Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 14., keda Németh Miklós és Franz Vranitzky SZOVJET VEZETŐK KÖSZÖNŐ TÁVIRATA Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének küldött táviratban mondtak köszönetét a ma­gyar népnek a Szovjet-Örmény országot sújtó földrengés kapcsán kinyilvánított részvétért és segítségért. A távirat egyebek között megállapítja: „Hálásak vagyunk minden ma­gyar dolgozónak, vállalati és intézményi kollektívának azért, hogy a nehéz órákban szolidaritásukról és önzetlen segít­ségükről biztosították az örmény népet. A szovjet emberek végtelenül nagyra értékelik a nagylelkű támogatásnak e megnyilvánulási formáit." Varsói véleménycsere a gazdaságról Tegnap megtartotta má­sodik ülését a lengyel ke- rekasztal-értekezlet gazda­sági bizottsága, ahol a fő téma a költségvetési deficit, a piaci egyensúly ezen be­lül az élelmiszerárak kér­dése volt. A vélemények közeledése látszik abban, hogy szüksé­ges a mezőgazdasági terme­lés és az élelmiszeripar jö­vedelmezősége érdekében megemelni az élelmiszerek árát, ami egyben lehetővé tenné a húsjegyek megszün­tetését és a költségvetésre óriási terheket rovó állami dotáció csökkentését. A piaci egyensúly hely­reállításáról és az infláció megfékezéséről folyó esz­mecserében többen aggodal­muknak adtak hangot amiatt, hogy januárban és februárban több eredményes bérsztrájk volt, a költség- vetési szférában fizetést hú­zók — az egészségügyiek, a pedagógusok — jelentős bér­emelést kaptak januárig visszamenőleg, és március­ban a nyugdíjak újabb nö­velése várható, miközben a piacra került áru mennyisé­ge nem nő a kívánt mér­tékben. Ilyen körülmények között nem egyértelműen örömhír, hogy hétfőn délben a Kato­wice környéki Laziska ko­hóban béremelési megálla­podással véget ért a sztrájk, vagyis az ott dolgozók a többi sztrájk résztvevőihez hasonlóan újabb, a piacon árufedezet nélküli pénzhez jutottak. JKSZ-kongresszus decemberben A JKSZ jövő év júniusá­ra tervezett 14 kongresszu­sát várhatóan december 15-e és 20-a között tartják meg — közölte hétfőn Ste­fan Korosec, a JKSZ KB elnökségének titkára. Ezt megelőzően, október—no­vemberben kerül sor a hat tagköztársasági pártkong­resszusra, valamint a két autonóm tartomány és a jugoszláv néphadsereg kom­Meghatározatlan ideig tartó böjtöt kezdett a Re­formátus Világszövetség el­nöke, Allan Boesak, ismert dél-afrikai apajtheidellenes személyiség. A tiszteletes így kívánja kifejezni szolidari­tását azzal a csaknem 300 dél-afrikai bebörtönzött sze­méllyel, aki éhségsztrájkkal követeli szabadon bocsátá­sát. munistáinak konferenciái­ra. A legmagasabb jugoszláv pártfórum egyebek között határozatot hoz majd a gazdaság, a politikai intéz­ményrendszer és a JKSZ gyökeres reformjáról, vala­mint az ország új alkotmá­nyának kidolgozásáról. Korosec hangsúlyozta, hogy a decemberi pártkong­resszus nem tekinthető rendkívülinek. A foglyokat a rendkívüli állapot előírásai értelmében vádemelés nélkül is korlát­lan ideig tarthatják börtön­ben. Az éhségsztrájkotok között olyanok is vannak, akik már 3 hete nem vesz­nek magukhoz ételt. Hírek szerint 13-ukat kórházban ápolják. (MTI) Ktfzép- amerlkaí ' csúcs A salvadori Costa del Sol fürdőhelyen hétfőn délelőtt megnyitották a közép-ame­rikai elnökök negyedik csúcsértekezletét. A tanács­kozás elé kitűzött feladat az, hogy a kedvezőnek ígérkező új nemzetközi feltételek kö­zött ismét lendületbe hozza a regionális válság megol­dására elfogadott, de tavaly elakadt esquipulasi békefo­lyamatot. A megnyitó előtt az elnö­kök — a salvadori Napoleon Duarte, a Costa Rica-i Os­car Arias, a guatemalai Vi- nicio Cerezo, a hondunasi Jósé Azcona és a nicaraguai Daniel Ortega — a várako­zásokkal ellentétben nem tartottak sajtókonferenciát, csak Duarte hangsúlyozta, hogy a résztvevők történel­mi jelentőségűvé szeretnék tenni ezt a tanácskozásit. Johannesburgi éhségsztrájk Egy NSZK-ból érkezett új­ságíró azt tudakolta az MSZMP ülésével kapcsolat­ban, hogy az 1956-os esemé­nyek újraértékelése nyomán elképzelhető-e Nagy Imit rehabilitálása. Megkérdezte továbbá, az 1990-es válasz tásokon az MSZMP meg­osztja-e a hatalmat más párttal. Németh Miklós hangsú­lyozta: azt az egyoldalú ér­tékelést, amely az elmúlt három évtizedben az 1956- os tragikus eseményekről kialakult, árnyaltabbá tette a Központi Bizottság mun­kabizottságának jelentése. A kormányfő ugyanakkoi rámutatott, hogy a KB ér­tékelése nem lezárt, továb­bi kutatásokra, és az akkori nemzetközi feltételek gon­dos mérlegelésére van szük­ség. Kifejtette: ma még nem lehet megmondani, hogy Nagy Imre tevékenységével kapcsolatban milyen mér­tékben módosul az eddigi álláspont. Későbbi informá­ciók birtokában azonban ez a kérdés is napirendre ke­rül — közölte Németh Mik­lós. A többpártrendszerre vo­natkozó kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsú­lyozta: valódi, az ország ja­vát szolgáló, versengésre épülő többpártrendszer csak akkor alakítható ki, ha a mozgalmakkal, a különböző formálódó pártokkal a bé­kés átmenet menetrendjé­ben, tartalmában is megál­lapodás születik. Délben a kormányfők Sop­ronba utaztak, és ott a Lő- vér Szállóban Németh Mik­lós ebédet adott Franz Vra­nitzky tiszteletére." A határ menti találkozó délután Ausztriában a Fer­tő-tó melletti Ruszt (Rust) .városika Tó Szállójában foly­tatódott. A délutáni eszmecserén Németh Miklós bejelentet­te, hogy Magyarország az osztrák határon lévő műsza­ki zárat — a szükséges mű­szaki és 'szervezési felada­tok megoldásával — 1991-ig fel kívánja számolni. A kor­mányfők megállapodtak, hogy lépéseket tesznek a magyar—osztrák határfor­galom gyorsítására, és ez­zel kapcsolatban szó volt öt határátkelőhely létrehozá­sáról, illetve bővítéséről. Egyetértettek abban, hogy szélesíteni kell a tartomá­nyok, illetve megyék és vá­rosok közvetlen kapcsolatait. Tárgyaltak a soproni vám­szabadövezet kialakításáról és a Szombathely—Felsőőr (Oberwart) vasútvonal sor­sáról is. Mindkét kormányfő elé­gedetten szólt megbeszélése­ik eredményéről. Megegyez­tek, hogy ilyen határ menti Plenáris tárgyalás a kastély - szálló különtermében munkatalálkozókat szükség esetén a jövőben akár éven­te -többször is tartani fog­nak. Németh Miklós rámu­tatott: e találkozók nem he­lyettesíthetik a hivatalos lá­togatásokat, s emlékeztetett rá: Franz Vranitzky t to­vábbra is várják ilyen ma­gyarországi látogatásra, hogy viszonozza Grósz Ká­roly tavaly novemberi, ak­kor még miniszterelnökként is tett ausztriai útját. A Nagycenken megkez­dett sajtókonferencia folyta­tásaként a tárgyalások be­fejeztével Németh Miklós és Franz Vranitzky az esti órákban Ruszton találkozott ismét a sajtó képviselőivel. Elsőként Franz Vranitzky értékelte Ausztria és Ma­gyarország kapcsolatainak alakulását. Hangsúlyozta: Ausztria cselekvő rokon- szenvvel követi a magyar reformokat. Álláspontjában abból indul ki, hogy Euró­pában a politikai, társadal­mi stabilitás, a kulturális, gazdasági fejlődés érdekében el kell kerülni az egyes or­szágok elszigetelődését. Bár Ausztria Magyarországtól el­térő társadalmi berendezke­désű ország, ugyanúgy állan­dó kihívásokkal kell szem­benéznie. Ez megköveteli az állandó nyitottságot a világ­ra. Ausztria számára Euró­pa éppen e nyitottságot je­lenti. Egy török újságíró Franz Vranitzkynak egy korábbi beszédét idézte, amelyben a kancellár annak lehetőségét taglalta, hogy esetleg szocia­lista országok is tagjai le­gyenek az EFTA-na'k. Az újságíró érdeklődött: a mos­tani tárgyalásökon szóba ke- rült-e ez a kérdés? Németh Miklós válaszában elmondta: a magyar kor­mányban a külgazdaság-po­litikáért Beck Tamás keres­kedelmi miniszter a felelős. A kormány valóban koncep­cionális döntést hozott a vi­lággazdasági nyitásról. Ehhez értelemszerűen hozzátartozik az is, hogy az európai integ­rációkkal, ezek egyes tagor­szágaival kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokra törekszik Magyarország. Elvileg tehát nem zárható ki egy ilyen javaslat megvitatása. Az EFTA-hoz való csatlakozási javaslatot a kormány még nem tárgyalta. „A glasz- nosztv jegyében azonban ma már Magyarországon is egy­re gyakoribb, hogy bizonyos javaslatokat a sajtóból is­mernek meg a kormány tagjai, néha még maga a kormányfő is.” Mind az osztrák, mind a magyar sajtó beszámolt Bo­gomolov szovjet akadémikus nyilatkozatáról, amelyben el­méletileg elképzelthetőnek tartotta Magyarország eset­leges osztrák jellegű, sem­leges státusát is. A sajtó- tájékoztatón ezzel kapcso­latban Németh Miklós véle­ményét kérdezték. A kormányfő így foglalt állást: „Magyarországnak eddig sem volt ellenére és ezután sem lesz, ha Euró­pában és a világon a fegy­verek különböző fajtái csök­kennek, ha egyre kevesebb katonai kiadással terhelik meg a népeket”. Magyaror­szág — a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként — síkraszáll amellett, hogy a katonai tömbök belátható időn belül fokozatosan csök­kenjenek, illetve leépülje­nek, és a politikai, gazdasá­gi, kulturális kapcsolatok fejlődése határozza meg Európa országainak viszo­nyát. „Ha igaz az a tétel, hogy egyszer eljutunk a ka­tonai tömbök felszámolásá­hoz, akkor példaként á Varsói Szerződés kötelékébe tartozó valamennyi állam — más-más úton ugyan — el­jut egyfajta kvázi-semleges- ség állapotába.” Ezért — bár Boáomolov akadémikus kijelentését . nem tekintik hivatalos szovjet álláspont­nak — megvitatásra érde­mesnek tartják az elképze­lést. A következő kérdés Franz Vranitzkynak szólt: a közel­múltban elfogadott társasági törvény nyomán élénkült-e az osztrák beruházók érdek­lődése Magyarország iránt? A kancellár elmondta: a magyar társasági törvény alapján valóban erősödik a készség osztrák részről, hogy termelő vállalatokat létesít­senek Magyarországon. Ezen a téren az elkövetkezendő egy-két évben élénkebb együttműködés várható. Nem titkolta azonban, hogy. a valódi befektetési cseré­nek a társasági törvény csu­pán egyik fontos eleme. A továbbiakban szükség len­ne a forint konvertibilitá­sának bevezetése is. Né­meth Miklós a tárgyalások során úgy nyilatkozott e kérdéssel kapcsolatban, hogy az elkövetkezendő években a magyar gazdasági reform egyik fő célkitűzése a fo­rint konvertibilitásának megteremtése. E kérdéskörhöz a magyal kormányfő a maga részéröi a sajtókonferencián azt fűz­te hozzá, hogy korábban ha­zánkban mintegy a reform koronájaként képzelték el a konvertibilitás bevezetését A nemzetközi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy ezt a problémát nem lehet a reformfolyamat vé­gére hagyni, hanem mái", úgymond íelénél-kétharma- dánál elő kell készíteni, még ha kockázatos is. Ma­gyarország most ennek elő­feltételeit kívánja megte­remteni, s • ha a piacépítés­ben a terveknek megfelelően haladunk előre, az 1990-es évek közepére-második felé­re legalább a forint külső konvertibilitása napirend­re kerülhet. A sajtókonferencia után a kormányfők a kíséret tár­saságában rövid sétát tet­tek Ruszt városában, majd Franz Vranitzky a Tó Szál­lóban vacsorát adott vendé­ge, Németh Miklós tisztele­tére. A magyar kormányfő a késő esti órákban hazauta­zott Ausztriából. tájékoztatót ad majd az Or­szággyűlés legközelebbi ülésszakán. A világkiállítás előkészítő munkálatai, költ­ségszámításai folytatódnak, előreláthatóan április elején tűzi napirendjére ismét a kérdést a kormány. Ekkor születik végleges döntés, amelyről ismét tájékoztat­ják az Országgyűlést. Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Győrben Magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrben, az Észak­dunántúli Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság .székházában. Az ötnapos tárgyalássorozaton a két or­szág vízügyi szakemberei eszmecserét folytatnak a Rajka és Szob közötti közös Duna-szakasz folyamszabá­lyozási és hajózási kérdései­ről, elszámolják a múlt évi munkák költségeit. 1988-ban végzett közös munkák során a gázlókból 190 ezer köbméter kavicsot kotortak ki, a folyamszabá­lyozási művekbe pedig 20 ezer köbméter követ építet­tek be. A legnagyobb ará­nyú kotrás a medvei Duna- híd alatt történt, a kőbeépí­tés pedig zömmel a bagomé- ri Dunakanyarban. Az ot­tani szabályozási művek bővítésével, megerősítésével tovább sikerült szélesíteni a hajózásra alkalmas meder szélességét. (Folytatás az 1. oldalról.) James Baker amerikai külügyminiszer (balról) és vendéglá­tója Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter egy esernyő alatt beszélgetnek február 12-én a vendég ér­kezése után határ menti munkatalálkozót tartott

Next

/
Thumbnails
Contents