Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 44. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 21., kedd ÜLÉSEZIK AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kádár János elnökletével hétfőn délelőtt 9 óraikor — Jászai Mari téri székházéban — összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülést megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kapcsolatban elmondotta: orvosi ellenőrzés mellett fokozatosan bekapcsolódhat a munkába, bár kázműtét- ját még utókezelés követi. Igaz, egy ideig nem tudott részt venni a Központi Bizottság munkájában, de kijelenti: a májusi pártértekezlet határozataihoz tartja magát minden vonatkozásban, s a testület minden döntését kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. A Központi Bizottság ezt követően döntött az ülés napirendjéről: 1. Tájékoztató az új alkotmány koncepciójáról — előadó: Fejti György; 2. A párt agrárpolitikájának megvitatása — előadó: Iványi Pál; 3. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb tapasztalatairól készített jelentés megvitatása — előadó: Lukács János; 4. Személyi kérdések. Ezután Fejti György, az MSZMP KB titkára tartotta meg előadói beszédét. r Fejti György előadói besiéde Bevezetőben hangsúlyozta : hosszas szakmai-tudományos előkészítő munka után készült el az alkotmány szabályozási koncepciója. Utalt az alkotmány o- zó munka egyik nagy dilemmájára, az egésznek és a résznek a viszonyára, összhangjára, majd leszögezte: a munka további menetében egy sor kérdésre, önálló napirendi formában még vissza kell térni. Az elnöki rendszer kérdését érintve hangsúlyozta: amennyiben ebben születik döntés, akkor az elnök feladat- és hatáskörét nagyon aprólékosan végig kell gondolni, illeszteni kell a parlament, illetve a kormány szerepéhez. Az olyan alkotmány-fejezeteket — mim például a társadalmi, •gazdasági, politikai rendről szólókat — szintén külön át kell tekinteni. A Politikai Bizottság nyomon követi a koncepció vitáját, a törvény- tervezet előkészítését, és szükség szerint előterjesztésekkel fordul a Központi Bizottsághoz. Felvetődött, hogy milyen legyen az alkotmány viszonya a magyar és a nemzetközi, ezen belül is, főleg az európai alkotmányfejlődéshez. Az 1949-es alkotmány bizonyos értelemben szakítást jelentett az ezeréves magyar államiságnak — és főleg a magyar alkotmány- jogi fejlődésnek — a tradícióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével. Az a javaslatunk, hegy ezt a megszakítottságot meg kellene szüntetni. Ezért az alapkoncepció épít a magyar jogtörténet és állam- szervezet értékeire, így például az államiság szerepére a nemzet fennmaradásában, valamint az önkormányzati alapelvre. De épít a polgári alkotmányjog progresszív vonulatára is. Az ezeréves magyar államiság és a jogfolytonosság tükrözését mindenekelőtt a preambulumban szeretnénk megoldani. Ugyanakkor fel keli lépnünk egy újabb keletű diszkontinuitás veszélyével szemben. Ma forgalomban vannak olyan nézetek, amelyek az 1948—49 utáni időszakkal kívánnának szakítani és ennek a kiiktatását szorgalmazzák. Ez mind politikailag, minid történelmileg teljes mértékben elfogadhatatlan — 'hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet: egy egyelőre csak szűk körben jelentkező, de figyelemre méltó aggodalomra, hogy az alkot- mányelőkészités. során nem áll-e fenn egy csendes polgári restauráció veszélye. Ilyen veszélyektől én nem tartok — tette hozzá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi tartalmai,' ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene vagy lehetne az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus , és szocialista államként kell definiálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről szóló fejezetben lehet majd összefoglalni. A továbbiakban kifejtettel világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb le- téteményesérmk, az Ország- gyűlésnek az illetékessége. El kell határolódnunk a parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmány-tervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét népszavazás erősítse meg. Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljeskö- rűen parlamenti képviselettel — emlékeztetett a KB titkára. Baj lenne az alkot- mány^előkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kell érvényre jutpia, hogy minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen az alkotmány-koncepció jelenlegi szövege, illetve a kodifikált tervezet. Meg kell találni azokat a csatornákat is, amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánnyal fogr lalkozó, bizottságokhoz és szervekhez. Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve a törvénytervezet akkor készül él, amikor a közmegegyezés nagyjából kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető élő a Parlamentben. Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi, politikai, gazdasági renddel ösz- szefüggő, igen nagy fontosságú fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelviként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi ágak — így az Országgyűlés, a köz- társasági elnök, a Miniszter- tanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, és a helyi önkormányzat — külön-külön 'önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátáiként is működnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az ön- kormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében szektorsemlegesség elvét. Itt kell kimon'dani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja.' E fejezed fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan .jelzők,/ mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valósá-. gos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát — a népköztársaságot — vegyük át az újalkotmányba. Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definíciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrendszert, ugyanakkor a többpártrendszer irányába mutató, és spontán fejlődéshez az alaptörvény keretet adhat. Ennek megfelelő szövegtervezetet terjesztettünk elő. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerépéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos rögzítéséről — vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangú tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, úgy, ahogy ezt a társadalmi törvény lehetővé tesz. Az alkotmánynak az emberi és állampolgári jogokkal, valamint az alapvető kötelezettségekkel foglalkozó részével kapcsolatban leszögezte: az eddigi viták egyértelműen megerősítették, hogy a Magyarország által vállalt, a nemztközi kötelezettségekkel teljes egészében összhangban levő fejezet modern felfogásban szól az emberi jogokról és az állampolgári szabadságjogokról. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra kell törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen áll a parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Országgyűlés jöjjön létre Magyarországon. A kidolgozó munka jelenlegi szakaszában nyitva maradt, hogy egy- vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e át. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány, olyan érv is, ami miatt érdemes tovább gondolkodni egy második kamara szerepén. (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatódik a déli part villamosítása Decemberben mór Fonyódig megy a villanymoxdony A budapest—dombóvári— gyékényesi vasútvonal villamosításával Kaposvárig jutottak el a szakemberek, a budapest—Székesfehérvár-—nagykanizsai vasútvonalon Siótokig építették meg a vezetékeket. Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője elmondta': a vasút idei terveiben nem szerepel az előbbi vasútvonal Kaposvár és Gyékényes közötti szakaszának további villamosítása, a MÁV ismert pénzügyi nehézségei miatt. Dolgoznak viszont Siófok és Fonyód között. Ezekben a napokban a Siófok és Zamáirdi köziött levő vonalszakasz felsőveze- tékén végeznek zavarméréseket. A nyári forgalom megindulásáig, ’ illetve azután a negyvenkét kilométeres szakasz' felsővezetékeit építik. Az utasok ez időben az egyes állomások között időnként csak átszállással közlekedhetnek. Erről a pécsi igazgatóság időben értesíti majd az érdekelteket. A nyáron sem állnak le a munkával.’ A szezonban az állomások területén végzik majd a szerelést, így csak minimális fennakadások lehetnek a forgalomban. Ha minden a terveik szerint megy, december végén már villany- mozdony jár Siófok és Fonyód között. A Somogyot érintő további vasútviltomosításról később döntenek. Összecsapáiok több tartományban Lemondott az afgán miniszterelnök Lemondott Mohammad Haszan Sark afgán miniszterelnök — jelentette hétfőn több hírügynökség kabuli forrásokra hivatkozva. A kormányfői tisztségből kilenc hónap után távozó Sark egyes hírek szerint „egészségügyi okokból” mondott le, mások viszont úgy tudják, megállapodott Nad- zsibullah államfővel, hogy a vasárnap óta érvényben lévő rendkívüli állapot idején az elnök vezeti a kormányüléseket. Sark nem tagja az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártnak, amely a hétvégén végrehajtott kormányátalakítással tovább növelte többségét a minisztertanácsban. Mohammad Nadzsibullah államfő üzenetet intézett Kína, India, Kuba. Zimbabwe, valamint az Európai Közösség tagországainak vezetőihez, számos nemzetközi szervezethez és kérte, hogy nyújtsanak segítséget az afgán helyzet politikai rendezéséhez. Abdul Vakil külügyminiszter hasonló tartalmú levelet küldött az Iszlám Konferencia Szervezetéhez tartozó országok külügyminisztereinek. A kormányerők és a fegyveres ellenzék erői között összecsapásokra került sor több tartományban. Az afgán hírügynökség jelentése szerint a hadsereg Parvan és Nangarhar tartományokban indított sikeres támadást a mudzsahedek ellen. Az ellenzékiek viszont azt közölték, hogy sikerült elfoglalniuk egy tartományi központot. Állítólag az ország középső részén található Uruzgán tartomány Tártokot nevű székhelye jutott a kezükre.
