Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 22., szerda Befejezte ülését az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) gyakorlatába, és az elmúlt kilenc hónap során lényegé­ben mindenütt elfogadottá váltak. E vállalás jelentse azt, hogy ezek a kezdemé­nyezések szabállyá válnak, s hogy a Központi Bizott­ság soron következő ülése­in állást foglal ezekben. En­nek szellemében javasoljuk napirendre tűzni , az alap­szervezeti muka és a pánt szervezeti felépítésének kor­szerűsítését, a párt válasz­tási rendszerének megújí­tását, az egyéni és csopor­tos kezdeményezés, véle­ménynyilvánítás, a platfor­mok szabadságának elvi és gyakorlati kérdéseit. A fen­ti szervezeti témákban tör­ténő állásfoglalás egyrészt törvényesítené a már ki­alakult gyakorlatot, másrészt elemét képezné a kidolgozás előtt lévő új szervezeti sza­bályzatnak. Természetesen a jövőben is szükség lesz arra, hogy a pártszervek saját dönté­sük vagy a tagság kezdemé­nyezése alapján, a jelenlegi­nél változatosabb munka­formák alkalmazásával, ösz- szehívjanak a pártbizottsá­goknál szélesebb összetételű tanácskozásokat, és ott a helyileg aktuális politikai témákról széles körű vitát folytassanak, szükség esetén döntsenek. Erre sokféle ok késztetheti a pártszervezete­két. Ezután is szükség lesz — jobban, mint eddig — helyi, konkrét politikai prog­ramok kimunkálására. Hely­ben is meg kell vitatni: ho­gyan dolgozzanak a párt- szervezetek a többpártrend­szer körülményei között? Mit tartalmazzon a helyi pártszerv választási prog­ramja, pártszerv.eink milyen módon vegyenek részt a ta­nácstagi és képviseleti vá­lasztásban? Hogyan készül­jenek fel a sokszor egyidő- ben zajló eseményekre, ho­gyan asszák el erőiket a leg­célszerűbben? Mindez ru­galmasabb, változatosabb munkaformák alkalmazását igényli. Ezek közül mostam állásfoglalásunk sem zárja ki a világos, konkrétan meg­fogalmazható, célra orien­tált — a hosszas politikai beszámolókat és választási ütközeteket mellőző — prog­ramadó pártértekezleteket. A későbbiekre nézve viszont javasoljuk szabályozni az értekezletek kezdeményezé­sének és összehívásának rendjét. Ennek lényege az, hegy pártértekezletet álta­lában a pártbizottságok mérlegelése alapján kell összehívni. Kötelező össze­hívni az értekezletet — kü­lön mérlegelés mellőzésével —, ha azt a párttagok egy- harmada egyéni vagy cso­portos kezdeményezés útján igényli. Javasoljuk az állás- foglalásban is rögzíteni; a kezdeményezők kötelesek világosan megjelölni az ösz- szehívásra javasolt pártfó­rum célját és pontos napi­rendjét, valamint kezdemé­nyezésükről tájékoztatni alapszervezetüket és azt a pártbizottságot, amelynek a kötelezettsége lehet az érte­kezlet összehívása és előké­szítése. Döntésünk megerő­sítené a párttagok egyéni és csoportos jogait; ugyanak­kor értelmes és. szabályozott kereteket adna azok gyakor­lásához. Joggal elvárható ugyanis például az, hogy a különböző fórumokat kez­deményezők konkrétan je­löljék meg az értekezletek célját, javasolt napirendjét, és kezdeményezésükről tá­jékoztassák alapszervezetü­ket és az ügyben érintett választott pártszerveket. Ez a javasolt szabályozás meg­felel a nemzetközi tapaszta­latoknak: mindazokban _a kommunista, szocialista ás szociáldemokrata pártokban, amelyekben intézményesítet­ték a ‘ tagság kezdeményezé­si jogát, az indítványunkká! azonos szabályok vannak érvényben. — Élénk vitát, felszaba­dult légkört akarunk meg­honosítani pártunkban. A nézetek, a különböző politi­kai elgondolások küzdelme azonban gyakran személyi konzekvenciákkal is jár. Er­ről tanúskodtak az elmúlt kilenc hónap pártértekezle­tei is. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk ezzel együttélni: a győzelmet nem diadalmámorban és revans- vágytól fűtve ünnepelni, a vereséget pedig nem meg­aláztatásként és kirekesz­tésként gyászolni. Mindig gondolnunk kell arra: egy demokratikus pártban nin­csenek és nem lehetnek megfordíthatatlan többsé­gek. Győztes vagy vesztes — változhat. De — különö­sen a többpártrendszer kö­rülményei közt — a pártban együvé tartozik. Ezért er­kölcsi és politikai kötelessé­günk, hogy a kisebbségben maradottak és meg nem vá­lasztottak méltóságát óvjuk, értékeiket becsüljük és eg­zisztenciális biztonságuk megőrzéséért felelősséget érezzünk — mondotta vége­zetül Lukács János. A megyei és városi párt- értekezletek tapasztalatai­ról szóló írásos jelienités és az ehhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés feletti vitáiban nyolcán fejtették ki véle­ményüket. Egyetértőleg tá­mogatták a beszámoló meg­állapításait. Többen is meg­erősítették, hogy akkor nö­velték meg az alsóbb párt- szervezetek önállóságát, amikor az együttgondolko- dásina, az együttcselekvésre vain a legnagyobb szükség. Horn Gyula emlékeztetett arra, hogy szinte valameny- nyi páirtér.tekezleten felve­tődött: milyen legyen a pártszervezetek kapcsolata az újonnan létrejött szerve­zetekkel, Különösein fontos etre választ adni azért, mert több új szerveződés az MSZMP-t, a KISZ-t és a népfrontot azonosítja a múlt szervezeteivel. Ugyanakkor rámutatott: ennek a párt­nak a politikája már más, mint amilyen a múltban volt, fő törekvése a gyöke­res politikai reformok meg­valósítása'. Tény az is, hogy a népfront már a májusi pártkonferencia előtt is a megújulás egyik szószólója volt, s a KISZ is nagyon sokat tett és tesz a változá­sok érdekében. Éppen ezért politikai választ kei! adni az ilyen sommás, el­marasztaló véleményekre A vitáiban elhangzotta­kat Lukács János összegez­te. Ügy ítélte meg, hogy az élmúlt hónapokban lezajlott pártértekezletek a párt és a közügyek demokratikus kezelésének erjeszl ói vol­tak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a bizalom hiánya mutatkozik abban, hogy párttagok ebben a formában láttáik biztosítva a , tagsági akarat érvényesüléséit a helyi programok kidolgozá­sában és a vezetők, kivá­lasztásában. Javasolta, hogy alhofl a pártértekezletek elő­készítésének folyamatát megkezdték, ott 'gyorsítsák meg azt, és még április vé­géig tartsák meg az érte­kezleteket. Ezután a Központi Bi­zottság testületé egyhan­gúlag elfogadta Lukács Já­nos előterjesztését.- A hatá­rozat szerint az országos pártértekezletből adódó fel­adatok meghatározására hivatott helyi és megyei ta­nácskozások megrendezésé­nek határideje április 30-a. A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel. Emil, a párt he­lyettes szóvivője adott tájé­koztatást. Elmondotta, hogy a testü­let foglalkozott a párttag­felvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosí­tásával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképp módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel idő­pontjától fizetik. A Központi Bizottság tá­jékozódott a testülethez írott levelek kezeléséről, számuk ugyanis az utóbbi időszak­ban jelentősen megnöveke­dett. Az a döntés született, hogy a pártpolitikai osztály a levelek tartalmáról a KB üléseit megelőzően készítsen elemzést, összefoglalást, ame­lyet a testület tagjai meg­kapni; a Központi Bizott­ság a napirendek vitáiban és döntéseiben hasznosítsa a levelekben foglalt javasla­tokat. Természetesen min­Mée tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferen­cián találkoztak az újság­írókkal. Elsőként Fejti György szólít arról, hogy több mint egyéves előlkészítő munka után fomtos szakaszához ér­kezett az alkotmányozás. El­készült az új alkotmány sza­bályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfoga­dott, s ajánlja a parlament március íi-ám kezdődő ülé­séin is megtárgyalni. Hoz­zátette : most az első olva­satban vitatják meg a mint­egy száz olctalas dokumentu­mot, amely a napokban tel­jes terjedelmében nyilvá­nosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkot­mány minden állampolgár és az állampolgárok min­den csoportjának vélemé­nyét figyelembe véve for­málódjon. A KB titkára ezután szó­ba hozta az alaptörvény né­hány koncepcionális kérdé­sét, elsőként azt az elkép­zelést, hogy az. új alkotmány tükrözze a magyar történe­lemnek, a magyar állam szervezietének és alkotmány­jogának kontinuitását, épít­sen, a több mint ezer éves magyar államiságra; adja ennék az alkotmány pream- bulumában korrekt, tár- g\ ilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a ma­gyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a cél­jai. E tekintetben alapkér­dés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György végül kije­lentette : — Nagy munka van mögöttünk, de még na­gyobb áll