Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-17 / 41. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 41. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 17., péntek Kormányfői látogatás a XI. kerületben Bővíteni kell a kapcsolatot hazánk és Kolumbia között Budapest legnépesebb ösz- szetett struktúrájú, dinamikusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A program reggel a pártbizottság székházában kezdődött, ahol — kibővített párttestületi ülés keretében — Szatmári István első titkár adott tájékoztatást a pártbizottság munkáját jellemző megújulási törekvésekről. Kifejtette: a kerületi pártmozgalom a társadalmi, gazdasági folyamatok jó irányba fordítására alkalmasnak ítélte az országos pártértekezletet. A kerületben jelentősen javult a testületi munka tartalma, megnőtt a tagok vitakészsége, két ülés közötti akivitása. Nyíltabbá vált a légkör. Kísérletképpen elméleti jellegű vitát kezdeményeztek a tulajdonviszonyok kérdésében. Az első titkár szólt arról is, hogy miként próbálja segíteni a pártbizottság a hozzá tartozó 400 pártszervezetet, a 16 ezer komumnistát abban, hogy a politikai és gazdasági reform értője, sőt kezdeményezője lehessen. Ennek érdekében is — mint mondotta — „politikai szolgáltatóházzá” kívánnak alakulni, ahol a kommunisták, a pártaktivisták jó értelemben vett, a munkát elősegítő vitákat folytathatnak, információhoz juhatnak, megismerhetnek összefüggéseket, segítséget kaphatnak a gyakorlatban felmerülő kérdések tisztázásához. A lakóterületen dolgozó mintegy 4500 párttaggal vgNémeth Miklós, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke február 16-án a budapesti XI. kerületbe látogatott. Programját a Magyar Kábelművekben fejezte be. Képünkön: a miniszterelnököt Laczkó Mihály vezérigazgató tájékoztatja a telefonkábel-üzemben ló kapcsolat erősítésére kísérleti jelleggel politikai közösségi házat hoznak létre a kerületben, ahol vonzó programokat szerveznek. Kezdeményezik környezet- védelmi hetek megtartását, amelyekhez kapcsolódóan a pártbizottság kész a különböző szerveződések képviselőivel folytatandó eszmecserékre, együttműködésre. Elhangzott, hogy március 15-éről a kerületben is megemlékeznek a tanács, a népfront, a KISZ és az úttörőszövetség részvételével. A Magyar Demokrata Fórum azonban elhárította a kezdeményezést. Szatmári István a gondokról beszélve elmondta, hogy 40 ezer, jelentős részben alacsony nyugdíjú és egyedül élő idős emberről tudnak, és ugyanennyi pályakezdő fiatal, illetve tanuló él a városrészben. Az egyik legnagyobb feszültség a lakásellátásban tapasztalható: bár itt épült a fővárosban a legnagyobb számban új otthon, mégis 5—6 ezer lakásigénylővel számolnak. A pártmozgalom problémáira térve kifejtette: sok kommunistának bátortalan a politikai kiállása, elsősorban a korábban beidegző- dött gondolkodásból fakadóan, s az események sokszor zavart keltő, eligazodást nehezítő hatásának következtében is. Elmondta, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrészben is nagy várakozás előzte meg. Tolmácsolta a párt- bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Eszerint a kerületi párttagok egyetértenek a KB állásfoglalásával a belpolitikai helyzet megítélésében a pártegység fontosságának hang- súlyozásában, az akcióprogram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A párt- szervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy a párt politikai irányvonalát meghatározó kérdésekben a párttagság véleményének ismeretében szülessenek a döntések. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a kezdeményezője (Folytatás a 2. oldalon) Külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Magyarország és Kolumbia nemcsak politikai, hanem kereskedelmi téren is bővíteni kívánja kapcsolatait — hangzott el a két ország külügyminiszterének csütörtök délelőtti hivatalos tárgyalásán. Julio Lon- dono Paredesnek, a délamerikai ország diplomáciája irányítójának a személyében első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon kolumbiai kormánytag. Julio Londono Paredes délelőtt először a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd több mint két órán át tárgyalt vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Eduardo Suescún-Monroy, Kolumbia budapesti nagykövete. A kolumbiai kormány már korábban úgy döntött, hogy közeledik a szocialista országokhoz. A külügyminiszter tavaly ellátogatott Lengyelországba és Csehszlovákiába, az államfő pedig idén a Szovjetunióba készül. Ami Magyarországot illeti, hazáink tavaly javaslatot tett Kolumbiának ■ egy 185 millió dollár értékű kereskedelmi megállapodásra. Ebben öt magyar vállalat lenne érdekelt. Kolumbiai részről gondosan tanulmányozzák * a mindkét fél számára igen előnyösnek tűnő indítványt. A részletek kidolgozása a kereskedelmi szakemberek bevonásával folyik, s remélhetőleg hamarosan alá lehet írni a megállapodást. A vendég kifejtette kormánya álláspontját a nemzetközi adósságválság kérdésében. Eszerint nem tartják igazságosnak a jelenlegi adósságtörlesztési rendszert, amely a kamatlábak állandó változásával hátrányos a fejlődő országok számára. Kolumbiának mindazonáltal nincsenek olyan súlyos adósiságterhei, hogy ne legyen képes a rendszeres törlesztésre. A külügyminiszteri megbeszélésen mindkét fél szorgalmazta a nemzetközi szervezetekben való közös fellépést. Délután először Hoós Jánossal, az Országos Tervhivatal elnökével találkozott a kolumbiai külügyek irányítója. Hoós János átfogó áttekintést adott a magyar politikai változásokkal együtt megvalósítandó gazdasági szerkezetátalakítás programjáról. Külön felhívta a figyelmet azokra az új jogszabályokra, amelyek a külföldi tőke beáramlásának megkönnyítését célozzák. Julio Londono Paredes ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel találkozott. Egyetértettek abban: van lehetőség a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, s ezt politikai szinten támogatják is, ám a konkrét megállapodásokat az üzletembereknek kell megkötniük egymással. Fölmerült ezért, hogy a lehétőségek fölmérése végett hasznos lenne üzletember-küldöttségek kölcsönös látogatása. Törleszti régi adósságát a görgetegi tsz Melléküzemágak a fennmaradásért Grótz Károly fogadta a vietnami nagykövetet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Van Quyt, a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Megváltozott a tanácskozás helyszíne is Február 24-én kezdődik az országos tsz-konferencia Harmincán dolgoznak a cipőfelsőrész-készítő üzemben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, a TOT elnökének vezetésével megtartott ülésén úgy határozott, hogy az országos termelőszövetkezeti konferenciát, a korábbi időponttól eltérően 1989. február 24—25-én rendezik meg. A testület javasolta azt is, hogy a tanácskozás helye más legyen. így az országos konferencia néma budapesti Kertészeti Egyetem aulájában lesz, hanem az MSZMP Budapest XI., Villányi út 11—13. szám alatti oktatási igazgatóságának nagytermében. Az elnökség azért döntött így, mert a tanácskozás technikai feltételeit — a több mint 500 küldöttnek — csak így lehet zavartalanul megteremteni. A konferencián az országos tanács 125 tagja, minden területi szövetség elnöksége és megyénként 3—5 szövetkezeti meghívott vesz részt küldöttként. Az országos tanácskozás résztvevői háröm írásos előterjesztést kapnak: elemzést a termelőszövetkezetek helyzetéről, gazdálkodási feltételeik javításának lehetőségeiről a reformfolyamatban, a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseivel kapcsolatos javaslatokat, valamint az érdekképviseleti munka megújításáról készült állásfoglalást. Az előterjesztésekhez Szabó István fűz szóbeli kiegészítést. A testület azt javasolja, hogy a tanácskozás válasz- szón négy munkabizottságot. Legyen szerkesztő-, agrár- és gazdaságpolitikai, szövetkezetpolitikai, valamint az érdekképviseletek korszerűsítésével foglalkozó munkabizottság. Az elnökség megválasztotta a munkabizottságok vezetőit, a négy szakbizottság 1— 1 tagját pedig a területi szövetségek elnökségei delegálják majd soraikból, a TOT-tagokból és a szövetkezeti meghívottak közül, így a konferencia állásfog- lásának megszövegezésében és a konferenciát követő munkában minden megye képviseletet kap. Görgetegen a Búzakalász Termelőszövetkezetben két évvel tovább tartott az a bizonyos „hét szűk esztendő”. Az elmúlt kilenc év alatt négyszer ugyan minimális nyereséget tudtak felmutatni, de a többi öt olyan sok adósságot kényszerített rájuk, hogy már-már lemondtak arról, valaha is eredményit érhetnek el. Az utolsó lehetőséget jelentette nekik 1988, hogy bizonyíthassák : életképesek, tudnak önállóan gazdálkodni. A veszteségek fő forrása az alaptevékenység, ezen belül az állattenyésztés volt. Nyereséget kizárólag a melléküzemágiak hoztak, de a hiányt nem tudták pótolni. A feladat — elméletben — egyszerűnek látszott: a veszteséges ágazatoikat meg kell szüntetni, illetve ' ahol lehet, nyereségessé tenni és a melléküzemágakban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználni. Mit sikerült megvalósítani a tervekből ? Putics István elnök azt mondta: a szövetkezet „megúszta” ezt az évet. 270 ezer forint nyereséggel zártak; ez nem sok, de elkerülték a veszteséget. Az alaptevékenység — hiába volt minden változtatás — veszteséges maradt: egymillió forinttá! rontotta a szövetkezet mérlegét. Pedig mindent megpróbáltak: felszámolták az abszolút veszteséges juháiszatot, átszervezték az egész sarvasmar- ha-tenyésztést.. . Ezekhez a változtatásokhoz azonban pénz kellett. A juhászat felszámolása hárommillió forintjába került a téesznek. S Görgeteget is sújtotta az aszály, s ez újab hárommillió forint kiesést okozott. Az egyetlen eredmény itt az, hogy az átszervezett szarvasmarha-ágazat már nem veszteséges. A tetemes adósság, amit folyamatosan törleszteni kell, további gondokat okozott. Számottevő nyereséget csak a melléküzemágakban értek el. A szövetkezetben az ipari tevékenység aránya mára elérte a negyvenöt százalékot, vagyis szinte már ez számít fő tevékenységnek. Ludán Imre főkönyvelő ebben látja a jövőt: a tervezett hárommillió helyett négy és fél millió forint nyereséget értek el az üzemek. Ezeknek köszönhetjük a talpon maradásunkat. Jól működik a cipőfelsőrész-készítő üzem: harminc dolgozóval biztos nyereségforrás. Használtruha-kereskedésük már nyolc boltot üzemeltet szerte a megyében. Norvég és' holland kamionok szállítják a ruhát, eredeti csomagolásban. Kicsi, de biztos nyereséget hoz minden évben az üvegező- és tükörkészftő részleg, amely bérmunkában is dolgozik más cégeknek. No, és itt van a legújabb, a faipari melléküzemág; ennek termékeit Nyugatra exportálja. Volumenében nem nagy üzlet, de biztos, és valutában nyereséget hozó vállalkozás. 4, — A mi eredményünk a múlt évben az, hogy megállítottuk eladósodásunkat, sőt törlesztettünk is a régiből. Belső átszervezésekkel jobbá tettük azökat az ágazatokat, amelyeken lehetett segíteni: 1989-et megtisztítva kezdhetjük. Az átszervezés idején és utána negyven dolgozó elment a szövetkezettől, most kétszázan végzik ugyanazt a munkát — az elnök szerint jobban. Terveikben továbbra is az ipari tevékenység áll a középpontban. Egybehangzóan vallják: most az ipari fejlesztések látványosabbak, gyorsabban meghozzák a kívánt eredményt. Az elnök mondta: — Tizenkétmillió forint az adósságunk, ezt két év alatt kell kifizetnünk. Megpróbáljuk az alaptevékenységet addig is jól végezni, de egyelőre fejlesztések nélkül. Varga Ottó
