Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 13., péntek Kormányszóvivői tájékoztató Diákok tüntetnek a svéd fővárosban. Tiltakozásul az állami oktatási költségvetés tervezett megkurtítása ellen. A trans- parensen Kjell-Olaf Feldt karikatúrája és az „Állítsátok le az oktatási kísérleteket” felirat látható------- -----­O sztrák javaslat Gorbacsov Nobel-békedíjára Egy elfelejtett népszámlálás (Folytatás az 1. oldalról.) vagy támogatást növel —, ennek az lesz a következ­ménye, hogy az egyensúly magasabb szinten áll hely­re. A kormány által elhatá­rozott további ár- é6 díj­emelésekkel kapcsolatban megjegyezte: ezekről a kér­désekről a Mtaiisz te r tornác s mostani ülésén nem volt szó. A Magyar Hírlap munka­társa arról érdeklődött, hogy a kormány ülésén szü- letett-e valamiféle olyan döntés, amely az alkot­mány-előkészítés eddig is­mertetett menetében válto­zást hozna. A Magyar Neme­zét munkatársa arról kér­dezte a szóvivőt, hogy az új alkotmányban meghatároz- zák-e az MSZMP státuszát, illetve felveszik-e az alap­törvénybe a Hazafias Nép­front kezdeményezését tá­mogatva a Himnuszt. A kormányszóvivő ki­emelte: a mostani ülésen az alkotmány koncepciójáról folyt a vita. Ezt a tervezetet társadalmi vitára bocsátják, majd az átdolgozás után a Központi Bizottság és a tár­sadalmi szervek elé terjesz­tik. Ezt követően a kormány ismét átdolgozza a koncep­ciót, és így került az Ország- gyűlés elé. Ennek megfele­lően a mostani vita elvi jel­legű volt. Nem került szóba az MSZMP státusza sem, de az ezzel kapcsolatos eddigi álláspont az, hogy az új al­kotmányban nevesítve ne szerepeljen az MSZMP. A Veszprém Megyei Nap­ló munkatársának kérdé­sei: a tervezett 250 millió dolláros hitelfelvételből jut-e a Balaton fejleszté­sére, illetve mi a célja az újabb polgári fegyveres őr­ségek létrehozásának. A Balaton tehermentesí­tése döntően azon múlik, hogy mind a hazai turiz­mus, mind p>edig az ide lá­togató külföldiek számára, milyen üdülési és pihenési Lehetőségeket lehet terem­teni az ország más terüle­tein. A most elkészült ér­tékelés szerint tavaly a belföldi forgalom a Bala­tonon megközelítően azo­A jugoszláv államelnökség hat jelöltet állított a kor­mány új elnökének tisztsé­gére. A Szocialista Szövetség (Népfront) országos elnöksé­ge elé terjesztett listán a következő politikusok szere­pelnek: Ante Markovics, a horvát köztársasági elnök­ség 'tagjai, Boriszav Jevticset, a szerb köztársasági képvise­lőház elnöke, Szlobodan Mi­losevics, a szerb kommunis­ta szövetség központi bizott­sága elnökségének elnöke, Milan Kucsan, a szlovén kommunista szövetség köz­ponti bizottsága elnökségé­nek elnöke, Dusán Sinigoj, a szlovén köztársasági kor­mány elnöke, és Antun Mi- lovics, a horvát köztársasági kormány elnöke. Ante Markovicsot és Bo­riszav Jevticset a horvát, il­A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatja a Lengyelor­szágba utazókat, hogy ez év január 1-jétől megvál­toztak a magánforgalmi be­hozatali és kiviteli vámta­rifák egyes tételei. A főbb változások a kö­vetkezők:, 200-ról 300 szá­zalékra nőtt a felsőruházati, az alsóruházati cikkek, a lábbelik vámja. Százról 200 százalékra emelkedett a gépkocsik és pótalkatrészek vámtétele. Százról 50 szá­zalékra csökkent a kristály- áruk vámtétele. Vámmen­nos szinten maradt, a kül­földiek közül a nyugati tu­risták száma némiképpen nőtt, a szocialista országok­ból érkező látogatók szá­ma pedig jelentősen csök­kent. Ez utóbbi tendencia kedvezőtlen, mert jelentős áruforgalmi kiesést okoz. Ami a balatoni minőségi tu­rizmust illeti, elmondható, hogy a forgalom növelése csak a szolgáltatások szín­vonalának emelésével kép zelhető el. Az ez évre ter­vezett fejlesztési progra­mok lényegében nem érin­tik még a Balaton körzetét Elsősorban a budapesti szállodák építésére, vala­mint a gyógy-idegenforga- lom fejlesztésére használ­ják fel a rendelkezésre ál­ló forrásoíkat — mondotta Marosán György. A második kérdésre vála­szolva kifejtette: összesen hát ipari és energiaszolgál­tató üzembem állítanak fel újabb polgári fegyveres őr­séget, így további 206 pol­gári fegyveres őr lép szol­gálatba. Mindez 32 millió forintba, az éves fenntartás pedig több mint 30 millió forintba kerül. Ezeket a költségeket a vállalatok fe­dezik. Az újabb polgári fegyveres őrségek létesítése teljes mértékben összhang­ban van az ipari objektu­mok szükségszerű védelmé­vel és minden tekintetben egyezik az e területen ki­alakított nemzetközi nor­mákkal. A Magyar Rádió munka­társa az Erdélyből áttelepü­lők fogadása céljából felállí­tandó menek ü Ittábo rokról kérdezett. A szóvivő utalt arra, a kormány mostani ülésén ez a téma nem szerepelt, ennek eile né r e e 1 m and o>tta: a kormány illetékes szervei­nél valóban felmerült az a javaslat, hogy a román- magyar határ közelében menekülttábort kell szervez­ni. Hangsúlyozta, hogy sen­ki sem gondol valamiféle szogesdrótos kényszerlak­helyre, s éppen ezért helye­sebb menekülttábor helyett befogadó állomásról beszél­ni. letve a szerb tagköztársaság vezető párt és állami testü­letéi iis ajánlották a szövet­ségi kormányfő posztjára. A jelölitekről a Népfront keretében a tagköztársasá­gokban és az autonóm tar­tományokban k on z Ultác i óik kezdődnek. Ezek eredményét majd a Népfront országos elnöksége összegezi, s jelölt­listáját újból eljuttatja a köztársaságok és tartomá­nyok illetékes szerveihez. Így alakul azitán ki a par la-, menit elé kerülő indítvány, amely egy vagy több sze­mélyt is ajánlhat a képvise­lőknek a kormányfői tiszt­ségre. Végül a parlament határoz. Az alkotmányos eljárás hosszadalmas. Ezért az új jugoszláv kormány várható­an csak február második felében alakul meg. tesek a díszüvegek és a háztartási üvegáruk, a len­gyel népviselet, a bor és szeszes italok, a könyvek, atlaszok, hanglemezek, valamint a hagyományos anyagokból kisiparilag ké­szített dísz- és emléktár­gyak kivitele, ha azok ösz- értéke nem haladja meg a 100 ezer zlotyt. Tekintettel a lengyel ma­gánforgalmi behozatali és kiviteli vámtarifák bonyo­lult felépítésére és terjedel­mére, az utazást megelő­zően a konkrét árucikkek esetében célszerű felvilágo­sítást kérni. Osztrák politikusok ja­vaslatot tettek Mihail Gor­bacsov Nobel-békedíjjal va­ló kitüntetésére. Csütörtökön Freda Meiss- ner-Bla-u asszony, a Zöld Alternatíva Párt (Ausztriai Egyesült Zöldek) egyik mér­tékadó személyisége, a párt parlamenti csoportjá­nak volt vezetője levélben küldte el a' norvég Nobel- díj bizottságnak az általa kezdeményezett indítványt, s rajta kívül a levelet a párt 4 másik vezető politi­kusa — köztük a parlamen­ti frakció jelenlegi vezető­je — is aláírta. Az osztrák javaslat há­rom érdemet sorol fel, ame­lyek a szovjet vezetőt mél­tóvá teszik a jelentős nem­zetközi elismerésre. Rámu­tat, hogy Gorbacsov széles körű társadalmi reformo­kat indított el a demokra­tizmus és az emberi jogok jegyében, amelyek lénye­gesen átalakítják a szovjet Halt túlélőt találtaik szer­dán a földrengés sújtotta Laninákánban. A 35 nappal ezelőtti földrengés helyszí­néről a TASZSZ iroda elő­nép életét. Elsősorban ne­ki köszönhető a szovjet— amerikai rakétamegállapo­dás tető alá hozása, amely bebizonyította, hogy lehet­séges a két nagyhatalom ellenőrzött leszerelése. Vé­gül nevéhez fűződik az az egyoldalú kezdeményezés, hogy a Szovjetunió idén megkezdi vegyi fegyverei­nek felszámolását, s ez is világszerte erősíti a tartós békéhez fűzött reményeket — mondja az osztrák po­litikusok levele. Lezuhant a spanyol légierő egyik gépe Lezuhant a spanyol lé­gierő egyik F—5 típusú har­ci repülőgépe a Spanyol- ország délnyugati részén fekvő Badajoz város köze­lében — jelentették be csü­törtökön a légierő képvi­selői. A gép pilótája életét vesztette. szőr csak gyorshírt ismertei- tett csütörtökön délután. Ebből az derült ki, hogy az életben maradottak férfiak, s egy kilencemelates épület Népszámlálás kezdődött a héten a Szovjetunióban, az októberi forradalom után a hetedik. Azaz a nyolca­dik, mert ha hivatalosan nem is, de hallgatólagosan már „rehabilitálták” az el­felejtett — jobban mondva a történelemből kitörölt — népszámlálást. Azt, amelyet 1937-ben, a nagy perek har­madik hulláma idején tar­tottak. A Szovjet Állami Statisz­tikai Bizottság elnöke a mostani összeírást ismerte­tő nemzetközi sajtótájékoz­tatóján megemlítette az 1937-es népszámlálást. Igaz, olyan összefüggésben, hogy adatait „valamely, eddig fel nem derített okból megsem­misítették annak i'dején”. A „fel nem derített ok­kal” már több mint egy év­vel ezelőtt foglalkozott a szovjet sajtó. 1987 decem­berében a nyilvánosság él­harcosának számító Ogo- n.vok című hetilap próbálta eltüntetni a szovjet statisz­tika e fehér foltját. Az első népszámlálást — akkor még Szovjet-Orosz- ország volt az új társadal­mat építő ország neve — 1920-ban tartották. A má­sodikat 1926-ban. Ezt követ­te az 1937-es, de ennek eredményeit nem ismerték el, ezért 1939-ben ismét ösz- szeírták a lakosságot. A még ma is oktatásra hasz­nált történelemkönyvek a harmincas évekből csak ez utóbbi népszámlálásról tud­nak. A megtagadott népszám­lálásnak tulajdonképpen egyetlen „bűne” volt: lebo­nyolítói a tényeket, nem pedig a tévedhetetlen ve­zér elvárásait vették figye­lembe! Pedig Sztálin már 1934- ben,, az SZK(b)P XVII. kongresszusán megfogal­mazta azokat. Ekkor jelen­tette ki, hogy az ország la­kossága 1933 végére elérte a 168 millió főt, tehát négy évvel később a lélekszám ennél kevesebb semmikép­pen nem lehetett. A statisz­tikusok igazán bajban vol­tak: a Sztálin által említett adat jócskán eltért a való­ságtól, még akkor is, ha az 1932-ben kezdődött pusztító éhínség áldozatait akkor kihagyták a halálozási ro­vatból. A statisztika a nagypoli­tika kellős közepébe került. 1934-ben ült össze a „győz­tesek kongresszusa”: a pártban már elnémították a frakciókat, a „tévelygők” megbánást tanúsítottak (bár ezzel csak néhány évi haladékot nyertek), és az első ötéves terv idő előtti sikeres befejezésekor büsz­kén állapíthatták meg: a romjai alatt akadtak rájuk a mentőois?,tagak. A szovjet hírügynökség munkatársainak sikerült megszólaltatniuk az egyik Szovjetunió agrárországból ipari ország lett. Az iparosítás mindenütt nagyon nagy erőfeszítése­ket követel, de azt, hogy a szovjet iparosítás valójában milyen áldozatokkal járt, még ma sem tudjuk. Ám még a rendelkezésre áiló adatok is sokat mondanak. 1931-ben a Szovjetunió vásárolta fel a világon el­adott gépek és berendezések egyharmadát. A kővetkező években ez az arány tovább emelkedett, a világ export­jának majd felét tette ki. Fizetségként túl sok min­dent nem adhatott, de szál­lítani tudott gabonát. Ter­mészetesen a belső ellátás rovására, amit aztán az 1932-es rendkívül rossz ter­més betetőzött. A gabona­begyűjtés az oszitályharc fő színtere lett: becslések sze­rint az osztályellenségnek kikiáltott kulákság ellen­állásának megtörésébe be­lehalt majd hárommillió ember. Arról pedig még becslés sincsen, hogy hány áldozata volt az éhínségnek. Az 1937-es népszámlálás a Sztálin által közölt adat fényében nagyon kényes politikai kérdés lett. Irányí­tója, Olimpij Kvitkin sta­tisztikus, úgy tűnik, ezt nem értette meg, ezért éLetével fizetett 1939-ben. amikor a két évvel korábbi összeírás adatait megsemmisítették, s új népszámlálást tartot­tak. Ez viszont már Sztálin igazát bizonyította: ki­mondta, hogy 170 millió fő az ország lakossága! A Központi Statisztikai Hivatal a hatvanas évek­ben úgy becsülte, hogy 163,8 millió ember élt 1937-ben a Szovjetunióban. Ha a szá­mokat nézzük, akkor a rá­következő két évben éven te 3 millió fővel nőtt az or­szág lakossága. Éppen a tö­meges kivégzések idején! Alekszandr Szamszonov akadémikus, hadtörténész a közelmúltban meglepő adatokat tett közzé a II. világháború szovjet áldoza­tainak számáról. „A mai n|apig nem értem azt, hogy honnan vették a szovjet ha­lottak 20 milliós számát. Ha csak egyszerű matematikai művelettel , kivonjuk az 1939-es statisztikai adatok­ból az 1946-os népesség- nyilvántartási adatokat, ékkor is jóval többet .ka­punk: 27 millió embert.” Lehet, hogy a háborús áldozatok száma pontos? Ha az Ogonyok írását nézzük, akkor a rejtély megoldódik. A hiányzó hétmillió ember életét minden jel szerint azokban a bizonyos 30-as években, a ma. már ismert jereváni kórházban fekvő embereket. Egyikük, egy ötvenéves férfi elmondotta: akkor kö­vetkezett be a földrengés, amikor éppen a pincében volt öt szomszédjával együtt, akiket előzőleg meg­kért, hogy föloipeljenek két hordót. Miközben a pincé­ben ügyködték, omlani kezdtek az épület falai. Egy pillanatra az futott át agyu­kon, hogy háború tört ki. A romok fogságában re­kedtek közül az egyik em­bernek eltört a keze. Egyik társuk járatos volt az első­segélynyújtásban, és sebté­ben segíteni tudott rajta. Mint elmondták, éhségtől nem szenvedtek, mert a pin­cében sok konzervet, kom- pótot találtak, s ezekkel ta­karékosan bántak. Semmi kétségük sem volt — mon­dották —, hogy elöbb- utóbb kimenekítik őket... A jereváni kórház orvosai szerint állapotuk nem ad aggodalomra okot. A Szovjetunióban tartózkodó amerikai kongresszusi delegáció tagjai ellátogattak a föld­rengés sújtotta településekre is. Hat jelölt a jugoszláv kormányelnöki tisztségre Tudnivalók a Lengyelországba utazók számára módón oltották ki. Gózon István 35 NAPPAL A FÖLDRENGÉS UTÁN Hat túlélőt találtak Leninakánban

Next

/
Thumbnails
Contents