Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 22., szerda Befejezte ülését az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegében mindenütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdeményezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizottság soron következő ülésein állást foglal ezekben. Ennek szellemében javasoljuk napirendre tűzni , az alapszervezeti muka és a pánt szervezeti felépítésének korszerűsítését, a párt választási rendszerének megújítását, az egyéni és csoportos kezdeményezés, véleménynyilvánítás, a platformok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fenti szervezeti témákban történő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már kialakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt lévő új szervezeti szabályzatnak. Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját döntésük vagy a tagság kezdeményezése alapján, a jelenleginél változatosabb munkaformák alkalmazásával, ösz- szehívjanak a pártbizottságoknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezetekét. Ezután is szükség lesz — jobban, mint eddig — helyi, konkrét politikai programok kimunkálására. Helyben is meg kell vitatni: hogyan dolgozzanak a párt- szervezetek a többpártrendszer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási programja, pártszerv.eink milyen módon vegyenek részt a tanácstagi és képviseleti választásban? Hogyan készüljenek fel a sokszor egyidő- ben zajló eseményekre, hogyan asszák el erőiket a legcélszerűbben? Mindez rugalmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását igényli. Ezek közül mostam állásfoglalásunk sem zárja ki a világos, konkrétan megfogalmazható, célra orientált — a hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző — programadó pártértekezleteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezésének és összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hegy pártértekezletet általában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező összehívni az értekezletet — külön mérlegelés mellőzésével —, ha azt a párttagok egy- harmada egyéni vagy csoportos kezdeményezés útján igényli. Javasoljuk az állás- foglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az ösz- szehívásra javasolt pártfórum célját és pontos napirendjét, valamint kezdeményezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az értekezlet összehívása és előkészítése. Döntésünk megerősítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyanakkor értelmes és. szabályozott kereteket adna azok gyakorlásához. Joggal elvárható ugyanis például az, hogy a különböző fórumokat kezdeményezők konkrétan jelöljék meg az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdeményezésükről tájékoztassák alapszervezetüket és az ügyben érintett választott pártszerveket. Ez a javasolt szabályozás megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak: mindazokban _a kommunista, szocialista ás szociáldemokrata pártokban, amelyekben intézményesítették a ‘ tagság kezdeményezési jogát, az indítványunkká! azonos szabályok vannak érvényben. — Élénk vitát, felszabadult légkört akarunk meghonosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politikai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Erről tanúskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezletei is. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revans- vágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem megaláztatásként és kirekesztésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nincsenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többségek. Győztes vagy vesztes — változhat. De — különösen a többpártrendszer körülményei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért erkölcsi és politikai kötelességünk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem választottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és egzisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk — mondotta végezetül Lukács János. A megyei és városi párt- értekezletek tapasztalatairól szóló írásos jelienités és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti vitáiban nyolcán fejtették ki véleményüket. Egyetértőleg támogatták a beszámoló megállapításait. Többen is megerősítették, hogy akkor növelték meg az alsóbb párt- szervezetek önállóságát, amikor az együttgondolko- dásina, az együttcselekvésre vain a legnagyobb szükség. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valameny- nyi páirtér.tekezleten felvetődött: milyen legyen a pártszervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szervezetekkel, Különösein fontos etre választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Ugyanakkor rámutatott: ennek a pártnak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyökeres politikai reformok megvalósítása'. Tény az is, hogy a népfront már a májusi pártkonferencia előtt is a megújulás egyik szószólója volt, s a KISZ is nagyon sokat tett és tesz a változások érdekében. Éppen ezért politikai választ kei! adni az ilyen sommás, elmarasztaló véleményekre A vitáiban elhangzottakat Lukács János összegezte. Ügy ítélte meg, hogy az élmúlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének erjeszl ói voltak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában láttáik biztosítva a , tagsági akarat érvényesüléséit a helyi programok kidolgozásában és a vezetők, kiválasztásában. Javasolta, hogy alhofl a pártértekezletek előkészítésének folyamatát megkezdték, ott 'gyorsítsák meg azt, és még április végéig tartsák meg az értekezleteket. Ezután a Központi Bizottság testületé egyhangúlag elfogadta Lukács János előterjesztését.- A határozat szerint az országos pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 30-a. A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel. Emil, a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttagfelvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik. A Központi Bizottság tájékozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett. Az a döntés született, hogy a pártpolitikai osztály a levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést, összefoglalást, amelyet a testület tagjai megkapni; a Központi Bizottság a napirendek vitáiban és döntéseiben hasznosítsa a levelekben foglalt javaslatokat. Természetesen minMée tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György szólít arról, hogy több mint egyéves előlkészítő munka után fomtos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a parlament március íi-ám kezdődő üléséin is megtárgyalni. Hozzátette : most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz olctalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az. új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezietének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen, a több mint ezer éves magyar államiságra; adja ennék az alkotmány pream- bulumában korrekt, tár- g\ ilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György végül kijelentette : — Nagy munka van mögöttünk, de még nagyobb áll előttünk, hiszen