Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1989. január 28., szombat 5 Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Reformtörekvések a felsőoktatásban Angol szakkollégium a kaposvári tanítóképzőben Egy 15. századból származó áldozati kő feltárásán dolgoznak a Mexikó-városi antropológusok. A Tezcatlipoea szentély maradványainál végzett ásatásoknál fedezték fel, a város szívében. Az áldozati követ díszítő minták Xiuhtecuhtli tűz- istent ábrázolják (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) A mozik új gazdálkodása I ______________RÁDIÓ3EGYZET R EGGEL Napjaink sajátos ellent­mondása, hogy miközben izzó szenvedéllyel tör fel­színre a diploma erkölcsi és anyagi devalválódása miatti elégedetlenség, rohamosan nő az egyetemekre és főis­kolákra jelentkezők száma. Köztudott, hogy a felsőokta­tási intézmények anyagi el­látottságának romlása miatt csak szerény mértékben nö­vekedett a továbbtanulóik szá­ma. A végzős középiskolások túlnyomó hányada mégis el­szántan hisz abban, hogy bekerül valamelyik egyetem­re vagy főiskolára. A továbbtanulási remé­nyeket a közelmúltban ho­zott párt- és állami testületi állásfoglalások is táplálják. Azok, amelyek a felsőokta­tási intézményekbe felvehe­tők számának növelésében és a felsőfokú képzés minő­ségi fejlesztésében látják az egyik legfőbb garanciát ar­ra, hogy javuljanak a tár­sadalmi-gazdasági megújulás emberi tényezői. A mennyi­ségi fejlesztés nem vonat­koztatható el a népgazdaság jelenlegi és középtávú mun­kaerő-igényétől — s benne, a felsőfokú végzettségűek iránti igénytől — még akkor sem, ha az elmúlt évben ki­dolgozott felsőoktatási cse­lekvési program a műszaki és tudományos fejlődés táv­lati céljaihoz igazodva szá­mol a diplomások számá­nak jelentős növelésével. A felsőoktatási húzóágazatnak tekintő kormányzati dekla­ráció elsődlegesen stratégiai alapállású, ' nem kecsegtet azzal, hogy máról holnapra sarkig tárulnak az egyete­mek, főiskolák kapui. A to­vábbtanulási lehetőségek né­hány évig még nem tudnak lépést tartani a jelen és a közeljövő népes középiskolás korosztályainak igényével. Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges megol­dás az, hogy jobban igazod­jon a felvételi rendszer a jelöltek felkészültségéhez; az eddiginél hitelesebb meg­mérettetés és szelekció ré­vén a n legalkalmasabbak jussanak be az egyetemek­re, főiskolákra. Már 1990-től nagyobb szerepet kap a fel­vételin az érettségi vizsga eredménye, s a jelöltek szak­mai rátermettsége, alkalmas­saga az eddigieknél megha­tározóbb kritérium lesz. Javulnak az értelmiségi pályák nyitottságához szük­séges feltételek is, s remél­hetően csökkennek az e téren tapasztalható társa­dalmi és regionális esély­egyenlőtlenségek is. A mű­velődési kormányzat a fizi­kai dolgozók gyermekeinek jelenlegi támogatásából kiik­tatja a túlhaladott, formális elemeket, és olyan új, ár­nyalt preferenciarendszert kiván kidolgozni, majd ér­vényesíteni, amely a való­ságos szociális, ifietve kul­turális okok miatt* hátrá­nyokat kompenzálja. Az 1989 90-es tanévtől lát­ványos változások nem vár­hatók ugyan a felsőoktatás­ban, a tartalmi-szervezeti korszerűsítés és a beiskolá­zási létszámnövelés jelei azonban már szeptembertől érzékelhetőek lesznek. A humán szolgáltatások iránti társadalmi igény ki­elégítésére több felsőoktatá­si intézmény — köztük a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola szekszárdi tagozata is — képez főfoglalkozású szo­ciális szakembereket. Az ELTE Szociológiai Intézete szociálpolitikai kiegészítő képzést indít, s néhány ta­nítóképzőben a szociálpeda- gógiai szakkollégium felvé­telére is lehetőség nyílik. Változások várhatók a filo­zófia, illetve a marxizmus— leninizmus tárgyainak okta­tásában, és korszerűsítik a közgazdasági ismeretek tan­anyagát. Lényeges változás, hogy megszűnik az orosz nyelv tanulásának kötelező jelle­ge. 1992-ig minden egye­temnek és főiskolának fel kell készülnie arra, hogy a hallgatók több idegen nyelv közül választhassanak, ám ahol a személyi és tárgyi feltételek megvannak, már előbb is választható lesz a német, az angol, a francia vagy más nyelv. Az általá­nos iskolások idegennyelv­tanítására való felkészítést szolgálják a tanítóképzők­ben bevezetett idegen nyelvi szakkollégiumok. A budapes­ti és a kaposvári tanítókép­zőben például már a mos­tani , tanév elején megkez­dődött az angol szakkollé­giumi képzés. A pécsi Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetemen a természettudo­mányi szakok mellé is fel­vehető egy idegen nyelv. Ugyanitt- szeptembertől egyetemi szinten is képeznek vizuális nevelési szakembe­reket. A felsőfokú oktatás kor­szerűsítése során kirajzolód­nak egy rugalmasabb beis­kolázási modell körvonalai is. Néhány intézmény — kí­sérleti jelleggel — már a képzés közbeni szelekció módszereit is kialakította; a keretszámnál több hallgatót vesznek fel azzal, hogy eg­zakt képességvizsgálatok után a felsőfokú képzésre alkalmatlanoktól egy vagy másfél év után megválnak. A magyar felsőoktatásnak nem arra kell berendezked­nie, hogy a képzés közbeni szelekció kényszerével eny­hítse a felvettek és a ki­képezhetek számából adódó feszültséget, hanem arra, hogy hatékony intézkedések­kel segítse a diplomaszerzés esélyeit. Azért is, hogy a diplomásoknak az össznépes- séghez viszonyított arányát tekintve az európai országok rangsorának középmezőnyé­ből előbbre juthassunk. OO — En közben (lesiettem ^^•a bejárati ajtóig — folytatta Palágyi —, és fel- vittem magammal egy há­romszögletű feszítővasfétót arra gondolva, hogy ha a kasszát megfordítjuk, talán hátulról vagy oldalról köny- nyebben sikerült átégetni a falat. Megpróbáltuk ezt a módszert is, csakhogy ész­revettük, hogy a hegesztő- pisztoly egyre kevesebb tü­zet ereszt és rájöttünk, hogy szép lassan kezd az oxigén is fogyni. Ez azt jelentette, hogy nem oxigénnel teli pa­lackot vittünk a pénztárhoz, hanem egy olyat, amiben már eleve kevesebb oxigén volt. Most mi lesz velünk, néztünk egymásra tanács - tálánul. Erre én nagyon idegesen azt mondtam, h agy egy másik palackra lenne szükség. Az lehetetlen, szólt Az új gazdálkodási rend­szer tapasztalatairól adott számot tegnap a Somogy Megyei Moziüzemi Válla­lat — stílusosan — a ka­posvári Mozimúzeumban, amely sok mozihoz hason­lóan, veszteségesen mű­ködik. A Somogy Megyei Tanács Művelődési Bizottsága idei első ülésén a vállalat igaz- . gatója, dr. Németh János az' írásiba foglalt beszámolóhoz azért fűzött szóbeli kiegé­szítést, mert míg a házi nyomdát elhagyta a füze- tecske, újabb fölismerések­re és következtetésekre ju­tottak. A piacorientáltság egyre inkább érvényesül a fiilmterjesztésben is, amely az idén a legkevesebb há­nyadot kapja az állami tá­mogatásból. A tizenhat milliméteres filméket vetítő mozikat egyik napról a másikra be­zárhatják, ha a veszteség fokozódik. Az elmúlt eszendőben pe­dig két és fél millió forint­tal emelkedett a bevétel mo­zijegyekből Somogybán, no­ha százezerrel kevesebben ülitek be filmet nézni, csőik­ként az előadások szá-rna is, amit videóvetítésekkel igyekeztek pótolni. Külö­nösen ott vált szükségessé az olcsóbb videóvetítésre áttérni, ahol gyér számú a közönség: a kis települése­ken. Nemcsak a tizenhat milliméteres filmeket vetí­tő filmszínházak kerül­nek hátrányba', hanem a rangosabbak is, mert egyre kevesebb kópia készül. A Somogy Megyei Mozi- üzemi Vállalat lelkiismere­tesen kívánja végrehajtani Almási, nem lehet egy má­sikat úgy idehozni, hogy az üzemrészben dolgoeók észre ne vegyék, • nincsen ehhez már időnk, kéiső van. Hir­telen magamban — folytat­ta Palágyi — elképzeltem sikertelenségünk következ­ményeit és csakis a legrosz- szabbra gondoltaim. — És mit tött? — Azt, amit az őrnagy úr jó előre szinte szó szerint elmondott. — Vagyis? — Rémüifetemben a hosz­szú feszítővassal súlyos ütéseket mértem Almási fe­jére. A vérfröccsenések nyilván akkor kerülhettek a ruhámra, a zakóm ujjai- ra. Azt hiszem, addigra már teljesen megbolondultam, elvesztettem a fejem. 