Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

1989. február 15., szerda Somogyi Néplap 3 rr Uj szervezetben a megyei tanács A megyei tanács új szer­vezeti és működési rendje többhónapos szociológiai és munkafényképezési vizsgá­lat eredménye. A párhuza­mosságok és fölösleges mun­kák kiküszöbölésével jóval kisebb létszámú és kevesebb egységből álló szervezet jött létre, s ennek szemlélete, munkamódszere is változó­ban van. A beaüatlkozó-irá- nyító szemlélet és munka- módszer rovására a szolgál­tató-menedzselő, illetve tör­vényességi felügyeletet el­látó szerepkör növekszik. Jogos a kérdés: mit nyer ezen a lakosság? Néhány közvetlen s több közvetett előnyt sorolha­tunk fel. A lakossági ügy­félforgalom frontvonalai a helyi tanácsok, a megyére inkább a másodfokú ügyek ügyiratai jutnak el. A ve­zetési szintek (5-ről 3-ra) és a vezetők számának drasz­tikus csökkentése (86-ról 32-re), az apparátus reakció- képességének növekedésé­hez, az ügyintézés felgyor­sulásához vezet. A hatósági munka profiltisztítása” — úgynevezett hatósági iro­dákba telepítése — a vb-tit­kár felügyelete alatt egysé­ges felfogást és gyakorlatot hozhat a hatósági munká­ban és a törvényességi fel­ügyeletben. Az előnyök kö­zé sorolható a megyei ta­nács társadalompolitikai és gazdaságszervező funkciói­nak erősödése és egysége­sítése is. Lakossági érdek — az adófizető állampolgár érdeke —, hogy a közigaz- hatás olcsóbban és hatéko­nyabban működjön. A je­lentős létszámcsökkentés pedig olvcsőbbá tette a me­gyei irányítást. Közvetett előny a lakos­ság számára, hogy a megyei apparátus szolgáltatásainak zöme főleg a helyi tanácso­kat és intézményeiket segí­ti. Korábban jelentős volt a főhatóságok és a megyei társszervek kiszolgálását biztosító tevékenység. A helyi tanácsok ezzel a haté­konyabb szakmai segítség­gel (ügydratminták, to­vábbképzések, a területre­ferensek közvetlen segít­ségnyújtása, szakmai inst- ruálások) magasabb szin­ten láthatják el feladatai­kat. Nem kell fölöslegesen terhelni a helyi tanácsokat, hanem — ha igénylik — se­gíteni keli a ' munkájukat. Az új munkamódszer javá­ra írható még a helyi taná­csok érdekképviselete és a helyi önkormányzati mun­ka segítése is. Az új szervezet ezekhez a feladatokhoz igazodva alakult ki. (A keretezett részben olvasható.) A tisztségviselők száma háromra csökkent. A ta­nácselnök szerepe annyiban változott, hogy erősödött a megyei testülethez kötődő, e testületet „kifelé képvi­selő” politikusi, illetve a helyi önkormányzatok irá­nyába ható érdekképvisele­ti, egyeztető • funkciója. A tanácselnök-helyettes fel­adata1 az Összes nem ható­sági területen — főleg a fő­osztályok közötti koordi­nációban — növekedett meg. A vb-titkár mint a jogszerűség, valamint a tör­vényesség elsődleges őre a szakigazgatási szervek ható­sági munkáját, illetve ezek törvényességét felügyeli. A rokon szakmák és tevé­kenységek — most már pár­huzamosságok nélkül — al­kotják a 6 főosztályt; ezek a szakigazgatási szerv stá­tuszával rendelkeznek. (Korábban 14 szakigazgatá­si szerv volt.) A főosztályok irodákból állnak, amelyek a szőkébb szakterületek munkaszervezeti egységei, 6—12 emberrel dolgoznak, nem jogi személyek, és nincs belső tagolódásuk sem: egy irodavezető irá­nyítja az ügyintézőket. Nincs főosztályvezető-he­lyettes és irodavezető-he- helyettes sem. A főosztályok a követke­ző főbb feladatcsoportokat látják el: Az önkormányzati és el­nöki hivatal előkészíti, segí­ti és koordinálja a megyei Elnök: dr. Gyenesei István Elnökhelyettes: Brandtmüller István 1. ÖNKORMÁNYZATI ÉS ELNÖKI HIVATAL Főosztályvezető: dr. Kerékgyártó István 1. Személyzeti iroda Irodavezet: dr. Kisgyura Attila 2. Önkormányzati és szervezési iroda Irodavezető: Kónya Ferenc 3. Elnöki személyi referens Dr. Fehér László 4. Idegenforgalmi referens Dr. Ács Tamás 5. Egyházügyi referens Horváth István 6. Megyei főépítész .Lőrinczné dr. Szabó Tünde III. KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLY Főosztályvezető: dr. Várfalvi István 1. Tanácsi gazdálkodási iroda Irodavezető: Szita László 2. Területfejlesztési és elemzési iroda Irodavezető: dr. Orosz László 3. Adó- és illetékügyi iroda Irodavezető: dr. Fenyő Árpád 4. Pénzügyi ellenőrzési iroda Irodavezető: dr. Romanek Ferenc 5. Munkaügyi iroda Irodavezető: Rózsavölgyi István V. MŰSZAKI FŐOSZTÁLY Főosztályvezető: Kovács Béla 1. Építési és kommunális iroda Irodavezető: Molnár György 2. Közlekedési iroda Irodavezető: Kalmár László 3. Vízügyi és környezetvédelmi iroda Irodavezető: Molnár István 4. Műszaki hatósági és felügyeleti iroda Irodavezető: dr. Fazekas Sándorné VB-titkár: dr. Iharos Csaba II. TÖRVÉNYESSÉGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Főosztályvezető: dr. Kolber István 1. Tanácsi törvényességi és jogi iroda Irodavezető: dr. Várszegi Erzsébet 2. Általános igazgatási iroda Irodavezető: dr. Ulrich Károly 3. Vállalati és szövetkezeti törvényességi felügyeleti iroda Irodavezető: Dr. Illés Attiláné IV. TERMELÉSI ÉS ELLÁTÁSI főosztály Főosztályvezető: dr. Győri József 1. Agráriroda Irodavezető: Keszthelyi Sándor 2. Ipari és kereskedelmi iroda Irodavezető: Frisi Ferenc 3. Elemzési és vállalkozás-szervezési iroda Irodavezető: Nagy József 4..Fogyasztói, érdekvédelmi és árellenőrzési iroda Irodavezető: Gelencsér Sándor VI. TÁRSADALOMPOLITIKAI főosztály Főosztályvezető: dr. Horváth Sándor 1. Egészségügyi iroda Irodavezető: dr. Ujsághy Erzsébet 2. Szociálpolitikai és családvédelmi iroda Irodavezető: Dudák Lajos 3. Közoktatási iroda Irodavezető: dr. Sótonyi Sándor 4. Közművelődési iroda Irodavezető: Nagy Gábor 5. Sportiroda Irodavezető: Klencsár Gábor 6. Ifjúsági referens Kubik György tanács és a vb, valamint a szakigazgatási szervek ha­táskörébe tartozó káder- és személyzeti feladatokat, segíti és felügyeli a helyi tanácsok végrehajtó bizott­ságainak káder- és személy­zeti munkáját. A megyei ta­kács és a vb üléseinek technikai előkészítését és a tanácsi bizottságok munká­jának szervezését végzi. Se­gíti a megyei tanácselnök és tanácselnök-helyettes tevé­kenységét, működteti az elnöki referenciát. Ide tar­tozik a megyei tanácsi ren­dezvények szervezése, a he­lyi tanácsi rendzvényekeo való megyei képviselet ösz- szehangolása, a sajtópropa- ganda-munka szervezése, a helyi és megyei önkormány­zati munka módszertani se­gítése; a helyi tanácselnö­kök tevékenységének segí­tése, munkájuk figyelem­mel kísérése és végül a he­lyi tanácsokkal, a társadal­mi és gazdasági szervekkel való kapcsolattartás szer­vezése, a területfelelősi rendszer működtetése. A törvényességi és jogi főosztály látja el és’ koordi­nálja a helyi tanácsi testü­leti döntések törvényességi felügyeletét, előkészíti a jogszabálysértő rendelke­zésekkel kapcsolatos vb- tit'kári döntéseket, a vb-tit- kári hatáskörbe tartozó ha­tósági ügyeket. Vizsgálja a megyei szákiigazgatási szer­vek tevékenységének törvé­nyességét, szervezi a tanács­tagi és az országgyűlési kép­viselői választásokat, segí­ti, figyelemmel kíséri a he­lyi vb-titkárok tevékeny­ségét, ellátja a jogtanácsosi feladatokat. Ide tartoznak az általános igazgatási fel­adatok (szabálysértés, né­pességnyilvántartás, a Ptk.- bóL eredő államigazgatási feladatok, iktatás), valamint az önkormányzati típusú gazdálkodó egységek (az ön- kormányzati vezetésű ta­nácsi vállalatok, kisvállala­tok, a takarékszövetkezeték, az áfészók, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek, a vadásztársaságok, a hor- gászegyesületek) törvényes­ségi felügyelete. A közgazdasági főosztály ellátja a megyei, segíti, irá­nyítja és ellenőrzi a helyi tanácsi gazdálkodás pénz. ügyi tervezését, gazdálko­dási számviteli feladatait. A megyei intézmények pénz­ügyi finanszírozása, gazdál­kodási feladatainak segíté­se, ellenőrzése