Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
1989. február 15., szerda Somogyi Néplap 5 Oktatás a szentlőrinci kísérlet alapján Gimnázium az általános iskolában Hal-hetes könyvvásár Az első két hét mérlege Többször írtunk mér a szentlőrinci okatási kísérletről, eddig azonban csak általános iskolai szinten számolhattunk be eredményeiről. Szeptembertől a kaposvári Toldi Miklós utcai általános iskolában olyan gimnázium kezdi meg működését, amely a szent- lőrinci kísérletre épül. Arra kértük Szalai Imrét, az iskola igazgatóját, hogy foglalja össze a kísérlet fontos elemeit. A születéstől a felnőttkorig — Lényeges eltérés a hagyományos tanrendű általános iskoláiktól, hogy a tanítás és a tanulás folyamatán kívül más jellegű tevékenységek is szerepelnek a szentlőrinci kísérlet alapján működő iskolában. Tantárgyi rendszerünket komplex tantárgyak alkotják, például a hetedik és a nyolcadik osztályban A születéstől a felnőtt korig című tantárgyban nemcsak biológiai, hanem egyéb szociális ismereteket is elsajátítanak a diákok. Heti három órában rendszeres termelőmunka folyik. A termelt érték kétharmad részének felhasználásáról a tanulók döntenék, a maradék pedig a bővített újratermelésit szolgálja: gépeket, szemléltető eszközöket vásárolunk. Szabadidős programunk a kulturális szokásrend, a permanens önművelődés kialakulását segíti. Lényeges, hogy a tanulóifjúság az önkormányzati szervezetek, a diáktanácsok közreműködésével részt vesz a közügyekben. Osztályzatokat — a továbbtanulás miatt — a hetedik osztály végétől kapnak, egyébként írásbeli értékelés mutatja a tanulók teljesítményét. — Ebben az oktatási rendszerben már két nyolcadik osztály végzett. Milyen sikerrel jelentkeztek középfokú oktatási intézményekbe? — A tavaly végzett 35 diáik közül heten jelentkeztek gimnáziumba, hatan szak- középiskolában, a többiek szákmunkásképzőben folytatják tanulmányaikat. — Ez a megoszlás szempontjából nem túl jó arány az idén változik? — Sokkal többen jelentkeztek gimnáziumiba abból a most végző évfolyamból, amely ötödik osztálytól tanult a kísérleti program alapján. A középiskolák elfogadják a nálunk kialakult értékrendszert, diákjainkat kivétel nélkül fogadják. — Ha ez így van, mi tette szükségessé az oktatási kísérletre épülő gimnázium beindítását? — Szeretnénk kipróbálni, hogy egy, a hagyományostól eltérő tananyag- struktúrával tizenkét év alatt mit lehet „kihozni” a gyerekekből. Az első évben csak három komplex tantárgy lesz, a többit a hagyományos gimnáziumi tanterv szerint tanulják. —• Hány gimnáziumi osztályt indítanak, és mekkora létszámmal ? A megyéből várnak tanulókat — Két osztály kezdi meg munkáját, ideálisnak mondható 25—30-as létszámmal. Nyolcadikosaink közül tízen ide jelentkeztek^ Mivel az új gimnázium ‘megyei beiskolázású, természetesen olyan diákokat is várunk, akik nem a szentlőrinci kísérlet szerint végezték az általános iskoláit. — Két kísérlet nem túl sok egy iskolának? — Az új középfokú oktatási intézmény ugyan gim- inátziumniak indul, ám a későbbiekben gimnázium és szakközépiskola lesz. Három kísérletnek megfelelni azonban valóban lehetetlen, ezért a szakközépiskolai oktatást csak négy év múlva kezdjük. Reméljük, hogy a két, egymásra épülő kísérletnek sikere lesz. 4> s — Hogyan biztosítják a gimnázium létrehozásának személyi és tárgyi feltételeit? — Négy egyetemi végzettségű pedagógusunk vállalja a középfokú tanítást, s álláshirdetés útján, is keresünk még tanárokat. Az oktatáshoz szükséges berendezést pedig bővítjük. Általános iskolásaink létszáma egyrészt a demográfiai hullám levonulása miatt csökkent, másrészt pedig azért, mert az eddigi négy első osztály helyett csak kettő kezdi meg a (tanulmányi évet. Helygondjaink -tehát nem lesznek. Tamási Rita A könyvesboltok kínálata igen gazdag, mégis egyre kevesebben böngésznek a pultok között. A kiadványok szépek, ám drágák. Ezért jogosan gondolhatnánk, hogy egy-egy leértékelés föllendíti a balt forgalmát. Kaposváron a József Attila könyvesboltban február 1-jén kezdődött az ötvenszázalékos árcsökken- tésű könyvek vására. Az eddig eltelt két hét forgalmáról érdeklődtünk Molnár Istvántól, a könyvesbolt vezetőjétől. — Az elmúlt években általában két-három hétig tartott a leértékelés. Az idei pedig március 11-ig. Milyen előnyei vannak e hosszabb időszaknak? — Tavaly három hetes volt az ötvenszázalékos könyvek vására, azt megelőzően általában kétszer két-két hétig, tavasszal és és ősszel tartottunk‘leértékelést. Az idei hosszabb periódusnak több előnye is van: egyrészt a bolt jobban be tudja mutatni a készletét, másrészt pedig ebben az időszakban legalább két fizetésnap esik, s ez „bőkezűbbé” teszi az embereket. — Milyen kiadványokat vásárolhatunk féláron? — Az 1986. december ~31- ig megjelent köteteket áraztuk le. Természetesen van néhány kivétel is: többek között a szótárakat, lexikonokat, a tankönyv jellegű kiadványokat, valamint a kötelező és ajánlott olvasmányokat nem értékelhettük le. — Mennyi könyvből válogathatnak az érdeklődők? S mekkora volt az első két hét forgalma? — Mintegy 700 ezer forint értékű könyvet árulunk féláron. Tavaly a háromhetes könyvvásárban 165 ezer forintnyi könyvet adtunk el, most pedig két hét alatt 110 ezer forint értékű kiadvány kelt el. Tehát a forgalom megegyezik. Már tavaly is érezhető volt azonban, hogy az embereknek a családi költségvetésből egyre kevesebb jut könyvvásárlásra. Az idei forgalom nehezebben indult, ez persze a könyvvásár hoszabb idejével is magyarázható. Régebben általános volt, hogy egy vevő egyszerre 8—10 könyvvel távozott; most többnyire 1— kötettel állnak a pénztárhoz. — Vaninak-e sikerkönyvek? — Sokan keresik a Kulturális kisenciklopédiát vagy például a Magyar bélyegek kézikönyvét. De sikere van a Világtörténet utolsó megjelent kötetének is, amely 1945-től 1949-ig fogja ösz- sze a világ eseményeit. Ezen kívül azonban számos szép- irodalmi, műszaki és ismeretterjesztő kiadványt is féláron kínálunk. T. R. * Érettségi három éy alatt Amerikából jöttem... — 1985 augusztusában mentem ki — kezdte a beszélgetést Szalai Gábor. — Előtte három évig a kaposvári Munkácsy gimnázium padjait koptattam, s akkor nyílt lehetőségem: ismerőseimtől meghívást kaptam, hogy fejezzem be Amerikában az iskolát. Valamivel a kinti tanévkezdés előtt érkeztem az Egyesült Államokba, a Kanadával szomszédos Vermont állam egyik kisvárosálba. Odakint rendkívül jól hangzik, ha külföldiek is — lehetőleg minél messzebbről jöttek — tanulnak az iskolában. — Kezdetben bizonyára gondot okozott a nyelv. — Igen, hiszen angolt csak a középiskolában és ott is az általános -tantervű osztályban tanultam. Az első héten például pusztán leírtam, amit a táblán láttam. Később beszereztem egy angol nyelvű értelmező kéziszótárt. Sokat segítettek a barátaim is; talán ennek köszönhetem, hogy egy év múlva sikerült felsőfokú nyelvvizsgát tennem. — Milyennek láttad Amerikát? — Az amerikaiak, főleg vidéken — a látszat ellenére — nagyon konzervatívak. Szigorú szabályok irányítják életüket, és a társadalmi illemet sem lehet megsérteni. Egy tisztségviselőnek például a rangjától függnek az otthoni körülményei, még az is, hogy milyen autóval jár, hogyan öltözködik. Ha nem tartja be az íratlan szabályokat, az emberek kiközösítik. — Miben más az iskola, a diákélet? — Kötetlenebb, mint nálunk. A diákok maguk választják meg a tantárgyakat. A különböző tárgyak pedig pontokat érnek. A komolyabbak többet, a könnyebbek kevesebbet. A cél az, hogy a negyedik év végére összegyűljön tizennyolc pont. Ugyanis ezután kerülhet csak Szalai Gábor Vermont állam legmagasabb csúcsán, ottani biológiatanárával sor az érettségire. Van azonban olyan' szorgalmas diák is, akinek három év alatt sikerül összeszednie a minimális értéket, ő akkor fejezi be az iskolát. A sportra, testmozgásra rendkívül sokat adnak. Mindennap volt olyan program, ahol mozogni, ugrálni lehetett. — Most hogyan telnek a napjaid ? — Miután hazaérkeztem, honosító vizsgát keleít tennem, hogy elismerjék az érettségemet. Most a műszáki egyetemre járok. B. T. Zs. Csikós-Nagy Márton szobrászművész alkotásaiból rendeztek kiállítást Marcaliban, a Lady János Gimnázium és Szakközépiskola aulájában A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája DR. MARIÁN MIKLÓS TANULMÁNYA Dr. Marián Miklós, a Szegeden élő természettudós nevét jól ismerik Somogybán. Tisztelői között találjuk azokat a volt tanítványait, akiket egykor — 1943 és 54 között — a Somssich, majd Táncsics gimnázium földrajz-természetrajz szakos tanáraként tanított. Megyénk állat- és növényvilágáról számos tanulmánya és szakkönyve jelent meg, főleg az ötvenes években. Foglalkozott például a megkülönböztetetten védett Balá- ta-tó gerincesállat-világával, a fehér gólya fészkelési viszonyaival, írt a viperákról, Somogy flórájának sajátosságairól. Kutatómunkájának sokszínűségéről élményszerűen vallott a Somogyi Néplap hasábjain néhány évvel ezelőtt két alkalommal is: a Somogyi tájak, emberek sorozatban jelent meg a Ba- látával kapcsolatos Lápvilág az erdőségben, illetve A barcsi ősborókás című írása. Mindkettőben filmszerűen szép és utánozhatatla- nul érzékletes leírását adta mindannak, amit a természet értékeinek szenvedélyes kutatója él át munkája során. Dr. Marián Miklós újabb, hasznos és érdekes könyvét ajánljuk most az olvasó figyelmébe. A Bakony hegység kétéltű- és hüllőfaunája című könyv Zircen, a helyi tanács és számos vállalat, termelőszövetkezet, valamint a Bakonyi Természet- tudományi Múzeum baráti köre anyagi támogatásával jelent meg, A Bakony természettudományi kutatásának eredményei című múzeumi kiadványsorozat 20. részeként. „Munkámat a zoológusokon kívül a természet- és környezetvédelemmel foglalkozóknak, az erdészeknek, a pedagógusoknak, a természetszerető közép- és felsőfokú diákságnak ajánlom” — írja a szerző előszavában. Hozzátehetjük: megfigyelési szempontokat adó, hasznos útikalauzul szolgálhat e könyv bárkinek, aki nem csupán gyönyörködni vágyik a természetben, hanem szeretné tudni a nevét és törvényeit mindannak, amit lát és egyáltalán: kialakítani vágyik önmagában a készséget, hogy észrevegye, mindazt, ami a tudós számára természetes. Ez pedig nem is olyan köny- nyű. Hiszen hány száz és ezer növény- és állatfaj létezik, aminek legtöbbbünk — a szakembereken kívül — még a népi elnevezését sem ismeri. (Anyanyelvűnk ismeretének fogyatékossága ez végsősoron!) Dr. Marián Miklós tanulmánya összefoglaló, rendszerező jellegű; negyedszázados kutatómunkájának eredményeit tartalmazza, s egy nagyobb tematikai egységbe, „A Bakony természeti képe” című programba illeszkedik. Stílusa lakoni- kus, kristálytiszta logikájú. Fényképek, diagramok, az egyes állatfajok európai és helyi elterjedési viszonyait is feltüntető térképek segítik az eligazodást. Á lelőhelyek, adatközlések „apróbetűs” felsorolása, a szakirodalmi hivatkozások gazdagsága a téma hihetetlenül alapos ismeretére vall, és mind' végig érezhető az a szándék, hogy a szerző nemcsak a hazai, hanem egyúttal a nemzetközi kutatás szempontjait is szem előtt tartja. A könyv a Bakonyban előforduló valmennyi kétéltű és hüllőfajról részletes leírást ad, bemutatva élőhelyeiket, küllemüket, életmódjukat, szaporodási szokásaikat, alkalmazkodásukat az ember által egyre inkább befolyásolt természeti viszonyokhoz. Érdekes fejezete a tanulmánynak a herpetofauna kialakulásáról, az őslénytani leletekről szóló rész. Ebből például megtudjuk, hogy valamikor krokodilus is élt a mai Bakony területén, egy lelet tanúsága szerint, úgy 200 millió évvel ezelőtt. Érdemes megszívlelni mindazt, amit dr. Marián Miklós a kétéltűek és hüllők védelmével kapcsolatban tanácsol a szakembereknek. A természetet jobban meg kell ismernünk ahhoz, hogy értékeinek megóvásához a tennivalókat felismerjük és szívügyünknek' tartsuk. Ehhez nyújt segítséget Marián Miklós könyve. Fodor Tamás Afrikai ősrégészeti lelet Rabati tudósok bejelentették, hogy 150 millió éve élt dinoszaurusz maradványaira bukkantak Marokkóban, az Atlasz-hegység középső részén, a jura időszakból származó mészkőrétegekben. A lelet része a legnagyobb ismert dinoszaurusz, egy brontoszaurusz csontvázának. E csontokon kívül még sok száz csonttöredéket is találtak. A lelet nagy jelentőségű a dinoszauruszok afrikai elterjedésének megítélése szempontjából. Eddig a mai Tanzánia déli részén, továbbá Egyiptomban és Nigériában találtak dinoszaurusz-maradványokat
