Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLV. évfolyam, 11. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 4,30 Ft 1989. január 13., péntek A jogállamiság alapjai Az Országgyűlés decemberi ülésszakának folytatásaként két új törvényt fogadott el, szavazott meg a T. Ház. Bár az utóbbi időszakban, a legutóbbi másfél esztendőben megszokhattuk már legmagasabb törvényhozó testületünk munkájában a lényegi, vagy fogalmazzunk így: lényegretörő és érdemi tevékenységet, azaz a gyakorlati törvényhozást — e két most született törvény több a korábbiaknál. Törvény az egyesülésről és törvény a gyülekezésről. A jelenlegi, meglévő alkotmányunkban deklarált jogok e két törvényi összefoglalója, az egyesülés és gyülekezés garanciáit tartalmazza. S e garanciák alapvető szabadságjogokra vonatkoznak. Arra, hogy az oszág állampolgárai saját meggyőződésük, igényük és akaratuk szerint szinte korlátlan módon és formában vehetnek részt a társadalom alakításában, érdekeinek felszínre juttatásában, s ezek alapján a politika arculatának demokratikus változtatásában. Tulajdonképpen napjaink evidenciáit fogalmazza meg a két törvény. Arról van szó ugyanis, hogy demokatizálódó társadalmunk mindennapjaiban egyre erőteljesebben hangot kap — nemcsak az elméletben, de a gyakorlatban is a — jogállamiságra való törekvés, a politikai intézményrendszer valóságos átalakítása és reformja. Jogállamiság. Gyakran elhangzott a kifejezés a Parlament mostani kétnapos ülésszakán, s a sajtóban is egyre inkább teret nyer ennek használata. A fogalom nem mindenki előtt tisztázott, így hát szükségszerű és hasznos volt Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter megfogalmazása: a jogállam olyan állam, amely felépítésében, működésében az állam és az állampolgár viszonyában az alkotmányosan megállapított elvekre épülő jogszabályok szerint jár el. Természetesen ennek feltételei vannak, alapvetően a jogokat deklaráló Alkotmány, s az annak alapján álló jogszabályok. Mint ismeretes a társadalom mozgásának feszültségei felemás döntésre kényszerítették a képviselőket: a jelenlegi alkotmány figyelem- bevételével és módosításával, a készülő új alkotmány szellemében kellett meghozni az új törvényeket. Igen, valóban felemás a helyzet, hiszen a majdan meghozandó alaptörvény előtt kellett két alapvető szabadságjog ügyében dönteni. Csak hát a társadalom mozgásai nem köthetők határidőkhöz, s mert napjaink jellemzője, hogy egyre több «gyesület, szervezet és szövetség alakul, s mert egyre gyakrabban élnek az állampolgárok különböző csoportjai a demonstrációk, tüntetések jogával — kényszerítő erővel jelentkezett az igény e jogok törvénybeiktatására. A döntés alapos előkészítés és társadalmi vita után a többség akaratának megfelelően született meg. Kulcskérdés most már, hogy állampolgári jogon, hogyan élünk e törvények biztosította jogokkal? A statisztikák szerint napjainkban több mint hétezer egyesület működik hazánkban. Lenyűgöző a számadat, kiváltképp akkor, ha hozzátesszük, hogy becslések szerint az egyesületeknek a taglétszáma meghaladja a hárommilliót. Azonban korántsem ilyen szép a kép, ha hozzátesszük, hogy az egyesületek több mint fele sportegyesület, másik meghatározó része tűzoltó egyesület, s hogy a legújabb számadatok már tartalmazzák az utóbbi években gombamódra szaporodó városvédő és városszépítő egyesületeket is. A két új törvény természetesen nemcsak ezekre vonatkozik, hanem a társadalmi önszerveződés ennél lényegesen szélesebb körű és szélesebb tartalmú megnyilvánulásaira is. Tudnunk kell, hogy kiváltképp a korábban alakult egyesületek létrehozása sokkal inkább hatalmi elképzelésre és hatalmi akaratra jött létre, mintsem a sportenai- tás és önszerveződés okán és jogán. A két új törvény markánsan tartalmazza a politikumot, a politikában való résztvállalás lehetőségét is. S nemcsak azért, mert az egyesülési törvény kimondja a pártalapítás jogát — annak részletes feltételrendszere az augusztusban tárgyalandó párttörvény tervezetének megvitatása során alakul ki az Országgyűlésben —, hanem azért is, vagy elsősorban azért, mert az egyesületek, a létrejövő közösségek erőteljesebben képesek egyes társadalmi csoportok érdekeit érvényre juttatni az állami-, politikai- és társadalmi élet különböző szintjein és területein. Garanciákról is esett szó a törvények vitája során. S e garanciák elengedhetetlenek. A feltételrendszer részletesen, de korántsem túl- szabályozottan biztosítja az állampolgár és az államrend jogait és védelmét. Elhangzott az ülésszakon többször is: a törvények koncepciója a szabadságjogok lényegét biztosítja, kevés tiltáson túl mind az egyesülést, mind pedig a gyülekezést feltétélek nélkül az állampolgárra bízza, s törvényi garanciát ad e két jog alkotmány szerinti gyakorlására. A tiltás egyfajta szavatosság az állam számára — jog: megtiltani az állam rendjével ellentétes, érdekeit, külpolitikáját, nemzetközi szerződéseit sértő szervezetek megalakítását, létrehozását. Ugyanakkor biztosítékot kap az állampolgár arra, hogy megszűnnek, minimálisra csökkennek a klub, egyesület, szervezet és szövetség alapításának bürokratikus fékei, már nem egy- egy hivatalnok döntésén múlik az engedélyezés, s a törvényesen megalakult szervezetek működését nem szabályozzák felügyeleti szervek, főhatóságok. Természetes és szükség- szerű volt, hogy legfőbb törvényhozó testületünk együttesen és közösen tárgyalta az egyesülési és gyülekezési törvényt, hiszen azok egymáshoz kötődő, egymást kiegészítő törvények. A gyülekezés az egyesülés egyik lehetséges, olykor elengedhetetlen megnyilvánulási formája. Szabályozása a demonstrációkon résztvevők érdekében és védelmében csakúgy szükséges, mint ahogy a parlament tagjai elfogadták annak igazságát is, hogy a közrend és közbiztonság, a közlekedés védelme is igényel egyfajta védelmet. E kölcsönös védelem és kötelezettség fogalmazódik meg az elfogadott gyülekezési törvényben. Az egyesülési és gyülekezési jog most már törvényként megfogalmazott és velünk élő jog. Alapja a jog- államiságnak. S. Boda András Ülést tartott a Minisztertanács SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának elveiről. A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosán György bevezetőben elmondotta: g kormányülés mintegy folytatta a parlamenti programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az új alkotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előterjesztést hallgatott meg a belkereskedelmi törvény módosításáról. Erre azért van elsősorban szükség, hogy a gazdasági társaságok másokkal azonos feltételek között dolgozhassanak. A kormány arra készül, hogy a belátható jövőben a bel- és a külkereskedelemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot terjesszen az Ország- gyűlés elé. Addig is a kereskedelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködve a deregulációs program során átvizsgálja azokat a rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a versenysemlegesség és a piaci esélyegyenlőség érvényesítését a kereskedelmi tevékenységben. A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson. összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A kormány gondosan mérlegelte a kéréseket, figyelembe véve az egyes nagyközségék történelmi hagyományait, valamint a hosszú távú terület- és településfejlesztés szempontjait, s úgy döntött, hogy valamennyi pályázó település várossá nyilvánítását javasolni fogja az Elnöki Tanácsnak. A kormány elhatározta: előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt nyilvánítsa megyei várossá. A javaslat benyújtása előtt a kormány kikéri az Ország- gyűlés illetékes bizottságai elnökeinek véleményét is. Az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Minisztertanács megállapította: tavaly jelentős változások következtek be a turistaforgalomban. Az új útlevéltörvény hatására egymillióról négymillióra emelkedett a nyugatra kiutazók száma. Emiatt az A tabi tanács-vb napirendjén: Javítani kell az adófelderítő munkát (Tudósítónktól.) Az adóigazgatási munkával, az adópolitika helyi végrehajtásával foglalkozott tegnap délutáni ülésén a tabi tanács végrehajtó bizottsága. Az írásos előterjesztésből kiderült, . hogy a ítéma legutóbbi tárgyalása óta kiemelt feladatának tekintette a tanács az adóbevételek fokozását. Ennek során nagy gondot fordítottak a hatósági munka színvonalának javítására, ugyanis az elmúlt években több jogszabály változott (házadó, általános jövedelemadó, ebadó), illetve új adónemek (építményadó, tého) léptek be. A településfejlesztési hozzájárulás beszedése, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójának kivetése jelentősen megnövelte az adócsoport munkáját. A vb az adóbeszedési morált a közigazgatási területen jónak értékelte és megállapítása szerint előrelépés történt az egyszerűsített határozatok alkalmazásában is. Az egyedi ügyekben hozott határozatok megalapozottak és jogszerűek voltak, amit bizonyít az a tény, hogy a fellebbezések száma igen alacsony volt. Az adóigazgatási munká- han kiemelkedő szerepet kapott a méltányosság elve, ugyanis a kérelmezők nagy része az egyedülállók, illetve az alacsonynyugdíjasok és a nagycsaládosok köréből került ki. Pénzügyi szabálysértés 1986-ban és 1987-íben nem, tavaly pedig öt esetben történt. A végrehajtó bizottság a határozatában megállapította: az adóztatási tevékenység alapvetően megfelel a jogszabályi előírásoknak, az adópolitikai elveknek, de javítani kell az adófelderítést, a városkörnyéki tanácsok adóügyi munkája színvonalának emelése érdekében pedig rendszeres segítséget kell nyújtani. idegenforgalmi aktívum százmillió dollárra csökkent annak ellenére, hogy a dollárbevételek emelkedtek. A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket megtárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a területeken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. A kormány megbízta a szociális és egészségügyi minisztert, hogy ennek a jogszabálynak az előkészítését alapos helyzetelemzést követően kezdje meg — mondotta bevezető nyilatkozatában a szóvivő. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszervezeti tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés lakossági visszhangjáról. A témához kapcsolódva a Népszava munkatársa megkérdezte: késleltetik-e a további ár- és díjemeléseket addig, amíg a béremelések ügyében is valamilyen lépést tudnak tenni a vállalatok. Válaszában a szóvivő elmondta: ezekkel a kérdésekkel a mostani ülésén nem foglalkozott bővebben a kormány, ezért csak á reflexióit adhatja közre. Hangsúlyozta: az .országnak elfogadott népgazdasági terve és törvényerőre emelt költségvetése van. A terv és a költségvetés olyan egymáshoz kapcsolódó rendszert alkot, amely meghatározza az áremelések lehetséges mértékét is. A terv és a költségvetés — mint ismeretes — 14—15 százalékos áremelést jelzett előre. Voltaiképpen a kormány szociálpolitikai intézkedései ehhez az áremelkedéshez kapcsolódtak. Ebben a helyzetben a kormány csak egyetlen dolgot ígérhet, azt. hogy inflációt gerjesztő intézkedéseket nem hoz. Azáz: a jövedelemtulajdonosoknak nem teszik lehetővé, hogy teljesítménnyel nem megalapozott jövedelemre tegyenek szert. A gazdaság minden résztvevőjének tisztában kell lennie azzal, hogy ha a kormány a tervbe veiteken* túlmenő intézkedéseket hoz — béreket ad (Folytatás a 2. oldalon) Műszaki fejlesztés világbanki hitelből A Magyar Nemzeti Bank tavaly a Világbanktól 50 millió dollár hitelt vett fel műszaki fejlesztési programok megvalósítására. A to- vábbkölcsönző kereskedelmi és innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról az elmúlt évben' döntöttek. A fennmaradó összegre további pályázatot írtak ki a vállalatok számára, s a beérkezett igények elbírálása most van folyamatban. A vállalatok műszaki fejlesztési programjait már vizsgálják az OMPB szakértői, a bankok pedig a pályázók pénzügyi helyzetét ellenőrzik. Az elmúlt évben nyolc műszaki fejlesztési javaslatot fogadott el a Világbank, s ezek együttesen kapták a mintegy 30 millió dollár hitelt. Ä Világbank feltétele az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen és konvertibilis exportot eredményezzen. Kiköltés továbbá, hogy minden fejlesztésnek 1993-ig be kell fejeződnie. Részvénytársasági formában Budapesten a Híradástechnikai Szövetkezet Temesvári úti telephelyén új. nyomtatott áramköri lapokat gyártó és tervező üzem létesül. A rése vény társaság tagjai a Híradástechnikai Szövetkezet, az Akadéfnia, az OK1SZ és a SZTAKI együttesen 510 millió forintot költenek az új üzemre. A nyomtatott áramköri lapok gyártásához szükséges berendezések megvásárlására a Világbank 4,6 millió dollár hitelt nyújtott. A gépek és berendezések megvásárlása folyamatban van, s az üzemet a tervek szerint ez év harmadik negyedévében adják át. A világbanki hitelből 1,7 millió dollárt kapott a Budapesti Műszaki Egyetem Mikroelektronikai és Mechatronikai Tudományos Parkja. Az összegből a tudományos kutatáshoz szükséges berendezéseket vásárolnak. A fejlett országokban már meghonosodott a számítógéppel segített tervező (CAD), illetve gyártórend- sizlerek (CAM) hazai elterjesztésére ugyancsak a Világbank ad hitelt. A kapott 5 millió dollárból a SZÁM- ALK a vállalatoknak szolgáltatásként CAD'CAM rendszereket tervez és telepít. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai szavaznak az amerikai—líbiai légi incidens ügyében tett határozati javaslatról. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor- szag megvétózta a határozatot, amelyben a testület sajnálkozását fejezte volna ki amiatt, hogy az Egyesült Államok lelőtt két líbiai harci reDülőeénet