Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-27 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap A belső korszerűsítés lehet a célravezető Grósz Károly Jugoszláviában Tantermek és oktatás A művelődési kormányzat álláspontja: iskolákat többé ne csukjunk be, tanterme­ket ne áldozzunk föl más célra. Ezt csak helyeselhet­jük. Néhány általános isko­lában várhatóan megritkul­nak a padsorok. Ha csupán statisztikai szemlélettel mér­jük föl, hogy csökken bizo­nyos helyeken a tanulólét­szám, az látszik megoldás­nak, hogy a termek más cé­lú hasznosításáról gondos­kodjon a fenntartó, az isko­la. Az oktatás tanterem- szükséglete azt mutatja, hogy szükség van minden négyzetméterre az iskolá­ban. A következő tanévben nő a zsúfoltság a középiskolák­ban: nem mindegyik anya­intézet tudja fogadni a be­iratkozott tanulókat. A szük­ség parancsolta, hogy a föl­szabaduló általános iskolai tantermekben gimnazistákat helyezzenek el, a következő évek tapasztalatából, úgy gondolom, sokat meríthet­nek az oktatásszervezők. Hazai példákat még hiába keresünk, ám mások tapasz­talatából érdemes okulni. A tömbösített oktatási-nevelési központokban aligha jöhet szóba, hogy fölöslegessé vált egy vagy több tanterem. Ná­lunk szeptemberben fogunk találkozni olyan középisko­lásokkal, akik ugyan az ál­talános iskola kapuján lép­nek be, ám középiskolai osz­tályban foglalnak helyet. A Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola épületében is tanul­hatnak érettségire készülő diákok. Igaz, ideálisnak egyik megoldás sem mond­ható, ám a tanítóképző pél­dáján érdemes elgondolkod­ni, hiszen nem pusztán ar­ról van szó, hogy segítenek a város középiskolásainak elhelyezési gondjain, enyhít­ve a tanteremhiányt, hanem arról is: a képzésben részt vállalnak a főiskola oktatói. Mi legyen azokkal a „fö­löslegessé” váló általános is­kolai tantermekkel, ahová 1989 szeptemberétől nem járnak tanulók? Könnyen felidézem magamban a né­hány évvel ezelőtti általános iskolai tanteremfejlesztést. Megszüntettek klubszobákat, könyvtárhelyiségeket, pincé­ből varázsoltak úttörőszobát (a bútorzat talán a padlás­ra került), mert ott is taní­tani kellett. Nagyon sok szükségtantermet alakítottak ki ily módon megyénkben is. Színvonalas oktatást a zsúfoltság közepette nehezen lehetett követelni, hiszen a mennyiségi igényeket kellett elsősorban kielégíteni. Az új tanévtől visszakap­hatják klubjukat is a gye­rekek. Néhány helyen a könyvtárszobában kényelme­sen olvashatnak, és a szak­körök is állandó helyen ren­dezkedhetnek be. Otthono­sabbá válhat az iskola! A hangsúlyt azonban nem a kényelemre helyezem, ha­nem az oktatás minőségé­nek javítására: erre most a körülmények tágabb teret adnak — már ahol adnak. Ellentétes folyamat zajlik tehát az oktatásban. Minő­ségibb oktatásra rendezked­het be az általános iskola, zsúfoltságra számíthatnak a középiskolások. Reméljük azonban, hogy egyszer csak kiegyensúlyozott helyzetbe kerül majd valamennyi ok­tatási intézményünk, bele­értve a főiskolákat és az egyetemeket is. Horányi Barna A tsz-ek helyzetéről, a gazdálkodás feltételeiről és az érdekvédelem megújítá­sáról tanácskozott az MSZMP Budapesti Bizottságának po­litikai, propaganda és mű­velődési központjában a tsz-ek rendkívüli konferen­ciája. A tanácskozás máso­dik napján megjelent Irá­nyi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságiának tagja, a Központi Bizottság titkára és Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter. Ott volt Szabó Ist­ván, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke. A konferencián Eleki Já­nos, a TOT főtitkára arról Voltak feszült pillana­tok, kemény, nyomasztó igazságokat megfogalmazó mondatok. Volt vastaps, és fanyar ízű derű is, ép­pen úgy, mint egyet nem értést jelző moraj. Ahogy maga az élet, sokszínű volt ez a konferencia is. Papp Jenő nagyberki tsz-elnök mondta: „Fontos volt, hogy magunk között is, a köz­vélemény előtt is tisztáz­zuk