Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
1989. január 21., szombat Somogyi Néplap 3 A várakozók hiányérzete Az átalakulás időszaka Sok mindent újra kell tanulni öngól címet viselő vezércikkében Kovács Gyula az 1989. január 14-én tartott kaposvári pártértekezlettel foglalkozott. Ez a cikk és sok más értékelés is azt mutatja, hogy a pártértekezlet nem elégítette ki a várakozást. Ezzel a megállapítással egyet is érthetünk. A várakozások alapjáról kiindulva azonban hiba lenne megítélni egy értekezletet. Ehhez mélyebb elemzésre van szükség. Ezt az elemzést azért is el kell végeznünk, mert az áprilisra összehívott megyei párt- értekezletet még nagyobb várakozás előzi meg. A kaposvári pártértekezlet összehívása — az ismert előzmények után — a párttagság akaratából történt. A megtartását sürgetők valóban abban bíztak — ahogy Kovács Gyula megállapítja —, hogy ,,az ösz- szegzett megállapítások, az ezek alapján kidolgozott javaslatok és szervezeti megoldások tömör és kifejező formában »jönnék elő« a pártértekezleten.” Azok, akik a tudatosság mélyebb összefüggései alapján sürgették a tanácskozást, ennél többet is akarták. Tisztább képet a politikai viszonyokról, a szükségszerű' politikai mozgások fő irányáról, benne a párt szerepéről, a párt belső életéről, a pártdemokrácia korlátáiról, a párt ideológiai arculatáról stb. A pártértekezlet előtti közhangulat alapján úgy ítélhetjük meg, hogy elemi erejű volt az igény a tisztségviselői pozíciókban • a kettős vagy többes jelölésre. Ezit igazolta az a gyakorlat, hogy a küldöttek jelentős részét az alapszervezetek ily módon választották meg, s ez tükröződött a jelölő bizottság első javaslataiban is. A pártértekezlet küldötteinek többsége ivalódi választást akart; mérlegelni kívánt határozott karakterű, arcélű politikai személyiségek. között, mégis „a választási rendszer korszerűsítésének időszakában a kaposvári kommunisták csak egy-egy jelöltet tudtak állítani a vezető tisztségekre”. Egyetérthetünk Kovács Gyulával, hogy ezt sokan furcsállották. Föl kell tennünk azonban azt a kérdést, amit a vezércikk szerzője nem tett föl: milyen okai vannak annak, hogy a dolgok így alakultak, hogy a pártértekezlet sok kérdést nyitva hagyott és majd „a következő hónapok adnak arra választ, hogy az annyira várt városi értekezlet végül is adott-e lendületet a mozgalom megújulásának”. A kérdésekre itt csak té- zisszerűen válaszolhatunk. 1. A pártértekezlet előkészítésében és lefolyásában keveredtek a pártmunka régi, megszokott, hagyományos — köztük az élet által túlhaladott — elemei olyan új módszerekkel, stílussal és. gyakorlattal, amelyekre a nyíltság, a nyilvánosság és a demokrácia jelzői a megfelelőek. Ezek az új és korszerű elemek még nem tudták meghatározni a pártértekezlet arculatát, s Koszorúzás A munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője, Kulich Gyula születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzá- si ünnepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan- theonjábat} lévő emléktáblánál. A tisztelet és a kegyelet virágait helyezték el: az MSZMP és a-KISZ Központi Bizottsága, a Ruházatipari Dolgozók Szak- szervezete, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői. így az a megszokott formájához lett hasonlatos. 2. „A mozgalom felfrissítésének és a mozgalmi vonások fejlesztésének tudata” a küldöttek többségénél nem konkretizálódott és nem kapcsolódott össze a politikai, gazdasági, stratégiai változások megértésével. A párttagság nagyobbik része szellemileg még nem képes befogadni a programot, az abból adódó új stílust és felelősséget. Miért volt ez így? Szerintem azért, mert a pártértekezlet előkészítéséinek folyamatából kimaradt egy fontos láncszem. Az alap- szervezetek nem mindenütt folytattak a programról átfogó vitát. Sok kérdés tisztázatlan maradt, s ez az ellentmondás a pártértékezlet vitáján jelent meg. 3. Az előterjesztett alternatív szervezeti megoldások és személyi javaslatok nem alkottak koncepcionális egységet. A szerkesztő- és a jelölőbizottság nem tudta ezt a követelményt érvényesíteni. A jelölőbizottság az információk adagolásával a tájékozatlan küldöttek bizonytalanságát növelte. Milyen is volt tehát ez a pártértekezlet? Olyan, ahogy azt Kovács Gyula írja, öngólt rúgott magának, vagy más? Úgy gondolom, hogy más. Az öngól kifejezés valóban elhangzott, de csak egy konkrét alternatív javaslattal összefüggésben, amikoris kiderült, hogy a pártértekezlet nem tud dönteni az általa fontosnak tartott gazdaságpolitikai titkár megválasztása kérdésében. A kifejezést a pártértekezlet visszautasította, mert nem úgy ítélte meg, hogy rá vonatkozik, hanem azokra, akik ilyen helyzetbe hozták. Igaz, hogy sok kérdést nem oldott meg ez az értekezlet, de elfogadott programjával elindított egy olyan politikai mozgást, amely „nem ellentétes a párt céljaival, időszerű törekvéseivel". Valószínű, hogy sok más tanulsága is van. a kaposvári pártértekezletnek, melyeket hasznosítani azért is szükséges: nehogy a meghaladni kívánt módszerek megismétlődésével a megyei pártértekezlet is hiányérzetet hagyjon a várakozókban. Paksi Lajos Három nagy teljesítményű tankautót kapott az Áfor dombóvári — Somogy és Tolna megyét ellátó — üzemigazgatósága. A vállalat ötven -ilyen szállítójárművet vásárolt, s országszerte kicserélte a régi, jóval kiseibb befogadóképességű tartálykocsikat. Régebben, különösen őszi betakarítás idején ugyancsak sietniük kellett az Áfor gépko- csivezetőinék, mert azokkal a tartálykocsikkal csák nehezen tudták kielégíteni a mezőgazdasági gépek üzem- anyagigényét. Az őszi munkák idején ugyanis ötször annyi benzinre, gázolajra van szükség, mint általában. Pósfai István üzemigazgató elmondta: mivel az új tankautóknak kevesebbet kell fordulniuk, bérfuvart is vállalnak. A huszonnégyezer literes tartálykocsik több millió forintba kerültek, s áruk a fuvardíj révén hamarabb megtérül. Somogybán és Tolnában harmincegy üzemanyag- töltőállomást üzemeltet az Áfor. Kilenc telepen szolgálják ki a vevőket, és tizenöt helységben építettek külön háztartási tüzelőolajeladóhelyet. A dombóvári telepre közvetlenül Százhalombattáról érkezik — csővezetéken — az üzemanyag. Ez döntő szempont volt, Tavaszt idéz a január. A földet művelő ember munkáját, mindig is lényegesen befolyásolta az időjárás; most van mód a birkalegelők trágyázására, felszántására, csattoghatnak a metszőollók a szőlőben. Ami dologra a természet lehetőséget adott, azt végzi a gazdaember. S közben töpreng. Vívódik, latolgat. Ha száz ok van erre általában, itt, a pusztakovácsi Egyesült Erő szövetkezetben ehhez még egy járul. Ami augusztusban, szeptemberben kétséges volt, jó ideje már bizonyosság: az egyébként is kedvezőtlen termőhelyi viszonyok között több mint nyolcmillió forint kiesést okozott az aszály. Egy újabb csapás, amely ismét visszaveti a megkapaszkodás lassan kiépülő szándékát. Koppan a kérdés: — Végveszélybe került a szövetkezet ? — Nem! Erről nincs szó. Kibírjuk ezt az évet is. — Kis szünet után Berend Ferenc elnök határozottan még hozzáteszi: —És éppen azért bírjuk ki, mert megindultak bizonyos folyamatok. Az asztály ellenére minimális, másfél-kétmillió forintos eredménnyel zárjuk a múlt évet. Tudjuk, az ilyen mértékű gazdálkodási siker látszateredménynek számít. Mégis bízom a kapaszkodóinkban. — Mire céloz ezzel? Mi ^d alapot a bizakodásra? — Mindenekelőtt az az emberi átalakulási folyamat, amely végsősoron forintokamikor 1986 végén kijelölték az üzemigazgatóság helyét. Benzinből tavaly a két megyében több mint hetvenezer tonna fogyott eV az Áfor töltőállomásain, és 5,4 milliárd forint volt a vállalat bevétele. A fejlesztésekre szánt pénz elosztásánál viszont nem beszélnék milli- árdokban. Különösen nem az idén: új töltőállomás ugyanis nem épül a közel-' jövőben. Két Áfor-fcutat . azonban felújítanak. A barcsi határ- állomáson levő benzinkút rekonstrukciója — a tervek szerint — tizenhétmillió forintba kerül. Ennek révén Téli legelőn a juhnyáj ban is mérhető. Először belső önelszámolás hozta előnyöket említem. Ezzel jelentős költségeket takarítottunk meg. Az önelszámo'lás- sal, az eredményérdekeltséggel szélesedett a gazdálkodó-' sí felelősség. Persze még korántsem olyan mértékben, mint kívánatos lenne. Viszont a folyamat megindult, s én ezt a mai, nehéz helyzetben kapaszkodónak tekintem. A másik, amire bizonyságot adott a múlt év: a veszélyhelyzet nagyobb tenni- akarásra ösztönzi az embereket. A tétovázás, a kibúvók keresése helyett egyre többen hirdetik, hogy változtatni kell. Változtatni a munkán, a magatartáson, a hozzáálláson ... S ezek a szervezeti rend átalakulásához kapcsolódó emberi folyamatok hozzájárulnak a természeti csapás okozta hátrányok kivédéséhez. Javult az állattenyésztés eredménye, sikeres volt a húsmarhatermelés, a juhtenyésztés és olyan mértékű a költségtakarékosság, hogy talpon marad a gazdaság. — A talpormaradás persze még korántsem elég ... — ... biztosan! Valamerre indulni kell. Úgy ítélem meg, hogy nekünk ma egy a lehetséges útunk: a belső érdekeltség fejlesztése. — Mit értenek ezen? — A gépüzemeltetésnél szeretnénk bevezetni a költségtérítéses rendszert. A lényege az, hogy vállalkozókazonban nemzetközi színvonalú lesz. A barcsi kút — várhatóan — már a nyáron üzemel. Bővítik a boglár- lellei töltőállomást is^ ide még egy sor kútoszlopot telepítenék. Így sókkal gyorsabban kiszolgálhatják majd az autósakat. A (kaposvári Afor-kutaik rekonstrukciójára néhány évig még várni keil. Baglárlellén már a csehszlovák Adást típusú kútoszlopokat építik be. Két- három éven belül minden Áfor-kútnál ezekre a digitális kijelzésű üzemanyag- adagolókra cserélik ki a régi, elhasználódott szerkezeteket. A szántótraktoros januári társa a varjúcsapat nak üzemeltetésre kiadjuk a gépeket. A múlt év végétől már beszélgetünk erről a dolgozóinkkal. De nem megy máról holnapra. Újra kell tanítani a vállalkozást, a felelősséget, az új módszerekre lelkileg is rá kell hangolódniuk az embereknek. Az önelszámolást is egy évig készítettük elő ... — A költségtérítéses gyakorlat az első lépés. És a második? .— Ma átalakulóban van a mezőgazdaság. Mi úgy gondoljuk: gazdaságunk helyzetében a megoldást a belsővállalkozási formák kialakítása jelentheti. Ezalatt azt értem, hogy akár egy telepet, akár egy ágazatot válA gazdasági rend alkotmányos szabályozásánál figyelembe kell venni a gazdasági rendszer reformjának eddigi eredményeit és további céljait — ajánlották a jogtudósok, akik közreműködtek az új alkotmány szabályozási koncepció tervezetének kidolgozásában. Miként Timoránszky Péter, az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott alkotmány- előkészítő bizottság tagja az MTI munkatársának elmondta: a szabályozáskor abból a tételből indokolt kiindulni, hogy a magyar gazdaság piacgazdasággá válik. Tekintettel arra, hogy a tulajdonformák folyamatosan fejlődnek s a magyar gazdaságot egyre inkább a tulajdon- formák változatossága jellemzi, az alkotmányos szabályozás egyik fontos kérdése a tulajdonviszonyok új jogi rendezése. Többek között az, hogy milyen legyen a közösségi és az egyéni tulajdon aránya. A piacgazdaság céljaival összhangban szükséges kimondani: a Magyar Népköztársaságban elismert és egyenrangú tulajdonforma a közösségi és az egyéni tulajdon. A szocialista piacgazdaság olyan tulajdoni modellre épül — állapították meg a szakértők — amelyben a gazdaság kulcspozícióival az állam rendelkezik, de az állam közhatalmi és tulajdonosi minősége következetesen elkülönül egymástól. Az állam által létrehozott vállalkozások a versenyben nem élveznek többletjogokat a gazdaság többi szereplőivel — például részvénytársasággal, korlátolt felelősségű társasággal — szemben. Alkotmányos tétel — vélekedtek a szakértők —, hogy a tulajdonjog megszerzésének és gyakorlásának feltételeit törvény határozza meg annak érdekében, hogy biztosítsa a tulajdon társadalmi rendeltetését. A közösségi (községi, városi) és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és kártalanítás 'ellenében sajátítható ki. A tulajdonviszonyok rendezése során figyelmet kell fordítani a külföldi tulajdon (tőkebefektetések) védelmére is. Az alkotmányban kell rögzíteni az állami gazdaságpolitika alapvető feladalalkozó vagy vállalkozó csapat (lehet ez egy mai önelszámoló egység) felelősséggel működtet. A földek szétosztása ma már nem vihető végbe. Nem is érték egyet azokkal az alternatív szervezetekkel, alkik a mezőgazdaság problémáinak megoldására ezt fölvetik. Nincs olyan igény a föld iránt, mint azt feltételezik. Mi évek óta bárkinek és annyi földet adnánk bérleménybe, amennyit kíván. Nos, nem tolonganak a bérlők; nem igen akadnak vállalkozók. A tavaszt idéző januárban minden az időjárás engedélyezte rendben folyik. A gazdálkodó azonban töpreng, vívódik, latolgat. Gondolkodik. S nemcsak Pusztakovácsiban. fait és legfontosabb eszközeit — vélekedtek a szakemberek. A gazdaságpolitikai döntések különösen a gazdaság stabilizációjára, a foglalkoztatás minél magasabb szintjének elérésére, a külgazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozására', a természeti környezet védelmére, a közhasznú javak megfelelő hasznosítására, a társadalmi igazságosság érvényesítésére irányulnak. Alkotmányos tétel az is, hogy a társadalmi fejlődés legfontosabb céljait és. eszközeit a népgazdasági tervek tartalmazzák. Az állami szervek gazdaságpolitikai hatáskörét, döntési jogosultságát — a tulajdonviszonyok rendezésével összhangban — az alkotmánytervezetnek az államszervezetre vonatkozó fejezetében indokolt megállapítani. Az állampolgárok gazdasági, szociális jogairól — a szociális biztonsághoz, a munkához való jogról és a sztrájkjogról — az állampolgári jogok között kellene rendelkezni — javasolták a jogászok. A piacgazdaság követelményének megfelelően az alkotmány I. fejezetében deklarálni kellene a vállalkozás és a verseny szabadságát, amely csak törvényben és közérdekből korlátozható. A vállalkozás szabadságát nemcsak az egyes emberek, hanem csoportjaik és szakszervezeteik számára is szavatolni kell. Ezzel kifejezésre juthat az az elv, hogy jogi személyeknek is lehetnek alkotmányos alapjogai — rögzítették a tervezetben. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az alkotmány ne csak deklarálja a tulajdon, a vállalkozás, a tisztességes verseny jogát, hanem szavatolja is ezek érvényesítését. Azt azonban még vitatják, hogy az alaptörvényben rögzítsék-e a piacgazdasággal összefüggő szabályokat is. Az alkotmány szerkesztése során dől el, hogy a tulajdonviszonyokat és a gazdasági rendre vonatkozó normákat az új alkotmány önálló fejezete tartalmazza-e vagy pedig az állampolgári jogok címszó alátt rögzítsék. Az alkotmány-koncepció tervezetét tovább gazdagítják szakmai, majd társadalmi vitákban. NEM ÉPÜL ÚJ TÖLTŐÁLLOMÁS _______________________________ N agy teljesítményű tankautók az Áfornál Vörös Márta Az állam is vállalkozó A gazdasági rend alkotmányos szabályozása
