Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Somogyi Néplap 1989. február 1., szerda ■ IS»«*:» OTTHON ES CSALAD Mértékkel és igazságosan Büntetés a családban Nehéz perceket élnek át ezekben a napokban a gyermekek, hiszen most kapják meg az „értesítőt” féléves tanulmányi eredményeikről. Többen szorongással gondolnak rá, és a várható szülői reagálásra. Jelzik ezt azok a híradások, amelyek egyes tanulók világgá indulásáról, sőt olykor öngyilkosságáról szólnak. Az ok többnyire a szülők túl szigorú, olykor kegyetlen bánásmódja a gyenge eredmények, a rossz iskolai magatartás láttán, illetve a gyermeki félelem a következményektől. Több szülő fölteszi a kérdést: mit tegyen, hogy elkerülje a nem kívánatos eseményeket, ha gyermeké nagyon gyenge eredményeket ért el? Talán az a megoldás, hogy ne büntessen a szülő ilyenkor? Hosszú ideje él pedagógusokban, szülőkben az a szemlélet, hogy a gyermeket egyáltalán nem szabad büntetni, csak a jutalmazás, elismerés módszerével lehet eredményesen fejleszteni személyiségét. Szerintük ugyanis a büntetés „rabszolgákat” nevel, s a mai modern korban már nem alkalmazható nevelési módszer. Mindent a motiválással, a serkentéssel és jutalmazással kell elérni a gyermeknél. Mit tegyünk azonban akkor, ha ennek ellenére rossz a tanuló bizonyítványa, szinte tűrhetetlen a viselkedése? A modern pedagógia épp a gyermek érdekében fogalmazza meg a tisztelet és követelés elvét. Minél jobban tiszteljük, szeretjük a gyermeket, annál jobban elvárjuk tőle a helytállást, a megfelelő tanulmányi eredményeket, az emberhez méltó viselkedést. S ha nem tesz eleget a követelményeknek, akkor jöjjön az elmarasztalás, a büntetés. Egyik nagy pedagógussal együtt valljuk: nincs jogunk nem büntetni a gyereket, ha megérdemli. Éppen az ő fejlődése érdekében — azért, hogy jobb emberré váljék. Hogyan büntethetjük gyermekünket, hogy ne sértsük meg emberségében, ne okozzunk nála súlyos problémát, esetleg tragédiát? Legtöbben a büntetés szót hallva, rögtön a verésre, a testi fenyítésre gondolnak, mint egyedül üdvözítő módszerre. Hogyan lehetne eredményesen büntetni a gyermeket? Ez főleg attól függ, milyen viszony van a szülő és gyermeke között. Milyen nevelési légkört, nevelési stílust sikerült évek alatt a családban kialakítanunk? Hogy van-e kellő tekintélye a szülőnek gyermeke előtt; ad-e a szavára, értékítéletére? Ha kölcsönös a szeretet, a tisztelet a gyermek és szülő között, akkor a büntetésnek is sokféle változata lehet, alkalmazható eredménnyel. Kisebb csíny esetén elég lehet egy rosszalló tekintet, egy-ké't megrovó szülői szó; a kedves-ironikus megjegyzéstől a keményebb hangot megütő feddésig, a szigorú stílusig. Ezért tanítják a pedagógusokat is beszélni, ugyanúgy, mint a színészeket. A lényeg: ezek a finom módszerek is kifejezik a szülői rosszallást, és azt a követelést, hogy a jövőben nem ezt várja tőle. Máskor más gesztusok is hatásosak lehetnék, így egy baraok a fejen, fülmeghúzás és hasonlók, mind megengedhetők. Sőt ritkán (még ha néhányan meg is botránkoznak) egy-egv édesanyai, apai füles, pofon is elcsattanhat, olyan lelki állapotban, ha a szülő nagyon elkeseredett gyermeke tettei miatt, és jogos a felháborodása. Vagyis minden olyan módszer, eljárás elkalmazható, amely nem sérti a gyermeket sem testi, sem lelki szempontból. És ő is jogosnak, igazságosnak érzi, meg azt is érti, hogy a szülő éppen az ő érdekében, az iránta érzett felelősség és szeretetet miatt, a jobb emberré való fejlesztése érdekében teszi ezt. Azaz nem él rendszeresen a nadrágszíj, a pálca, a pofon, azaz a testi fenyítés különböző eszközeivel, nem az ítéletvégrehajtó szerepét játsz- sza. A gyermek iránti felelősség, szeretet és az adott pillanatban föllépő elkeseredés együttes jelentkezése esetén érte haragszik, és nem ellene van. Ahogyan nem szabad rendszeresen élni a testi fenyítéssel, ugyanúgy nem szabad például az étkezéstől eltiltani; nem lehet eredményes a mozgáskorlátozás, a bezárás. Nem szabad munkával sem büntetnünk a gyermeket. Persze itt nem arról van szó, hogy ne teremtsen rendet a gyerek, ha nagy rendetlenséget csinált vagy valamit eltört. A „finom” módszerek mellett a büntetések, a „negatív értékelések” másik csoportja lehet valamilyen gyermeki jogtól, valamilyen kedvelt tevékenységtől való eltiltás. Adott esetben egy- egy könyv, film vagy tévéműsor vagy valamilyen már megszerzett önállóság ideiglenes megvonása, így a teljes önálló tanulás és ellenőrzés, a szabadidővel való rendelkezés vagy valamilyen feladat önálló elvégzése terén. Hogy ezek közül melyik lehet az eredményes, az mindig a családi nevelési szokásoktól, a családi légkörtől függ. összegzésül: véleményünk szerint a mai modern, nevelés, benne a családi nevelés egyik alkalmazható eszköze a büntetés, de nem egyedül üdvözítő módszer. A jutalmazással, a serkentéssel, a pozitív szokások kifejlesztésével használható csak eredményesen — gyermekeink fejlesztésében, személyiségük értékesebbé tételében. Nem árt, ha minderre gondolunk ezekben a napokban, amikor megkapják gyermekeink a félévi értékelést. Dr. Szeléndi Gábor Dobozos ropogtatnivalók Már az ókorban is árultak mézeskalácsot, vagyis e tisztes ipar csaknem kétezer éves. A XIII. században a németajkú vidékeken a mé- zeskalácsosok céhbe 'tömörültek, és amikor az ország allföldi részeiről is sikerült kiűzni a törököket, nem volt olyan vásár, búcsú, ahová el ne vitték volna ízletes portékájukat a hazai mézeskalácsosok. A készen kapható ropog- tatni-majszolniválók az élelmiszeripar kialakulásának során, a múlt században, a kiegyezés után kezdtek feltünedezni a városi csemegés boltokban. A babapiskóta vált a legkelendőbb a gyárilag előállított sütemények között. Felnőttek számára ízesített desszertként való felhasználására már a 30-as években is születtek háziasszonyi ötletek. A fejlődés persze nem állt meg. A száraz babapiskóta tésztája alkalmasnak bizonyult töltésre kész tortalapok előállítására, és a mézes tészta is gazdagítja a sütést fölöslegessé tevő tortalapok sorát. A kellemesen édesített tésztalap előnye, hogy megromlás veszélye nélkül készenlétben tartható. A kész tortailiapnál a felhasználáskor a házitorta természetes nedvtartalmát visz- sza kell pótolni; ettől válik lazává, így alkot a tészta és a krém egységes egészet. Ezt leginkább úgy lehet elérni, hogy a száraz tortalapokat főzött, forró krémmel kell megtölteni, hogy a krém gőze is megrekedjen a tésztában, azt átjárja, megnedvesítse. Ám nedvesíthetők a lapok különböző ,jenetekkel” is. Ezzel még összetettebb ízeket lehet varázsolni. A vajas krémes töltés minden esetben külön nedvesítést kíván. Ezt a tortalap szivacsosabb oldalán, ecsettel végezzük. A gyümölcs ízű vajkrémek alá kifacsart, cukrozott citromosrumos lével nedvesítsünk ecsettel vagy ikenőtollal. A túró-, narancstorta lapjának kenete valamilyen rostos gyümölcslé is lehet. A csokoládé, kávé, dió, karamell töltelékhez cukros, rumos forró tejes kenetet alkalmazzunk. A kenet mennyisége kb. másfél deci legyen. Mennyire nedvesítsünk? Annyira, hogy ujjunk hegye érzékelje a felpuhulást. A főzött krémmel töltés kevesebb bajlódással jár, mint a kenegetés és a krém kikeverése. Van még egy előnye: zsiradék híján kevésbé hizlaló. Természetesen lehet vajjal vagy margarinnal is dúsítani a krémeket, bevonatként fényesebbek, szebbek lesznek, de a zsiradék a tölteléknek nem okvetlen tartozéka. íme, egy főzött karamellO, azok a cuki kalapok! A „Maroknyi cseresznye” és a „Zöldségeskert” fantázianévre keresztelt exkluzív kalapok a manekeneken — a londoni Kangol divatház 1989 tavaszi—nyári kollekciójának bemutatóján. Graham Smith tervei alapján készült kalapok ára: 280 és 360 fontsterling (az utóbbi a „Zöldségeskert” nevűnek az ára). (Telefoto — MTI Külföldi Képszerkesztőség Miért kell anyatej ? Szabad-e a csecsemőtáplálásnál az anyatejet megkérdőjelezni ? E témakörrel mind több orvosi közlemény foglalkozik, mivel a szoptatás időtartama és a szoptató anyák száma ijesztően csökkent. Az anyatej biológiai értékét azok a kutatási eredmények fémjelzik, amelyek szerint a mesterségesen táplált csecsemők halálozása körülbelül hatszoros, mebetege- déseinek száma pedig tíztizenkétszeres volt a szopta- tottakéhoz mérten. Az anyatej antiinfekciós hatása bebizonyosodott, s ez a betegségek leküzdése szempontjából jelentős. A szoptatás előnye az is, hogy az ányátej mindig friss, egyenletes hőmérsékletű, sterilnek tekinthető és nagyobbára állandó összetételű. A kis súlyú kokrém, amely a mézes tésztalaphoz éppúgy illik, mint a pisikótatésztához. Karamellkrém: A 'kávéfőzőbe készítsünk be 3 duplá- nyi kávét és vizet. Elkészültét úgy időzítsük, hogy amire az edényben a fél pohárnyi kristálycukor habosán forrni kezd, addigra a kávé kész legyen, hogy ezzel a tüzes cukrot nyakon öntsük, bámulását megállítsuk. Ezzel a karamellt felfőzzük, és a lét tegyük hűlni. Keveset levéve belőle, ebbe keverjünk púpozott evőkanál sima lisztet, kavarjuk ki hideg tejjel simára, és töltsük vissza a többi léhez. Adjunk bele 3 tojássárgát, két púpozott evőkanál cukrot, 4 deci tejet, egy vaníliás cukrot, és állandó keverés közben addig főzzük, amíg bu- gyogni nem kezd, és be nem sűrűsödik. Ekkor kész, lehet véle a lapokat tölteni. Piskótamorzsa, törött darabok felhasználása. Az apróra törött tontalap-darab- kálkat érdemes összegyűjtögetni. Ha tetemesebb mennyiség halmozódott fel. a következő remek desszertet készíthetjük belőle. A piskóta harmadát terítsük egy mélyebb üvegtál aljára; terítsünk rá — kb. egy centi vastagságban — vaníliás porcukorral kikevert tejfölt, arra tegyünk friss vagy mirelit málnát, esetleg kimagozott meggyet, ribizlit, egyszóval valamilyen sa- vanykás gyümölcsöt. Arra megint a tördelt piskóta, rá cukros tejföl kerüljön; ez legyen a tetején. Legalább fél napig érlelődjék a keverék. Tálalás előtt tejszínhabbal díszíthetjük. Nyerges Ágnes raszülöttek esetében az életben maradás feltételei közé számít az anyatejes táplálás is. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy akik nem szoptatják újszülötteiket, őlyan védelemtől fosztják meg az élet első hónapjaiban, amilyet semmiféle tápszerrel vagy gyógyszerrel nem lehet pótolni. VARRÓDOBOZ Ne tároljuk a varrótűket, gombostűket pléhdobozban, a fém ugyanis tompítja a tűk hegyét. Jobban megfelel a fa- vagy műanyag dobozka, esetleg egy csavaros tetejű kis üveg, szalmakosárka. * * * Jó, ha mindig kéznél van mindenféle színű gépselyem és cérna. Ezt megoldhatjuk, ha falapocskába verünk szögeket minden, színű spulni számára. Ezt a lapocskát a falra függesztve vagy dobozba állítva tárolhatjuk. Virágok közölt A kaposvári Dimitrov utcai magas ház ablakaiból színes muskátlik, fokföldi ibolyák mosolyognak. A parányi előszoba télikertté van átalakítva. Aszparáguszok, leanderek, pálmák, fi- kuszok — és ki tudja még, hány fajta kisebb-nagyobb zöld növény — népesíti be a világos helyiséget. — Ilyenkor, télen igencsak zsúfolttá válik a lakásunk — mondja Henkey Zoltánná, a ház asszonya. — A több mint 200 cserepes virágnak nehéz olyan helyet találni, ahol mindegyik jól érzi magát ebben az átmeneti időszakban. No, meg az esztétikus elrendezésre is figyelni kell. — Három nagy szoba, telis-teli virágokkal. Jut-e elegendő idő a gondozásukra? — Férjemmel mindketten nyugdíjasok vagyunk, így bőven van időnk. Reggelenként az első teendőm a virágöntözés. Több mint egy órát vesz igénybe, mire sorra járom, megsimogatom őket. Barátainkká váltak az évek során. Megérdemlik a törődést. Az én jutalmam az, amikor virágba borulnak a fuxik, a muskátlik, a kálák; vagy éppen termőre fordul öreg filo- dendronunk... Tavasszal többségük kikerül a ház melletti kiskert boknai közé vagy a napra, fényigényük szerint. A tágas lakást nemcsak élő, hanem vászonra, napszövetre, sifonra álmodott virágcsodák: stilizált népi motívumok teszik még otthonosabbá. Mária néni fürge ujjai nyomán születtek — és születnék ma is — a tarka térítők, függönyök, díszpárnák. — Kitől tanult meg hímezni? — Édesanyám mutatta meg az első öltéseket, még kislány koromban, a Felvidéken. Nemcsak a hímzés, hanem a kötés és a horgolás, valamint a szabás-varrás alapjait is tőle tanultam. Magyarországra kerülve pedig különösen nagy hasznát vettem az efféle dolgokban való jártasságomnak. Munkahelyeimen — több óvodában és a leányotthonban — babaruhát varrtam, a lányokat kötni, horgolni tanítottam. A kézimunka révén sikerült még közelebb kerülnöm a gyerekekhez. — Most, nyugdíjaséveiben hogyan telnek napjai? — Az élet megadott mindent nekünk, ám a legfontosabbat, a gyermeket nem. Mégsem vagyunk magányosak: sok kedves ismerőst látunk vendégül, tanítványok kopogtatnak be hozzánk, a hétvégenként pedig mi kelünk útra. A hétköznapok az ünnepekkel szinte egybe folynak. Zenetanár férje gyakran ül oda a zongorához. Egész nap szól a muzsika, televízióból, rádióból... — Hangulatunk szerint válogatunk gazdag hanglemez- és magnetofontárunkból. Széles a skála: a somogyi népdaloktól a My Fair Ladyn át Sarastro áriájáig mindent szívesen meghallgatunk. Virágok között élünk, boldogan. Virágokat varázsolunk az anyagokra — férjem rajzolja, én hím- zem őket —, és éjszakánként virágokról álmodunk... Lőrincz Sándor
