Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

4 Somogyi Néplap 1989. február 16., csütörtök Somi-plast és a tümálló papír Somogyi érdeklődőkéi- vár a festőművész feltaláló „Étlap” számítógépen Gyorsabban forog a pénz, ha gyorsabb az ügy intézés Farkas József, a Kaposvá­ri Agroker kereskedelmi vezetője egy terminál mö- göt ül. Kérdően néz rám. mert nem tudja, hogy mit is szeretnék vásárolni. Mon­dom, hogy az Mtz trakto­rokhoz kellene hátsó gumi­köpeny. Billentyűket nyom le, és sajnálkozva közli: az éppen nincsen. S ne is vár­jak rá, mert a számítógép adatai szerint egyelőre nem ígért szállítást a külföldi partner. „Játszadozunk” a számítógéppel. Kérdem, hogy van-e Ifa-motor. Az­után: van-e kombájn. Far­kas József mosolyog, hi­szen nem kell felhívnia a raktárakat — a számítógép mindent megmutat. A Kaposvári Agroker ja­nuár 1-jével kezdte a gé­pek, alkatrészek, műtrá­gyák és növényvédő szerek számítógépes nyilvántartá­sát. Ha az ország bármely részéből felhívják éket, pillanatok alatt meg tud­ják mondani, van-e a rak­tárban, amit a vevő keres, és arra is válaszolni tudnak, hogy várhatóan mikor ér­kezik a keresett cikk. A bé­késcsabai SZÜV által kidol­gozott számítógépes prog­Mint az utóbbi napokban kiderült: az élelmezésre szánt burgonya megromlott. Ezzel kapcsolatban felme­rült a kérdés: nem érte-e kár a tavasszal ültetendő vetőgumókat. Mint Csiszér János, a Vetőmagtermeltető A szervezet programter­vezetéről tanácskoztak teg­nap Kaposváron a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak Baranya, Tolnia, Zala és Somogy megyei tagjai. Megtárgyalták az Űj Már­ciusi Frontnak a közvéle­ményhez és a különböző szervezetekhez, mozgal­makhoz intézett felhívásá­ra adandó válasz tervezetét is. Az országos elnökség ál­lásfoglalásával egyetértet­tek a jelen levők. Eszerint támogatják az Űj Márciusi Front törekvéseit; erősíteni és kiterjeszteni kívánják a konstruktív párbeszédet az ország jelenéért és jövőjé­ért felelősséget érző vala­mennyi társadalmi és politi­kai szervezet, mozgalom között. Ehhez azonban nem szükséges létrehozni egy új, a Hazafias Népfronttal párhuzamosan működő, ugyanazt a feladatot betöltő másik fórumot, az Üj Már­iám segítségével, a -kilenc* millió forintért megvásá­rolt terminálokkal kilenc munkahelyen kísérhetik fi­gyelemmel a raktárkészlete­ket, a rendeléseket, az átuta­lásokat. Egyszerűsödött a korábban bürokratikus ügy­intézés is; a számítógép pillanatok alatt számlát ad; gvorsul a pénzforgalom. — Az au-tomatizáció mun­kahelyeket szabadít föl. Hány munkatársukat kel­lett elbocsátani ? — Négyet. Időben közöl­tük velük, hogy új állás után kell nézniük, s tudo­másom szerint háromnak már van is állása. A Hír­adástechnikai Szövetkezet­től vásárolt számítástech­nikai rendszerünkhöz újabb - programokat aka­runk beszerezni, s ezzel újabb munkaerő szabadul föl. Tévedés persze azt hin­ni, hogy minden könyvelés­sel foglalkozó embernek meg kell köszönnünk a munká­ját; a gép csa,k mechanikus rendszer, a kereskedelem­ben pedig szükség van az emberi gondolkodásra is. Tudni kell, hogy mit vásá­roljunk, mire van szüksé­gük a vevőknek. és Értékesítő Vállalat ve­zérigazgatója elmondotta: az általuk készletezett és forgalmazott vetőburgonya egészséges, az egész télen át tartó vizsgálatok, s a leg­újabb ellenőrzések is ezt mutatják. ciusi Front javasolta Nem­zeti Bizottságot. A HNF- nek az alkotmányban rögzí­tett hivatása és küldetése mindazon funkciók ellátá­sa, amelyeket az Országos Nemzeti Bizottságra testál­nának. Hogy ezt a hivatását a Hazafias Négfront be tud­ja-e tölteni, el tudja-e lát­ni, erről szólt dr: Molnár Béla, a HNF Országos Ta­nácsának titkára. Elmond­ta, hogy a népfront prog­ramtervezetét már megvi­tatta az országos titkárság, a megyei titkárok és elnö­kök országos értekezlete is. Ezeken ilyen kérdések is el­hangzottak: „Szükség van-e a HNF-re?", „Betöltötte-e történelmi feladatát?”, „Mi­ért a kilencedik, miért nem az első kongresszusunkra készülünk ?” — Csak egy nemzeti szö­vetség vezetheti a 10 mil­liós magyar népet — érvelt dr. Kanyar József, a HNF — Most például alkatré­szekre. — Mtz-traktor nagyjaví­tásához az említett hátsó gumiköpeny kivételével mindent tudunk adni. — A számítógép szerint soha sem volt akkora for­galmuk, mint most január­ban. — Tavaly a gazdaságok nagyon is szigorú költség- gazdálkodást folytattak. Mondjuk úgy: spóroltak. Ja­nuár 1-je' után elterjedt a hír, hogy februártól az ár­folyamváltozás miatt átlago­san 15 százalékkal emelkedik a szocialista országokból ér­kező mezőgazdasági gépek ára. Ismert dolog, hogy a hazai gazdaságok munkagépei csaknem nullára íródtak, pótolni kell őket; ez is közrejátszott a forgalom nö­velésében. Negyven—ötven­ezer forintokat lehetett megtakarítani. Hogy sikeres volt az év első hat hete ne kérdezze; üzleti titok, hogy mekkora — az első­sorban annak köszönhető, hogy változtak a gazdasági körülmények és ráadásul enyhe telünk volt. Már most elvégezhető a tavaszi fej­trágyázás, nincs hiány nit­rogén-, foszfor- és kálium­tartalmú hatóanyagokkal: a vártnál kevesebbet kap­tunk. Hamarosan azonban minden igényt ki tudunk elégíteni. — A terminálokon ott van minden adat: kilenc­millióért. Mikor térül ez meg? — Bízunk abban, hogy négy éven belül. ■ Nagy Jenő Országos Tanácsa elnöksé­gének tagja a népfront mel­lett. —_ Erre egyetlen párt sem képes. Az országos tanács dél­dunántúli tagjai fenntartá­sokkal fogadták el a Haza­fias Népfront programterve­zeteiét. Ebben ugyanis nem szerépei a vidéki Magyar- ország problematikája. — Nem volt súlya a sza­vunknak — összegezte véle­ményét dr. Tóth Lajos tür- jei. körzeti 'orvos. — Nagyon sok okos gondolat került tö­megsírba azok közül, ame­lyek a népfronttól származ­tak. Ha az alternatív szer­vezetek ássák ki előbb eze­ket, akkor ők lesznek a nép­szerűbbek, és nem mi. Ezt a véleményt erősítet­te meg az országos tanács egyik nagykanizsai tagja is; elmondta, • hogy már két év­vel ezelőtt elhangzott, mi­szerint ne alkalmatlanná vált politikusok legyenek a népfront szószólói. Szerin­1983 Somogyi István festőművész galgamácsai alkotótanyáján dolgozott egész nyáron. A hi­deg beköszöntével visszatért Budapestre, s legközelebb csak a következő év tava­szán utazott ismét Galga- mácsára. Akkor látta, hogy utoljára összekevert festé­keit a szabadban felejtette. Amikor ki akarta tisztítani a tégelyeket, a benne levő anyag ellenállt a víznek, úgy kellett kivésni. A kísér­letező kedvű művész elgon­dolkodott: lehet, hogy más­ra is alkalmas ez az.anyag? 