Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 27., hétfő a tsz-konferencia Straub F. Brúnó hazaérkezett A japáni látogatás tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról) fönnmaradjanak az árképzési rendszer ellentmondásai; az, hogy a termelés gerincét adó alaptevékenység jövedelmezősége mindössze 5—6 százalék, miközben a pénz ,,ára”, a kamat 20 százalék körüli. Ha ezen a helyzeten rövid időn beliül nem változtatnak, akkor a növénytermesztés és az állattenyésztés súlyos leépülése várható. Az agrárexportról szólva kifejtette, hogy — a tapasztalatok szerint — a kivitelnél és a külpiaci értékesítésnél alkalmanként elszenvedett hátrányokat a mai gyakoílat szívesen megosztja a termelőkkel, míg az export eredményeiben a szövetkezetek közvetlenül nem érdekeltek. Ez alapvető ellentmondást jelent és ellenérdekeltséget is szül. Egy másik kérdésről szólva a főtitkár leszögezte: a lakosságban hamis kényszer,képzet él, az tudniillik, hogy a fogyasztói árak azért emelkednek, mert a mező- gazdaság drágán termel. Rámutatott: a gazdálkodók a termeléshez több mint kétharmados arányban külső forrásokból szerzik be az eszközöket, így a 'mezőgazdasági árak alakulásáért már régóta nem az agrár világa felelős. A továbbiakban szólt arról, hogy az utóbbi időben Váncsa. .lerifí; A vitában Váncsa Jenő áriról szólt, hogy a nyolcvanas évek közepéig valóban „húzóágazatnak” számított a mezőgjazdaság, ám az üzemi jövedelem már akkor sem volt megfelelő. Tavaly más népgazdasági ágazatoknál jobban, négy százalék, kai nőtt a mezőgazdaság bruttó, s hat százalékkal nettó termelése, és az ag- ráintermelők jóvoltából 1,6 milliárd dollár éntékű áru került exportra, több mint 900 millió dolláros aktívum mellett. Ezek — mondotta a miniszter — jó teljesítmények, amelyek alapján valóban jobban el kell ismerni az agrártermelést. Mivel a konferencián többen is kifogásolnák, hogy nemcsak a TOT, de az ágazati vezetés sem tett eleget érdekvédelmi kötelezettségének, az ágazati kötődés követelményeinek, Váncsa Jenő sorolta, hogy milyen kormányzati intézkedéseket kezdeményezett a MÉM, részben a TOT-tal közösen. Tájékoztatta a konferencia résztvevőit arról is, hogy a jövedelemtermelő képesség fokozására a kormányzat a jövőben állami intézkedést tant szükségesnek az árképzésben, az adókedvezményeknél, a kamatterhek csökkentésénél és vállalta, hogy szabaddá teszik a bérezési gyakorlatot. Hangsúlyozta: csakis komplex megoldás jöhet számításba, mert ha egyoldalúan csak az árak emelését szorgalmaznák — mint ahogyan azt több felszólaló javasolta —, úgy nem születne meg a kívánt eredmény. Kapcsolódva a konferencián felvetettekhez szólt arról, hogy az agrárpolitikai tézisek kidolgozása után készül a kormány megvalósítási programja. Ennek kidolgozásában a MÉM együttműködik a TOT-tal. Hangsúlyozta: az MSZMP-nek elévülhetetlen érdemei van. nak az agrárpolitika alakításában, a magyar vidék, a falu felemelkedésében. Erre kell építeni a jövő agrárpolitikáját. Mire tud vállalkozni a kormányzat? — tette fel a kérdést. Az újabb és a folyamatban levő kormányzati döntéseknek sok tekintetben kedvező a hatása az agrártermelésre, ám senki végérvényesen „megfáradt” agrárpolitika „terméke” az is, hogy 150—200 tsz manapság a gazdasági ellehetetlenülés helyzetében van. Akadozik a vertikális integráció is; annak ellenére, hogy a Fehér Lajos nevéhez fűződő agrárpolitika immár két évtizede létrehozta az élelmiszergazdaság egységes irányítását. A főtitkár a szövetkezetpolitika alapvető kérdéseiről szólva így vélekedett: — Rövidesen el kell jutnunk odáig, hogy a gyakorlatban a szövetkezeti tag tényleges tulajdonába kerüljön az úgynevezett oszthatatlan szövetkezeti tulajdon meghatározott része. A későbbiek folyamán pedig teljes egésze; ez a mi szövetkezetpolitikánk alapja. Az érdékképviselet megújulásáról szólva elmondta: a TOT erős és egyértelműen gazdasági jellegű érdek- védelemmel kíván foglalkozni. Koalíciós érdekképviselet kialakítására törekszik, ám mindazokkal vitában van, atoilk nem a szövetkezeten belül ajánlanak megújulási formákat. Nincs reális alapja ás a műszaki feltételek sem adottak egy új földosztásnak,. vagy egy farm típusú mezőgazdaság kialakításának. Kizárólag a sző. vetkezetek belső korszerűsítése lehet célravezető. ltod a János siófoki tsz-elnök: A szövetkezet a tagoké A kétnapos vita utolsó felszólalója, Boda János siófoki tsz-elnök mondta:- A mi összejövetelünk lényegesen több, mint egy országos termelési tanácskozás. Igen lényeges társadalompolitikai változások tanúi vagyunk, ezért döntően fontos, hogy indulatok nélkül, higgadtan értékeljük, értelmezzük a helyzetet, és határozzunk tennivalóinkról. Ha az érzelem felülkerekedik az értelmen, félő, hogy rosszul fogalmazzuk meg stratégiánkat. Emlékeztette a részvevőket arra, hogy amikor Szabó Istvánt, a TOT elnökét a Politikád Bizottságba választották, akkor a mozgalom ezt sikernek könyvelte el, ma viszont éppen e tény miatt éri kritika munkáját. Felhívta a konferencia figyelmét arra, hogy igen megfontoltan döntsön a konferencia a kongresszus időpontjának meghatározásakor. — Meg kell jól — fontolni — hangoztatta —, nehogy elsiessük vagy nehogy elkéssünk! Mint ahogy igen nagy felelősséggel kell kimunkálA konferencia állásfoglalása Ezután Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a konferencia állásfoglalását. Ebben kifejezésre jutott, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom a szövetkezeti parasztság a megújulás, a következetesen végrehajtott reformok elkötelezett híve. A szövetkezeti parasztság magáénak tudja és érzi a szövetkezeteket, a szövetkezeti mozgalmat, és boldogulását a jövőben is e szervezeti formától, a jövedelmező agrártermeléstől várja. Igényli, hogy a szövetkezetek valóban önállóak legyenek, és erősödjék a tagi, tulajdonosi önrendelkezés és érdekeltség. Igényli továbbá azt is, hogy a magyar agrár- és szövetkezetpolitika alakításában véleménye meghatározó legyen, A szövetkezetek hazánk jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében vállalják az arányos teherviselést, viszont visszautasítják azokat a torzulásokat, amelyek az utóbbi években a nemzeti jövedelem elosztásában, a szövetkezeti és paraszti jövedelmek lemaradásában és a közös vagyon kényszerű felélésében nyilvánultak meg. A konferencia — mint írja az áLlásfogJalás — egyértelműen kifejezésre juttatta: a szövetkezeti parasztság összefogást keres a társadalom legjobb erőivel, a gain un k, és ha jó, el kell fogadnunk a felkészült fiatalok véleményét, de figyelembe kell vennünk az idősek bölcsességét is. Tárgyalni kell mindenkivel, aki okosat tud mondani. Vártam, de a két nap során senki sem szólt arról, hogy a mozgalomnak jubileuma van: harminc évvel ezelőtt alakultak meg a termelőszövetkezeteik. Az eltelt három évtized alatt korszerű mező- gazdasági nagyüzemek jöttek létre, sok tekintetben a világ élvonalába került a magyar mezőgazdaság. Ezt a mostani konferenciát jelképesen egy országos, jubileumi közgyűlésnek is tekintem, ahöl fontosnak tartom, hogy megemlékezzünk a múltunkról, legyünk büszkék az eredményeinkre, és vessük el, ami rossz volt. Javaslom: a konferencia dokumentumaiban is örökítsük meg, hogy elődeinkre, az alapítókra a legnagyobb elismeréssel gondolunk, mély megbecsüléssel és tisztelettel emlékezünk meg róluk. A részvevők hosszan tartó tapsa minden szónál jobban kifejezte a javaslattal való egyetértést. Szabó István zárszavában ismételten aláhúzta: megtört a termelőszövetkezetek fejlődésének lendülete, ám teljesítményük még így is fi- gyelmre méltó. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke szómba" ton este Japánból való elutazása előtt nyilatkozott az MTI tokiói tudósítójának. Az államfő benyomásait összegezve elmondta: az elhunyt japán császár temető" se több volt gyászszertartásnál. Az a körülmény, hoigy államfők és helyetteseik rendkívül nagy számban vettek részt az eseményen és összesen 163 ország képviseltette magát magas szinten a temetésen,, érzékelteti: a világ úgy tekint Japánrai, mint hatalmas gazdasági erejű országra, amely mindenkinek nagyon fontos partnere lehet. Straub F. Brúnó látogatásának kiemelkedő eseményeként említette, hogy az új japán császár audiencián fogadta öt. Nagy fontossá" gúnak tartatta a Takesita Noboru miniszterelnökkel folytatott mintegy 20 perces megbeszéléíst is. George Bush amerikai elnök szombaton érkezett Pe- kingbe negyvenórás munkalátogatásra, s vasárnap reggel azzal kezdte rendkívül zsúfolt programját, hogy istentiszteleten vett részt a kínai főváros legnagyobb református templomában. Az amerikai elnök másfél évtizeddel ezelőtt, amikor Pe- kingben dolgozott az amerikai összekötő iroda vezetőjeként, ugyanabba a templomba járt családjával. Genrge Bush vasárnap délelőtt találkozott és megbeszélést folytatott a kínai parlamenben Li Peng miniszterelnökkel és Teng Hszia-pinggel, a Központi Katonai Bizottság elnökével, Kína vezető politikusával. Az első jelentések szerint mindkét találkozón véleményt cseréltek a bilaterális kapcsolatokról és közös érdeklődésre számot tartó globális és regionális nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseket a nyíltság és a baElnöki Tanács elnöke elmondta: a japán kormányfő konkrét, gyakorlati témákat is felvetett. Kikérte például az államelnök véleményét arról, hogy milyen változást lát 1958-as első japáni látogatásához képest a környezetvédelem terén Japánban. Takesita a kereskedelmi kapcsolatokra is kitért, és hangsúlyozta, hogy a világbanki hiteleket kelj igénybe venni hazánk gazdasági helyzetének a javításához. A „világtalálkozóról" Straub F. Brúnó" elmondta: egyebek között sikerült szót váltania George Bush-sal, az Egyesült Államok elnökévek Francois Mitterrand francia, Richard von Weizsäcker nyugatnémet, Hájim Herzog izraeli, Hoszni Mubarak egyiptomi és Geor- giosz Vasziliu ciprusi elnökkel. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Anatolij Lükajanovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elmöikhelyette- sével is. rátság légköre jellemezte — mutattak rá kínai források. Teng Hsziao-ping hangoztatta: reméli, hogy Bush módot talál arra, hogy megfelelő időpontban hivatalosan is látogatást tegyen Kínában. Az amerikai elnök kijelentette: érdekes megbeszélést folytatott Li Peng miniszterelnökkel. Rámutatott, hogy mosani rövid látogatását egyrészt jó lehetőségnek, másrészt kihívásnak tekinti, mert ,roppant érdekes időpontban tartózkodik Pekingben. örül annak — mondotta —, hogy Mihail Gorbacsov szovjet vezető is Kínába látogat. Savardnadze Khomeininél Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője vasárnap fogadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert, aki háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Iránba. A megbeszélésen az iráni forradalom vezetője arra sürgette a Szovjetuniót: építsen ki „szilárd kapcsolatokat” Iránnal, hogy közösen szállhassanak szembe a Nyugat „ördögi cselekedeteivel”. Az imám teheráni otthonában lezajlott találkozón a szovjet külügyminiszter ismertette Mihail Gorbacsov üzenetét, amelyben a szovjet vezető az ajatollah január 4-ikén hozzá intézett levelére válaszolt. A szovjet diplomácia irányítója hangsúlyozta, hogy a két vezető közötti üzenetváltás „egyedülálló