Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
1989. február 25., sxombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 # A Bartók Béla „A csodálatos mandarin” című balettjének új koreográfiájával vendégszerepei ma az Operaház baletttársulata Londonban. Az előadás koreográfusa, jelmeztervezője Seregi László, díszlettervezője Forray Gábor; Tele video televideo Józanul mérlegelni az együttműködést Beszélgetés Bíró Gyulával, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárával Kíváncsi Fáncsi és a Palacsintás király, a Vízipók- csodapók, a Nagy Ho-ho-ho- horgász, a Sebaj Tóbiás a kicsiknek, a Magyar évszázadok, az Irodalmi barangolások, a Gobbi Hilda-portré, a Mesteremberek a nagyobbaknak, de kapható a Sárkány éve (Neoton Família), a V. Moto-Rock, a Pop-clip és különböző kacagtató komédiák, no meg filmek: az Árverés, a Véletlen halál megbízásból, s operák is meg operettek, kinek-kinek ízlése szerint. Igazán bőséges a kínálat a Televideo- kiadónál. Mintegy hatszáz kazetta már kapható, és a választék még bővül. Sók ez? Kevés? Az adatok elgondolkodtatóak. Egy felmérés tanúsága szerint háromszázezer képmagnóval rendelkező háztartás található Magyarországon. Tavaly ennek még csak a fele volt. A világútlevél, a bécsi utazások gyakorisága megr könnyítette a beszerzést. A képmagnóval nem rendelkező, de rendszeresen videózok száma 1988. júniusában meghaladta a kétmilliót. Óriási az utóbi évek fejlődése, gazdag a piac, és széles a választék. Több műsor fogható, gyarapodtak a kábeltévés és a műholdas adások. Ezek mind-mind a kínálatot gazdagították. A tévéadásokkal ellentétben a video individuális szórakozási forma, az egyén választásától függ, és egyre terjed. "Budapesten a felnőttek harminchat, városokban huszonnégy, községekben tizenhét százaléka videózik rendszeresen. Színes a kép, ha arra keressük a választ, hogy milyen forrásokból is kerül a néznivaló. A bevallások alapján a videózok ötven százaléka említi az MTV fölvett műsorait, ötvenhét százalékuk más tévék adásaiból merít, harmincegy százalék entlíti a videotékákat és a könyvtárakat, húsz százalékuk a „fekete” kölcsönzést (szerintem, ez nagyon szemérmes adat), hetvenhét százalékuk barátok között cserél és harmincnégy százalékuk vásárol műsoros kazettát. A videózás a legkisebbek között a legnépszerűbb. A műfajlistán ezért a mese- és rajzfilmek vezetnek, ezt követi a kaland- és wes- ternfUm, majd a karaté- és akoiófilm, s kedvelt a vi- deoklipp, a scifi, a horror, a pornó. Bizony, képet kapunk ezáltal magunkról, érdeklődésünkről is. Magyarország a video korszakába lépett. Sok helyütt kínálnak videókazettákat. 1985. júniusában jött létre a Telsvideo-kiadó. Elsősorban azzal a szándékkal, hogy az MTV archívumában föllelhető értékes alkotásokat forgalmazással is közkinccsé tegye. Három év után már eljutott odáig, hogy vásárolni is tud. A ki- nálat bővül. A Lenin körúti üzleten kívül megnyitották 1988. decemberében az I. kerületi Alagút utcai boltot. Lehet vásárolni, és lehet kölcsönözni is. Általuk több mint ötvenezer kazetta talált gazdára eddig. Az eladott műsoros kazettáknak a fele a Tanért útján iskolákba, a Könyvérten keresztül a könyvtárakba került. A Televideóklub már ötszáz tagot számlál, és a klubtagok kedvezménnyel kölcsönözhetnek. Az országban kétezer-kilencszázötven- öt iskolában van videókészülék. A kedvezmények és az igényes ajánlat lehetővé teszi, hogy Madách remekét, Az ember tragédiáját vagy Latinovits versmondását a legeldugottabb falvakban élvehessék. A Televideo-kiadó az MTV kereskedelmi főigazgatóságán belül önálló egység, gazdasági vállalkozás, szerény nyereséggel. Ez a nyereség lehetőséget ad a magas színvonalú kazetták előállítására, a választék bővítésére s külföldi alkotások forgalmazásához a jogdíjak megvásárlására. A kiadó bővülő kínálatával megpróbál helytállni az egyre erőteljesebb piaci hatások közepette, kapcsolatot talált a Balázs Béla Stúdióval, a Moképpel, s fáradozik azért, hegy a szocialista országok értékes alkotásai is közelebb kerülhessenek a magyar közönséghez. Fölvette a kapcsolatot szovjet és bolgár társintézményekkel is. A külföldön élő magyarok számára műsorokat állított össze, s eljuttatta őket nemcsak az európai országokba, de Cleveland- be (USA), valamint Kanada több városába és Ausztráliába is. Az NSZK Goethe Intézetével való kapcsolat eredménye lesz a hamarosan boltokba kerülő, nyelvgyakorlást segítő kazetta. Munkájukba bevonják az Országos Közművelődési Tanács és az Országos Pedagógiai Intézet munkatársait is. A terjesztésben a Tanért is partnerük. A választék bővül. A feladatuk nehéz, hiszen a feketepiaccal is fel kell venniök a versenyt. Igényes alkotások kellenek minden műfajban. Ez rajtuk nem múj.ik. Fölvállalták és ragaszkodnak a színvonalhoz. A többi már rajtunk, a vásárlókon, a kölcsönzőkön áll vagy bukik: ízlésünkkel, érdeklődésünkkel hogyan alakítjuk a kínálatot. Józsa Ágnes Az elmúlt év végén országos elnökségi ülésen tekintette át a Magyar—Szovjet Baráti Társaság eddigi tevékenységének eredményeit, s tárgyalt arról, hogy a dinamikusan változó bélés külpolitikai helyzetben a társaság milyen új feladatokat tűzzön maga elé. Ott elhangzott beszédében Bíró Gyula főtitkár többek között az említett változásokra hivatkozva is sürgette a baráti társaságban folyó munka korszerűsítését. j A mozgalom alapvető céljai változatlanok. Elődeink 1945-ben azért hozták létre a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot, mert rendkívüli mértékben megnőtt itthon az érdeklődés a Szovjetunió iránt. Nem véletlen tehát, hogy a progresszív értelmiség legjobbjai álltak a mozgalom élére. A társa-' ság díszelnöke Szentgyörgyi Albert volt, s a tagok között találhattuk Zilahy Lajost, Bajor Gizit, Major Tamást és sok más neves személyt is. A névsorból talán nem tűnik ki, de tény, hogy az első időkben túlsúlyban viták a társaságban a pár- tonkívüli tagok. Kiváló értelmiségiek ma is részt vesznek a mozgalom vezetésében. A változó politikai, gazdasági helyzetben azonban meg kell találnunk az új aktualitásokat is. A két ország közötti gazdasági együttműködés fontosságának felismerése és vállalása mellett sem szabad elfeledkezni például a világ- gazdasági realitásokról. Józanul kell mérlegelnünk az együttműködés értékeit, hiszen a szovjet gazdasági megrendelések teljesítése körülbelül egymillió embernek ad biztos megélhetést. Hasonlóan fontosak számunkra a szovjet importanyagok, termékek, de aligha lehet alulértékelni a Kaposváron az Ady Endre utcai könyvesboltot a Püski Isis Kft. vette át. —’ Természetesen változott a kínálat is — mondta Jakabfi Tiborné, a könyvesbolt vezetője. — Az igényesebb, értékesebb kiadványokat kínáljuk olvasóinknak. Annak ellenére, _ hogy még csak most kezdenek bennünket megismerni, a forgalmunk kielégítő. Sokain pusztán kíváncsiságból jönnek. Egyik legkeresettebb könyvünk, az Októberi kérdések Bíró Zoltán beszélgetését adja közre Pozsgay Imrével. A legnépszerűbbek szovjet piac jelentőségét. Ugyanakkor igaz, hogy elszámolási nehézségek, a cserearányok nem kielégítő volta fékezi ezt az" együttműködést." Társaságunknak érzésem szerint e területeken fontos szerepe lehet. — Milyen lehetőségeket látnak a személyes kapcsolatok építésében? — A Szovjetunióban bevezetett utazási könnyítések, a kishatárforgalom bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása Kárpátalja felé jelezhetik a két nép közötti kapcsolatok javulását. Kárpátalja számunkra különösen érdekes, mivel e terület hosszú ideig indokolatlanul elzárt volt. Nálunk egyre nagyobb az érdeklődés a Szovjetunió iránt s a társaság a barátságturizmus jegyében pályázatok kiírásával igyekszik pénzügyi támogatást nyújtani azon tagcsoportjainak, amelyek a legméltóbbak e támogatásra, ily módon segítjük utazásukat. — A tagozódó, artikulálódó magyar társadalomban milyen szerepet szán magának a társaság? — Mi tagadás, megszoktunk egyfajta kötődést a meglévő társadalmi szervekhez, így az MSZMP-hez is. Ezekre a kötődésekre mint alapvető bázisókra a jövőben is építeni kívánunk. .A mozgalmunk azonban kezdetektőil fogva igen sokrétű, sokféle korú, helyzetű, gondolkodású embert fog össze. Ezért tehát nyitottnak kell lennünk minden új, velünk rokonszenvező kezdeményezés iránt. Budapesten működik egy örmény baráti kör, amely ma már a tagcsoportunk. De van litván baráti kör, sőt Szegeden a Szovjetunióból áttelepültek tömörültek klubba. Az ilyen kezdeményezéseket mi is szívesen támogatjuk. a politikai témájú káadvá- - nyak. Keresettek ugyanakkor az Amerikából hozott, ott megjelent kötetek is. Nagy a kereslet a vallási témájú művek iránt is. Varga Csaba „Dunatáji tudósítás”, Csengey Dénes „Gyertyafény keringő” című könyve, a versek közül pedig Mécs László kötete a legkeresettebb. Újdonságaink mellett szeretnénk kielégíteni eddigi vevőkörünk igényeit is, ezért a korábbi években keresett műveket szintén áruljuk. A folyóiratok közül jelenleg a Hitelt és a Kaput kínáljuk. Legnépszerűbbek a politikai könyvek • ÁDIÓlf GYZET ESZI, NEM ESZI Folytatván a maradásit: nem kap mást. Azaz: a február elseje óta bevezetett térítésidíj-emelés óta egyre kevesebben veszik igénybe az iskolákban a napközit, ellenben még van kereslet az ebéd irályt. Éhes gyerekeket látnak cseHlerageni a konyha környékén a pedagógusok, akik — mint azt a csütörtök esti riportban elmondták — a sajnálkozással aligha segítelek rajtuk. Néha-néha sikerül a tízórait megosztani azokkal, akiknek otthon nem csomagoltak, marad a déli főzésből is, ami szétosztható. Százmillió forintot adott a Szociális és Egészségügyi Minisztérium az általános iskoláiknak az idei tanévkezdéstől az 1990-es tanévkezdésig a napközi térítési díjak kiegészítésére oda ahol annak indokolt helye van. A háromgyermekes családoknak, a gyerekeket egyedül nevelőknek, a kis- keresetűeknek. Nem hogy 1990. szeptember 1-ig nem elegendő ez a százmillió, a csak segélynek tekinthető hozzájárulásról már február elejéin kiderült, hogy kevés. Előbb a tanácsokra, majd azok az iskolákra bízták az összeg méltányos felosztásét a rászoruló gyerekek között. A riportban megszólaltatott szülők fülünk hallatáira készítettek családi költségvetést: kiderült, hagy az eddigi huszonhárom forint ötven fillérről huszonnyolc forintra fölemelt napközi térítési díjat már nem mindenki képes megfizetni. Az egyik iskolában egyhar- madána csökkent azoknak a száma; akik még igényt tartanák rá. Miilyen áron? A gyerekét egyedül nevelő édesanya elmondta: éjszakai munkával keresi meg a kenyérrevalót. Noha a riport kerülte a szélsőségeiket, ám kihámozható volt, hogy mivel érthetünk egyet, mivel nem. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium úgy gondolta, hogy elegendő lesz a ■napközi térítési díjak • támogatására a százmillió forint. Áprilisiban kívánnak foglalkozni a tapasztalatokkal, a százmilliós támogatós emelésétől idővel nem zárkóznék el. Mit mond például a budapesti IV. kerületi tanács ezzé! szemben? Nem éhezhet egyetlen gyerek sem a kerületi általános iskolákban. Ha nem elég — márpedig nem elegendő — az a pénz, aimit a minisztérium a szegényebb szülők gyerekeinek tálmogatásáira fordít, a tanács átcsoportosítja a költségvetését. Nem vár a minisztériummá. Megütötte a fülemet az a vélemény is: a háromgyerekes családok kedvezményezettek a napköziben éppúgy, mint a gyereket, gyerekeiket egyedül nevelő szülő. Vajon minden háromgye-' "rekes család egyforma ma Magyarországion ? Mindegyik háromgyerekes család úgymond rászoruló? Alighanem ez a szemlélet is hibája annak az új rendelkezésnek, amely csupán a segélyek kiosztásával képes differenciálni. A napközi térítési díj minden családnak egyforma összeget jelent. Tetszett a SZOT képviselőjének markáns véleménye, amit számításokkal támasztott alá. A százmillió forint, amit a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a tanácsoknak juttatott a napközi térítési díjak kiegészítésére, csupán azoknak a támogatására elegendő, akik két gyermeküket egyediül nevelik. A három- gyerekesekre újább kétszázmillió forintot kellene költenie az államinak. A SZÓT kezdeményezi, hogy a kormányzat további kétszázötven, háromszázmillió forintot adjon a napközi térítési díjak támogatására. Nem elégedett a SZOT a családi pótlék gyermekenkénti háromszáz forinttal történt emelésével sem, hiszen' abból százat eleve a napközire fordítanak a szülők. Kinek éri meg? — tette föl a kérdést Sugár Ágnes, a műsor készítője. A válaszokból, azt hiszem, kiderült, hogy igazában nem ez a kérdés. Horányi Barna Az Alpok-Adria Munkaközösség kezdeményezésére ZENÉSZEK ÖT ORSZÁGBÓL 1978 novemberében alapították meg Velencében a Keleti-Alpok térségében lévő tartományok és régiók munkaközösségét. Az Alpok- Adria munkaközösség munkájába öt országból —- Olaszországból, Jugoszláviából, Ausztriából, az NSZK-bó! és Magyarországról — tizenöt tartomány, illetve megye kapcsolódott be. Hazánkból Vas és Győr- Sopron megye a tagja — Somogy egyelőre megfigyelőként vesz rélszt. A munkaközösség kulturális bizottságának szakmai csoportja a közelmúltban az olaszországi Asolóban tanácskozott. Az értekezleten megyénket Nagy Gábor, a megyei tanács közművelődési irodavezetője képviselte. A tagországok zenei életének összehangolásáról, együttműködéséinek fejlesztéséről esett szó. Megtárgyalták az Alpok-Adria ifjúsági szimfonikus zenekar — amely az öt ország tehetséges fiatal zenészeiből áll — jövőjét, illetve terveit. Az együttesbe somogyi fiatal tehetségeket is várnak. Tavasszal és nyáron több napos közös zenei felkészítő kurzus előzi meg a nyári koncertkör- utakat. A zenekar tavasszal Olaszországban és Jugoszláviában ad hangversenyt. A jelentkezők a szakmai bizottság véleménye, illetve javaslata alapján lehetnek tagjai az együttesnék. Az ifjúsági zenekar szervezője, irányítója a Veneto Musica nevű asolói zenei központ. A tagországok képviselői megállapodták abban, hogy erősíteni kell — például kölcsönös hangverseny körutakkal — a zenei együttműködést. Javaslat született, hogy a tizenöt tartományban, illetve megyében működő zenei intézmények képviselőiből alapítsanak egy olyan zenei egyesületet, amely segíti a tagországokat egymás zenei kultúrájának, tehetségeméit megismerésében, valamint kidolgozza az együttműködés lehetőségéit.
