Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 17., péntek II. Hasszán marokkói király (jobbról) fogadja a repülő­téren Moamer Kadhafit, a Líbiai Forradalom vezetőjét (államfő), aki a Magreb-országok csúcstalálkozójára érke­zett a marokkói városba Strasbourgí eszmecsere a Tizenkettékkel Kormányfői látogatás a XI. kerületben (Folytatás az 1. oldalról) a többpártrendszernek. Ügy fogalmaztak, hogy nem ran­gon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzet­hez alkalmazkodik. Ez fon­tos lépés a pluralizmus to­vábbi alakításában, a politi­kai intézményrendszer re­formjában. Dollenstein István tanács­elnök elsősorban az ered­ményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. A párttestület tagjai közül többen — elsősorban az alapszervezetek képviselői — felhívták a figyelmet: ha az ország gazdasági helyze­te nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a politikai tevékenység értel­metlenné válik, és a hangu­lat romlása megakadályozza a nemzeti egység megterem­tését. A többpártrendszerrel kapcsolatban elhangzott: szó sem lehet arról, hogy az MSZMP kivonul a munka­helyekről, ott azonban alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pántalap- szervezet feladata az lesz, hogy politikát alakítson, né­zeteket tisztázzon, s ne gaz­dasági folyamatokat befo- lyásöljan. Szóvá tették azt páirttörvéinyről kialakított állásfoglalások nem a kom­munistáik véleményének is­meretében szülötteik. Volt, aki szinte személyeskedő megjegyzéseket főzött a ve­Az elmúlt hónapok tünte­tései, illetve az utóbbi idő­ben egyre gyakoribb, köz­rend elleni vétségek, rend­bontások miatt Csehszlová­kiában törvényerejű rende­lettel megszigorították a büntető jogszabályokat. A döntést a csehszlovák parla­ment elnöksége hozta feb­ruár 14-én. Erről készített interjút a Rudé Právo Zde- nek Ceskával, a parlament Népi Kamarája Alkotmány- jogi Bizottságának az elnö­kével. A csütörtökön közölt nyi­latkozatban Ceska elmon­dotta, hogy a korábbi hat hónap helyett egy évig ter­jedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki hatósági személyt akadályoz köteles­ségének teljesítése közben. Közrend elleni vétség miatt eddig három hónapi sza­badságvesztést vagy ötezer korona pénzbüntetést szab­hattak ki a bíróságok, most ezt hat hónapra, illetve húszezer koronára emelték. Prágában figyelemre mél­tónak tartják, hogy Ceska hangsúlyozta: Csehszlová­kiában eddig nem volt olyan jogszabály, amelynek alap­ján büntetni lehetett volna a „közrend megőrzésével kapcsolatos államérdeket” sértő sajtótermékek előállí­zetők legutóbbi megnyilat­kozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e megnyilvánulások gyakran előidézői a bizalmi válságnak, az oktalan sér­tődéseknek. Ezekre a megjegyzésekre is reagált Németh Miklós, amikor hangsúlyozta: vé­leménye szerint bármelyik vezetőt — függetlenül be­osztásától — munkájával, megnyilatkozásaival, ma­gatartásával kapcsolatban meg lehet bírálni. El kell azonban jutni oda, hogy ez „ne csak egyirányú utca le­gyen”: a közvetlen kollégát ugyanilyen lelkesen, rossz ízű szádékok nélkül merjük bírálni, ha szükséges. Ez a közélet nagyon egészséges vonása. A kormányfő ezután le­szögezte: a Központi Bizott­ság legutóbbi ülésének leg­fontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a pár­ton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a város­rész hangulatát is jelentő­sen befolyásoló eseményei­ről kifejtette: 1956 értéke­lésének kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe s a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jel­zés: ha nem vigyáznak, meg­történhet, hogy a Központi Bizottság „fundamentalis­ták” és „reformkommunis- tá‘k” csoportjára szakad. Hogv ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckész­ség megőrzése szempontjá­ból^ hanem a gazdaság tal­pon tartása, működtetése miatt is nagy a jelentősége. tóit, illetve terjesztőit. Az Alkotmányjogi Bizottság el­nöke elmondotta, az utóbbi időben megszaporodtak az ilyen vétségek, ezért volt szükség a büntetést lehető­vé tevő jogszabálykiegészí­tésre. Az ilyen vétség — s ezt a Mladá Fronta című ifjúsági lap írta meg —, közrend elleni vétségnek számít, tehát hat hónapi sza­badságvesztéssel, vagy húsz­ezer korona pénzbüntetéssei sújtható. Prágai sajtójelentés sze­rint „Megújulás — Klub a szocialista átalakításért” né­ven 1968-as pártvezetők csoportba próbálnak tömö­rülni. E politikusok hét kép­viselője levelet küldött a Rudé Právo szerkesztősé­gének, amelyben kifejtették hogy a CSKP 1968-as