jelenség” a szovjet- iráni kapcsolatokban, és megállapította: „immár minden feltétel adott ahhoz, hogy e kapcsolatok új szakaszba lépjenek és minden területre kiterjedjenek". Munkástanácskozást tartottak február 25-én a fiatal munkások, a Fidesz és több demokratikus munkáscsoport szervezésében Budapesten a Jurta Színházban. Vass István, a Munkások a demokráciáért csoport vezetője tartott előadást ni új stratégiánkat is. Véleményem szerint ennék törvényi garanciával tartalmazni kell, hogy a szövetkezet a tagoké! Az agrárpolitikában a folyamatos viták híve vagyok. Meg kéül hallEz utóbbi találkozóról az Bush Pekingben A kormány megvalósítási programja se higyje, hogy az anyagi eszközök korlátlanul állnak majd a termelők rendelkezésére, miivel ezek a források amúgy is szűkösek — mondta. A támogatást a kormány fent kívánja tartani, s a miniszter kéhte a TOT-ot, hogy erre vonatkozóan mielőbb tegye meg javaslatát. Váncsa Jenő lényeges állásfoglalásokról, döntésekről számolt be. A szektorok közötti korlátokat le kívánják bontani, biztosítva a vagyon szabad mozgását, a földdel együtt. Szükség van apra, hogy a magántenmeliés is beépüljön az élelmiszergazdasága rendszerébe- Cél az is, hogy a kistermelők, magánvállalkozások a nagyüzemekhez hasonló feltételekkel tevékenykedhessenek. Váncsa Jenő a továbbiakban hangsúlyozta: a kor. mány nem. szándékozik kezdeményezni semmiféle új érdekvédelmet, annak alulról1 kell építkeznie. A vitában általános igényként fogalmazódott meg: kerüljön közelebb egymáshoz az alapanyagtermelós és a feldolgozás. Többen javasolták, hogy a szövetkezetek hasznosítsák a kereskedelem kihasználatlan raktárait, hűtőházait. így nagyobb haszon maradna a termelőknél. Sokan kifogásolták, hogy a feldolgozó és a kereskedelmi vállalatok aránytalanul nagy hasznot fölöznek le, míg .mások ama hívták fel a figyelmet: a termelés gazdaságosságát a műszaki színvonal fejlesztésével lehet javítani. Ellentmondás, hogy a szövetkezeteknek alig van pénzük beruházásokra és esetenként drágábban jutnak hozzá a hazai gépekhez, mint az importszerkezetekhez. Sürgették, hogy tegyék szabadabbá a külföldi technológiák beszerzését. A különféle kedvezményes hitelek, kamatpreferenciák ideig-óiráig segítik csaik a nehéz helyzetben levő gazdaságok továbbélését, a gondokat azonban alapvetően nem oldják meg — hangsúlyozták többen is. A konferencia második napján is élesen vetődtek fel az érdekvédelem kérdései. A TOT hibája — mondták többen —, hogy a testület a mezőgazdáságra hát-- rányos intézkedések meghozatala előtt . nyilvánosan nem hallatta a Kan a iát. munkásokkal, az értelmiséggel, hazánk javát akaró honfitársainkkal. Az állásfoglalás kimondja egyebek között, hogy meg kell állítani a paraszti munka leértékelődésének folyamatát és azonos félté teleket kell teremteni a piaci versenyben. Üj földtörvény kidolgozására van szükség. A szövetkezetpolitika megújulásával kapcsolatos feladatokat is sorolja a határozat. Ezek" szerint a szövetkezetpolitika ~ megújulásának fő iránya az, hogy a szövetkezetben kibontakozzék a teljes körű tulajdonosi önállóság, autonómia. Követelményként fogalmazódott meg: az állampolgárok szövetkezés! szabadságát, annak formáit — az alkotmány ás a szövetkezeti törvény keretei között — csak maguk a szövetkezetek szabályozhassák. Fontos, hogy szövetkezeti oszthatatlan közös alapok működtetése az önkormányzat, a tagság hatáskörébe kerüljön. A szövetkezetek érdek- képviseleti rendszerének továbbfeljesztését elodáz- hatatlannak tartja az állásfoglalás, amely hangsúlyozza: a jogállamiság fejlődése nyújthat garanciát a szövetkezeti és tagi érdekek képviseletére és védelmére. A konferencia az állásfoglalást — módosításokkal — elfogadta. (MTI) Befejezte munkáját