1987 Részlet a szabadalmi jegy­zőkönyvből: „A találmány tárgya a nagy szilárdságú, vízzáró, illetve víztaszító tulajdonságú felületek ki­alakítására használható új készítmény ...” „... A gya­korlatbán, főleg az építő­iparban hasonló célra alkal­mazott anyagok nem bizto­sítják egyidejűleg a tartós­ságot, a kellő vízzárást és víztaszítást, az alkalmazott felületeken való nagymérté­kű tapadást, valamint azt, hogy a készítmény bármi­lyen alapanyagú felületre felhordva száradás után megtapad. A találmány célja tehát olyan készítmény létrehozása, melynek alkal­mazásával a fent említett hátrányok kiküszöbölhe­tők ...” A Somi-plast nevű talál­mány tehát zöld utat kapott. A vizsgálatok rendkívül sok kedvező tulajdonságát vilá­gították meg. A kiadott is­mertetőben rpár tizenkét változatának számtalan al­kalmazási területe szerepel. A találmány fölkeltette a minisztérium figyelmét is. Nem csoda, hiszen a kalku­lációk szerint százezer ton­na Somi-plast felhasználása 10 milliárd forint megtaka­rítást jelentene évente a népgazdaságnak — valutá­ban. Ezért támogatják a még folyó vizsgálatokat; másfél millió forinttal járultak hoz­zá a költségekhez, és vál­lalták azt is, hogy a vizsgá­latok végén gyártót keres­nek. 1989 ____________ Somogyi István a múlt héten Somogy megyében járt. — Hogyan válik a festő­művész feltalálóvá? — Véletlenek sorozata alakította életemet, bár ez igazából nem mondható vé­te azóta sincs ebben válto­zás. — Nagy hiba volt az ér­telmiséget „belekeverni a szecskába” — mondta Orsós Jakab gellénházi országos tanácstag. — Sajnos, több kiváló gondolkodónk ma nem a népfrontban fejti ki nézeteit, mert úgy érzi, hogy máshol nagyobb súlya van a szavának. — Előznek minket balról is, jobbról is — egészítette ki dr. Novák Ferenc, a nép­front Somogy megyei bizott­ságának titkára. — Túlsá­gosan figyelünk az útbur­kolati jelekre és a jelzőtáb­lákra. Most nagyobb szük­ség van a népfrontra, mint az 1957-es újjászerveződés óta bármikor. Történelmi küldetése vaft, s ezért az MSZMP-nek is érdeke a HNF önállósága. Az 1848-as 12 pont egyszerűségével kell megfogalmaznunk gon­dolatainkat, hogy a Pogánv- szentpéteren élő édesanyám is megértse. A vitát dr. Molnár Béla összegezte, hangsúlyozva a népfront szerepét és felelős­ségét, hiszen szüksége van rá a társadalomnak. B. A. (ellennek. Munkám során állandóan váltogattam mind a stílusomat, mind pedig a felhasznált anyagokat. Ak­koriban Veszprémben lak­tam, s az egyetemen hozzá­járultak, hogy laboratóriu­maikban kedvemre kísér­letezzem. Ekkor kevertem egy új anyagot a képfestés­hez, s azon a nyáron ezzel dolgoztam. Egy nagy tégely­ben kint felejtettem ősszel, s csak a következő év tava­szán tértem vissza. Megle­pődve láttam, hogy a ke­mény tél ellenére olyan szi­lárd maradt, hogy csak ki­vésni tudtam a dobozból. Tovább kísérleteztem, de /akkor már arra figyeltem, hol és mire lehetne felhasz­nálni. Négy év kemény mun­kája hozta meg az ered­ményt; elfogadták a talál­mányt. — Milyen előnyökkel jár az új anyag használata? — Mindenféle épületen, betonon, fán, vason alkal­mazható. Könnyen, elvá­laszthatatlanul ragaszt, kor­rózióvédő festékként vízál­ló, sőt víztaszító, tehát tö­kéletes szigetelő, mínusz 45 fokig fagyálló. Felhasználá­sával hetven százalékban megtakaríthatók a drága import anyagok. A Somogyi Néplap feb­ruár 9-i számában az ille­tékes” magyarázatával hír jelent meg a siófoki rende­lőintézet előtti egészséges nyárfák kivágásáról. Elíté­lem azokat, akik indulataik levezetésére újságba Írogat­nak, most mégis ugyanezt teszem tehetetlen dühöm­ben. Lehet, hogy a felhábo­rodás objektivitásomat be­folyásolja, de úgy érzem, a környezet rombolóinak ke­zét meg kell kötni, mielőtt még jóvátehetetlen károkat okoznak. Miről is van szó? A ren­delőintézet előtt „nagyrészt eldőlt törzsű”, úgynevezett „szemetelő nyárfák” nőttek vadon vagy fél évszázada. A nagy nyári melegben árnyat adnak az 'ott várakozó be­tegeknek és a rendelő előtt parkoló gépkocsik egy ré­szének. Igaz, hogy ipari szempontból értéktelen nyár­fák, amelyekből legföljebb papírt lehet gyártani, de óriási asszimiláló felülettel rendelkeztek. „Csak” az élet egyik legfontosabb feltételét termelték éjszakánként: oxi­gént. Törzsük vonala ugyan nem rajzasztalon készült, volt köztük görbén álló is, és azt a bűnt is elkövették, hogy csak úgy, vadon nőt­tek. Igaz, hogy virágzáskor fehér volt tőlük a környék, de egy nyár eleji zápor gyor­san véget vetett a „hóhul­lásnak”. Állítólag lakossági bejelentés és orvosi véle­mény mondatta ki a ragyo­gó fák halálos ítéletét. Sze­retném tudni, ki volt az a „szakértő”, aki a légúti be­— Akkor nyilván sokan érdeklődnek iránta. — Nem panaszkodom; az előzetes piackutatás szerint induláskor 150—200 ezer tonna megrendeléssel szá­molhatunk. — A Somi-plast tehát, úgy tetszik, sikeres lesz. Van-e még valami a tarso­lyában? — Igen, van. Mégpedig a tűzálló papír. — Tűzálló papír? Ügy tu­dom. nem ön az első, akit ez a dolog foglalkoztat. — Valóban, de nekem si­került. A papírt egy anyag­gal impregnálom, s ezáltal hatezer fokig tűzállóvá lesz. De ez még nem minden! Ennek hatására megnő a papír nyomószilárdsága (mintegy hússzorosára), így alkalmassá válik konténe­rek, ládák gyártására is. Ugyanekkor továbbfejlesz­tettem a találmányt, és el­készült a tűzálló perlit; ez szintén tökéletes hő és hang­szigetelő anyag. E találmá­nyok jelenleg elbírálás alatt állnak, bármelyik pillanat­ban megkaphatom a szaba­dalmi jegyzőkönyvet. — Hogy fér meg a festő­művész mellett a feltaláló? — Már egyre nehezebben. Nagyon sok időmet elvesz­nek a találmányokkal kap­csolatos teendők, egyre rit­kábban tudok ecsetet venni a kezembe. Most azonban ezt tartom fontosabbnak, hiszen ezzel talán a nép­gazdaságnak is segítek egy kicsit, és ott most a legki­sebb segítségre is szükség van. — Mi célból járt me­gyénkben? Üzleti ügy? — Csak átutazóban; ka­posvári barátaimat látogat­tam meg. Szívesen vissza­jönnék azonban üzleti cél­ból is, ha valakit érdekelnek a találmányaim. Nagyon szívesen tartok előadást, il­letve bemutatót... Varga Ottó tegek nevében fákat irtat ki! Az ilyen betegeknek a nyilvános helyeken engedé­lyezett dohányzás sokszor többet árt, mint a pár na­pig szálló pihe. Eltúlozva kissé a dolgot: a tojásfehér­je az egyik leggyakoribb al- lergizáló anyag. Akkor tilt­suk meg a siófoki piacon a tojás árusítását? Ami né­hány embernek kellemetlen­séget okoz a környezetünk­ben, azt irtsuk ki! Ilyen alapon le kell betonozni a parkolókat, mert ha esik az eső, sáros lesz a cipőnk vagy akár az összes lomb­hullató fát vágjuk ki, mert leveleikkel szemetelnek. Mi kell ahhoz, hogy az amúgy is tragikusan pusz­tuló, természetes környeze­tünket végleg tönkretegyük? Néhány bejelentés? Messze vezető gondolatsort indít meg az emberben az, hogy miért kénytelen a ha­tóság egy szűkebb réteg kívánságára a többség ér­dekét sértő intézkedést ten­ni. Hol a határa a csoport- és az általános emberi ér­deknek? Ügy érzem, hogy időben le kell fogni a fák pusztítóinak a kezét! Az indulatokat visszafog­va csak annyi még a meg­jegyzésem: a több évtize­des, nagy lombkoronájú fák helyére tervezett díszfák a rendelő jelenlegi betegeinek és dolgozóinak az életében már nem fogják azt a funk­ciót betölteni, amit a kiir­tott nyárfák. Dr. Házas József a siófoki kórház—rendelőintézet igazgatóhelyettese A vetőburgonya egészséges Megvitatták a programtervezetet REGIONÁLIS NÉPFRONTTANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON Ezért kellett elpusztulniuk?...

Next

/
Thumbnails
Contents