ápri­lisi akcióprogramjában meg­fogalmazott politikát vall­ják magukénak. A Rudé Právo szerint a Klub kezde­ményezői, szándékaikat az átalakításról és a demokra­tizálásról szóló általános jelszavak mögé rejtve teljes egészében meg akarják vál­toztatni a csehszlovák poli­tikai rendszert, vissza akar­ják állítani az 1948-as for­dulat előtti állapotokat, ezért semmilyen párbeszéd nem lehetséges velük. A továbbiakban szólt ar­ról: a történelmi albizottság tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette; a Pozsgay Imrével készí­tett, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe kell nézni a múlt­tal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és önkritikusan saját múltját, akkor valóban az esemé­nyek után kullogó pártról és kormányzatról lehet beszél­ni, s a párt végképp elvesz­ti legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt a hi­bát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet, saját közeli törté­nelmi múltjának értéke­lésében, s állandóan defen­zív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és kor­mányzati vezetés egyik leg­nagyobb hibája s felelőssé­ge ez. Ilyen értelemben po­zitívan kell értékelni Pozs­gay Imre szereplését, mert a pártvezetést állásfoglalás­ra késztette a pluralizmus, a platformszabadság, a többpártrendszer kérdésé­ben. Az 1956-os események ér­tékelésével kapcsolatban Németh Miklós megjegyez­te: a feltárás nincs lezárva, hosszú évek munkája szük­séges még az árnyalt kép kialakításához. A kutatók eddig 15 ezer oldalt dolgoz­tak fel. A pártvezetésnek az a szándéka, hogy felveti a Szovjetunió illetékeseinél: segítsenek abban, hogy mi­nél előbb hozzáférhetők le­gyenek bizonyos, eddig a nyilvánosság elől elzárt .le­véltári anyagokhoz. Nagy hiba volt, hogy 3 párttagság nem vett részt az alkotmány előkészítésében — hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet még egyszer el­követni a sztálini modell átvételével járó hibákat. Fel kell vállalni, hogy a szocia­lizmus magyar modelljét kezdjük el formálni, építeni, és ebben lesznek tévedések. A modellváltásra éppen azért van szükség, hogy el­kerüljük a rendszer válsá­gát. A miniszterelnök végül — a pártbizottság tagjainak észrevételére is reagálva — bejelentette: várhatóan áp­rilisban dönt a kormány megújításáról. Megítélése szerint új arcokra van szük­ség a Minisztertanácsban. A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt székházába. Zsengellér István vezérigaz­gató üdvözlő szavait köve­tően Szabó Klára, a kerüle­ti pártbizottság titkára adott tájékoztatót a városrész gazdaságpolitikai tapaszta­latairól. Többek között szólt arról, hogy a kerület sok­színű ipara a romló gazda­sági feltételek között is megőrizte a termelés ko­rábbi szintjét, növelte ex­portját, alkalmazkodni tu­dott az új jövedelem- és adószabályokhoz, a munka­erőhelyzet lényegében ki­egyensúlyozott. A tájékozta­tót. követő beszélgetésen vál­lalati vezetők, országgyűlé­si képviselők fejtették ki vé­leményüket, elemezve a gazdálkodás napi gondjait, konkrét esetekkel is megvi­lágítva a központi irányítás sokszor nem kiszámítható gyakorlatát. Rámutattak ar­ra is, hogy a feldolgozóipar­nak 1989-re ígért jobb fel­tételek érvényesülését a gya­korlatban nem tapasztalják. Németh Miklós e fórumon is több kérdésben kifejtette véleményét. Megerősítette: nincs más esélye az ország­nak, mint azzal szembenéz­ni, hol kell mindenképpen kontinuitást vállalni a múlt­tal, az előző kormányok programjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol bátran kell szakítani a még nem oly régen megfogalmazott kormányprogrammal is, mint a stabilizációs vagy a kibontakozási program. Ezt az olv gyorsan változó világ- és belső helyzet is in­dokolja: nem lehet másképp lépést tartani, nem lehet megvalósítani a magunk ál­tal támasztott követelmé­nyeket. A stabilizációs program fő céljait nem megtagad­va meg keld találni a gaz­daságpolitikában és a me­chanizmusban az elmozdulás irányait, a kitörési pontokat a nyár 'közepéig. A kor­mány már dolgozik e fel­adaton, tudósokat, alternatív mozgalmakban dolgozókat >s felkérve markáns koncep­cionális kérdés'ke megfogal­mazására. A KGST reformja is szó­ba került az eszmecserén, Németh Miklós szerint a mechanizmus , megújulását alulról építkezve hosszú fo­lyamat eredményeként lehet elérni. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be. Laczkó Mihály vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű technikai bázison és techno­lógiával működő telefonká­bel-üzemet. Ezt követően a dolgozók képviselőivel talál­kozott, s tájékozódott a 106 éves nagyvállalat tevékeny, ségóröl, gazdálkodási erecü ményeiről. Az alkalmat fel­használva. kérte: tolmácsol­ják társaiknak a kormány köszönetét azért a megérté­sért, amelyet a szorító és nagy terheket jelentő ár­emeléssel kapcsolatban tanú­sítottak fegyelmezett, hig­gadt és mértéktartó maga­tartásukkal, a munkások ki­nyilvánították, hogy megér­tik az ország helyzetét, csak „vigyük ki most már a sze­keret a kátyúból”. Hozzá­tette: ezúttal sem az egysze­rű munkásemberek hangja voűt a leghangosabb az elé­gedetlenkedők között, ök tudják, hogy csak a megter­melt jövedelem, érték az, ami segíthet. A Szűrös Mátyás vezet­te magyar országgyűlési küldöttség strasbourgi lá­togatásának szerdai, első napján mintegy Magyaror­szág mutatkozott be parla­menti képviselőin keresztül a Tizenkettek Európájá­nak, az európai parlament­nek. A csütörtöki folytatá­son már elsősorban a Ti­zenkettek adtak képet bo­nyolult integrációs folya­matok céljairól és problé­máiról, s a parlamenti tes­tület felépítéséről — illetve hazánk iránti jószándékuk­ról. A magyar országgyűlés és a strasbourgi parlament delegációja cserélt eszmét az első napon, csütörtökön viszont az 518 tagú európai testület különböző képvise­lő csoportjainak vezetői ta­lálkoztak — reggeltől késő délutánig — a magyar tör­vényhozókkal. A csütörtöki tanácsko­zást — még e program előtt — Martin Bangemann-nal, a közösség bizottságának (az­az javaslattevő és végrehaj­tó szervének) biztosával, az integrált belső piac 1992. végére történő kiépítését áttekintő felelősével való egyórás, igen alapos eszme­csere vezette be. Erőteljesen aláhúzta, hogy inődökolatlan a világszerte érezhető aggodalom, hogy tudniillik a közösség 1992 után egyfajta, a kívülállók­tól elzárkózó erőd lesz. — Ez nem áll a közösség érde­kében — fejtette ki, és hoz­záfűzte: az integrációs fo­lyamat a kívülállók számá­ra bizonyos tekintetben előnyöket is hoz. Csak egv példa: amikor a tagállamok elismerik egymás szabvá­nyait, akkor például az NSZK szabványainak meg­felelő magyar termék to­vábbi eljárás nélkül a má­sik tizenegy országban is forgalmazható. Szűrös Mátyás, a magyar küldöttség vezetője, az MSZMP KB titkára, az Or­szággyűlés külügyi bizott­ságának elnöke ezen s a kö­vetkező találkozókon is hangsúlyozta, hogy hazánk a békés, együttműködő Európa megteremtésének híve. Kiegyensúlyozott kap­csolatokra törekszünk Euró­pa keleti és nyugati részé­vel egyaránt. Megjegyezte, hogy a kö­zösség és Nyugat-Európa még mindig nem igazán nagyvonalú Magyarország viszonylatában, a megkülön­böztetéseket a magyar áruk egy részével szemben a kö­zösség egészen 1995-ig fenn­tartja. Bangemann válaszában hangsúlyozta, hogy a Tizen­kettek igen fontosnak tart­ják a szomszédaikkal való kapcsolatot, de a közösség előbb a megtevő egyezményt kívánja tartalommal meg­tölteni. A továbbiakban hét par­lamenti csoport vezetői, képviselői számoltak be céljaikról, működésükről. A különböző parlamenti csoportok eltérő célokat fejtettek ki az európai épí­tést illetően, nem titkolva bírálataikat sem — például a zöldék túlzott központosí­tás veszélyeire, a dolgozók szociális jogegyenlőségének ki nem elégítő voltára hív­ták fel a figyelmet. Ugyan­akkor pártállástól függet­lenül gyakorlatilag teljesen egyértelmű és egységes .volt a magyarországi változá­sok üdvözlése, támogatása, és annak kutatása1: miként tudna Nyugat-Európa se­gíteni Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a ma­gyarországi demókratizá- lásnak. Erre vonatkozólag számos kérdés és több konkrét javaslat hangzott el. Szombaton Párizson ót térnek haza képviselőink az európai parlament és egy szocialista ország parlamentje közötti el­ső találkozó zsúfolt napjai után Budapestre. Február 26-tól az európai parlament küldöttsége viszonozza a magyar képviselők láto­gatását, szorosabbra fűz­ve a Strasbourgban szőtt szálakat. Az Union Carbide amerikai vegyipari vállalat indiai leányvállalatánál 1984-ben bekövetke­zett gázszívárgás károsultjai és áldozatainak hozzátartozói tüntettek, Bhopalban, tiltakozá­sul ia cég ellen hozott — szerintük túl enyhe — ítélet miatt. A bíróság 470 millió dolláros kártérítésre ítélte a vállalatot Michel Rocard (jobbról) francia miniszterelnök és Mie- czyslav Rakowsky lengyel miniszterelnök tárgyalásaik meg­kezdése előtt. Rakowsky háromnapos nem hivatalos láto­gatáson tartózkodott a francia fővárosban Szigorúbb büntető jogszabályok Csehszlovákiában

Next

/
Thumbnails
Contents