. (Ez, mint a Vas megyeiek tapasztalhatták, ugyancsak az eddig ismeretlen hangon jelzi a távhívást.) A belföldi digitális távbeszélőközpontot — szintén a Helyközi Távbeszélőigazgatóságon — ez év áprilisában állítják üzembe. (A berendezést az osztrák Austria Telecom cég szállította.) Addig is — akárcsak a többi, régi telefonközpont esetében — pótlólagos áramköri egységekkel oldják meg, hogy mélyebb legyen a távhívások tárcsahangja. Az új digitális távbeszélőközpontba 14 ezer interur- bán vonal lesz bekapcsolva, ugyanannyi, mint a meglevő crossbar-központba. Jelentősen javul majd a belföldi távhívás minősége, hiszen a két telefonközpont együttesen már 28 ezer áramkörön továbbítja a hívásokat. Budafokon állítják föl az első fővárosi helyi digitális telefonközpontot, vidéken pedig — a szombathelyit követően — Székesfehérváron, Zalaegerszegen és Sopronban lesz leghamarabb ilyen korszerű, nagy teljesítményű, integrált áramkörrel működő, számítógép által vezérelt központ. A régebbi távbeszélőközpontokban az év második felében fölszerelik azokat a nyomtatott áramköri kártyákat, amelyeknek segítségévéi előállítható lesz a mélyebb tárcsahang. A szükséges kártyákat a BHG Híradástechnikai Vállalat szállítja a posta részére. Az új hang jelentkezésekor egyébként a korábbiaknak megfelelően kell tárcsázni és lebonyolítani a beszélgetést.
