Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 45. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 22., szerda Befejezte ülését az MSZMP Központi Bizottsága Kedden reggel a KB székhazában — Berecz Janos elnökletével — a párt agrár- politikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. A testület elé tárt helyzetértékelést, a különböző elgondolásokat — tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét — értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek az előterjesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelők más ágazatokhoz képest szabadabb mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt. Berend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az önigazgatóé egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban. Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a jövőben is megtarthassa — fogalmazott Romány Pgl. Számos felszólaló rámutatott, hogy hazáink, legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a világ fejlett országaival. Az ágazat önmagához képest is rendkívül sóikat fejlődött, nem túlzás azt mondani — ahogy Jus- cbák György fogalmazott —: a parasztság arculata megváltozott, munkájában meg- jélent . a legfejlettebb technika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ korszerű módszereinek befogadására, s ennek is köszönhető, hogy a legigényesebb piacokon Is versenyképesek termékeink. Most olyan időszakban kell helytállni, amikor valóságos „szubvenció-háború” folyik a világban. Az OECD- orszáigok 1980-tól mostanáig megkétszerezték mező- gazdasági támogatásaikat, s például 1987-ben az Egyesült Államokban Iowa állam farmerei több támogatást kaptak, mint egész Afrika a Világbanktól. Beck Tamás elmondta, hogy a kereskedelmi tárca a maga eszközeivel igyekszik segíteni a mezőgazdaság versenyképességét. A tervezett offenzív piaci fellépés egyik példájaként szólt arról: a tárca olyan saját külföldi kiskereskedelmi hálózatot kíván kiépíteni, amelynek üzleteiben a nyugati vásárlók megtalálják a jellegzetes magyar élelmiszeripari termékeket. A monopolhelyzetek megszüntetésére törekszenek, amit az is bizonyít, hogy az exportban már csak a termékek 30, az importban pedig 20 százaléka engedélyköteles. Olyan fontos cikkek kerültek le az utóbbi időben a kivételi listáiról, mint a kávé és a bor. Rimóczy Sándorné a monopóliumok további csökkentését szorgalmazva javasolta a Gabonatröszt kizáróla- igtos ex port jogának megszüntetését. Váncsa Jenő, aki ugyancsak széles áttekintést adott a mezőgazdaságii tárca tervezett lépéseiről, már arról is beszámolt, hogy nemcsak az expo.rt- monopóliumnaik, hanem magának a trösztnek a megszüntetése is szerepel az elképzelések között. A kormányzati orvoslást iyénylő gondokat sorolva egyebek között szólt a költségvetési támogatások leépítésének elkerülhetetlen, ám jelenlegi helyzetükben igen nagy körültekintést igénylő fo- Itfáimatávail. Azt is hozzáfűzte: a tárca már évek óta a minőség programját szorgalmazza, a termelők azonban csak nagyon lassan hajlandóik tudomásul venni az új követelményeket. Márpedig a kezdeményező szerep a jövőben is a nagyüzeméké marad, a kormányzatnak csupán a megfelelő feltételeket kell ehhez garantálnia a szabadabb vagyonmozgás, gazdálkodási formaváltás jogi kereteinek kialakításával, a korábbi kötöttségek oldásával. Ennek megfelelő javaslatait a Minisztertanács még az első félévben az Országgyűlés elé is terjeszti. Az agrárszektor ugyanakkor súlyos belső feszültségekkel is küszködik. Gu- bicza Ferenc kijelentette: többet már nem lehet „kifacsarni” a mezőgazdaságból, az árbevétel-arányos nyereség itt kevesebb, mint a fele az iparban elértnek. Dudla József egyenesen elkeseredettségről, távlat- vesztésről beszélt, de Szabó István is hangsúlyozta: elodázhatatlan feladat annak megvizsgálásai, hogy az 1500 mezőgazdasági üzemből mennyi került igen -nehéz helyzetbe. Révészné Kéri Anna egyébként ötszázra becsülte a „máiról holnapra tengődő” üzemek számát. Aggodalomra ad okot a kistermelők helyzete is: csökken vállalikozókedvük — mutatott rá Hegedűs Lajos. Garantálni kellene a tézisékben is — mondotta —, hogy az adórendszer ho&z- szú távon sem rontja terme- 'ési feltételeinket. Bürgen Róbert a gondok forrását részben abban látta, hogy -napjainkban egyszerre tapasztaljuk a hiánygazdaság és a túltermelés jeleit, mert a piaci viszonyok csak részben működnek, és ezzel -nem mindig van .tisztában az irányítás. Szlamenicky István a másik oldalról, a gazdálkodói magatartás szemszögéből vizsgálta a piac szerepét, amikor a- marketingszemlélet * hiányát tette szóvá. A napirendre tűzött témát több felszólaló nemcsak fontos gazdaságpolitikai, hanem rendkívül jelentős politikai kérdésnek is minősítette. A különböző alternatív szervezetek javaslatai is szóba kerültek az ülésen. Szabó István felhívta a figyelmet: a megalakult pártok, alternativ szervezetek agrárpolitikájuk kialakításával foglalkoznak, s ha ennek súlyát nem is kell eltúlozni, azért lebecsülni sem szabad. A különböző alternatív 1 szervezetek javaslataira más hozzászólóik is reagáltak. Mások azt hangsúlyozták: fontos, hogy a gazdasági életben a földet tőkeként kezeljék, de ez sem lehet alapja egy új földosztásnak. Szükség van viszont a tulajdonformák, a vállalkozások sokszínűségének megteremtésére, esélyegyenlőség biztosítására az egyéni, családi vállalkozásoknak is. Többen szóltak az érdek- képviselet, érdekvédelem megváltozott funkciójáról. Burgert Róbert szerint a leendő mezőgazdasági kamara alulról építkezve, a falusi mezőgazdasági bizottságokból állhatna össze, s legfontosabb feladata nem a kormánnyal valló hadakozás, hanem az egymás közötti vita lehetne. — A pártszervezetek önállósága akkor .nyer értelmet, ha a lényegi politikai és szervezeti kérdésekben megfelelő iráhyítássai párosul. Egyszerűbben szólva: a Központi Bizottság nem egyszerűen jogosult, hanem köteles is vezetni a pártot, lírányit szabni a pártszervezetek munkájának — mondotta elöljáróban. — Rendkívül fontos tehát, hogy a Központi Bizottság — ahogyan ezt február 10—11-ei illésén megkezdte — határozottan, egyértelműen foglaljon állást a lényeges kérdésekben. Ennek hiányában nem születhet egy irányba ható területi, helyi döntés sem. Mutatta ezt az a tény, hogy a helyi pártszervek rendkívül serények voltak a helyzet kritikus és önkritikus elemzésében, a gondok feltárásában, az ellentmondások bemutatásában, de a személyi és szervezeti változtatásokon túl — ami nem kevés és nem lebecsülendő — csak szerény eredményeket értek el a jövő feladatainak kimunkálásában, a párttagság által képviselhető álláspontok kialakításában, a pártegység helyre- állítáisálban. Számunkra nagy tanulság, bogy a megfelelő- feltételek megteremtése nélkül nem várhatunk öntevékenységet, önállóságot, s e feltételek egy réTizenkilencen fejtették ki véleményüket, ketten pedig írásban adták be felszólalásukat. Iványi Pál egyetértett azokkal, akik az agrárpolitika és a széles értelemben vett politika kölcsönös összefüggéseire hívták fel a figyelmet, hiszen — mint mondta — a falu arculata, az ottaniak életkörülménye, létbiztonsága — politikai kérdésként kell, hogy foglalkoztassa a Központi Bizottságot. Még egyszer rávilágított arra, hogy az agrárkoncepciónak szoros egységben kell lennie az egélsz gazdaság megújulásával kapcsolatos elképzelésekkel. A dokumentum formálásával kapcsolatos ‘konkrét javaslatokról szólva elmondta, indokoltnak tartja az észrevételek beépítését, az előterjesztés részbeni szerkezeti módosítását. Ezt szerkesztőbizottság végzi majd el. Az ily módon díszéről az irányító párttestületeknek, a Központi Bizottságnak kell gondoskodnia. Melyek ezek a feltételek? Először is az, hogy az alapvető politikai és társadalmi kérdésekben a Központi Bizottság — mind a távlatos célokat, mind a megvalósításukat lehetővé tevő utat illetően — fogalmazza meg álláspontját és javaslatait. Ezen az úton elindultunk, s mostani ülésünkkel — az alkotmány koncepciójának, illetve agrárpolitikai elgondolások megtárgyalásával — tovább haladtunk előre. Folytatni fogjuk ezt a munkát; a soron következő üléseken napirendre tűzve a rövidtávú célokat, a gazdasági stratégia, a szociál- és egészség- ügypolitiika, a politikai nyilvánosság, a választási törvény, a nemzetközi integrációs folyamatokhoz való viszonyunk kérdéseit. A második feltétel, amely- > nek szavatolásáért a Központi Bizottság felel, az. hogy a párttagság, véleményének szabad, korlátozásoktól mentes kifejtését a nevükben születő állásfoglalások