Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
Somogyi Néplap 1989. február 15., szerda OTTHON ES CSALAD Mit kell tudni a kanyaróról? A kanyaró jellegzetes kiütésekkel járó, vírus okozta heveny fertőző betegség. Lappangási ideje 10 nap, a hurutos tünetek megjelenéséig. Ekkor a beteg lázas, náthás, köhög, .kötőhártya-gyulladása van. A kiütés a hurutos tünetek 4. napján kezdődik a fül mögött, az arcon, majd egy-két nap alatt a törzsre és a végtagokra is ráterjed. A bőrelváltozások 5—7 nap alatt a megjelenés sorrendjében elmúlnak. A kiütés megjelenése után a láz csökken, a közérzet javul, a hurutos tünetek is mérséklődnek. A beteg *kb. 12 nap alatt meggyógyul. A kanyaró cseppfertőzéssel terjed, a beteg orr-garat váladéka fertőz. A fer.tözöképesség a hurutos tünetek kezdetétől a kiütés 2—3. napjáig tart. Ez azt jelenti, hogy a beteggel érintkező fogékony személyek a kiütés, azaz a betegség felismerésekor a lappangási idejük 4. napján tartanak. A leírt átlagos súlyosságú kanyaró több szövődménynyel járhat. Leggyakoribb a tüdőgyulladás, a középfülgyulladás és a gégegyulladás lényegesen ritkább, de súlyos az agyvelőgyul- ladás. A szövődmény mentes kanyaró csaik tüneti kezelést igényel ; gondos láz- és köhögéscsillapítást, orrcsepp adását, és a megfelelő folyadékbevitel biztosítását. A szövődmények antiBio- tikum adásával nem előzhetők meg. E szövődményes esetek feltétlenül kórházi kezelést igényelnék. A kanyaró kiállása életre szóló védettséget ad, sőt a ,'kanyiarón a terhesség előtt átesett anya újszülöttje is védett 6 hónapos koráig. A kanyaró védőoltással megelőzhető. Az oltóanyag élő, gyengített kanyaróvírust tartalmaz, a beadás után röviddel megindítja az ellenanyag-termelést, és az egyén védetté válik a betegséggel szemben. Előfordulhat az oltás utáni 6—12. nap között enyhe náthával, hőemelkedéssel és esetleg néhány kiütéssel járó ..oltási kanyaró”. Ez azonban nem fertőz! Hazánkban 1967-ben vezették ibe a kanyaró elleni védőoltást. Kezdetben önkéntes alapon, majd 1969- től kötelező lett minden 14. hónapot betöltött kisgyermek oltása'. A védőoltás előtti időkben észlelt évi 30—50 000 kanyarómegbetegedési szám leesett 30—120- ra. A múlt év második felétől mintegy 5000 ikanyarós megbetegedés fordult elő az 1967 és 1973 között születettek, tehát a ma 16—22 éves népesség körében. Felmerül a kérdés: mi az oka, hogy a védőoltás ellenére pont ezek a korosztályok kaptak kanyarót? Az 1967 előtt születettek védőoltás hiányában átestek a természetes kanyarón, s így védetté váltak. A később születettek 1969-től kötelező oltásban részesültek ugyan, de az első években használt oltóanyag rendkívül hőérzékeny volt. Az oltóanyagot i-4 cC-on kellett tartani az előállítástól a felhasználásig. Ha a hűtőlánc valahol nem volt folyamatos, az oltóanyag vírustartalma olyannyira csökkent, hogy nem adott védettséget. A később előállított oltóanyag hőérzékenységét sikerült jelentősen csökkenteni, így az 1973 utáni oltások hatásfoka elérte a 95—97" ,,-ot. A most kialakult járvány biztosan megállítható az 1967. január 1-je és 1973. június 30-a között született korosztályok újraoltásával. Az oltás kötelező a fenti korosztályok oktatási intézménybe járó tagjai számára. Az oktatási intézménybe nem járó 16—22 éves fiatalok önkéntes alapon kaphatnék védőoltást. A védőoltás elfogadása nemcsak járványügyi szempontból fontos, hanem az egyénre nézve is. A felnőttkori kanyaró lényegesen súlyosabb, több szövődménnyel jár. A kanyaró elleni védőoltásnak is van ellenjavalla- ta, ezek köre azonban szűk. Nem kaphatnak védőoltást a terhesek. A terhesség a fogamzást követő 4—6. héten kimutatható, akik úgy gondolják, hogy ennél fiatalabb terhesek, tanácsért forduljanak a Család és Nővédelmi Tanácsadóhoz. Családtervezési szempontból fontos tudni, hogy az oltásban részesülő nők az oltástól számított két hétig védekezzenek a teherbeesés ellen. Akik nem olthatok, de kanyarós beteggel érintkeztek, passzív immunizálással megvédhetők, ha a lappangási idő 5. napjáig megkapják a gamma globu- lint. Ez a védettség azonban csak átmeneti, kb. 6— 8 hétig tart. A jelenlegi járvány megfékezésének kulcskérdése az érintett korosztályok mi- néj teljesebb körű rövid idő alatt elvégzett újraoltá- sa. Az elmondottak célja a lakosság reális tájékoztatása és az oltásra nem kötelezett 16—22 éves fiatalok meggyőzése az oltás fontosságáról. Dr. Gyódi Gyula— Dr. Baumgartner István Szemüvegek Már az időszámításunk előtti III. évezredben használtak szemüveget. No, nem egészen olyat, mint most... A simára csiszolt, átlátszó kristályoknak azonban — amelyekre az ókori Trója romjainak feltárása során bukkantak — min-, denesetre az volt a rendeltetésük, hogy az emberi szem számára közelebb hozzák, felnagyítsák a tárgyak képét. Az ókori görögök és rómaiak is ismerték a csiszolt drágakövek efféle felhasználási módját, hiszen időszámításunk előtt a II. században Ptolemaiosz matematikus és csillagász továbbfejlesztette az optikát, amelynek alapjait Euklidész, a geometria megalkotója rakta le. Jó ezer évvel később Marco Polo, a híres velencei utazó Kínából hozott hírt a szemüvegről. Ott — állítólag — már belkeretezett, domború üvegeket használtak az olvasáshoz. Idővel divattá vált a szemüveg: még az is hordta, akinek nem volt rá szüksége. Ez a divat Spanyolországból indult el a XV—XVI. században, amikor a szemüveg a méltóság, a bölcsesség szimbóluma lett. Különböző változatai vannak r a lonnyon, a cviikker vagy csíptető, és a monokli — szintén a divat nyomán születtek. A szemüveg tehát divatba jött az évszázadok során, és divatos napjainkban is. Akinek valóban szüksége van rá, az a legkülönbözőbb keretekbe foglalt szemüvegek között válogathat. Aiknek pedig még nincs, az hódolhat az évről évre megújuló napszemüveg-divatnak. JELMEZED AZ ARCODON! A farsangi mulatságokban a tizenéveseik is szívesen részt vesznek, noha tán számukra már „cikis” beöltözni valamilyen maskarába. Az itt adott rajzos ötleteknél azonban a ruha má- sodirangú szerepet játszik, a jelmez olcsó: az arc fejezi ki. A ruha minél egyszerűbb; sötét pulóver szoknyával, nadrággal vagy egyszínű pulóver hozzá hasonló harisnyanadrággal, cicanadrággal. A hangsúly a jellegzetes arekisfestésen van. így lehet többek közt az arcra dekorálni pillangót, órát, holdat és csillagokat, tréfás bohócábrázatot vagy például a römikártyábói a pikk ászt.. . Ugyanezeket a jelzéseket, persze, papírból kivágva rátűzhetjük a pulóverre, szoknyára is. B. K. FANKOK FARSANGJA A fánk hagyományos farsangi étel, de semmi akadálya sincs annak, hogy egész évben süssünk. Nemcsak finom, laktató, de aránylag olcsó is. Számos változata van, ezek közül ajánlunk néhányat. Tyűklábfánk Hozzávalók: 3 tojás, 3 evőkanál porcukor, egy fél kupica rum, annyi rétesliszt, amennyit fölvesz, csipetnyi só; a sütéshez bőven olaj; a tálaláshoz rumos barackíz. Kemény habbá verjük a tojások fehérjét, belevetjük a sárgájukat, a cukrot, a sót meg a rumot. Annyi liszttel dolgozzuk össze, amennyit fölvesz, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Késfok vastagságúra nyújtjuk, késsel négyzeteket vágunk ki _ belőle, és úgy vagdossuk be az egyik felüket, hogy egy kissé széthúzva, tyúklábat formázzanak. Bő. forró olajban ropogósra sütjük, és rumos barackízzel tálaljuk. Olcsó csöröge Hozzávalók: 25 deka rétesliszt, 2 tojás, 1 evőkanál rum, egy diónyi Rama margarin. egy kevés tejföl, csipetnyi só: a sütéshez bőven olaj: a tetejére' porcukor, tálaláshoz barackiz. A tésztához vallókat annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Azonnal késfok vastagságúra nyújtjuk, derelyemetólővel vagy késsel tenyérnyi darabokra vágjuk. A közepüket derelyemetszővel vagy késsel párhuzamosan, egvcentis közökben bevagdossuk, úgy, hogy a tészta széle egyben maradjon. Ezeket a belső „szalagokat” ujjunkkal • felhúzzuk, összebogozzuk, és így tesszük bő, forró olajba. Szép pirosra sütjük, alaposan lecsepegtetjük, és porcukorral, hígított, forró barackízzel kínáljuk. Jutalmazás a családban A napokban kapták meg a diákok az értesítőt féléves munkájukról, eredményeikről. Reméljük, hogy többen vannak azok, akik szép „bizit” vittek haza, akik együtt örülnek szüleik, kel eredményüknek. És átveszik szorgalmas munkájuk megérdemelt jutalmát a szüleiktől. Mivel eléggé eltérő nézetek uralkodnak