1989-ben is, amelyek gaz­dálkodását hatékonyabbá teszik, ám kitérni nem tud ia megnőveikedeitt 'követel­mények elől. Éppen ezért a szeléktív fejlesztést tűzite programjának ziászilajára. A változó filmterjesztési gyakorlatban is igyekeznek eleget tenni az igényes mű­sorpolitikai céloknak. To­vábbra is előnyben részesí­tik az értékes, magas mű­vészi értékű filmeket, míg a sok nézőit vonzó filmek maguk csinálnak propagan­dát maguknak. A Fllmfő- igazgoitóság szabályozó rendszerét korszerűsítette ugyan, és így csökkentette a filmforgalmazás belső el­lentmondásait, ennék ellené­re nem oldatta föl azokat, hanem nehezítette a válla­lati gazdálkodást, a keres­let és a kínálat törvénysze­rűségének megvalósulását és érvényesítését. Az irányítás is decentra- lizálódik ebben az évben. Területi központokat hoz­nak létre Siófokon, Csur­gón, Boglárlelllón és a me­gyeszékhelyen. Barcson vi­deotékát, kölcsönzőt nyit­nak. Két új autósmozi lé­tesítése várható; Fonyódon és 'Sóstón. A megyei művelődési ál­landó bizottság tagjainak megértő, de a művészeti ér­tékek el'kallódását féltő hozzászólásai után dr. Hor­váth Sándor, a bizottság el­nöke, a megyei tanács tár­sad alómpolitikai főosztá­lyának vezetője foglalta össze a tartalmas tanácsko­zást, kifejtve, hogy a kis települések helyzetén csak komplex módon lehet segí­teni. — Ez valóban igaz, Pa­lágyi úr, csak nem múlt Időben. Mit csinált ezután? — Azt tudtam, hogy Al­más! halott. Ügy ahogy volt, izgalmamban mindent otthagyva iparkodtam men­nél hamárabb eltűnni a pénztárból. Amikor kinyi­tottam az ajtót, a lejáratnál hirtelen szembetalálkoz­tam Gáti József műszerész­szel. Hogyhogy ilyen korán, művezető úr? — kérdezte tőlem Gáti. És hozzátette: „Azért jöttem, mert úgy vettem észre, hogy a le­eresztett redőnyön át fény szűrődik ki.” Kissé megfor­dult az ajtó félé, én pedig a kezemben levő vasrúddal hatalmasakat ütöttem a fe­jére. Gáti elvágódott és úgy emlékszem, hogy akkor ütöttem még egy utolsót a fejére. Azt hittem, ő is A háromnegyed hetes be­szélgetéseket rendszerint meghallgatom. A reggeli rá­diózásban a pontos időn, a sokszor ismételt időjárásje- lentéseken, híreken (a sók ze­nén) túl ez az egyetlen kom­mentáló műsor. Egy hír nyo­mába ered a riporter és pár perc alatt úgymond tisztáz­za, mi történt, mi a véle­mény. Keveseknek adatott azonban meg, hogy röviden képesek legyenek kifejteni álláspontjukat. Vagy el­magyarázzanak valamit. Így esett meg, hogy az új felvételi rendszerről nyi­latkozó minisztériumi osz­tályvezetőtől alig tudtunk meg valamit. Amit mondott, azit az újságíró is födoivas- hatta volna jegyzetfüzetéből. Márpedig ezek a háromne­gyed hetes beszélgetések épp azért születnek meg napról napra a (rádióban, hogy eligazodjunk a dolgok sűrűjében, illetve tanácsot kapjunk, milyen módon ju­tunk az - ismeret birtokába. A január 1-jétől érvénybe lépett új felvételi jogsza­bályt csak nagy körvona­lakban vázolta Hársfalvi Dezső minisztériumi osz­tályvezető, annyit azonban leszögezett, hogy szó sincs még reformról, arra talán majd a kilencvenes években kerülhet sor. Szó, ami szó, az új jogszabály nagy önál­lóságot biztosít a főiskolák­nak, egyetemeknek, tehát a minisztérium se lehet min-r derűben ókos, de tán né­hány példával segíthetett volna az érdeklődés felkel­tésén túl annak kielégíté­sében is. Azt hiszem, fon­tos lenne még idejében bő­vebb fölvilágosítást adni az érettségi előtt álló fiatalok­nak a megváltozott felvé­teli renrd'szerről, egyes in­tézmények új szabályzatá­ról, s nem reggel, hanem nappali műsoridőben. meghalt és igyekeztem me­nekülni. A nálam levő vás- rudat a közéli bokorba dob­tam és az épülettől távolabb a rossz kerítésen át, abban a cipőben, amit tetszett mu­tatni, menekültem haza, a Mohai útra. Amikor belép­tem a lakásba, csak a kis- lámpát gyújtottam meg. Kati megfordult az ágy­ban, de nem ébredt fel Gyorsan átöltöztem, azt is pontosan úgy tettem, ahogy már előzőleg elmondta. — Mi történt ezután? — Kati Csák ákkor éb­redt fed, amikor a másik ruha és cipő már rajtam volt. Félkelt, készített reg­gelit, ettem valamicskét és siettem vissza. — Nyilván azért, hogy felfedezhesse a maga által elkövetett gaztettet, gyil­kosságot? Igaz? — Igaz, őrnagy úr. Nem sikerült. A felelősség egyes- egyedül engem terhel. — Hát persze, hogy ma­gát, hiszen a társát agyon­verte, aki bedőlt a balga, ügyefogyott kiagyalt provo­kációjának. Hallgattam tegnap reggel is a rádiót, kissé korábban ébredtem, mint megszoktam, így már a fálurádió negyed­órás adására is odafigye'- hettem. örültem is a ko­rábbi ébredésnek, hiszen nemcsak friss információt hallhattunk a tegnapelőtti minisztertanácsi ülésről, hanem gondolatokat arról is, miként képzelhető el fa­lusi műemléki értékeink megmentése, megőrzése a jövő számára, önálló mű­emlékvédelmi törvényt sürgetnek a város- és fa- luszépítők. Űj jogszabályt, miszerint adómentesen le­hessen ilyen tevékenységet folytatni, hiszen amúgy is kevés jut ró a települések költségvetéséből. Falvaink egy része igenis rohamo­san öregszik. Néhány talán el is tűnik. Közöttük olya­nok is, ahol értékes temp­lomot őriznék, emlékeket idéző kutat, útjelzőket. Ta­lán egyszer újra visszatele­pednek az emberek az ilyen községekbe is. Van rá példa ugyanis, hogy megújulnak az öreg házak, az idős la­kókat fiatalok váltják föl. Mit őrzünk meg nekik? Több jogi garanciát várnák a város- és faluszépítők, hogy terveiket megvalósít­hassák. Kaposvárt példa­ként említették a műsor­ban. Na hiszen — ütötte meg a fülemet városunk ne­vének említése — nekünk van már társadalmi főker­tészünk. Biztosan tudnom illett volna róla; de tán nem vagyok egyedül. Bizonyára nem a társadalmi főker- tószt kellene személyesen is­mernem, hanem a munká­ját. Az új parkokat, a gon­dozott régi ligeteket, a ré­gi fogalom szerinti „virágos — Tessék mondani, Gáti József valóban él? — Olyannyira, Palágyi barátom, hogy rövidesen szembe fognák nézni egy­mással. — Nekem már úgyis min­den mindegy, őrnagy úr. — Magának igen, de Al­mási Gézának két árva gye reke maradt és majdnem ez történt Gátival Is, akinek négy kisfia van. A maga kettőjét nem említem, hi­szen azok már jó ideje apa nélkül vannak. Még vala­mit, Palágyi úr! Mi történt volna, ha sikerül a kasszát kinyitni és a benne levő mintegy kétmilliót megsze­rezni? — Valószínűleg akkor is meg kellett volna ölnöm Almási Gézát, mert rájött volna, hogy az egész kém­kedési mese hazugság volt, és ő a pénzen nem osztoz­kodott volna. Egyébként az osztozkodás nem is volt szándékomban. — Ezek szerint, Almási Géza mindenképpen halál­ra volt ítélve? — Igen, őrnagy úr. (Vége) Dr. Gulyas József azokat a változtatásokat Horányi Barna Kaposvárt”. Horányi Barna Az Orion Villamossági Vállalat, ia Magyar Alumíniumipari Tröszt a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve so­rozatban készíti a direkt sugárzó, műholdvételre alkalmas parabolaantennákat. Az antennával együtt állítják elő az úgynevezett beltéri egységet is, amely az egyedi és a kö­zösségi vételt teszi lehetővé HÁG BERTALAN Egy éjszaka története

Next

/
Thumbnails
Contents