a helyzetünket. De ez csak félút. Az a kérdés, hogy most milyen tettek következnek”. Nem tudom, hogy mások hogyan értékelik, az azon­ban biztos, hogy Somogy küldöttei nem egyértel­műen elégedettek. — Méltánytalannak tar­tom — mondta dr. Hadn­'t a Mária jogtanácsos —, hogy nem kaphatott szót mindepki. akinek volt fon­tos mondanivalója. Még­hozzá olyan, ami nem is métlése a már elhangzot­taknak. NEM ILLEGÁLIS TESTÜLET Már rajta volt a felszó­lalók listáján dr. Pallér Endre, a barcsi szövetke­zet elnöke, és szinte az beszélt, hogy a termelőszö­vetkezetek milyen agrárpo­litikát látnának szívesen, Eleki János: Véleménye szerint az új agrárpolitika egyik legfonto­sabb feladata az lenne, hogy segítse a piaci mechaniz­musban beágyazott agrár- gazdaság létrehozását. A termelőiket a szabályozó- rendszer — mechanikus ve­zérléssel — nem kény szer íit­utolsó pillanatban vonták meg tőle a szót. — Szólni akartam azok­ról a negyven év alattiga­zolt tényekről, amelyek bizonyítják: a mezőgazda­ságot érdemes más ágaza­tokkal egyenrangúan ke­zelni, és néhány szövetke­zetpolitikai kérdésről is beszélni szerettem volna, de legfőképpen az érdek- védelmi munkáról. Nem elég, ha azt mondja a TOT, hogy mindent meg­tett az érdekünkben, amit el lehetett érni. Erről meg kell győzni bennünket, il­letve lehetővé tenni, hogy meggyőződjünk róla. Ez nem illegális testület, nem titokban kell dolgoznia, hanem a szövetkezetek szeme láttára, és ami még fontosabb: az alapító szövetkezetekkel együtt. Nemcsak stílusban és módszerben, hanem az ér­dekképviselet tartalmában is alkalmazkodni kell a környezet megváltozott vi­szonyaihoz. A területi el­vet megtartva, feltétlenül lépni kell az ágazati ér­dekegyeztetés 'terén. — Erre milyen javaslata van? — A megyei tsz-szövet- ségek lássák el a helyi mo­nopol vállalatokkal szem­ben az érdekképviseletet. milyen feltételek között, tudnának kilábalni a jelen­legi nehéz helyzetből. heti továbbra is a ráfizetés folyamatos „újratermelésé, re”. A jelenlegi mechaniz­mus felhajtóerői napjainkra kifáradtak, igazi távlatot csak a valós piaci rendszer nyújthat. Az új agrárpoliti­ka nem engedheti meg, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Második lépcsőben alakul­janak ki több megyét ösz- szefogó szakmai csoportok, amelyek az adott ágazat összes problémájáról sze­reznek információt, és így képesek kimunkálni ér­dekképviseleti koncepciót. Ezeket a regionális cso­portokat fogja össze orszá­gos szakmai tanács. A pi­ramis csúcsán van a TÓT, amely hasznosítja az or­szágos szakmai tanácsok és a megyei szövetségek ta­pasztalatait. Kár, hogy ez a konkrét megoldás és tartalmi ja­vaslat nem válhatott köz­kinccsé a konferencián. FORMÁK SZABADSÁGA Dr. Csima Ferenc, a szennai szövetkezet elnöke nem tagja a megyei szö­vetség elnökségének. Meg­hívottként, megyei kül­döttként vett részt a ta­nácskozáson. — Sajnálom, hogy a meghívottaknak még csak esélyük sem volt, hogy szót kapjanak. Pedig ta­lán teljesebb lehetett vol­na az eszmecsere, ha nem, csak az érdekképviseleti tisztséget is betöltő szövet­kezeti vezetők nyilváníta­nak véleményt. Először is azt akartam elmondani, hogy a konferencián na­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára ma, hétfőn Jugoszlá. viábam, határ meniti baráti munkalátogatás keretéiben megbeszélést folytat Sztipe SuvarraL, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége KB el­nökségének elnökével. Az MSZMP főtitkárának kísére­tében van Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és több szakértő. A találkozót a jugoszláv Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta és módosításokkal elfogadta az ifjúsági szövetség XII. kongresszuséinak előkészíté­sére és megrendözésére vo­natkozó előterjesztést; köz­ponti hetilapjának, a Ma­gyar Ifjúságnak a tartalmi és formai változtatásaira, valamint a főszerkesztői posztra vonatkozó javaslatot. Megvitatta a köz- és felső­oktatás korszerűsítéséről szó­ló állásfogilalás-tervezeitet és úgy döntött, hogy azt átdol­gozva alternatívákkal is ki­egészítve KISZ-en belüli vi­tára bocsátja. A KISZ Központi Bizott­sága hatáirozata alapján az ifjúsági szövetség XII. kong. resszusét április 21—23. kö­zött a Budapest Sportcsar­nokban rendezik meg. A KISZ legfelsőbb fóruma át­tekinti az ifjúsági szövetség eddigi tevékenységért, meg­vitatja a-z országos éntekez. gyón egyértelműen nyil­vánvalóvá vált problémák nem teszik kétségessé, sür­gősen ki kell dolgozni az agrártermelés új stratégiá­ját. Ez persze nem megy máról holnapra. Viszont a végveszélyben levő üze­mek érdekében azonnali intézkedésre is szükség van. Ilyen lehet például a hitelfelfüggesztés, amely lélegzethez engedi jutni a gazdaságokat, lehetővé te­szi, hogy saját dolgait rendbe tegye, kialakítson egy jövőképet. Lényegében összefügg ezzel a második javaslatom: bízzuk az ön­kormányzatra annak el­döntését, hogy mi legyen a szövetkezetből. Marad-e a nagyüzem vagy átalakul kisszövetkezetté, vállalko­zói közösséggé. Adjunk te­ret a formák gazdagságá­nak! Végül pedig az ér­dekképviselet minőségi változásának nélkülözhe­tetlenségéről szerettem vol­na beszélni. Arról, hogy nyitottabbak legyünk. TENNI KELL Kovács Ferenc tabi tsz- elnök eleve úgy döntött, hogy írásban adja le fel­szólalását. — Amit fontosnak tar­tok, azt az engedélyezett párt csúcsvezetősége kez­deményezte — jelentette a Tanjug —; a javaslatot a magyar fél kedvezően fogadta. Ez arról tanúsko­dik, hogy mind a JKSZ, mind az MSZMP érdekelt legmagasabb szintű vezetőik első személyes kontaktusá­nak létrejöttében és várha­tóan tartalmas eszmecseré­jében. A tárgyalások közép­pontjában a két ország vi­harosan kibontakozó gazda­sági, politikai és pártreform témái állnak majd. (MTI) létén meghirdetett politikai platformot; továbbá a szö­vetség együttműködési sza­bályzatát és a programnyi­latkozatot, illetve személyi kérdéseikben dönt. Ugyan­csak a kongresszus mondja ki az új ifjúsági szövetség megalakulását. A KISZ kongresszusát megelőzően politikai tanácskozássoro­zatot rendeznek az ország több városában, és a kong­resszus idején négy helyszí­nen sajtófesztivái: jellegű po­litikai demonstrációkat szer­veznék. A testület döntött a kongresszus napirendjén kívül a részletes rounka- pnogramról, az ügy rendi kér­désekről, valamint a meghí­vottak köréről. A KISZ Központi Bizott­sága március 15-i hatállyal Gubcsi Lajost, a Magyar If­júság eddigi főszerkesztőjét — saját kérésére — felmen­tette e tisztségéből, és fő- szerkesztővé Pálfy Istvánt nevezte ki. tíz percben sehogysem tud­tam volna összefoglalni — mondta magyarázatkép­pen. — így viszont beke­rül a dokumentumba. — Nehezebbet kérek: a sok fontos közül emeljen ki néhány gondolatot.,. — A mai nehézségek döntő hányada több évti­zedes politika következ­ménye. Viszont negyven év alatt olyan hatalmas gazdasági értékek és ala­pok jöttek létre, amelyek önmagukban véve is lehe­tetlenné teszik a vissza­rendeződést. Ezért a krí­zisből való kilábalás csak úgy képzelhető el, ha a belső szövetkezeti szándé­kokhoz megfelelő külső feltételek párosulnak. Ja-’ vaslataim ezekre vonat­koznak; egy részéről má­sok is szóltak a vita so­rán. A mai helyzetben mindezek mellett azt tar­tom döntőnek, hogy a po­lemizálást a cselekvés vált­sa fel! Meghatározó, hogy milyen ütemben és mér­tékben oldjuk meg azokat a gondokat, amelyeknek megszüntetésével már így is késésben vagyunk. Izgalmas, vitathatatla­nul hasznos, ám a bentre­kedt gondolatok mellett egy kicsit vegyes érzelme­ket keltő két nap volt ez. Útban hazafelé erről folyt a szó. Aztán a téma észre­vétlenül változott: mi az, amit tanulságok ismereté­ben tenni kell most a me­gyében. A cselekedetek ideje van. Vörös Márta Az új agrárpolitika feladatai Tsz-konfereacia után a somogyi küldöttek kösött VI nem hangzott javaslatok Április 21—23. A KISZ XII. kongresszusa Ma munkatalálkozi

Next

/
Thumbnails
Contents