bennünk a jutalmazással kapcsolatban, talán nem fölösleges erre szánni néhány gondolatot. A gyakorlat által szentesített pedagógiai alapelv, hogy eredményesebb a nevelés, ha többször élünk az elismerés, a jutalmazás eszközével, mint a büntetéssel. Hiszen az elismeréssel a jót, a már elért eredményt kívánjuk megerősíteni, tartóssá tenni; a helyes magatartást, a jó tanulmányi eredményt — azt, amit megtartásra érdemes gyermekünkben. Tehát építkezünk, és nem lerombolunk valamit. S azért is hatásosabb, mert a szülőnek jó dolog jutalmat adni, a gyermeknek meg elismerést kapni. Öröm" érzések járulnak hozzá, szívesen teszi mindkét fél. Mikor szabad jutalmazni? Csak hoszabb ideig tanúsított jó magatartásért, szorgalmas, állandó jó tanulásért, a társakért végzett odaadó munkáért vagy valamilyen rendkívüli teljesítményért. A félévi értesítőben bizony, hosszú hetek, hónapok munkája összegezödik; a jó jegyek nem rövid fellángolás eredményei, tehát jutalomra érdemesek. Mit kapjon jutalomként a gyermek? A legtermészetesebb, ha olyan nagyon vágyott dolgot, amire régóta áhítozik. Az aztán a családi nevelési stílustól függ, meg az anyagiaktól, hogy ez a jutalom egy-egy szép könyv, album, értékes, akár több részből álló hanglemez-e vagy magnó, fényképezőgép. A lényeg: hogy ez a valami a gyermek által kívánt értékesnek tartott dolog le~ gyen. Azaz: neki tetszik, ne. ki szerez örömet, és nem anyukának, apukának. Tehát vegyük figyelembe a gyermek ízlését, vágyát, érdeklődését. A jutalmazással kapcsolatban szólnunk kell az olykor eluralkodó túlzott mértékű anyagias szemléletről, a divattá vált versenvgés- " ről egyes családok között. A „telik, futja rá” elvről, aminek a következtében túlzó jutalmazással honorál a család bármilyen gyenge eredményt, egyrészt mert megteheti, másrészt mert X, Y és Z is ezt adott gyermekének ... Nem lehet helyeselni azt sem, hogy az egyes jegyeknek „fix árfolyamuk” van, a jeles vagy a jó jegy ennyi és ennyi forintot ér... Így többnyire önző, számító emberkéket nevelhetünk, akik a tudást, a tanulás eredményét önmagában nem becsülik és nem is törekednek ennek gyarapítására. Pedig a nálunk fejlettebb országok példája igazolja: csak a tudás, • az általános és szakmai műveltség adhat megfelelő eredményeket mind az országnak, mind az egyes embernek. Ez a jövő nálunk is, annak ellenére, hogy áz utóbbi évek nem ezt bizonyították. Gyermekeinket azonban nem egykét évre készítjük föl, hanem egy emberöltőre. Gyermekeink nevelésében vigyáznunk -kell arra is, hogy ne alkalmazzuk túl gyakran a jutalmazást, mert akkor egyre gyengül a hatá. sa. Aki egyre-másra kapja kis tettek nagy jutalmaként a drágábbnál drágább játékokat, megunja és nem ér. tékeli őket megfelelően. Érdem szerint kapjanak gyermekeink jutalmat! De mit jelent egy-egy gyermeknél az a szint, amelynél már jutalmazni lehet (kell)? A tehetséges tanulónál a jeles szint megtartását, a jónál az egyenletes jó teljesítményt, meg egy-egy téren a jeles eredményt. Tehát a tőlük elvárható eredményeket szabad csak jutalommal elismerni. Mi legyen az átlagos vagy a még gyengébb tanulókkal? Náluk figyelem, be kell vennünk a legkisebb javulást: náluk a négyes jegy a csúcs. S ha kettesről hármasra javítanak, az is dicséretet érdemel. Meg jutalmat. A serkentésnek, az elismerésnek sok változata van. A családi nevelésben alkalmazható a helyeslés módszere; ha gyermekünk beszámol tetteiről, viselkedéséről és abban van valami értékes, akkor fogadjuk helyesléssel. Ha valamilyen nagyobb dolgot végzett el, dicsérjük meg. Nagyon eltérnek ebben is gyermekeink. Egyikük olyan alkat, hogy szinte szomjazza az elismerést, és szükséges a fejlődéséhez, hogy rendszeresen dicsérjük, elismerjük a munkáját. Másik nem igényli ezt, elég neki az is, ha látja, hogy szülei ismerik eredményeit. Vitás kérdés, hogy szabad-e előre ígérni a jutalmat bizonyos feladatok elvégzése előtt. Általános elv: előbb jöjjön a megfelelő cselekvés, viselkedés, a jó teljesítmény, s azt kövesse a jutalom. Nagyon pici gyermeknél megengedhető és eredményes a jutalom kilátásba helyezése, sőt olykor előre odaadása is, ha az serkenti a gyermeket. Dr. Szcléndi Gábor