befolyásolását egyértelmű garanciák biztosítsák. A harmadik feltétel, amelynek megteremtéséért közösen is felelünk, a központi bizottsági tagok, a párt tisztségviselőinek, a vezetők rendszeres, szemédolgozott tézistervezet a Népszabadság csütörtöki számában, valamint — az előadói beszéddel kiegészítve — a Magyar Mezőgazdaság című lapban jelenik meg. Az így kezdődő pártós társadalmi vita tapasztalatait összegezve várhatóan április végién dönt a Központi Bizottság az agrárpolitikai koncepcióról. Ezután határozathozatal következett. A testület az írásos előterjesztést, az előadói beszédet, a vitaössze- foglaiót, valamint azt a javaslatot, hogy a dokumentumot hozzák nyilvánosságra, egyhangúlag elfogadta. Ezután — a napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg a városi éis megyei pártérte- kezietek, illetve pártbizottság! ülések tapasztalatait összegző jelentéssel foglalkozó beszédét. Jyes jelenléte a különböző pártfóruimokon, aktív részvétele a közéleti vitákban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. .Ezután arról szólt, hagy meg kell gyorsítani^ pátiunk új éá stabil működési szabályainak kimunkálását. Az, új szervezeti szabályzat elfogadása természetesen a kongresszus hatásköre — emelte ki, majd így folytatta: — A mindennapi gyakorlat új problémái azonban több érvényes szabályt áttörtek. Emiatt manapság 'kétféle szélsőséges felfogás tapasztalható a pártban. Az egyik: merev ragaszkodás a szervezeti szabályzat minden betűjéhez, és szembe- szálliás új szervezeti .megoldásokkal. A másik már érvénytelennek tekinti a szervezeti szabályzat egészét, mint amit túlhaladott az élet. E felfogás képviselői azt javasolják, hogy a következő kongresszusig tegyük úgymond szabaddá ;• párt szervezeteinek műkő dósét. Mi egyik felfogást sem támogathatjuk. Az első megbénítaná, a másik anarchikussá tenné a párt működését. Azt javasoljuk hogy a Központi Bizottság támogassa azokat az új megoldásokat, amelyek a párttagság kezdeményezésére, általános egyetértésével épülitek be a pártmunka (Folytatás a 2. oldalon) Lukács János előadói beszéde Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke kedden Japánba utazott. A magyar áldJamfő a néhai Hirohito császár február 24-én tartandó gyászszertartásán viesz részt Tokióban. Kíséretéiben vian Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. • Az Elnöki Tanács elnökét a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamiint Ryozo Mogi budapesti japán nagykövet búcsúztatta. EK-külügyminiszterek nyilatkozata Briísázelben közzétették az Európai Közösséget alkotó tizenkét ország külügyminisztereinek a Rushdie- üggyel .kapcsolatos nyilatkozatát, amely az Iránnal szemben bejelentett diplomáciai intézkedéseket — a nagyköveteknek konzultációra való hazahíváisát és a magas szintű látogatások felfüggesztését — kísérte. A nyilatkozat leszögezi, hogy a tizenkét orsziág tiszteletben tartja a népek vallás- szabadságát, ugyanakkor megvédi a kifejezési szabadságot és biztosítja polgárainak biztonságát. Eredményes évet zárt a szennai tsz Termelési szerkezetének jelentős átalakítása révén veszteség helyett nyereséggel zárta áz 1988-as évet a szennai Zselici Táj tsz. A keddi záfszámadó közgyűlésen a szövetkezet vezetői elmondták, hogy a tavaly áprilisban termelésbe állított aerosolos flakongyártó üzem révén több mint kétszeresére, kettőszázharminc- egy-millió forintra nőtt a tsz termelési értéke. Az ipari tevékenység nélkül a mostoha mezőgazdasági adottságok és az érvényben levő szabályozok miatt háromnegyedmillió forintnyi veszteséggel kellett volna számolniuk, így viszont a tiszta eredmény megközelíti I a tízmillió forintot. A nyugati csúcstechnológiával dolgozó flakonüzem nyolcvan tsz-tag és alkalmazott hatékony foglalkoztatását tette lehetővé. Bár az összlétszám alig bővült, a tsz kettőszázharminc dolgozójának átlagbére egy év alatt hatvannégyezer-ötszáz forintról száztizenháromezer forintra nőtt. Az ipari üzem eredményessége és a paci lehetőségek egyaránt a flakongyártás bővítése mellett szólnak. A gazdasági társaságként működő vállalkozás már az első évben negyvenötmillió forinttal növelte alaptőkéjét, s előrehaladott tárgyalások folynak külföldi tőke bevonására is. Straub F. Brúnó Japánba utazott
