Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 38, szám Ára: 4,30 Ff 1989. február 14., kedd Németh Miklós és Franz Vranitzky ha tármen ti munka talál kozót ta rtott Németh Miklós miniszterelnök és dr. Franz Vranitzky oszt­rák kancellár február 13-i megbeszélésük előtt találkoztak a Széchenyi-család egykori kastélyában, Nagycenkcn (MTI-fotó — Soós Lajos felvétele) tartott. Az eszmecserék is­Nyugdíjba vonul a megyei első titkár Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt Kovács József titkár elnökletével so­ron kívüli, kibővített ülést tartott a megyei párbizottság. A testület meghallgatta Klenovics Imre első titkár tájé­koztatóját a Központi Bizottság február 10—íl-i üléséről. Ezután személyi kérdésekben döntött a testület. Kle­novics Imre, a megyei pártbizottság első titkára a testü­let február 1-jei ülésén azzal a kéréssel fordult a pártbi­zottsághoz, hogy életkora és egészségi állapotára való tekintettel fogadja el szándékát, miszerint lemond testü­leti tagságáról és első titkári feladatainak ellátásáról. Klenovics Imre lemondását azzal is indokolta, hogy az április 15-i megyei pártértekezlet előkészítésében célsze­rűtlen lenne részt venni bárkinek, aki az ottani döntések . végrehajtásáért már nem lesz felelős. A testület tudomásul vette a bejelentést, majd a párt politikai bizottsága megtárgyalta a kérdést, és hozzájárult, hogy Klenovics Imrét saját kérésére, nyugállományba vo­nulása miatt felmentsék tisztségéből. A megyei pártbizottság — a Politikai Bizottság állás­pontjának ismeretében — Klenovics Imrét 1989. február 28-ával, érdemeit elismerve fölmentette megyei pártbi­zottsági, végrehajtó bizottsági tagsága és megyei első tit­kári megbízatása alól. A testület a Politikai Bizottság ja­vaslatát elfogadva, a megyei pártértekezletig dr. Sarudi Csabát bízta meg az első titkári teendők ellátásával. A hévízi pártbizottság állásfoglalása a tóról Németh Miklós miniszter- elnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagycenken meg­kezdte határ menti munka- találkozóját. Vranitzky kancellár rö­viddel tíz óra előtt érkezet; a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyé­re, a nagycenki Széchenyi- kastélyhoz hajtatott. A kas­tély parkjának bejáratán;!. vendéglátója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú lá­togatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott kalauzolásával megtekintet­te a Széchenyi emlékkiállí­tást. A reformkor legna­gyobb magyarjának szelle­mi öröksége előtt tisztelegve Németh Miklós és Franz Vranitzky bejegyzésével örökítette meg a látogatás emlékét a múzeum vendég­könyvében. Vranitzky kan­cellár köszönetét fejezte ki a barátságos fogadtatásért — mint írta „ezen a ma­gyar—osztrák összetartozás szempontjából jelképes he­lyen". Németh Miklós be­jegyzése Széchenyi alakját idézve arra emlékeztetett, hogy „a reformkor megha­tározó szellemi atyjaként Széchenyi utat és irányt mu­tatott a magyarságnak, mert hidat épített az akkori Európához és a jövőbe". A rövid múzeumlátoga­tás után elkezdődött a ma­gyar és az osztrák kormány­fő tárgyalása. Ezen magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter-he­lyettes és Nagy János bécsi magyar nagykövet is, oszt­rák részről pedig Erich Schmidt, a külügyminiszté­rium politikai igazgatója és Franz Schmidt budapesti osztrák nagykövet. Németh Miklós magyar és Franz Vranitzky osztrák kormányfő hétfő délután Nagycenken sajtóértekezle­tet tartott. Németh Miklós bevezető­jében elmondta, hogy a hét­fő délelőtti megbeszélés a tárgyalt témák nagy száma miatt a tervezettnél tovább