a gazdálko­dással öszefüggő operatív ágazati tervezési, gazdálko­dási feladatok tartoznak ide. összehangolja a főosztály az ágazati tervezőmunka ta­nácsi és nem tanácsi tevé­kenységének területi, a he­lyi tanácsok terület- és tele- lepülésfejlesztő munkáját. Segíti a tanácsi gazdálkodási tevékenységet, közgazdasági vizsgálatot, elemzéseket vé­gez, kidolgozza a tanácsi vállalkozási formák lehető­ségeit. Ellátja az adó- és il­letékügyekkel összefüggő ha­tósági feladatokat. A mun­kaerőhelyzet elemzése, a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításának segítése, a munkaerő-gazdálkodási fel­adatok szervezése, ellátása és ellenőrzése ugyancsak en­nek az osztálynak a felada­ta. A műszaki főosztály el­látja a településrendezési, vízügyi és környezetvédel­mi feladatokat. Figyelem­mel kíséri a kommunális el­látási (közlekedési, útügyi, vízgazdálkodási stb.) felada­tok megvalósulását; a kom­munális ellátószervezetek munkáját segíti. Ide tartozik az építésigazgatás, az építés- és útfelügvelet, s feladata a megyei építő- és építőanyag­ipari, továbbá a lakásgaz­dálkodási tevékenység fi­gyelemmel kísérése. Ellátja és szervezi az energiagazdál­kodással és távközléssel ösz- szefüggő feladatokat. A termelési és ellátási fő­osztály hangolja össze, látja el a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem ágazati, szakmai és hatósági felada­tait. Az árhatósági és piac­felügyeleti hatáskörök gya­korlásával, irányításával és ellenőrzésével érvényesíti a fogyasztói érdekvédelmet, összegyűjti a termelő, ellá­tó és szolgáltató ágazatok adatait, információit, elvég­zi azok közgazdasági elem­zését, segíti a társadalmi és lakossági igények kielégíté­séhez új vállalkozási formák kialakítását. A társadalompolitikai fő­osztály feladata az egészség- ügyi, szociálpolitikai, okta­tási, művelődési és sport­szakigazgatás egységes keze­lése, segítése, irányítása és felügyelete; a szociálpoliti­kai, a gyermek- és ifjúság­védelmi, a családvédelmi fel" adatok integrálása, illetve a helyi tanácsok és intézmé­nyek munkájának segítése, irányítása és felügyelete. Hatáskörébe tartozik a te­rületi gyógyító-megelőző munka, a közművelődés és közoktatás megszervezése, az intézményi szintű, illetve az ifjúságpolitikai feladatok megoldása. Az új feladatokra létre­jött új szervezet alig egy hó­napja működik. Az átállás nagyobb zökkenők nélkül zajlott le. Az ügyfelektől, a partnerektől azt kérik, hogy ha zavarokat észlelnek, ezt feltétlenül jelezzék. Meg­értést és türelmet is kér­nek, hiszen bár „áramvona­lasabb, kisebb fogyasztású, gyorsabb”, de egyelőre még „bejáratos” az autó. MIBŐL LESZ A RÁNTOTTÁ? Tojás — kérdőjelekkel Meglepő hírrel szolgált a Televízió híradója a minap: Budapesten kettőötvenért, a helyenként kétforintért árul­ták a tojást. Micsoda olcsó­ság ez a néhány héttel ez­előtt négyért kínált tojással szemben! örült a vásárló, s miután elment a boltba, el­kezdett csodálkozni; itt So­mogybán bizony, még min­dig háromhúszért adják a zöldértesek. Sok ez vagy sem? Báli Gyulát, a megyei Zöldért igazgatója a napi árjegyzéket mutatja. Buda­pesten az Agro-Skála 2,90-et kér a tojás darabjáért. Ba­ranyában 3,40, Borsodban 3,70, Győrben 2,80, Veszp­rémben 3, Bács-Kiskunban 3,50, míg Zalában 2,50 volt a napi ár. Somogybán húsz évvel ez­előtt még alig volt olyan termelőszövetkezet, ahol ne tartottak volna baromfit. Tíz évvel ezelőtt már csak elvétve volt, ma viszont egyáltalán nem találunk to­jástermelő nagyüzemet. En­nek is, megvan a maga oka. Régebben akkora volt a fel­hozatal, hogy nem érte meg a tojással való foglalkozás, hiszen alig, vagy egyáltalán nem hozott nyereséget, ezért felszámolták a telepeket. Így a Zöldért arra kénysze­rült, hogy Tolnából, a kurdi termelőszövetkezettől vásá­roljon. Az ottani gazdaság­gal — üzletpolitikájuknak megfelelően — hoszabb tá­vú megállapodást kötöttek, hiszen a tojáspiac kínálata állandóan ingadozik, kellett a biztos szállíJó. (Ősszel ke­vés tojás van; február végé­től májusig pedig nagyobb a kínálat, mint a kereslet, így ma a Zöldért árait a kurdiak termelői ára hatá­rozza meg. — Lesz-e olcsóbb a to­jás? — A jövő héttől várha­tóan igen, de a kétforintos tojást elképzelhetetlennek tartom, mert a költségek je­lentősen nőttek. — Aki kint volt a kapos­vári csarnokban, az őster­melőktől 2,80-ért, illetve 3 forintért is kapott tojást. Miért nem vásárolnak föl a háztájiból? — A falusi udvarokból származó tojás minősége megbízhatatlan, mert nem tudni, hogy hogyan gyűjtöt­ték össze. Üzleti presztí­zsünk nem engedi meg, hogy esetleg romlott tojást árul­junk, s arra nincs lehetősé­günk, hogy minden egyes darabot átvizsgáljunk — A termelői ár miatt annyiba kerül a tojás, amennyiért a Zöldért kínál­ja. Hogy lehet, hogy a fő­városban egyik napról a másikra „lezuhant” .az ára? — Azt a mennyiséget, amit piacra dobtak, eredetileg to­jáspor gyártására szánták, de valamilyen oknál fogva a külföldi vevővel nem sike­rült megegyezni, így mi­előbb értékesíteni kellett a hazai piacon. Nincs szándékomban vi­tatni a Zöldért biztonságra törekvését. Ám a Zöldért háromhúszas tojásával szemben tegnap Kaposvá­ron a vásárcsarnokban a vá­sárló megismerkedhetett a kettőötvenes zalai tojással. A Keszthelyi Állami Gazda­ság ugyanis két helyen is ennyiért ajánlotta termékét. A keszthelyiek álláspontja ugyanis, hogy a piacon nem­csak a biztonságot, hanem az üzleti lehetőségeket is látni kell. Nagy Jenő Felmérés az állatállományról A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az or­szág szarvasmarha- és sér­tésállománya valamivel na­gyobb, a többi haszonállaté, viszont kisebb, mint egy év­vel korábban. Az előjelzé­sek szerint 1989-ben a leg­több állatfajnál az állomány csökkenése várható. A szarvasmarha-állomány 1988. december 31-én 1 millió 690 ezer volt, az egy évvel korábbinál 26 ezerrel nagyobb. A növekedés első­sorban abból adódott, hogy tavaly a szokásosnál keve­sebb marhát vágtak, továb­bá lengyel növendékmarhát importáltak. A nagyüzemek több, a kistermelők keve­sebb szarvasmarhát tarta­nak a korábbinál. (A kister­melők egyre több olyan szarvasmarhát gondoznak, amelyek a nagyüzemek tu­lajdonában vannak, ezek­nek a száma megközelíti sa­ját állományuk egvharma- dát.) A tehenek száma 663 ezer; egy év alatt 10 ezerrel csökkent. A sertésállomány a múlt év végén meghaladta a 8,3 milliót, a növekedés az elő­ző évhez képest 111 ezer. Az előző esztendőhöz képest tavaly mind a nagyüzemek, mind a kistermelők vala­mennyivel gyarapították ál­lományukat. A sertések számának ez évi alakulását — várhatóan csökkenését — jelentős mér­tékben befolyásolja a tava­lyi gyenge kukoricatermés és a szójadara világpiaci árának emelkedése. A te­nyésztés visszafogására utal, hogy kevesebb kocát tartanak a termelők, mint korábban. Az elmúlt évben tovább tartott a juhtenyésztés visszaesése; az állomány az év végén 2,2 millió volt, 120 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A jelek sze­rint a vállalatok tovább csökkentik az állományt. A Műszertechnika Kisszövetkezet megvásárolta a csődbe ment budapesti Elektronikai Vállalatot, amely főként cred- ménykijelzőket gyártott. A kisszövetkezet számítógepeket készít, és IBM I*S—2 számítógép-alkatrészeket. 1988-ban mintegy kétmilliárd forint termelési értéket hozott létre, konvertibilis elszámolású exportja pedig elérte a kétmillió dollárt. A gyárvásárlással tovább bővíti kapacitását, s az idén már 3 milliárd forintra növeli termelését, exportját pedig megkétszerezi. Erre annál is inkább megvan a re­mény, mert olyan cégekkel folytat tárgyalásokat magyar— amerikai számítástechnikai vegyes vállalat létrehozásáról, mint a Bechtel és az Occidental Petroleum.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents