Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-14 / 38. szám
1989. február 14., kedd Somogyi Néplap 3 TÖPRENGÉS - A kettes VITÁK KÖZBEN toronyban Nem jövendölni, előidézni kell a jövőt! Kreisky szerint az élet minőségét azon lehet mérni, hogy egy társadalom milyen erőket képes mozgósítani az elviselhetetlennek és igazságtalannak tartott állapotok leküzdésére. A társadalmi „komfortérzet'’ hiánya ma fellelhető a hátrányos és előnyös .helyzetűek között egyaránt. Ez a hiány nyomasztja a munkást, az értelmiségit, a magánvállalkozót, a fiatalt, az' idősebbet, a párttagot és a pártonkívülát. Természetesen a léthelvze- tek és beállítódások jócskán motiválják a kifáradás mértékét, de nem kiméinek meg a nyugtalanságtól, ami előidézi ezt a fáradtságot. Manapság nálunk nemcsak azért lehet válságtünetekről beszélni, mert a gazdaság működőképessége ezt előidézi. Nemcsak azért, mert egyre nyilvánvalóbban megmutatkozik, hogy a részfeladatok (gazdaságban, szellemi életben) nem oldhatók meg egymástól függetlenül, részlegesen, a társadalom életének csupán egy-egy területére korlátozódó reformok útján. Nemcsak... — A megkezdett lista minden erőlködés .nélkül könnyűszerrel folytatható. Végül is a válság nem csupán objektív nehézség, hanem az a mód is, ahogyan a bajokra reagálunk. Nemcsak a gazdaság vagy a szellemi szféra ügye, harvem a magunk és környezetünk szorongásokkal járó, visszafogott „működőképessége’. Mindezt erősíti, hogy egyre többen érzik kifejezetten csüggesztőnek a cselekvések felismert és állandóan hangoztatott hiányát, elodázását. Napjainkban a különböző ideológiai-szellemi folyamatokat, a tömegkommunikáció ránk özönlő híreit, a különböző publikációkat vizsgálva (és hatását feldolgozva, el szén ved ve) "úgy látszik, van néhány különös, nyugtalanító jelenség, amely nehezíti a'tisztánlátást és a cselekvés „elsőszülöttségi” jogának érvényesítését. Szinte minden fórumon, gyűlésen, a rádióban, a televízióban — és ki tudja még hol — sajátos versengés folyik a „még kimondható” határainak tágításáért (ami érthető), ám ez gyakran a megtehető elvégzésének a rovására is megy. Ügy tetszik: fontosságánál erőteljesebben hat a „kibe- szélés eufóriája’’, az egy más túllicitálásána törekvő „ki tud nagyobbat”, „reformosab- bat” mondani. Sajnos, e beleélés és ennek hevülete elfedi a ma is fontosabbat, azt a lenini gondolatot, miszerint „nincs számunkra fon(Tudósítónktól) A Nagyatádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolót vitatott meg az árellenőrzések tapasztalatairól a hatósági osztály előterjesztésében. A fokozottabb követelmények szükségessé tették az ellenőrzések tervszerűségének, hatékonyságának és színvonalának emelését. Az utóbbi négy évben csaknem egyharmadával nőtt az ellenőrizendő egységek száma Nagyatádon és a városkörnyék községeiben. A növekvő számú bejelentések azt mutatják, hogy a számla összege nem mindig azonos a megrendelő által fizetett összeggel vagy a felmérés alapján végzett munka díjával, ezért minden második ellenőrzést szankció követett. tosabb, mit annak nyomon követése, mi. és milyen mértékben valósul meg az életben”. A beszéd, a nyilatkozatos- di, az értekezletesdi, röviden és divatosan szólva: a reformretorika országa lettünk. Természetesén nem tagadható, hogy az okos szó is tett értékű, mégis úgy látszik, hogy mintha a/, arányok elbillennének. A diagnosztikus, helyzetelemző, a szocializmus mély, őszinte és reális önvizsgálatát leíró vívmányaink kétségtelenül számosabbak, mint a különböző cselekvési alternatívák kidolgozásában és főként megvalósításában elért eredményeink. Mindennapi vitáinkat figyelembe véve úgy látszik, hogy esetenként merész és átfogó alkalmi „programokban ", ajánlásokban sincs hiány, Sokszor bámulom és irigylem a programkészítők merész lendületét, nem kevésbé bölcs mindentudását és aggálytalan határozottságát. Nem kevésbé a hangzatos rögeszmék imponáló hozzáférhetetlenségét. Mégis: nagyobb a bizalmam a töprengésekkel átszőtt. a va júdásban ki kínlódott, alternatívában gondolkodó, nyitottabb, ám a valóságra ügyelő „reformtervezés” i ránt. További aggályom azzal kapcsolatos, hogy amikor a diagnózis, a kellően kritikus ,, helyzetkép” felállításában versengünk, mindig tér nyílik a látványosságot hajszoló, feltűnést kereső — olykor tendenciózus — kivagyiság előtt, holott mind fontosabb lenne Illyés intésének megszívlelése, miszerint az a fontos: hová mész, ecsém. Mégpedig azért, mert a heyzetmegítélésben még hasonlóképpen vélekedők útja rendszerint az e kérdésre adott válasz szerint ágazik el. A megítélés fő tétje tehát a „merre menjünk?” kell legyen. Ez azonban végül is csak közös műként állhat elő az egymásra figyelő töprengések, a tervek és elgondolások vitatkozó egybeillaszté- sének szándékával. Érvényesítve konzekvensen azt a tapasztalatokból fakadó fölismerést, hogy aki jobb szocializmust akar, az tanulja meg megnyerni ehhez az embereiket. Ám' ezt tartósan mindenekelőtt gyakorlati tettekkel lehet. Mindezt figyelembe véve talán sohasem voltak időszerűbbek Karinthy sorai, mint ma: „Az államférfi nem jós és nem vátesz — mi nem azt várjuk tőle, hogy megjövendölje, hanem hogy előidézze a jövendőt.” Lengyel János Az ipar és a szolgáltatás területén is sok volt a reklamáció. Az 1985. évi jogszabályváltozásokat sok kisiparos nem vette figyelembe, így a nyilvántartási kötelezettségnek sem tett eleget, és több esetben az indokoltnál magasabb árat alkalmazta«. A közúti árufuvarozóknál is találkoztak magasabb díjszabással, feketefuvarral. A 42 vizsgálat során 24 esetben kellett büntetni. A magántervezők közül 9-et figyelmeztetett a hatóság kalkulációs kötelezettség elmulasztása imiatt. Sok ióőt fordítottak az ellenőrzésre a gazdasági munkaközösségekben. 18 esetben tapasztaltak szabálytalanságot. A városban és környékén több mint 40 magánkereskedőt és vendéglátót tartanak nyilván, őket, valaVusárnap Kaposváron a kettes toronyban jártam, Várvízi Ferenc térfönök vezetett oda. Gerics István vezető váltókezelő és Szőke Ferenc váltókezelő fogadott, kemény kézszorítással. Megfigyeltem: a váltókezelőknek általában erős a markuk, aki gyámoltalanul, puhán ad nekik kezet, az megjárhatja. Habár ma már vannak olyan váltók is, amilyenek az otthoni kisvasúihoz hasonlatosak, egy gombnyomással lehet kezelni őket. A kettes torony viszont ősrégi. íalép'csőjét millió lépés koptatta ívesre, s a hagyományos. kemény fogást kívánó, mechanikus szerkezetekkel vezérlik odaíöntröl a váltókat. Már amelyiknek szürke a súlykörtéje. Mert amelyiké piros-fehér, ahhoz oda kell menni és helyben kell átállítani. Ezt a térfönök magyarázta meg, miközben az ólomszürke hidegben baktattunk a torony és az állomás főépülete között. — Jó ez a tél hozzánk, vasutasokhoz; eddig jó — mondta Várvízi Ferenc, de közben sűrűn vett elő papírzsebkendőt. Neki többször kell a melegből a hidegbe szaladgálnia. Nem mintha Szőke Ferencnek könnyebb volna, mert a toronyszoba ugyan meleg, de őneki meg zászlót lengetni, az előtte elhaladó szerelvényeket vigyázni sokszor ki kell lépnie az apró erkélyre. Olyankor sapkát tesz föl, kék vasutassapkát, de amint visszalép, le is teszi. — Én akkor szeretek dolgozni, amikor' nagy a fölfordulás — mosolyog rá a többiekre. — Már nevetnek is rajtam. A kollégák azt mondják, még egy ilyen nincs, mint én. De hiába, nekem csak az tetszik, ha Figyelmesen elolvastuk Paksi Lajos cikkét. Alapkérdéseit tekintve egyetértünk a cikkében foglaltakkal. Alapvető dolognak tartjuk és teljes egyetértés van alapszervezetünkben e tekintetben: a párt legyen politizáló párt. Politizálni azonban csak világos fejű emberek tudnak. Abban, azt hisszük, mindenki egyetért velünk, a vitacikk írója is, hogv jelenleg az egyik legnagyobb gondunk a pártban e? eszmei zűrzavar. Ez általános és mint az országos kirakodóvásárokon árusító magánkereskedőket is gyakran ellenőrizték. A legtöbbször előforduló szabálysértés az árak ellenőrzésének megakadályozása, a bizonylati fegyelem megsértése és a vásárlók megkárosítása voltak. Megállapították azt is. hogy egyre több gondot okoz a bolti kiskereskedelemben az árak gyakori változása. A vb hangsúlyozta: a nehezedő életkörülmények mjatt a lakosság egyre érzékenyebben reagál az árakkal összefüggő szabálytalanságokra, ezért változatlanul nagy gondot kell fordítani az ellenőrzésre, a fogyasztói érdekvédelemre. A tanács vezetői a közeljövőben megbeszélésre hívják a boltvezetőket, az árellenőrzések tapasztalatainak meg beszél ésére. egyszerre sok vonat mozog, ha nagy a zűrzavar, hg rohannom kell az egyik kartól a másikig. És büszke vagyok, amikor úrrá lettem egy-egv ilyen helyzeten. Nem kis dolog ám. hogy az ember idefönt néhány kézmozdulattal rendet tud teremteni sok-sok tonnás monstrumok között. — Ennyire jó vasutasnak lenni ? — Ha a fizetés több lenne. akkor még jobb lenne. De én nagyon megszerettem így is a vasutat. Eredetileg kereskedő vagyok. Egyszer vissza is mentem a szakmámba dolgozni, de egy évnél tovább nem bírtam. Visszahúztak a vonatok. — Talán volt már a családban vasutas? — Egy szál sem. Én vagyok az első, meg az utolsó is. — Így van ez nálunk is — vette át a szót Gerics István, a torony korelnöke. — Két lányom van, hát belőlük nem lett vasutas. Én is csak véletlenül csaptam föl 1949-ben, tizennyolc évesen. Nagy dolog volt akkoriban egy végleges, télen is elfoglaltságot , adó rpunkateljes körű. Alapvető dolgokat kell tisztázni kinok- kinek önmagában, továbblépni csak ez után lehet. Az eszmei zavar tisztázása a pártnak a feladata, ezt senki helyette meg nem teszi. Ma még — meggyőződéssé! valljuk — a deffsnzivában levő pártnak is jelentős tömegbázisa van, a lehetőségek tehát megvannak a fejlődésre. Élni kell velük! A legfontosabbnak a tanulást tartjuk, az alapvető dolgok tisztázását. Tisztázni elsősorban a fiatalabb párttagok körében többek között a következőket: Miért van szükség a pártra? Miért jó vagy nem jó, ha több párt van Magyarországon? Melyek a párt funkciói a jelenlegi szituációban? És melyek a feladatai a demokratikus átrendeződés időszakában? Miként tudja segíteni a demokratikus átrendezést? Milyen legyen az MSZMP? Értelmiségi jellegű legyen a párt, ahogy főtitkárunk, Grósz elvtárs több ízben kifejtette? Mit jelent ez az értelmiségi jelleg? Jó ez a munkásnak, a tsz-tag- nak vagy nem jó? Kinek a társadalma legyen a felépítés alatt álló társadalmi alakzat? Az ügyeskedőiké? Vagy elegendő becsületesén dolgozni, és akkor ez a társadalom védőszárnyai alá vesz? Rengeteg a kérdés, nem szabad felettük elsiklanunk Aj: alapoknál kell kezdeni. Tiszta erkölcsű, feddhetetlen pártot kell kialakítanunk, s elhagyni a sallangokat, a bürokratizmust, felszámolni a tévedhetetlenség mítoszát ... Kerner Tibor Cukorgyár, nyugdíj as-alapszerveziH hely. Nem mini ma. hogy annyi a gyár, azután négyöt forintért elmennek az emberek az egyikből a másikba. Persze a helyükben én is mennék, de ha már vasutas lettem, akkor az is maradok. — Mióta kezeli a váltókat? — Itt csak 1973 óta. Előtte végigjártam a szolgálati lépcsőfokokat. A MÁV-nál nem úgy megy, hogy hipp- hopp mindjárt valahol fönt találja magát az ember. Nagyon szigorú a rend. Csak a fizetésünk nem követi a felelősséget, más minden Üj helyzetet teremtett, hogy az Országgyűlés a KISZ és az úttörőszövetség számára; 734 millió forint költségvetési támogatást határozott meg erre az évre. Ez reálértékben kevesebb, mint a fele a tavalyinak, így nem volt könnyű a költségvetés forintjainak szétosztása a megyei KISZ-bi- zottság legutóbbi ülésén — A KISZ Központi Bizottságának januári döntése szerint a megyei bizottság idei költségvetési támogatása 16 millió 840 ezer forint. Tavaly 23 millió volt, tehát jelentős a csökkenés. Ez az összeg a KISZ és az úttörőszervezet működési költségeit együttesén tártál- - mázzá — mondta Mihalics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára. — Egész évre terveztük a működési költségeket, április végéig a KISZ politikaimozgalmi feladatokra fordítható pénzösszegét. — Miért addig? — A Központi Bizottság költségvetésében ugyanis úgynevezett kongresszusi tartalékalapot tettünk félre. Mi most egy ideiglenes megyei költségvetést fogadtunk el az ülésünkön. Április 1- jén azonban visszatértünk a négy hónap teljesítésére, a február 9-i döntések értékelésére. Ezek jórészt a * működési költségek erőteljes csökkentését irányozták elő és egy jelentős létszámleépítést is. — Mekkora lesz ez? — Olyan húsz személyt tudok mondani. Azért vagyok ebben most bizonytalan, mert a táborok dolgait részletesen -még nem tekintettük át. Szó volt arról is, hogy a balatonfenyvesi és a törökkoppányi tábor hozhat bevételt. Szeretnénk továbbra is lehetőséget teremteni a KISZ-eseknek és az úttörőknek arra, hogy a legfontosabb táborozásokat — még ha csökken is a számuk — meg tudjuk tartani. Sajnos, lesz olyan turnus, amelyet el kell hagynunk péfizügyi okok miatt. Nagyon sok táborozást a társszervekkel közösen rendeztünk meg, most azonban nekik is kevesebb a pénzük. Elhatározuránvban áll vele. Ha ' mi itt összeszalasztunk két vonatot, és senkinek a haja szála sem görbül meg, akkor is tudunk csinálni néhány millió forint kárt. Vesse hozzá: nekem, öregnek havi hatezerkilencszáz jár. Amikor én beléptem, először hávonként hosszabbították meg a szerződésemet, hogy bármikor kitehessenek. Jól fizettek, és ezért ott tolongtak mögöttem a helyre várók. Most emberhiány van. Mi vagyunk csak, akik olyan nagyon megszerettük a vasutat. Luthár Péter tűk, hogy azt a pénzt, amit a táboraink hoznak, a mozgalmi-politikai feladatokra szánt összeg növelésére fordítjuk. — Mi lesz a KlSZ-iskolával? — Tárgyalunk a megyei tanács vezetőivel arról, hogy mihamarabb átvegye a megyei tanács a KISZ-iskolát tehetséggondozó kollégium, illetve nappali oktatás céljára. Ez pénzügyi könnyebbséget jelent a KlSZ-nek, s persze a politikai haszon sem mellékes. Ugyanakkor a vezetőképzésünket, a politikai képzésünket máshol, másképp kell megoldanunk. — Az egész épületrészt átadják? — Igen. Nem pénzért; csak a működtetést kell vállalni. Tehát nem bérletről, üzletelésről van szó, hanem arról, hogy az oktatás gondjain tudjunk enyhíteni. — Mire tettek félre pénzt? — Az első négy hónapra tervezendő politikai-mozgalmi feladataink között két fontos dolog szerepel; a tavaszi történelmi ünnepiek méltó megünneplése, valamint a KISZ kongresszusára való készülés. A megyei tanács ifjúságpolitikai támogatása a tavalyi összeghez hasonló, háromszázezer forint. Ez nagy segítség. Az úttörőmozgalom és a KISZ együttesen kérte meghatározott feladatokra. — Mire nem jut? — Megfontoltabban kell a mozgalmi-politikai feladatokat tervezni. Azt lenne jó elkerülni, hogy további lefaragások legyenek, mert az a tagság igénye; a KISZ maradandó élményt, programot tudjon nyújtani. A KISZ és az úttörőmozgalom számtalan, a szervezet keretein túlmutató ifjúságpolitikai feladatot felvállalt. Most erre is kevesebb pénz jut. Ez azért veszélyes, mert azoknak a társszerveinknek a lehetőségei sem növekedtek, amelyeknek lenne igényük, szándékuk, akaratük arra/ hogy az ifjúságpolitikai feladatoknak eleget tegyenek. Ez pedig már veszélyes ifjúságpolitikai-szempontból. L. G. Sole a szabálytalantág Napirenden a fogyasztói érdekvédelem Vitatkozzunk KEZDJÜK AZ ALAPOKNÁL LEFARAGOTT KÖLTSÉGVETÉS Oktatási intézmény lesz a KISZ-iskola