mételten kifejezésre juttat­ták, hogy Magyarország számára Ausztria nem egy ország a sok közül, hanem olyan szomszédos, baráti ál­lam, amelyhez különleges történelmi, politikai, gazda­sági, társadalmi szálak fűz­nek bennünket — hangoz­tatta. A kapcsolatok' szintje arra kötelez, hogy állandóan új formákat keressen együtt­működéséhez. A mostani tárgyalás megmutatta, hogy Ausztriában figyelemmel követik a magyarországi eseményeket, érezni lehet bátorításukat, rokonszen- vüket és segítőkészségüket. Az eszmecsere folyamán •tájékoztatás hangzott el á két ország belső, ezen belül gazdasági helyzetéről. szó volt a kétoldalú kapcsola­tokról, és röviden nemzet­közi kérdésekről is. Mind­két fél hangsúlyozta. hogy fontosnak tartja azt a sze­repet. amelyet Ausztria és Magyarország Európa köze­pén a két eltérő társadalmi rendszer közötti kapcsola­tokban betölt. Ez a hídsze­rep nemcsak a két ország, hanem Európa javát is szol­gálja. Franz Vranitzky közölte: benyomása szerint a ma­gyar vezetés nagy eltökélt­séggel folytatja a politikai és gazdasági reformot. Rá­mutatott, Ausztria számára is fontos e reformok sikere. Az osztrák kancellár a továbbiakban elmondta, hogy magyar partnerével megvitatták a magyar—oszt­rák kereskedelem fejleszté­sét, a magyarok ausztriai munkavállalásának meg­könnyítését, közös nemzeti park létrehozását és az ide­genforgalom fejlődésének közös erővel való előmozdí­tását. A kancellár ismertette a magyar kormányfővel a ter­vezett közös világkiállítás osztrák előkészületeinek helyzetét. Vranitzky közölte: Németh Miklóssal megálla­podtak abban, hogyha a két ország megkapja a közös vi­lágkiállítás rendezési jogát, akkor osztrák—magyar szer­vezetet hoznak létre az ez­zel összefüggő együttműkö­dés szervezésére. A bevezető nyilatkozatok után Németh Miklós vála­szolt az újságírók kérdései­re. A miniszterelnök elmond­ta: hogy a kormány az elő­készületekről, a szervezési­finanszírozási kérdésekről (Folytatás a 2. oldalon) Állásfoglalást hozott nyil­vánosságra a Hévízi-tó gyógy hatásának megőrzésé­hez szükséges intézkedések­ről az MSZMP Hévízi Nagy­községi Bizottsága. A doku­mentum beszámol arról az egész napos eszmecseréről, amelyen a Bakonyi Bauxit­bánya Vállalat meghívásá­ra, január 24-én, Tapolcán és a nvirádi térségben vett részt a testület. A korrekt tájékoztatás és a személyes tapasztalatok azonban nem tudták megváltoztatni • a pártbizottság ama meggyő­ződését, hogy a tó jelentős hidrológiai és biológiai ká­rosodás nélkül nem viseli el a bányászait tervezett befe­jezéséig még hátralevő 4—5 évet. Az állásfoglalás szerint „a tó ügyét néhány ezer helyi és környékbeli állam­polgár érdekeként feltün­tetni rossz indulatú manipu­láció. A gyógyulni, pihenni vágyó bel- és külföldiek százezreinek fogadását nem korlátozhatja semmilyen más megfontolás .. A testület — a helyi ta­nács és minden más szerve­zet, közösség és egyén kez­deményezéseivel egyetértve, maga mögött tudva a köz­véleményt — követeli, hogy a kormány hozzon sürgős és érdemi döntést a nyirádi tér­ség karsztvíz-kiemelésének további erőteljes korlátozá­sára. Tanácsok önkormányzati érdekszövetsége Megalakult a Parlament agrárszektora A Tanácsi önkormányza­tok Szövetségének Előké­szítő Bizottsága ülést tartott, amelyen valamennyi megyé­ből egy-egv községi és váro­si tanácselnök vett részt. A tanácskozáson üdvözölték és magukévá tették az új al­kotmány viitára bocsátott szakmai szabályozási kon­cepciójának azt a gondola­tát: „Ä tanácsok országos szinten önkormányzati ér­dekszövetségbe tömörülhet­nek, amely kifejezi és védi a tagok érdekeit, számukra