Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
1989. január 28., szombat Somogyi Néplap 3 ŐSZINTÉN GONDJAINKRÓL ,AJÁNDÉK” KOTYVALÉK HTO-val, azaz háztartási tüzelőolajjal tüzelünk. Iszonyú nehéz. Mert csak pislákol a l áng, mert csak agy on- kormozza a tűzte rét, így aztán miért is lenne meleg? A hatezer kalóriás kályha ama bizonyos HTO-val annyi meleget sem ad, ami legalább a megfázáshoz elegendő lenne. Rádadásul ez az olaj, úgy plusz tíz fok körül már-már •kocsonyássá dermed, tetején piszkosszürke, ujjnyi vastag paraffinszerű réteg képződik. így aztán nem tüzelünk, csak tüzelnénk, ám emiatti magándühöngéseimet már csak azért is illetlenség lenne a nyilvánosság elé tárni, mert ugye tudnivaló, hogy ez a tűzálló tüzelőolaj az állami költségvetés kontójára agyontámogatott termék. és ajándék olajnak nem illik firtatni a minőségét. Ráadásul még az is tudnivaló, hogy e hazai HTO külföldi változatait is agyóntámogatják — igen! szociális megfontolásokból! —, ám kíméletlenül keményen büntetik mindazokat, akik arra vetemednek, hogy tüzelőolajjal hajtják dízelkocsijaikat. (Az NSZK-ban például ezt rendszeresen ellenőrzik, s egyetlen elcsípett csaló azon nyomban 1000 márka büntetést köteles fizetni.) Nálünk ez a veszély senkit nem fenyeget. Egyrészt mert ilyen ellenőrzés gyakorlatilag nincs. Másrészt miért is lenne? Nincs az a dízelmotor, amely ezzel a tüzelőolajjal működőképes lenne. Hiszen nincs az a közönséges olajkályha sem, amely rendeltetésszerűen fűtené ezzel a kotyvaTékkal. Állították ezt nekem korábban többen is, ám mindaddig nem hittem, amíg •kényszerűségből — mert a környékbeli kutak egyikénél sem volt HTO (ráadásul éppen az elmúlt évvégi ünnepek napjaiban) — kényszerűen normál dízelolajat kellett vásárolnom. Méregdrágán. De megérte! Az addig hasznavehetetlennek tartott és már-már kidobásra ítélt kályha egyszeriben megváltozott és ontani kezdte a meleget, de annyira, hogy nem győztük visz- szafogni. Miközben kint mínusz tizenvaliáhány fok volt, bent — ahol soha nem sikerült 18 fok fölé tornász- tatni a hőmérőt — plusz 24-25 fok, az olajadagoló minimum állása mellett. Mindez még mindig magánügy. De talán közüggyé emeli a történetet néhány kérdés: Miért kell gyakorta azt hallanom a legkülönbözőbb fórumokon és hangszerelésben, hogy igenis écezzem magam megtisztelve, majdhogynem megajándékozottként ezzel a semmire sem való .tüzelőolajjal? Es tessék a tüzelőolajat behelyettesíteni szinte bármiféle hazai gyártmányú termékkel.. . Miéit — miféle gazdasági, vagy gazdaságossági megfontolásból — kapok akár kedvezményezett áron is olyan árut, ami számomra hasznavehetetlen. Miféle etika, miféle — általam csakis minősíthetetlennek vélt — morál készteti, vagy éppenséggel kényszeríti a termelőt arra, hogy átverjen, hogy becsapjon, tudván tudva — persze a nyilvánosság előtt körömszakadtáig tagadva —. hogy átver és becsap. Miféle erkölcs az, hogy ennek ellenében vaskos állami támogatást és ugyancsak nem soványka fogyasztói fizetséget zsebel be? Továbbá: miféle információs rendszer az. amely annyira működésképtelen, hogy például a HTO áráról és a dotáció arányáról döntő hatósági embereknek a jelek szerint nincs tudomásuk arról, hogy ez a tér mék gyakorlatilag használhatatlan. Mert, hogy erről semmiféle információjuk nincs, az holtbiztos. Ha lenne. akkor nem merték volna megkockáztatni, hogy az éppen aktuális áremelések sorában — ahogy azt egy legutóbbi tájékoztatón hallottuk — s hasznavehetetlen tüzelőolaj árát szabályos luxusadóval terheljék. Ám legyen, akár még a „luxusadó" is. Fizessünk csak korábbi ostobaságunkért, hogy tudniillik amikor megvásároltuk és fölszereltettük az olajkályhákat és -kazánokat — tettük ezt csak azért, mert gondolkodás nélkül hittünk az akkori — „mellesleg'’ manapság csak kínos mosolygással emlegetett — „bukaresti árelven" alapuló propagandának. A saját ostobaságáért előbb, vagy utóbb mindenkinek fizetnie kell ... De könvörgök: a pénzemért miért nem kaphatok hasznavehető terméket? Miért kell ugyancsak ostoba módon eltűrnöm, hogy például HTO- ügyben egyszerűen és közönségesen becsapnak? HTO-ügyben is ... Hogy miért kell ezt eltűrnöm ? Megmondom: e jegyzetre rögvest érkezik majd az agyonsértődött hivatalos válasz, s ebből számomra csak az derülhet ki — gondolom, hogy kellőképpen gazdag, s általam persze követhetetlen „számszaki" érvekkel alátámasztva —, hogy a kifogásolt HTO az európai kőolajfeldolgozás egyik legkiválóbb produktuma. S mert nekem semmiféle szakmai ellenérvem nem lehet, ezért kínomban csak annyit mondhatok, hogy tán beszéljék meg ezt az egész ügyet a 'kályhámmal. Az nem vitázik, nem perlekedik, annak nincsenek ellenérvei. Az C9ak pislákol és persze nem 'melegít. Pedig én tüzelek. És fizetek. Vértes Csaba Nagy figyelemmel olvastam január 16-i számukban a Minisztertanács állásfoglalását, majd a Minisztertanács elnökének a budapesti pártaktíván elhangzott beszédét és végül a kaposvári pártértekezletről szóló tudósítást. Tolnai Sándor vitaindítójának már az első mondatánál nyeltem egyet. Idézem: „A magyar szocializmus kritikus, válságjegyeket is magában hordozó társadalmi, gazdasági és politikai helyzetbe került." Amikor ahhoz a mondathoz értem, hogy: „Úgy véljük, a fokozódó feszültségek ellenére nem tartozunk az ország válságjelekkel küszködő vidékei közé”, kezembe vettem a tollat. Hogy miért? Idézem Németh Miklós miniszterelnököt: „Ügy vélem, hogy a kormány a közelmúltban feltárta és a közvéleménynek is bemutatta gazdaságunk, társadalmunk súlyos helyzetét... A mai válságos helyzetet egy jó másfél évtizede elkövetett hibás politikai és gazdasági kurzus eredményeként örököltük.” Nos, Kaposvár, Somogy megye is Magyarországon van, még ha kedvesen Somogyország- nak becézzük is. A megye, a város két legnagyobb építőipari vállalata felmorzsolódott a sok milliós adósMekkora is az a „hatalmas" apparátus, amelyben „rengeteg a jól fizetett, fiktív munkahely”? Kérdezzük meg a legilletékesebbeket, Faludy Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője: — A megyei pártbizottság apparátusában harminchárom politikai munkatárs dolgozik, a feladatuknak megfelelő munkakörülmények között: mindenkinek van egy szerényen berendezett — méretét tekintve — kis szobája. A megyében összesen 145 függetlenített politikai munkatárs van, beleszámolva a községi, nagyközségi, városi jogú pártbizottságokon dolgozókat, a függetlenített tisztségviselőket, valamint az oktatási igazgatóság tanári karát is. Egy éve még 157-en voltunk. Ma — több fórumon elhangzott ez már — az európai szocialista országok között Magyarországon a legkisebb létszámú a pántapparátus. Az ősszel a megyei pártbizottság munkabizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy javaslatot dolgozzon ki a testület feladatkörére és munkamódság súlya alatt. Nincs válság?! A város, a megye sok vállalata, szövetkezete fizetés- képtelen vagy annak határán áll. Nincs válság?! A megye mezőgazdaságának helyzetét így látja Herner Endre, a megyei tsz-szövet- ség titkára a Somogyi Néplap 1989. január 14-i számában megjelent interjúban: „1985 óta folyamatosan és erőteljesen romlanak a termelés anyagi, műszaki feltételei... Nincs pénz gépvásárlásra, az állattenyésztési rekonstrukciók elmaradnak, a tagok jövedelme egyre távolodik az országos átlagtól, a szövetkezetek egynegyede-egy- harmada vagyona feléléséből próbál talpon maradni... A szabályozás, az elvonó intézkedések. valamint a sorozatos fagy- és a tavalyi súlyos aszálykár miatt a megye szövetkezeteinek egyharmada a lét és nem lét határára került. ... s még riasztóbb az a tény, hogy a gazdaságok 43 százalékában veszteség, illetve kétmillió forint alatti nyereség várható.” Nincs válság?! A szülői háttért nem élvező, négytagú, átlagjövedelmű család csak 46 év alatt tudja a lakásra való „beugrót” összegyűjteni és még akkor is csak egy üres szerére, valamint elveket az apparátus feladatkörének kialakításához és létszám- csökkentéséhez. Akik a megyei pártbizottság apparátusában végeznek politikai munkát, azoknak egyetemi, főiskolai diplomájuk „van, és megvan a megfelelő politikai iskolai végzettségük is. Üj munkatársat sokszor azért nehéz a pártbizottságra hozni, mert azok, akik szakmailag, politikailag megfelelnek a mai követelményeknek, és vállalják is ezt a feladatot, lényegesen többet keresnek a jelenlegi beosztásukban a gazdasági egységeknél. Dr. Kerékgyártó István, a megyei tanács önkormányzati és elnöki hivatalának főosztályvezetője: — A megyei tanács apparátuslétszáma valóban nagy volt a meglévő hatáskörökhöz és feladatokhoz képest. Ezért vettük újra számba a feladatokat, s úgy alakítottuk ki az új szervezeti rendszert, hogy az megfeleljen a tennivalóknak. A megyei tanács apparátusában a tevékenység- és szervezetkorszerűsítést megelőzően 286-an lakása van! És nincs válság, még válságjelek sem?! Még ma is aránytalan a közteherviselés! A közvélemény azt gondolja, hogy csak osztályvezetőtől lefelé van válságban az ország. Ebben van egy adag túlzás, de ezt az elkeseredettséget a vezető réteg magasan bruttósított illetménye és prémiuma körül keringő mendemondák, a láthatóan is magas életszínvonaluk váltják ki az emberekből. Suttogva, máshol hangosan felháborodva beszélnek az emberek, a vezető réteg vadászatairól. Igaz. hogy ezek csak szájról szájra terjedő legendák, de nem zörög a haraszt ... Még egy példa az aránytalan közteherviselésről. Egv tavalyi nyugdíjintézkedés során a kisnyugdíjak száz forinttal emelkedtek, a nagyobbak 2 százalékkal, ami több száz forintot is jelenthet. Mert hát a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek nehezebb elviselni a dráguló életet, igaz? Es a bürokrácia! A városi pártbizottságnak, a megyei pártbizottságnak, a városi tanácsnak, a megyei tanácsnak, az SZMT-nek megvannak az ugyanazzal foglalkozó apparátusai, egymásnak alá, fölé, mellé rendelve. Intézikedéseik egymást fedik, fölülbírálják, alárendelik, megtiltják, jódolgoztak, közülük 86 volt vezető beosztásban. A létszám az átszervezés után 236-ra csökkent, és ezt az apparátust 32 vezető irányítja. Az új szervezeti rend nem a beavatkozó típusú, hanem a helyi tanácsokat menedzselő, a törvényességi felügyeletet ellátó munkamódszernek kedvez, ezt erősíti. A szervezeti rend is sokkal inkább megfelel a helyi tanácsok igényeinek: jelenleg csupán hat szakigazgatási szerv intézi az ügyeket. Korábban tizennégy volt. Szerintünk erre volt szükség, hiszen a gondok, az állampolgári ügyek a helyi tanácsoknál jelennek meg, ott, ahol négy-ötezer forintért dolgoznak az ügyintézők, s a községi tanácsok elnökei, vb-titkárai is csak a 25—30. helyet foglalják el a falu kereseti listáján. A megyei tanácsnál pedig — éppen az alacsony bérek miatt — jelentős elvándorlás indult meg tavaly: a gazdasági szervezetekhez sokkal magasabb jövedelemért mentek el ügyintézőink. Dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára: váhagyják egyszerre és külön-külön, néha úgy is. hogy nem is tudnak egymásról. Véleményem szerint ebben a hatalmas apparátusban rengeteg -a jól fizetett fiktív munkahely. Miért van szükség az orscág legritkábban lakott, alig több mint 300 ezer ember’, számláló megyéjében ilyen hatalmas adminisztratív apparátusra? Legyen egy, de az álljon jól felkészült, feddhetetlen és jól megfizetett szakemberekből! Hogy a bürokrácia mekkora ösz- szegeket szív el a „nagy kalapból", arra példa a következő: a védelmi kiadásokra (cäak a hadseregnek) körülbelül 39 milliárdot tervez a költségvetés 1989-re. Hogy ez sok vagy kevés, én nem tudom eldönteni. De hogy ennek az összegnek körülbelül egynegyede. 9 milliárd 940 millió (Magyarország 1989. 2. szám) csak illetményre megy el, ezt már nagyon soknak tartom. Es az a véleményem, hogy a társadalmi, politikai, gazdasági életben is hasonlóak az arányok. Ha ezek az arányok rövid idő alatt nem változnak, nem tartom valószínűnek, hogy belátható időn belül lesz igazi kibontakozás, gazdasági megújulás. Vuncs György Kaposvár, Kinizsi-ltp. 14. — A Szakszervezetek Me- gyei Tanácsánál tizenhárom politikai munkatárs dolgozik. A szakmai szakszervezeteknél pedig tizenhét vezető és munkatárs látja el a feladatokat. Az év közepén az SZMT-nél felére csökkentik a létszámot. Ebben az épületben, amelyet a mi székházunknak nevez a közvélemény, rajtunk kívül más szervezetek is dogoznak. Itt székel például a Társadalombiztosítási Igazgatóság több mint száz dolgozójával, egy könyvelőrészleg pedig termeket bérel. A művelődési házunk — amely a színház épületének felújításakor színházként is működött — a mi kezelésünkben van, de az egész város érdekeit szolgálja. A létszámát tekintve nem nagy apparátus sem a szakszervezeti bélyegekből él, hanem különböző szolgáltatások bevételeiből. Azt is tudni kell, hogy a szakszervezet jelentős struktruális változás előtt áll: a kongresszusig — vagyis egy éven belül — itt is megalakul a szakmák területi szövetsége, amely a szakszervezetek megyei tanácsa helyébe lép. Dr. K. I. A feladatoknak megfelelő az apparátus Halónkban a legkisebb látnámú az apparátus Több tejpor és sajt Csökkent a kereslet a tej- és a tejtermékek iránt: az áremelkedés óta mintegy 10 százalékkal kevesebbet szállítanak a boltokba a Kaposvári Tejipari Vállalat üzeméből. A megmaradt tejből a korábbinál több tejport, valamint sajtot készítenek. Naponta jelenleg 45 ezer liter tejből Balaton és Trappista sajt készül és minden héten öt nap alatt összesen 500 ezer tasak fél literes féltartós tejet gyártanak.