a hétfői vita egy szakaszt lezárt, ugyanakkor kezdeményezett egy — most már a szakma, a jogtudomány keretei közül egyre inkább a politika és az állampolgárok napi vitája tárgyát képező — munkafázist. Nehéz lenne prognózist adni, hiszen az alkotmány akkor van kész, ha nagyobbrészt közmegegyezés van mögötte. A Központi Bizottság azonban egy éven belül egy kodifikált szöveget szeretne a parlament elé terjeszteni, s elfogadása esetén a következő év elején népszavazásra bocsátani. den levélírónak személyes választ is kell kapnia. A levelekből levonható politikai következtetések a pártsajtóban kapjanak nyilvánosságot. A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészekből, jogászokból álló bizottság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekintésére, amelyekről yalószí- nűáíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Iványi Pál, az agrárpolitikai koncepció előadója bevezetőjében arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita reggel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdásági reform gyorsítása,, aiz új gazdasági filozófia kidolgozása; több mint fél éve folyik. A kormányzatban, a különböző bizottságokban befejezéséhez közelednek az ezzel kapcsolatos viták. E tekíptetben az első igazán reformértékű megjelenés az agrárpolitikai tézis, amely a korábbihoz képest lényeges elemeiben változik, annak a reformfel- fogásnaik a szellemében, amelyről az elmúlt időben oly sók szó esik. Ez az első olyan gazdaságpolitikai típusú elképzelés, amivel a májusi párténtekezlet óta — programként — az MSZMP a nyiilvánosság elé lép. A KB titkára leszögezte r módszerét illetően is változás történik a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben; tárgyalja e kérdéskört. Az első olvasatban megvitatott tézistervezettel kapcsolatosan úgy döntött, hogy — az elhangzottakat figyelembe véve — társadalmi vitára bocsátja. Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképviseleti szervezeteket, a tudományos testületeket, s nem utolsósorban az érintetteket — tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat —, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak véleményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hasszú távú fejlesztési elképzeléseit. Iványi Pál a továbbiakban arról szólt, hogy a testület ülésén igen élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt, amelyet a tézistervezet ajánlott. Kimmel Emik a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve párt- bizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány % népé lesz, az alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja Végül Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált — saját kérésükre felmentették központi bizottsági tagságuk alól. • • • A Központi Bizottság tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy a parlarríent kérni fogja az Országgyűlés elnökének tisztségéből való felmentését. Az ülésről közlemény jelenik meg. ki a jogot, hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel, nemzeti szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. „Bízom abban — folytatta —, hogy ebben az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyár korolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését megtartsa.” A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveiken át — nem is alaptalanul — a hatalom airroigianc iáját emlegették március 15-e megünneplésével, kapcsolatban^ Erről ma máir nem lehet beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának ötletéért. „Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szervök mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában” — hangoztatta. Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot 'hozzanak létre, amely az 1945 decemberétől 1962-ig terjedő időszak — feltételezhetően koncepciós elemeiket tartalmazó — pereit tekintené át, és kialakítaná elképzelését arról; mi legyen a további eljárási rendi ezekben; az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések teljes körét — mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentőségét. A Központi Bizottság titkára — az alkotmányozást a politikai reíonmfalyamat egészébe illesztve — szólt a következő időszak soron lévői, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a pálrttönvény ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban — ha a törvényhozó testület ezzel egyetért — az új alkotmány elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra. Mi a véleménye a magyar munkásságnak -a többpártrendszerről ? — érdeklődött a bolgár Otecsesztven Front munkatársa. Fejti György a Központi Bizottsághoz eddig eljutott véleményeket úgy összegezte, hogy remények és aggodalmak egyaránt fellelhetők azokban. Reménykedés abban, hogy a társadalom sorsáért felelősséget érző erők párbeszéde, összefogása segíthet gondjaink leküzdésében és aggodalmak atekin- tetben, vajon felkészült-e a többpártrendszerre társadalmunk, azok a szervezetek, amelyek politikai pártként kívánnak tevékenykedni. Nem alaptalan aggodalmak ezek, ám — miként a Központi Bizottság előző ülésén megfogalmazódott — mégis erre az útra kell lépni, elkerülve ugyanakkor az anarchikus folyamatokat. A Reuter tudósítója ellentétet vélt felfedezni az alkotmány-koncepció ezeréves államiságunkhoz való kapcsolódása és a szocialista állam megjelölésének szándéka között. Fejti György rámutatott: a kontinuitást a maga teljességében kell értelmezni, így az 1948—49 utáni időszakot sem lehet mellőzni a magyar történelemből. Semmi nem incTo- kolja tehát, hogy a szocializmus építésének évtizedeiről „megfeledkezzék” az alaptörvény. Iványi Pál az agrárpolitika megújításának napirendre tűzéséit indokolva elmondotta, hqgy nem volt szó valamiféle sürgősségiről. Egy éve zajlik az előkészítő munka, ment bár joggal értékeltük a mezőgazdaságot sikerágazatként, már korábban látszottak a gondok is: éreztette hatását a technika elöregedése, a nyíló agiránomió, a piaci körülmények változása itthon és külföldön egyaránt. A párt agrártézisei sok ponton találkoznak az egyes alternatív szervezetek által megfogalmazott elképzelésekkel. Így közös szándék a szektorsemlegesség érvényesítése, a magángazdaságok mozgásterének bővítése, a föld- forgalmazás feltételrendszerének korszerűsítése és a monopóliumok felszámolása. Vannak azonban markáns eltérések is: az MSZMP nem vállalhatja magáénak az új „földosztás” igényét, s irreálisnak tartja a farmergazdálkodásra való áttérést. Február 10—11-ei ülésén a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a politikai intézményrendszer reformját, a hatalom gyakorlásának új módját a többpártrendszer keretei közt célszerű megvalósítani. Következésképpen az alkotmány -sem állíthat akadályt a többpártrendszer kialakítása elé. A párttörvény életbe lépését követően a bejegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt vehetnék a választásokon — hangoztatta Fejti György. Az agrárpolitikai tézisek feletti vitával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bízott sága Nemzetközi sajtókonferencia