országos szolgáltatásokat biztosít.” Az előkészítő bizottság úgy ítéli meg, hogy a társa­dalmi fejlődés jelen idősza­kában nem elsősorban az egyes tanácsi önkormány­zatok helyzetében, érde­keiben kétségtelenül fellel­hető különbözőségek, hanem a közös érdekek megfogal­mazására, érvényesítésére van szükség minden olyan ügyben, amely a tanácsi ön- kormányzatok jogállását, jövőbeni szerepét és lehető­ségeit érinti, így a közeljö­vőben különösen a készülő alkotmánnyal, az új tanács- törvénnyel, a költségvetési, a szociálpolitikai reform­mal összefüggésben. Mindezt figyelembe véve a tanácsok széles körének javaslatára kezdeményezi a Tanácsi Ön- kormányzatok Országos Szö­vetségének — lehetőség sze­rint 1989 első felében tör­ténő — megalakítását. Hétfőn, a Parlament Va­dásztermében megtartotta első ülését az Országgyűlés agrárszektora, amely a par­lamenti ügyrend szerint cso­portonként tevékenykedik. A csoport ülésén jelen volt és felszólalt Stadinger Ist­ván, az Országgyűlés elnö­ke, valamint Kovács Imre, az MSZMP KB osztályveze­tője. A csoport ülését Deák Gé­za, a földesi Rákóczi Tsz elnöke, Hajdú-Bihar megyei képviselő nyitotta meg. Em­lékeztetett arra: az agrár- szektort az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán hozta létre egy kisebb létszámú csoport; ezt követően 115 képviselőt szólítottak föl a tagságra. Az ülésen 55 kép­viselő jelent meg, levélben további 15-en jelezték rész­vételi szándékukat, azt: fon­tos elfoglaltságuk miatt csak a további munkában tud­nak résztvenni. A csoport tagjai a mező- gazdasági nagyüzemekben, az élelmiszer-feldolgozás­ban, az ÁFÉSZ-kiskereske- delemben, a mezőgazdasági gépgyártásban, a környezet- védelemben és az élelmi­szer-gazdasághoz kapcsolódó tudományágakban, vala­mint az oktatási intézmé­nyekben dolgozó országgyű­lési képviselők. Az újonnan létrejött cso­port 11 tagú vezetuseget vá­lasztott. A csoport elnöke Deák Géza (Hajdú-Bihar m.), alelnökei: Técsy Lász­ló (Szabolcs-Szatmár m). és Varga János (Tolna m.). A csoportot alkotó kép­viselők azért fogtak ösz- sze, hogy a falvak és a me­zőgazdaság fejlődésénekelő­segítésére összehangolják parlamenti tevékenységü­ket. Együttműködnek a Par­lament mezőgazdasági bi­zottságával is, ésszerű mun­kamegosztást kialakítva az élelmiszer-gazdaság és a hoz­zá kapcsolódó más ágaza­tok. valamint a mezőgazda­sági települések általános, illetve részérdekeinek kép­viseleténél. Közös fellépé­seket kezdeményeznek — in­terpellációk, kérdések, be­adványok formájában — az agrárágazatot közvetlenül érintő törvényalkotó tevé­kenységben. Együttműköd­nek a mezőgazdasági bizott­ságon kívül más parlamen­ti bizottságokkal is; a cél: egymás törekvéseinek meg­ismerése, valamint a társa­dalmi és gazdasági refor­mok megvalósításának együttes támogatása. Az ag­rárcsoport figyelemmel kí­séri és munkájában felhasz­nálja az új politikai-társa­dalmi szervezeteknek az élelmiszer-gazdasággal kap­csolatos észrevételeit és ja­vaslatait. Az agrárcsoport elhatá­rozta: választ kell találni arra a kérdésre, hogy mi­lyen társadalmi és gazdasá­gi feltételek szükségesek a falun élők létbizonytalan­ságának feloldásához. Be­jelentették: a Parlament ag­rárcsoportja ellátja az önál­ló mezőgazdasági kisterme­lők és vállalkozók képvise­letét is, miután ezeknek ilyen képviseletük nincs. Várkonyi Péter külügyminiszter február 13-án fogadta Ze- vulon Hammert, Izrael Állam kormányának vallásügyi mi­niszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban (MTI-fotó — Kovács Attila felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents