Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

Somogyi Néplap 1989. február 15., szerda OTTHON ES CSALAD Mit kell tudni a kanyaróról? A kanyaró jellegzetes kiütésekkel járó, vírus okozta heveny fertőző be­tegség. Lappangási ideje 10 nap, a hurutos tünetek megjelenéséig. Ekkor a beteg lázas, náthás, kö­hög, .kötőhártya-gyulla­dása van. A kiütés a huru­tos tünetek 4. napján kez­dődik a fül mögött, az ar­con, majd egy-két nap alatt a törzsre és a végta­gokra is ráterjed. A bőrel­változások 5—7 nap alatt a megjelenés sorrendjében elmúlnak. A kiütés megje­lenése után a láz csökken, a közérzet javul, a hurutos tünetek is mérséklődnek. A beteg *kb. 12 nap alatt meggyógyul. A kanyaró cseppfertőzéssel terjed, a beteg orr-garat váladéka fertőz. A fer.tözöképesség a hurutos tünetek kezdetétől a kiütés 2—3. napjáig tart. Ez azt jelenti, hogy a be­teggel érintkező fogékony személyek a kiütés, azaz a betegség felismerésekor a lappangási idejük 4. napján tartanak. A leírt átlagos súlyosságú kanyaró több szövődmény­nyel járhat. Leggyakoribb a tüdőgyulladás, a közép­fülgyulladás és a gégegyul­ladás lényegesen ritkább, de súlyos az agyvelőgyul- ladás. A szövődmény mentes ka­nyaró csaik tüneti kezelést igényel ; gondos láz- és kö­högéscsillapítást, orrcsepp adását, és a megfelelő fo­lyadékbevitel biztosítását. A szövődmények antiBio- tikum adásával nem előz­hetők meg. E szövődményes esetek feltétlenül kórházi kezelést igényelnék. A kanyaró kiállása életre szóló védettséget ad, sőt a ,'kanyiarón a terhesség előtt átesett anya újszülöttje is védett 6 hónapos koráig. A kanyaró védőoltással megelőzhető. Az oltóanyag élő, gyengített kanyaróví­rust tartalmaz, a beadás után röviddel megindítja az ellenanyag-termelést, és az egyén védetté válik a be­tegséggel szemben. Előfor­dulhat az oltás utáni 6—12. nap között enyhe náthával, hőemelkedéssel és esetleg néhány kiütéssel járó ..ol­tási kanyaró”. Ez azonban nem fertőz! Hazánkban 1967-ben ve­zették ibe a kanyaró elleni védőoltást. Kezdetben ön­kéntes alapon, majd 1969- től kötelező lett minden 14. hónapot betöltött kisgyer­mek oltása'. A védőoltás előtti időkben észlelt évi 30—50 000 kanyarómegbete­gedési szám leesett 30—120- ra. A múlt év második fe­létől mintegy 5000 ikanyarós megbetegedés fordult elő az 1967 és 1973 között szüle­tettek, tehát a ma 16—22 éves népesség körében. Fel­merül a kérdés: mi az oka, hogy a védőoltás ellenére pont ezek a korosztályok kaptak kanyarót? Az 1967 előtt születettek védőoltás hiányában átestek a termé­szetes kanyarón, s így vé­detté váltak. A később szü­letettek 1969-től kötelező oltásban részesültek ugyan, de az első években használt oltóanyag rendkívül hő­érzékeny volt. Az oltóanya­got i-4 cC-on kellett tarta­ni az előállítástól a felhasz­nálásig. Ha a hűtőlánc va­lahol nem volt folyamatos, az oltóanyag vírustartalma olyannyira csökkent, hogy nem adott védettséget. A később előállított oltóanyag hőérzékenységét sikerült je­lentősen csökkenteni, így az 1973 utáni oltások hatás­foka elérte a 95—97" ,,-ot. A most kialakult járvány biztosan megállítható az 1967. január 1-je és 1973. június 30-a között született korosztályok újraoltásával. Az oltás kötelező a fenti korosztályok oktatási in­tézménybe járó tagjai szá­mára. Az oktatási intéz­ménybe nem járó 16—22 éves fiatalok önkéntes ala­pon kaphatnék védőoltást. A védőoltás elfogadása nem­csak járványügyi szem­pontból fontos, hanem az egyénre nézve is. A felnőtt­kori kanyaró lényegesen súlyosabb, több szövőd­ménnyel jár. A kanyaró elleni védőol­tásnak is van ellenjavalla- ta, ezek köre azonban szűk. Nem kaphatnak védőoltást a terhesek. A terhesség a fogamzást követő 4—6. hé­ten kimutatható, akik úgy gondolják, hogy ennél fia­talabb terhesek, tanácsért forduljanak a Család és Nő­védelmi Tanácsadóhoz. Csa­ládtervezési szempontból fontos tudni, hogy az oltás­ban részesülő nők az oltás­tól számított két hétig vé­dekezzenek a teherbeesés ellen. Akik nem olthatok, de kanyarós beteggel érint­keztek, passzív immunizá­lással megvédhetők, ha a lappangási idő 5. napjáig megkapják a gamma globu- lint. Ez a védettség azon­ban csak átmeneti, kb. 6— 8 hétig tart. A jelenlegi járvány meg­fékezésének kulcskérdése az érintett korosztályok mi- néj teljesebb körű rövid idő alatt elvégzett újraoltá- sa. Az elmondottak célja a lakosság reális tájékoztatá­sa és az oltásra nem köte­lezett 16—22 éves fiatalok meggyőzése az oltás fontos­ságáról. Dr. Gyódi Gyula— Dr. Baumgartner István Szem­üvegek Már az időszámításunk előtti III. évezredben hasz­náltak szemüveget. No, nem egészen olyat, mint most... A simára csiszolt, átlátszó kristályoknak azon­ban — amelyekre az ókori Trója romjainak feltárása során bukkantak — min-, denesetre az volt a rendel­tetésük, hogy az emberi szem számára közelebb hozzák, felnagyítsák a tár­gyak képét. Az ókori görö­gök és rómaiak is ismerték a csiszolt drágakövek effé­le felhasználási módját, hi­szen időszámításunk előtt a II. században Ptolemaiosz matematikus és csillagász továbbfejlesztette az opti­kát, amelynek alapjait Euklidész, a geometria meg­alkotója rakta le. Jó ezer évvel később Marco Polo, a híres velencei utazó Kínából hozott hírt a szemüvegről. Ott — állítólag — már be­lkeretezett, domború üvege­ket használtak az olvasás­hoz. Idővel divattá vált a szemüveg: még az is hord­ta, akinek nem volt rá szüksége. Ez a divat Spa­nyolországból indult el a XV—XVI. században, ami­kor a szemüveg a méltóság, a bölcsesség szimbóluma lett. Különböző változatai van­nak r a lonnyon, a cviikker vagy csíptető, és a monokli — szintén a divat nyomán születtek. A szemüveg tehát divatba jött az évszázadok során, és divatos napjainkban is. Aki­nek valóban szüksége van rá, az a legkülönbözőbb ke­retekbe foglalt szemüvegek között válogathat. Aiknek pedig még nincs, az hódol­hat az évről évre megújuló napszemüveg-divatnak. JELMEZED AZ ARCODON! A farsangi mulatságok­ban a tizenéveseik is szíve­sen részt vesznek, noha tán számukra már „cikis” beöl­tözni valamilyen maskará­ba. Az itt adott rajzos ötle­teknél azonban a ruha má- sodirangú szerepet játszik, a jelmez olcsó: az arc fejezi ki. A ruha minél egyszerűbb; sötét pulóver szoknyával, nadrággal vagy egyszínű pulóver hozzá hasonló ha­risnyanadrággal, cicanad­rággal. A hangsúly a jelleg­zetes arekisfestésen van. így lehet többek közt az arcra dekorálni pillangót, órát, holdat és csillagokat, tréfás bohócábrázatot vagy például a römikártyábói a pikk ászt.. . Ugyanezeket a jelzéseket, persze, papírból kivágva rátűzhetjük a pu­lóverre, szoknyára is. B. K. FANKOK FARSANGJA A fánk hagyományos far­sangi étel, de semmi akadá­lya sincs annak, hogy egész évben süssünk. Nemcsak fi­nom, laktató, de aránylag olcsó is. Számos változata van, ezek közül ajánlunk néhányat. Tyűklábfánk Hozzávalók: 3 tojás, 3 evő­kanál porcukor, egy fél ku­pica rum, annyi rétesliszt, amennyit fölvesz, csipetnyi só; a sütéshez bőven olaj; a tálaláshoz rumos barackíz. Kemény habbá verjük a tojások fehérjét, belevetjük a sárgájukat, a cukrot, a sót meg a rumot. Annyi liszttel dolgozzuk össze, amennyit fölvesz, hogy rugalmas tész­tát kapjunk. Késfok vastag­ságúra nyújtjuk, késsel négyzeteket vágunk ki _ be­lőle, és úgy vagdossuk be az egyik felüket, hogy egy kis­sé széthúzva, tyúklábat for­mázzanak. Bő. forró olajban ropogósra sütjük, és rumos barackízzel tálaljuk. Olcsó csöröge Hozzávalók: 25 deka ré­tesliszt, 2 tojás, 1 evőkanál rum, egy diónyi Rama mar­garin. egy kevés tejföl, csi­petnyi só: a sütéshez bőven olaj: a tetejére' porcukor, tálaláshoz barackiz. A tésztához vallókat annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Azonnal késfok vastagságúra nyújtjuk, derelyemetólővel vagy késsel tenyérnyi dara­bokra vágjuk. A közepüket derelyemetszővel vagy kés­sel párhuzamosan, egvcentis közökben bevagdossuk, úgy, hogy a tészta széle egyben maradjon. Ezeket a belső „szalagokat” ujjunkkal • fel­húzzuk, összebogozzuk, és így tesszük bő, forró olajba. Szép pirosra sütjük, alapo­san lecsepegtetjük, és por­cukorral, hígított, forró ba­rackízzel kínáljuk. Jutalmazás a családban A napokban kapták meg a diákok az értesítőt fél­éves munkájukról, eredmé­nyeikről. Reméljük, hogy többen vannak azok, akik szép „bizit” vittek haza, akik együtt örülnek szüleik, kel eredményüknek. És át­veszik szorgalmas munká­juk megérdemelt jutalmát a szüleiktől. Mivel eléggé el­térő nézetek uralkodnak bennünk a jutalmazással kap­csolatban, talán nem fölös­leges erre szánni néhány gondolatot. A gyakorlat által szentesí­tett pedagógiai alapelv, hogy eredményesebb a nevelés, ha többször élünk az elis­merés, a jutalmazás eszkö­zével, mint a büntetéssel. Hiszen az elismeréssel a jót, a már elért eredményt kí­vánjuk megerősíteni, tar­tóssá tenni; a helyes maga­tartást, a jó tanulmányi eredményt — azt, amit meg­tartásra érdemes gyerme­künkben. Tehát építkezünk, és nem lerombolunk vala­mit. S azért is hatásosabb, mert a szülőnek jó dolog ju­talmat adni, a gyermeknek meg elismerést kapni. Öröm" érzések járulnak hozzá, szívesen teszi mindkét fél. Mikor szabad jutalmazni? Csak hoszabb ideig tanú­sított jó magatartásért, szor­galmas, állandó jó tanulá­sért, a társakért végzett oda­adó munkáért vagy valami­lyen rendkívüli teljesítmé­nyért. A félévi értesítőben bizony, hosszú hetek, hóna­pok munkája összegezödik; a jó jegyek nem rövid fellán­golás eredményei, tehát ju­talomra érdemesek. Mit kapjon jutalomként a gyer­mek? A legtermészetesebb, ha olyan nagyon vágyott dolgot, amire régóta áhíto­zik. Az aztán a családi ne­velési stílustól függ, meg az anyagiaktól, hogy ez a ju­talom egy-egy szép könyv, album, értékes, akár több részből álló hanglemez-e vagy magnó, fényképezőgép. A lényeg: hogy ez a vala­mi a gyermek által kívánt értékesnek tartott dolog le~ gyen. Azaz: neki tetszik, ne. ki szerez örömet, és nem anyukának, apukának. Te­hát vegyük figyelembe a gyermek ízlését, vágyát, ér­deklődését. A jutalmazással kapcso­latban szólnunk kell az oly­kor eluralkodó túlzott mér­tékű anyagias szemléletről, a divattá vált versenvgés- " ről egyes családok között. A „telik, futja rá” elvről, aminek a következtében túl­zó jutalmazással honorál a család bármilyen gyenge eredményt, egyrészt mert megteheti, másrészt mert X, Y és Z is ezt adott gyerme­kének ... Nem lehet helye­selni azt sem, hogy az egyes jegyeknek „fix árfolyamuk” van, a jeles vagy a jó jegy ennyi és ennyi forintot ér... Így többnyire önző, számító emberkéket nevelhetünk, akik a tudást, a tanulás eredményét önmagában nem becsülik és nem is töreked­nek ennek gyarapítására. Pedig a nálunk fejlettebb országok példája igazolja: csak a tudás, • az általános és szakmai műveltség adhat megfelelő eredményeket mind az országnak, mind az egyes embernek. Ez a jövő nálunk is, annak ellenére, hogy áz utóbbi évek nem ezt bizonyították. Gyerme­keinket azonban nem egy­két évre készítjük föl, ha­nem egy emberöltőre. Gyermekeink nevelésében vigyáznunk -kell arra is, hogy ne alkalmazzuk túl gyakran a jutalmazást, mert akkor egyre gyengül a hatá. sa. Aki egyre-másra kapja kis tettek nagy jutalmaként a drágábbnál drágább já­tékokat, megunja és nem ér. tékeli őket megfelelően. Ér­dem szerint kapjanak gyer­mekeink jutalmat! De mit jelent egy-egy gyermeknél az a szint, amelynél már jutalmazni lehet (kell)? A tehetséges tanulónál a jeles szint megtartását, a jónál az egyenletes jó teljesít­ményt, meg egy-egy téren a jeles eredményt. Tehát a tő­lük elvárható eredményeket szabad csak jutalommal el­ismerni. Mi legyen az átla­gos vagy a még gyengébb tanulókkal? Náluk figyelem, be kell vennünk a legkisebb javulást: náluk a négyes jegy a csúcs. S ha kettesről hármasra javítanak, az is dicséretet érdemel. Meg ju­talmat. A serkentésnek, az elis­merésnek sok változata van. A családi nevelésben alkal­mazható a helyeslés mód­szere; ha gyermekünk beszá­mol tetteiről, viselkedésé­ről és abban van valami értékes, akkor fogadjuk he­lyesléssel. Ha valamilyen nagyobb dolgot végzett el, dicsérjük meg. Nagyon el­térnek ebben is gyerme­keink. Egyikük olyan alkat, hogy szinte szomjazza az el­ismerést, és szükséges a fejlődéséhez, hogy rendsze­resen dicsérjük, elismerjük a munkáját. Másik nem igényli ezt, elég neki az is, ha látja, hogy szülei ismerik eredményeit. Vitás kérdés, hogy sza­bad-e előre ígérni a jutal­mat bizonyos feladatok el­végzése előtt. Általános elv: előbb jöjjön a megfelelő cselekvés, viselkedés, a jó teljesítmény, s azt kövesse a jutalom. Nagyon pici gyer­meknél megengedhető és eredményes a jutalom kilá­tásba helyezése, sőt olykor előre odaadása is, ha az serkenti a gyermeket. Dr. Szcléndi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents