Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 17., péntek II. Hasszán marokkói király (jobbról) fogadja a repülőtéren Moamer Kadhafit, a Líbiai Forradalom vezetőjét (államfő), aki a Magreb-országok csúcstalálkozójára érkezett a marokkói városba Strasbourgí eszmecsere a Tizenkettékkel Kormányfői látogatás a XI. kerületben (Folytatás az 1. oldalról) a többpártrendszernek. Ügy fogalmaztak, hogy nem rangon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzethez alkalmazkodik. Ez fontos lépés a pluralizmus további alakításában, a politikai intézményrendszer reformjában. Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. A párttestület tagjai közül többen — elsősorban az alapszervezetek képviselői — felhívták a figyelmet: ha az ország gazdasági helyzete nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a politikai tevékenység értelmetlenné válik, és a hangulat romlása megakadályozza a nemzeti egység megteremtését. A többpártrendszerrel kapcsolatban elhangzott: szó sem lehet arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pántalap- szervezet feladata az lesz, hogy politikát alakítson, nézeteket tisztázzon, s ne gazdasági folyamatokat befo- lyásöljan. Szóvá tették azt páirttörvéinyről kialakított állásfoglalások nem a kommunistáik véleményének ismeretében szülötteik. Volt, aki szinte személyeskedő megjegyzéseket főzött a veAz elmúlt hónapok tüntetései, illetve az utóbbi időben egyre gyakoribb, közrend elleni vétségek, rendbontások miatt Csehszlovákiában törvényerejű rendelettel megszigorították a büntető jogszabályokat. A döntést a csehszlovák parlament elnöksége hozta február 14-én. Erről készített interjút a Rudé Právo Zde- nek Ceskával, a parlament Népi Kamarája Alkotmány- jogi Bizottságának az elnökével. A csütörtökön közölt nyilatkozatban Ceska elmondotta, hogy a korábbi hat hónap helyett egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki hatósági személyt akadályoz kötelességének teljesítése közben. Közrend elleni vétség miatt eddig három hónapi szabadságvesztést vagy ötezer korona pénzbüntetést szabhattak ki a bíróságok, most ezt hat hónapra, illetve húszezer koronára emelték. Prágában figyelemre méltónak tartják, hogy Ceska hangsúlyozta: Csehszlovákiában eddig nem volt olyan jogszabály, amelynek alapján büntetni lehetett volna a „közrend megőrzésével kapcsolatos államérdeket” sértő sajtótermékek előállízetők legutóbbi megnyilatkozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e megnyilvánulások gyakran előidézői a bizalmi válságnak, az oktalan sértődéseknek. Ezekre a megjegyzésekre is reagált Németh Miklós, amikor hangsúlyozta: véleménye szerint bármelyik vezetőt — függetlenül beosztásától — munkájával, megnyilatkozásaival, magatartásával kapcsolatban meg lehet bírálni. El kell azonban jutni oda, hogy ez „ne csak egyirányú utca legyen”: a közvetlen kollégát ugyanilyen lelkesen, rossz ízű szádékok nélkül merjük bírálni, ha szükséges. Ez a közélet nagyon egészséges vonása. A kormányfő ezután leszögezte: a Központi Bizottság legutóbbi ülésének legfontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a párton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is jelentősen befolyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe s a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáznak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság „fundamentalisták” és „reformkommunis- tá‘k” csoportjára szakad. Hogv ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése szempontjából^ hanem a gazdaság talpon tartása, működtetése miatt is nagy a jelentősége. tóit, illetve terjesztőit. Az Alkotmányjogi Bizottság elnöke elmondotta, az utóbbi időben megszaporodtak az ilyen vétségek, ezért volt szükség a büntetést lehetővé tevő jogszabálykiegészítésre. Az ilyen vétség — s ezt a Mladá Fronta című ifjúsági lap írta meg —, közrend elleni vétségnek számít, tehát hat hónapi szabadságvesztéssel, vagy húszezer korona pénzbüntetéssei sújtható. Prágai sajtójelentés szerint „Megújulás — Klub a szocialista átalakításért” néven 1968-as pártvezetők csoportba próbálnak tömörülni. E politikusok hét képviselője levelet küldött a Rudé Právo szerkesztőségének, amelyben kifejtették hogy a CSKP 1968-as áprilisi akcióprogramjában megfogalmazott politikát vallják magukénak. A Rudé Právo szerint a Klub kezdeményezői, szándékaikat az átalakításról és a demokratizálásról szóló általános jelszavak mögé rejtve teljes egészében meg akarják változtatni a csehszlovák politikai rendszert, vissza akarják állítani az 1948-as fordulat előtti állapotokat, ezért semmilyen párbeszéd nem lehetséges velük. A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette; a Pozsgay Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának értékelésében, s állandóan defenzív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája s felelőssége ez. Ilyen értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését, mert a pártvezetést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a platformszabadság, a többpártrendszer kérdésében. Az 1956-os események értékelésével kapcsolatban Németh Miklós megjegyezte: a feltárás nincs lezárva, hosszú évek munkája szükséges még az árnyalt kép kialakításához. A kutatók eddig 15 ezer oldalt dolgoztak fel. A pártvezetésnek az a szándéka, hogy felveti a Szovjetunió illetékeseinél: segítsenek abban, hogy minél előbb hozzáférhetők legyenek bizonyos, eddig a nyilvánosság elől elzárt .levéltári anyagokhoz. Nagy hiba volt, hogy 3 párttagság nem vett részt az alkotmány előkészítésében — hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet még egyszer elkövetni a sztálini modell átvételével járó hibákat. Fel kell vállalni, hogy a szocializmus magyar modelljét kezdjük el formálni, építeni, és ebben lesznek tévedések. A modellváltásra éppen azért van szükség, hogy elkerüljük a rendszer válságát. A miniszterelnök végül — a pártbizottság tagjainak észrevételére is reagálva — bejelentette: várhatóan áprilisban dönt a kormány megújításáról. Megítélése szerint új arcokra van szükség a Minisztertanácsban. A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. Zsengellér István vezérigazgató üdvözlő szavait követően Szabó Klára, a kerületi pártbizottság titkára adott tájékoztatót a városrész gazdaságpolitikai tapasztalatairól. Többek között szólt arról, hogy a kerület sokszínű ipara a romló gazdasági feltételek között is megőrizte a termelés korábbi szintjét, növelte exportját, alkalmazkodni tudott az új jövedelem- és adószabályokhoz, a munkaerőhelyzet lényegében kiegyensúlyozott. A tájékoztatót. követő beszélgetésen vállalati vezetők, országgyűlési képviselők fejtették ki véleményüket, elemezve a gazdálkodás napi gondjait, konkrét esetekkel is megvilágítva a központi irányítás sokszor nem kiszámítható gyakorlatát. Rámutattak arra is, hogy a feldolgozóiparnak 1989-re ígért jobb feltételek érvényesülését a gyakorlatban nem tapasztalják. Németh Miklós e fórumon is több kérdésben kifejtette véleményét. Megerősítette: nincs más esélye az országnak, mint azzal szembenézni, hol kell mindenképpen kontinuitást vállalni a múlttal, az előző kormányok programjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol bátran kell szakítani a még nem oly régen megfogalmazott kormányprogrammal is, mint a stabilizációs vagy a kibontakozási program. Ezt az olv gyorsan változó világ- és belső helyzet is indokolja: nem lehet másképp lépést tartani, nem lehet megvalósítani a magunk által támasztott követelményeket. A stabilizációs program fő céljait nem megtagadva meg keld találni a gazdaságpolitikában és a mechanizmusban az elmozdulás irányait, a kitörési pontokat a nyár 'közepéig. A kormány már dolgozik e feladaton, tudósokat, alternatív mozgalmakban dolgozókat >s felkérve markáns koncepcionális kérdés'ke megfogalmazására. A KGST reformja is szóba került az eszmecserén, Németh Miklós szerint a mechanizmus , megújulását alulról építkezve hosszú folyamat eredményeként lehet elérni. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be. Laczkó Mihály vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű technikai bázison és technológiával működő telefonkábel-üzemet. Ezt követően a dolgozók képviselőivel találkozott, s tájékozódott a 106 éves nagyvállalat tevékeny, ségóröl, gazdálkodási erecü ményeiről. Az alkalmat felhasználva. kérte: tolmácsolják társaiknak a kormány köszönetét azért a megértésért, amelyet a szorító és nagy terheket jelentő áremeléssel kapcsolatban tanúsítottak fegyelmezett, higgadt és mértéktartó magatartásukkal, a munkások kinyilvánították, hogy megértik az ország helyzetét, csak „vigyük ki most már a szekeret a kátyúból”. Hozzátette: ezúttal sem az egyszerű munkásemberek hangja voűt a leghangosabb az elégedetlenkedők között, ök tudják, hogy csak a megtermelt jövedelem, érték az, ami segíthet. A Szűrös Mátyás vezette magyar országgyűlési küldöttség strasbourgi látogatásának szerdai, első napján mintegy Magyarország mutatkozott be parlamenti képviselőin keresztül a Tizenkettek Európájának, az európai parlamentnek. A csütörtöki folytatáson már elsősorban a Tizenkettek adtak képet bonyolult integrációs folyamatok céljairól és problémáiról, s a parlamenti testület felépítéséről — illetve hazánk iránti jószándékukról. A magyar országgyűlés és a strasbourgi parlament delegációja cserélt eszmét az első napon, csütörtökön viszont az 518 tagú európai testület különböző képviselő csoportjainak vezetői találkoztak — reggeltől késő délutánig — a magyar törvényhozókkal. A csütörtöki tanácskozást — még e program előtt — Martin Bangemann-nal, a közösség bizottságának (azaz javaslattevő és végrehajtó szervének) biztosával, az integrált belső piac 1992. végére történő kiépítését áttekintő felelősével való egyórás, igen alapos eszmecsere vezette be. Erőteljesen aláhúzta, hogy inődökolatlan a világszerte érezhető aggodalom, hogy tudniillik a közösség 1992 után egyfajta, a kívülállóktól elzárkózó erőd lesz. — Ez nem áll a közösség érdekében — fejtette ki, és hozzáfűzte: az integrációs folyamat a kívülállók számára bizonyos tekintetben előnyöket is hoz. Csak egv példa: amikor a tagállamok elismerik egymás szabványait, akkor például az NSZK szabványainak megfelelő magyar termék további eljárás nélkül a másik tizenegy országban is forgalmazható. Szűrös Mátyás, a magyar küldöttség vezetője, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ezen s a következő találkozókon is hangsúlyozta, hogy hazánk a békés, együttműködő Európa megteremtésének híve. Kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszünk Európa keleti és nyugati részével egyaránt. Megjegyezte, hogy a közösség és Nyugat-Európa még mindig nem igazán nagyvonalú Magyarország viszonylatában, a megkülönböztetéseket a magyar áruk egy részével szemben a közösség egészen 1995-ig fenntartja. Bangemann válaszában hangsúlyozta, hogy a Tizenkettek igen fontosnak tartják a szomszédaikkal való kapcsolatot, de a közösség előbb a megtevő egyezményt kívánja tartalommal megtölteni. A továbbiakban hét parlamenti csoport vezetői, képviselői számoltak be céljaikról, működésükről. A különböző parlamenti csoportok eltérő célokat fejtettek ki az európai építést illetően, nem titkolva bírálataikat sem — például a zöldék túlzott központosítás veszélyeire, a dolgozók szociális jogegyenlőségének ki nem elégítő voltára hívták fel a figyelmet. Ugyanakkor pártállástól függetlenül gyakorlatilag teljesen egyértelmű és egységes .volt a magyarországi változások üdvözlése, támogatása, és annak kutatása1: miként tudna Nyugat-Európa segíteni Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyarországi demókratizá- lásnak. Erre vonatkozólag számos kérdés és több konkrét javaslat hangzott el. Szombaton Párizson ót térnek haza képviselőink az európai parlament és egy szocialista ország parlamentje közötti első találkozó zsúfolt napjai után Budapestre. Február 26-tól az európai parlament küldöttsége viszonozza a magyar képviselők látogatását, szorosabbra fűzve a Strasbourgban szőtt szálakat. Az Union Carbide amerikai vegyipari vállalat indiai leányvállalatánál 1984-ben bekövetkezett gázszívárgás károsultjai és áldozatainak hozzátartozói tüntettek, Bhopalban, tiltakozásul ia cég ellen hozott — szerintük túl enyhe — ítélet miatt. A bíróság 470 millió dolláros kártérítésre ítélte a vállalatot Michel Rocard (jobbról) francia miniszterelnök és Mie- czyslav Rakowsky lengyel miniszterelnök tárgyalásaik megkezdése előtt. Rakowsky háromnapos nem hivatalos látogatáson tartózkodott a francia fővárosban Szigorúbb büntető jogszabályok Csehszlovákiában
