Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
2 Somogyi Néplap 1989. január 28., szombat Város lösz Csurgót Fonyód és Tab (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alábbi községek várossá nyilvánítását: A Bács-Kiiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kislkunmajsa, Kunszentmiik- lós, a Békés megyéhez tartozó Battonya, Gyomaend- rőd, Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Aba- új-Zemplén megyéhez tartozó Putnok, Sajószenitpé- ter, Szikszó, a Csongrád megyéhez tartozó Kistelek, Mórahalom, a Fejér megyéhez tartozó Gárdony, a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Bihar- keresztes, Hajdúdorog, Haj- dúhadháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó Füzesabony, Pétervására, a Komárom megyéhez tartozó Nyergesújfalu, a Nóg- rád megyéhez tartozó Bá- tonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez tartozó Dabas, Manor, Naigy'káta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó Csurgó, Fonyód, Tab, a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó Csenger, Nagy- káílló, Záhony, a Szolnok megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes, Martfű, a Tolna megyéhez tartozó Dunjáföldvár, Tolna, a Veszprém megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Letenye. A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Határozatot hozott az Elnöki Tanács a Koreai Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szinten történő felvételéről. A továbbialkhan a testület kinevezésről határozott, bírákat mentett fel és választott meg és kegyelmi kérelmeik ügyében döntött. Várkonyi Péter sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Elsőként a Varsói Szerződés tagállamai közül — kapcsolatot teremtettünk az Európa-tanáccsal, az Észak-Atlanti Közgyűléssel és az Európai Parlamenttel. Európa mellett nagy figyelmet fordítottunk a délkeletázsiai országokra. Ebbe a térségbe tavaly kétszer is ellátogatott a magyar külügyminiszter. A diplomácia mozgástérkiszélesedését a nemzetközi viszonyok kedvező alakulása tette lehetővé — mondta Várkonyi Péter, és megállapította: a szovjet—amerikai párbeszéd tartóssá válása, a két nagyhatalom viszonyának normalizálódása a nemzetközi politika meghatározó tényezője. Bízunk abban, hogy ez az irányzat fennmarad. A bécsi utótalálkozó most végétért záróülésén tapasztalható volt, hogy a helsinki folyamatban részt vevő országok együttműködésének új formáit létrehozó időszak veszi kezdetét. A külügyminiszter utalt arra, hogy a magyar külpolitikában a hazai változások is tükröződnek. A világútlevél bevezetése, a társasági törvény és számos más intézkedés jelzi, hogy tovább bővül a külvilággal való érintkezésünk. Igyekszünk alkalmazkodni a világban zajló folyamatokhoz, nyitottabbá kívánunk válni, és szeretnénk felzárkózni a nemzetközi fejlődés folyamatához. Tartalmasabb lett és intenzívebbé vált a szövetségeseinkkel folytatott konzultáció is. A Varsói Szerződésen belül erősödött a döntéshozatal kollektív jellege és demokratizmusa. A sajtóértekezleten a külügyminiszter arra is rámutatott: ma már nincs olyan külföldi ' újságírókategória, amely előtt a magyar határ zárva lenne. Kezdeménye- zően lépünk fel annak érdekében, hogy a helsinki folyamat résztvevői tegyék egymás újságírói számára átjárhatóbbá határaikat, s bontsák le az esetleges belső korlátozásokat — mondta Várkonyi Péter, majd ezt követően válaszolt az újságírók kérdéseire. Várkonyi Péter bejelentette: az Elnöki Tanács a nap folyamán úgy döntött, hogy hazánk felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal. Az erről szóló megállapodást Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár a közeli napokban írja alá Szöulban. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT — Varsóban bejelentették, hogy a Szovjetunió a Lengyelországban állomásozó fegyveres erőit is csökkenteni fogja. — Első alkalommal hivatalos északkoreai küldöttség érkezett Japánba. — A társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés időszerű kérdéseiről tartottak vitát Bécsben az MSZMP és az Oszták Szocialista Párt képviselői. VASÄRNAP — A betiltott Szolidaritás szakszervezet Országos Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy hajlandó tárgyalni a lengyel vezetéssel a szakszervezeti pluralizmus megteremtéséről. — Tovább szigorították a turistaforgalomban érvényes kiviteli tilalmakat a Szovjetunióban. HÉTFŐ — súlyos földrengés volt Tádzsikisztánban. A halálos áldozatok száma mintegy 300-ra tehető. — Egyhetes látogatásra Indiába érkezett Nguyen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára. — A Charta ’77 elnevezésű csehszlovák polgári jogi mozgalom társadalmi párbeszédet sürgetett és elítélte a Vencel-téri tüntetések szétverését. — Erich Honecker, az NDK vezetője bejelentette, hogy országa két éven belül 10 ezer fővel csökkenti nemzeti hadserege létszámát. — Meghalt Salvador Dali spanyol festőművész. KEDD — Pekingbe érkezett Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenzék vezetője. — Hun Sen kambodzsai miniszterelnök Bangkokban tárgyalásokat kezdett a thaiföldi vezetőkkel a kambodzsai rendezes kérdéséiről. SZERDA — Egy biztosítási csalás miatt lemondott az osztrák parlament képviselőházának elnöke. — A Kínában tanuló afrikai diákok helyzetéről kezdett tárgyalásokat Pekingben az Afrikai Egységszervezet elnöke. CSÜTÖRTÖK — Az Egyesült Államok bezáratta ka- buli nagykövetségét. — A román dolgozó kollektívák forró hálájukat fejezték ki Nicolae Ceausescunak 71. születésnapja alkalmából. — Világgazdasági fórum kezdődött a svájci Davosban. PÉNTEK — Dél-Koreában megkezdődött a három hónapig tartó Team Spirit elnevezésű közös amerikai— dél-koreai hadgyakorlat. — Jasszer Arafat Madridban találkozott a spanyol, a francia és a görög külügyminiszterrel. — Bonnban nyugatnémet—brit külügyminiszteri találkozó volt. — Baker amerikai külügyminiszter letette a hivatali esküt. A hét 2 kérdése Mire lehet «ámítani Afganisztánban a szovjet csapatok kivonulása után? A szovjet csapatok a Genf ben .aláírt megállapodásnak megfelelően február 15-ig el fogják hagyni Afganisztánt. Bár az utóbbi napokban e kijelentés jó néhányszor elhangzott, mégis sokan kétlik, hogy mégha a szovjet szándék szilárd is, valóra válhat-e az óhaj ? A hit megingásához jócskán hozzájárult az, hogy Juli) Voroncov külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió kábuli nagykövete az afgán ellenzékkel és a pakisztáni, illetve iráni hatóságokkal folytatott tárgyalások után nem zárta ki a genfi vállalás teljesítésének elhalasztását. Azóta nincs Moszkvában olyan külügyi sajtótájékoztató, ahol Gennagyij Geraszámov szóvivőnek fel ne tennék a TÖRTÉNELMI UTUNK kérdést, hogy* miként is áll a helyzet a kivonulással? A nagyköveti kétely elhangzása óta eltelt hetek eseményei arra engednek következtetni, hogy a szovjet külügyminiszter-helyettes — akit a kivonás „levezénylésére” küldtek Kabulba — nagyon is megfontoltan nyilatkozott. Illetve figyelmeztetett arra, hogy kellő kompromisszumkészség nélkül nehéz napok várnak Afganisztánra. A figyelmeztetés látszólag másnak szólt, de igazából |a kabuJi vezetésnek címezték. Ami korábban, sem volt titok, mára teljes bizonyossággá vált: a szovjet csapatok távozása után a jelenlegi kabuli vezetés aligha lesz alkalmas arra, hogy a megbékélésre vágyó erőket mag|a köré tömörítve olyan széles koalíciót alakítson ki, mely képes lesz a bármiféle megegyezéstől mereven elzárkózó afgán csoportok semlegesítésére? A kivonulás elhalasztásának puszta megemlítése íj hatalmas vihart keltett. Biztos jeleként annak, hogy az új utakon járó szovjet külpolitika nem kockáztathatja meg szavahihetőségét a vaMir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök (jobbról) megbeszélést folytat Jan Eliasson svéd diplomatával, az ENSZ- főtitkár megbízottjával, január 25-én. Eliasson a megrekedt irak—iráni béketárgyalások előmozdítása érdekében tartózkodik a térségben lószínűleg menthetetlen kormány átmentése érdekében. Úgy tűnik, Nadzsi- bulLah elnök még ragaszkodik ahhoz, amit tavaly augusztusban, a kivonás félidejekor mondott: őt hét évre választották elnöknek, s nem látja okát annak, hogy ennél korábban távozzon. A Pakisztánban, illetve az Iránban szervezkedő ellenzéki 'csoportok erejüket annak köszönhetik, hogy a testvérháborút elutasító afgánok — a lakosság döntő többsége — nem tud egyezségre jutni egymással. Ha ez nem történik meg, .akkor valós lehetőségiként kell számolni azzal, hogy a harcok minden korábbinál hevesebbek lesznek Afganisztánban. Ez a fordulat csak egy viszonylag szűk rétegnek lehet az érdeke most. Erre figyelmeztetett Voroncov, amikor közvetett úton bizonyította: a szovjet csapatok semmiképp nem maradhatnak Afganisztánban. Miként írnak a szocialista országokban a romániai falu- rombolásról? Buldózerek pedig nincsenek! — állapította meg a héten a bolgár és az NDK sajtó, miközben egyre több nyugat-európai állam emeli fel hivatalosan is szavát a településrendezésnek elkeresztelt román falurombolási program ellen. A szocialista országok sajtója ezidáig visszafogottan kezelte a Magyarország és Románia közötti feszültséget, igyekezett kiegyensúlyozottan bemutatni a két ország álláspontját. A kapcsolatokat különösen megterhelő okokról — a több mint tízezer menekült kérdéséről és a településrendezésnek áldozatul eső nemzetiségi falvakról — pedig tapintatosan hallgattak a lapok. Ezért is jelent meglepő fordulatot a bolgár Ote- csesztven Front című és az NDK-beli Berliner Zeitung című lapban megjelent két cikk, amelyben a szerzők nem kevesebbet állítottak. mint azt, hogy a település- rendezés a „megújulás gyümölcse” lenne, s a romániai falvak elnéptelenedésének megakadályozását szolgálja. A bolgár hazafias front és NSZEP berlini pártbizottságának lapja a legnépszerűbb újságok közé tartozik Bulgáriában, illetve az NDK- ban. Olvasottságuk talán annak is betudható, hogy — a szocialista országok korábban általános sajtóirányításának keretei között — a teljesen hivatalos párt-állásponton túl is közölnek írásokat. A két cikk abban is tartja magát a korábbi gyakorlathoz, hogj' a másik szocialista országról — ez esetben Romániáról — csakis és kizárólag hivatalos forrásra hivatkozva ad hírt. A bolgár lap esetében ez nem okozott semmi gondot, hiszen a szerző maga is román újságíró. Tőle nem meglepő, hogy arra a következtetésre jut: „a falvak átszervezése és modernjzálása az egyik legközvetlenebb módja a dolgozók anyagi és szellemi környezete megjavításának”. A berlini tudósító a helyszínen szerzett tapasztalatok összegzésekor fogadja el azt az érvet, hogy túl sok a falvak száma Romániában. A települések majd felének jövőjéről az állam igazán nem gondoskodhat, fennmaradásuk attól függ, hogy az itteni fiatalok hajlandók-e a XX. század végén a rideg állattartást életcélul választani, s mai Ábelként pásztornak lenni a havasokban. A falvakat tehát senki nek akarja letörölni a föld színéről, minden ilyen állítás a nyugati sajtó rosszindulatú rágalmazása — állapítja meg a Berliner Zeitung. Véletlen egybeesés is lehet: a berlini pártbizottság hivatalos orgánumában a cikk olyan időpontban jelent meg, amikor a budapesti pártbizottság első titkára az MSZMP és a NSZEP közötti együttműködés és intenzív tapasztalatcsere elmélyítését szolgáló látogatást tett az NDK fővárosában. Gőzön István Az MSZMP KB történelmi albizottságának ülése Pozsgay Imrének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével pénteken ülést .tartott az a történelmi albizottság, amely az MSZMP KB által a társadalom és a gazdaság elmúlt négy évtizedes fejlődéséinek elemzésére életre hívott munkabizottság részeként tevékenylkediik. A munkabizottság megalakulását az 1988-as májusi országos pártértekezlet határozta el', hogy átfogó módon, tudományos igényességgel értékelje az MSZMP által megtett történelmi- polfi.tikai utat, s ezzel járuljon hozzá a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatához. Az ülésen a történelmi albizottság tagjain kívül neves szakértők is megjelentek, s megvitatták azt a több mint 100 oldalas dokumentumot, í-melyet Be- rend T. Iván, a Központ* Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az albizottság vezetője terjesztett elő. A tönténelmi-poliVkai tanulmány sokoldalúan elemzi a felszabadulást követő időszak bonyolult viszonyait, a Magyar Kommunista Párt szerepét, a koalíció jelentőségét az újjáépítésben és .a demokratikus állam létrejöttében. Számos új összefüggést tát fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os események minden fontos mozzanatára, szól a konszolidációs időszak eredményeiről és ellentmondásairól. A rendkívül élénk vita résztvevői — Csáky Csaba, Huszár István, Ormos Mária, Tökei Ferenc, Balogh Sándor, Bayer József, Földes György, Hajdú Tibor és Radics Katalin — hozzászó- lásadkban utaltak arra, hogy hasonló színvonalú történelmi-politikai dokumentum az MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén elemzi az 1960-as, majd kiváltképp alaposan az 1970 - es és az 1980-as évek folyamatait, bemutatva a társadalomban jelentkező gazdasági, szociális, művelődéspolitikai feszültségeket, éS feltárva azok kiváltó okait. Az eszmecsere során számos új szempont merült fel a közelmúlt értékelésében, így az is, milyen erők hatására következett be a fordulat iaz 1988 májusi párt- értekezleten. A hozzászólók hangsúlyozták: az MSZMP- nek radikálisan, agyszer s mindenkorra szakítania kell a sztálinista örökség valamennyi maradványával, őszintén fel keli tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a nemzet, a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI. .században. Az MSZMP KB történelmi albizottságának tanulmánya a Társadalmi Szemle márciusi számában — a pénteki vitában elhangzott észrevételekkel — .teljes terjedelemben megjelenik. Több ezer ember tüntetett a baloldali pártok és szakszervezetek felhívására január 25- én, a brazil fővárosban, tiltakozásul a kormány tíz nappal korábban bejelentett antiinflációs terve ellen