előttünk, hiszen a hétfői vita egy szakaszt le­zárt, ugyanakkor kezde­ményezett egy — most már a szakma, a jogtudomány keretei közül egyre inkább a politika és az állampolgá­rok napi vitája tárgyát ké­pező — munkafázist. Ne­héz lenne prognózist adni, hiszen az alkotmány akkor van kész, ha nagyobbrészt közmegegyezés van mögöt­te. A Központi Bizottság azonban egy éven belül egy kodifikált szöveget szeretne a parlament elé terjeszteni, s elfogadása esetén a kö­vetkező év elején népszava­zásra bocsátani. den levélírónak személyes választ is kell kapnia. A le­velekből levonható politikai következtetések a pártsajtó­ban kapjanak nyilvánossá­got. A helyettes szóvivő beje­lentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekin­tése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészek­ből, jogászokból álló bizott­ság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekin­tésére, amelyekről yalószí- nűáíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Iványi Pál, az agrárpoli­tikai koncepció előadója be­vezetőjében arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy a napirend feletti vita reg­gel 8 órától délután fél 3-ig tartott, majd kiemelte: a gazdásági reform gyorsítása,, aiz új gazdasági filozófia kidolgozása; több mint fél éve folyik. A kormányzat­ban, a különböző bizottsá­gokban befejezéséhez köze­lednek az ezzel kapcsolatos viták. E tekíptetben az el­ső igazán reformértékű megjelenés az agrárpolitikai tézis, amely a korábbihoz képest lényeges elemeiben változik, annak a reformfel- fogásnaik a szellemében, amelyről az elmúlt időben oly sók szó esik. Ez az első olyan gazdaságpolitikai tí­pusú elképzelés, amivel a májusi párténtekezlet óta — programként — az MSZMP a nyiilvánosság elé lép. A KB titkára leszögezte r módszerét illetően is válto­zás történik a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben; tárgyalja e kér­déskört. Az első olvasatban megvitatott tézistervezettel kapcsolatosan úgy döntött, hogy — az elhangzottakat figyelembe véve — társa­dalmi vitára bocsátja. Ugyanakkor felkéri a párt szervezeteit, az érdekképvi­seleti szervezeteket, a tudo­mányos testületeket, s nem utolsósorban az érintetteket — tehát a mezőgazdaságban, az agráriparban dolgozókat —, hogy az eddig kialakult elképzelésről mondjanak vé­leményt. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd vég­legesíti az agrárgazdaság hasszú távú fejlesztési el­képzeléseit. Iványi Pál a to­vábbiakban arról szólt, hogy a testület ülésén igen élénk eszmecsere folyt, alapvetően megerősítették azt az irányt, amelyet a tézistervezet ajánlott. Kimmel Emik a párt he­lyettes szóvivője röviden is­mertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve párt- bizottsági ülések tapasztala­tait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezek­re válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmány % népé lesz, az alaptörvény­nek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja Végül Kimmel Emil a tes­tület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelen­tette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált — saját kéré­sükre felmentették köz­ponti bizottsági tagságuk alól. • • • A Központi Bizottság tu­domásul vette Stadinger Ist­ván bejelentését arról, hogy a parlarríent kérni fogja az Országgyűlés elnökének tiszt­ségéből való felmentését. Az ülésről közlemény je­lenik meg. ki a jogot, hogy a nép ne­vében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmon­dotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne kép­viselt társadalmi szerveze­tekkel, nemzeti szövetségek­kel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy már­cius 15-ét a lehető legszéle­sebb nemzeti alapon ünne­peljük meg. Sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. „Bízom abban — folytatta —, hogy ebben az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezde­ményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyár korolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemléke­zését megtartsa.” A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzá­fűzte: éveiken át — nem is alaptalanul — a hatalom airroigianc iáját emlegették március 15-e megünneplésé­vel, kapcsolatban^ Erről ma máir nem lehet beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának öt­letéért. „Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szer­vök mérlegelik majd az er­re adandó választ, én min­denesetre bízom vala­mennyi érdekelt józan mér­téktartásában” — hangoz­tatta. Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormány­zati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot 'hozzanak létre, amely az 1945 decem­berétől 1962-ig terjedő idő­szak — feltételezhetően kon­cepciós elemeiket tartalma­zó — pereit tekintené át, és kialakítaná elképzelését ar­ról; mi legyen a további el­járási rendi ezekben; az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amely­nek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinte­ni a tisztázandó kérdések teljes körét — mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentő­ségét. A Központi Bizottság tit­kára — az alkotmányozást a politikai reíonmfalyamat egészébe illesztve — szólt a következő időszak soron lévői, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben in­dokolt létrehozni az alkot­mánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a pálrttönvény ez évre terve­zett megalkotását. Ugyan­csak még az idén célszerű­nek látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások szabá­lyozásának koncepcióját. A továbbiakban — ha a tör­vényhozó testület ezzel egyetért — az új alkot­mány elfogadása előtt a je­lenleg hatályban lévő módo­sításával létre lehetne hoz­ni a köztársasági elnöki in­tézményt, s ezután kerülhet sor a helyhatósági, az el­nök-, illetve a képviselővá­lasztásokra. Mi a véleménye a ma­gyar munkásságnak -a több­pártrendszerről ? — érdek­lődött a bolgár Otecsesztven Front munkatársa. Fejti György a Központi Bizott­sághoz eddig eljutott véle­ményeket úgy összegezte, hogy remények és aggodal­mak egyaránt fellelhetők azokban. Reménykedés ab­ban, hogy a társadalom sor­sáért felelősséget érző erők párbeszéde, összefogása se­gíthet gondjaink leküzdésé­ben és aggodalmak atekin- tetben, vajon felkészült-e a többpártrendszerre társadal­munk, azok a szervezetek, amelyek politikai pártként kívánnak tevékenykedni. Nem alaptalan aggodalmak ezek, ám — miként a Köz­ponti Bizottság előző ülésén megfogalmazódott — mégis erre az útra kell lépni, el­kerülve ugyanakkor az anarchikus folyamatokat. A Reuter tudósítója ellen­tétet vélt felfedezni az al­kotmány-koncepció ezeréves államiságunkhoz való kap­csolódása és a szocialista ál­lam megjelölésének szándé­ka között. Fejti György rá­mutatott: a kontinuitást a maga teljességében kell ér­telmezni, így az 1948—49 utáni időszakot sem lehet mellőzni a magyar történe­lemből. Semmi nem incTo- kolja tehát, hogy a szocia­lizmus építésének évtizedei­ről „megfeledkezzék” az alaptörvény. Iványi Pál az agrárpoli­tika megújításának napi­rendre tűzéséit indokolva el­mondotta, hqgy nem volt szó valamiféle sürgősségiről. Egy éve zajlik az előkészí­tő munka, ment bár joggal értékeltük a mezőgazdasá­got sikerágazatként, már korábban látszottak a gon­dok is: éreztette hatását a technika elöregedése, a nyí­ló agiránomió, a piaci körül­mények változása itthon és külföldön egyaránt. A párt agrártézisei sok ponton ta­lálkoznak az egyes alterna­tív szervezetek által megfo­galmazott elképzelésekkel. Így közös szándék a szek­torsemlegesség érvényesíté­se, a magángazdaságok moz­gásterének bővítése, a föld- forgalmazás feltételrendsze­rének korszerűsítése és a monopóliumok felszámolá­sa. Vannak azonban mar­káns eltérések is: az MSZMP nem vállalhatja magáénak az új „földosztás” igényét, s irreálisnak tartja a farmer­gazdálkodásra való áttérést. Február 10—11-ei ülésén a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a poli­tikai intézményrendszer re­formját, a hatalom gyakor­lásának új módját a több­pártrendszer keretei közt célszerű megvalósítani. Kö­vetkezésképpen az alkot­mány -sem állíthat akadályt a többpártrendszer kialakí­tása elé. A párttörvény élet­be lépését követően a be­jegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt vehetnék a választásokon — hangoztatta Fejti György. Az agrárpolitikai tézisek feletti vitával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bízott sága Nemzetközi sajtókonferencia

Next

/
Thumbnails
Contents