Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLV. évfolyam, 41. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 17., péntek Kormányfői látogatás a XI. kerületben Bővíteni kell a kapcsolatot hazánk és Kolumbia között Budapest legnépesebb ösz- szetett struktúrájú, dinami­kusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Né­meth Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke. A program reggel a pártbizottság székházában kezdődött, ahol — kibőví­tett párttestületi ülés kere­tében — Szatmári István első titkár adott tájé­koztatást a pártbizottság munkáját jellemző megúju­lási törekvésekről. Kifej­tette: a kerületi pártmozga­lom a társadalmi, gazdasági folyamatok jó irányba for­dítására alkalmasnak ítélte az országos pártértekezletet. A kerületben jelentősen ja­vult a testületi munka tar­talma, megnőtt a tagok vi­takészsége, két ülés közötti akivitása. Nyíltabbá vált a légkör. Kísérletképpen el­méleti jellegű vitát kezde­ményeztek a tulajdonviszo­nyok kérdésében. Az első titkár szólt arról is, hogy miként próbálja segíteni a pártbizottság a hozzá tarto­zó 400 pártszervezetet, a 16 ezer komumnistát abban, hogy a politikai és gazdasá­gi reform értője, sőt kezde­ményezője lehessen. Ennek érdekében is — mint mon­dotta — „politikai szolgál­tatóházzá” kívánnak ala­kulni, ahol a kommunisták, a pártaktivisták jó értelem­ben vett, a munkát elősegí­tő vitákat folytathatnak, információhoz juhatnak, megismerhetnek összefüg­géseket, segítséget kaphat­nak a gyakorlatban felme­rülő kérdések tisztázásához. A lakóterületen dolgozó mintegy 4500 párttaggal vg­Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke február 16-án a bu­dapesti XI. kerületbe láto­gatott. Programját a Ma­gyar Kábelművekben fejez­te be. Képünkön: a minisz­terelnököt Laczkó Mihály vezérigazgató tájékoztatja a telefonkábel-üzemben ló kapcsolat erősítésére kí­sérleti jelleggel politikai kö­zösségi házat hoznak létre a kerületben, ahol vonzó programokat szerveznek. Kezdeményezik környezet- védelmi hetek megtartását, amelyekhez kapcsolódóan a pártbizottság kész a külön­böző szerveződések képvi­selőivel folytatandó eszme­cserékre, együttműködésre. Elhangzott, hogy március 15-éről a kerületben is meg­emlékeznek a tanács, a nép­front, a KISZ és az úttörő­szövetség részvételével. A Magyar Demokrata Fórum azonban elhárította a kez­deményezést. Szatmári István a gondok­ról beszélve elmondta, hogy 40 ezer, jelentős részben alacsony nyugdíjú és egye­dül élő idős emberről tud­nak, és ugyanennyi pálya­kezdő fiatal, illetve tanuló él a városrészben. Az egyik legnagyobb feszültség a la­kásellátásban tapasztalható: bár itt épült a fővárosban a legnagyobb számban új ott­hon, mégis 5—6 ezer lakás­igénylővel számolnak. A pártmozgalom problé­máira térve kifejtette: sok kommunistának bátortalan a politikai kiállása, elsősor­ban a korábban beidegző- dött gondolkodásból faka­dóan, s az események sok­szor zavart keltő, eligazo­dást nehezítő hatásának kö­vetkeztében is. Elmondta, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrész­ben is nagy várakozás előz­te meg. Tolmácsolta a párt- bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Esze­rint a kerületi párttagok egyetértenek a KB állásfog­lalásával a belpolitikai hely­zet megítélésében a párt­egység fontosságának hang- súlyozásában, az akcióprog­ram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A párt- szervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentke­zik az az igény, hogy a párt politikai irányvonalát meg­határozó kérdésekben a párttagság véleményének is­meretében szülessenek a döntések. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a kezdeményezője (Folytatás a 2. oldalon) Külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Magyarország és Kolum­bia nemcsak politikai, ha­nem kereskedelmi téren is bővíteni kívánja kapcsola­tait — hangzott el a két or­szág külügyminiszterének csütörtök délelőtti hivata­los tárgyalásán. Julio Lon- dono Paredesnek, a dél­amerikai ország diplomá­ciája irányítójának a sze­mélyében első ízben tesz hivatalos látogatást Ma­gyarországon kolumbiai kor­mánytag. Julio Londono Pa­redes délelőtt először a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, majd több mint két órán át tárgyalt vendéglátójával, Várkonyi Péter külügymi­niszterrel. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes és Eduardo Suescún-Monroy, Kolumbia budapesti nagy­követe. A kolumbiai kormány már korábban úgy döntött, hogy közeledik a szocialis­ta országokhoz. A külügy­miniszter tavaly ellátoga­tott Lengyelországba és Csehszlovákiába, az állam­fő pedig idén a Szovjetunió­ba készül. Ami Magyaror­szágot illeti, hazáink tavaly javaslatot tett Kolumbiá­nak ■ egy 185 millió dollár értékű kereskedelmi meg­állapodásra. Ebben öt ma­gyar vállalat lenne érdekelt. Kolumbiai részről gondo­san tanulmányozzák * a mindkét fél számára igen előnyösnek tűnő indítványt. A részletek kidolgozása a kereskedelmi szakemberek bevonásával folyik, s re­mélhetőleg hamarosan alá lehet írni a megállapodást. A vendég kifejtette kor­mánya álláspontját a nem­zetközi adósságválság kér­désében. Eszerint nem tart­ják igazságosnak a jelenle­gi adósságtörlesztési rend­szert, amely a kamatlábak állandó változásával hát­rányos a fejlődő országok számára. Kolumbiának mindazonáltal nincsenek olyan súlyos adósiságterhei, hogy ne legyen képes a rendszeres törlesztésre. A külügyminiszteri meg­beszélésen mindkét fél szor­galmazta a nemzetközi szervezetekben való közös fellépést. Délután először Hoós Já­nossal, az Országos Tervhi­vatal elnökével találkozott a kolumbiai külügyek irá­nyítója. Hoós János átfogó áttekintést adott a magyar politikai változásokkal együtt megvalósítandó gaz­dasági szerkezetátalakítás programjáról. Külön felhív­ta a figyelmet azokra az új jogszabályokra, amelyek a külföldi tőke beáramlásá­nak megkönnyítését céloz­zák. Julio Londono Paredes ezután Beck Tamás keres­kedelmi miniszterrel talál­kozott. Egyetértettek ab­ban: van lehetőség a keres­kedelmi-gazdasági kapcso­latok fejlesztésére, s ezt po­litikai szinten támogatják is, ám a konkrét megálla­podásokat az üzletemberek­nek kell megkötniük egy­mással. Fölmerült ezért, hogy a lehétőségek fölmé­rése végett hasznos lenne üzletember-küldöttségek kölcsönös látogatása. Törleszti régi adósságát a görgetegi tsz Melléküzemágak a fennmaradásért Grótz Károly fogadta a vietnami nagykövetet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Van Quyt, a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Megváltozott a tanácskozás helyszíne is Február 24-én kezdődik az országos tsz-konferencia Harmincán dolgoznak a cipőfelsőrész-készítő üzemben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, a TOT elnökének vezetésével megtartott ülésén úgy hatá­rozott, hogy az országos termelőszövetkezeti konfe­renciát, a korábbi időpont­tól eltérően 1989. február 24—25-én rendezik meg. A testület javasolta azt is, hogy a tanácskozás helye más legyen. így az országos konferencia néma budapesti Kertészeti Egyetem aulájá­ban lesz, hanem az MSZMP Budapest XI., Villányi út 11—13. szám alatti oktatási igazgatóságának nagyter­mében. Az elnökség azért döntött így, mert a tanácskozás technikai feltételeit — a több mint 500 küldöttnek — csak így lehet zavartalanul megteremteni. A konferen­cián az országos tanács 125 tagja, minden területi szö­vetség elnöksége és me­gyénként 3—5 szövetkezeti meghívott vesz részt kül­döttként. Az országos tanácskozás résztvevői háröm írásos elő­terjesztést kapnak: elem­zést a termelőszövetkezetek helyzetéről, gazdálkodási feltételeik javításának le­hetőségeiről a reformfolya­matban, a szövetkezetpoliti­ka időszerű kérdéseivel kap­csolatos javaslatokat, vala­mint az érdekképviseleti munka megújításáról ké­szült állásfoglalást. Az elő­terjesztésekhez Szabó Ist­ván fűz szóbeli kiegészítést. A testület azt javasolja, hogy a tanácskozás válasz- szón négy munkabizottságot. Legyen szerkesztő-, agrár- és gazdaságpolitikai, szö­vetkezetpolitikai, valamint az érdekképviseletek kor­szerűsítésével foglalkozó munkabizottság. Az elnökség megválasztot­ta a munkabizottságok veze­tőit, a négy szakbizottság 1— 1 tagját pedig a területi szövetségek elnökségei dele­gálják majd soraikból, a TOT-tagokból és a szövet­kezeti meghívottak közül, így a konferencia állásfog- lásának megszövegezésében és a konferenciát követő munkában minden megye képviseletet kap. Görgetegen a Búzakalász Termelőszövetkezetben két évvel tovább tartott az a bizonyos „hét szűk eszten­dő”. Az elmúlt kilenc év alatt négyszer ugyan mini­mális nyereséget tudtak fel­mutatni, de a többi öt olyan sok adósságot kényszerített rájuk, hogy már-már le­mondtak arról, valaha is eredményit érhetnek el. Az utolsó lehetőséget jelentette nekik 1988, hogy bizonyít­hassák : életképesek, tud­nak önállóan gazdálkodni. A veszteségek fő forrása az alaptevékenység, ezen belül az állattenyésztés volt. Nyereséget kizárólag a melléküzemágiak hoztak, de a hiányt nem tudták pótol­ni. A feladat — elméletben — egyszerűnek látszott: a veszteséges ágazatoikat meg kell szüntetni, illetve ' ahol lehet, nyereségessé tenni és a melléküzemágakban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználni. Mit sikerült megvalósíta­ni a tervekből ? Putics István elnök azt mondta: a szövetkezet „megúszta” ezt az évet. 270 ezer forint nyereséggel zár­tak; ez nem sok, de elke­rülték a veszteséget. Az alaptevékenység — hiába volt minden változtatás — veszteséges maradt: egymil­lió forinttá! rontotta a szö­vetkezet mérlegét. Pedig mindent megpróbáltak: fel­számolták az abszolút vesz­teséges juháiszatot, átszer­vezték az egész sarvasmar- ha-tenyésztést.. . Ezekhez a változtatások­hoz azonban pénz kellett. A juhászat felszámolása há­rommillió forintjába került a téesznek. S Görgeteget is sújtotta az aszály, s ez újab hárommillió forint kiesést okozott. Az egyetlen ered­mény itt az, hogy az átszer­vezett szarvasmarha-ága­zat már nem veszteséges. A tetemes adósság, amit folyamatosan törleszteni kell, további gondokat oko­zott. Számottevő nyereséget csak a melléküzemágakban értek el. A szövetkezetben az ipari tevékenység ará­nya mára elérte a negyven­öt százalékot, vagyis szinte már ez számít fő tevékeny­ségnek. Ludán Imre fő­könyvelő ebben látja a jö­vőt: a tervezett hárommil­lió helyett négy és fél mil­lió forint nyereséget értek el az üzemek. Ezeknek kö­szönhetjük a talpon mara­dásunkat. Jól működik a cipőfelső­rész-készítő üzem: harminc dolgozóval biztos nyereség­forrás. Használtruha-keres­kedésük már nyolc boltot üzemeltet szerte a megyé­ben. Norvég és' holland ka­mionok szállítják a ruhát, eredeti csomagolásban. Ki­csi, de biztos nyereséget hoz minden évben az üvegező- és tükörkészftő részleg, amely bérmunkában is dol­gozik más cégeknek. No, és itt van a legújabb, a faipa­ri melléküzemág; ennek termékeit Nyugatra expor­tálja. Volumenében nem nagy üzlet, de biztos, és va­lutában nyereséget hozó vál­lalkozás. 4, — A mi eredményünk a múlt évben az, hogy meg­állítottuk eladósodásunkat, sőt törlesztettünk is a régi­ből. Belső átszervezésekkel jobbá tettük azökat az ága­zatokat, amelyeken lehetett segíteni: 1989-et megtisztít­va kezdhetjük. Az átszervezés idején és utána negyven dolgozó el­ment a szövetkezettől, most kétszázan végzik ugyanazt a munkát — az elnök sze­rint jobban. Terveikben to­vábbra is az ipari tevé­kenység áll a középpont­ban. Egybehangzóan vall­ják: most az ipari fejleszté­sek látványosabbak, gyor­sabban meghozzák a kívánt eredményt. Az elnök mondta: — Tizenkétmillió forint az adósságunk, ezt két év alatt kell kifizetnünk. Megpró­báljuk az alaptevékenységet addig is jól végezni, de egyelőre fejlesztések nélkül. Varga Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents