Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

4 Somogyi Néplap 1989. január 21., szombat Halálra ítélt tahi Csalogány Veszélyben a közétkeztetés? Vendéglátónak jelentkezett a Balkánturist 250 EZER MAGYART VÁRNAK BULGÁRIÁBA Elterjedt a hír Tabon, hogy január végén bezár­ják a Csalogány éttermet, amelyet hosszú idő óta Flaska Sándor és családja üzemeltet. Az ósdi épület­ben a 300 adagra mérete­zett konyhával olykor 500 személy étkeztetését is meg tudták oldani. A Csalogány» házias kosztját kedvelik az előfizetéses és a betérő vendégek. , Éttermében mintegy 100-an foglalhat­nak helyet, de a különféle rendezvények — lakodal­mak, bálok — alkalmával nem egyszer 150—170 sze­mélynek is terítettek. — A közétkeztetést át­lagban 250-en veszik igény­be úgy, hogy mintegy 150 adagot elvisznek tőlünk — mondta Flaska Sándor üz­letvezető. — A szociális ét­keztetés keretében nyug­díjasoknak, vállalati dol­gozóknak, valamint egyé­ni előfizetőknek adunk ebé­det, s étlap szerint a beté­rő vendégeknek is. Az ud­varon mindennap öt autó fordul meg az éthordókkal, de már csak január végé­ig. Addig hosszabbította meg ugyanis az áfész a szerződésünket. Állítólag a köjál emelt kifogást a konyha ellen; mi ezt a ha­tározatot nem láttuk. Az épület körülbelül százéves, valóban ráférne a tatarozás, és a konyha is felújításra szorul. A szerződésünk 1988 decemberében lejárt, s az áfész döntése teljesen jog­szerű. Csak abban nem va­gyunk biztosak, hogy ész­szerű-e. Nyilvánvaló, hogy az áfész szeretné a másik, az új, „100 lépcsős” nevű vendéglőjét gazdaságossá tenni. Qtt azonban a főző­kapacitás, tudomásunk sze­rint, 250—300 adag. Tabon a közétkeztetést télidőben 350—400-an veszik igénybe, a nyári kampánymunkák idején pedig a környékbeli termelőszövetkezetek is kér­nek további 100—150 ki­emelt, azaz másfélszeres adagot. Hogyan fogja mind­ezt megoldani a „100 lép­csős” vendéglő, amikor an­nak az udvarára még autó­val sem lehet beállni, hogy elvigyék az ételt? S hol fogják elkészíteni? Én 22 éve dolgozom a tabi áfész vendéglátásában, az utóbbi három évben szerződéses­ként. Felajánlották, hogy vegyük át a Csalogány mel­lé a „100 lépcsős” éttermet is, de ahhoz nincs már erőnk. Hogy február else­jétől mihez kezdünk, még nem tudom. — Elsődleges feladatunk­nak tartjuk, hogy továbbra is biztosítsuk a közétkezte­tést; e téren nem lesz sem­mi gond — nyugtatott meg bennünket Molics Imre, az áfész áruforgalmi főosztály- vezetője. — A 17 millió fo­rintért felépült, kulturált „100 lépcsős” éttermünk egymilliós. veszteségét át­csoportosítással szeretnénk kiküszöbölni. Gazdasági megfontolások kényszerí­tenek bennünket arra, hogy ne azt az egységünket fej­lesszük, amire nagy össze­geket kellene áldozni. Min­denképpen igyekszünk kö­rültekintően eljárni, hogy ne legyen fennakadás. Ta­Szemét a tiltó tábla mellett Állattetemek a kút környékén Telefonon értesítette szer­kesztőségünket egyik felhá­borodott olvasónk, hogy a Toponár és Őrei közötti út­szakaszon egy bekötőút kör­nyékén több sertéstetemet fedezett föl. Különösen el­gondolkodtató az a tény, hogy az a bekötőit a DRV egyik víznyerő kútjához ve­zet, s ez a kút a városi víz­hálózat ellátását segíti. Mielőtt bárki a szívéhez icaipna, el kell mondani: az utólsó — nejlonzsákba' gon­dosan becsomagolt — tetem is mintegy száz méterré fek­szik a kúttól. A húsz kiló körűid mala­cok gazdája körültekintően járt el: nem egy helyre, ha­nem egymástól ötven-száz méterre helyezte el a sze­rencsétlenül járt állatokat, s mint az előbb említettük, gondosan be is csomagolta őket. Ám az idő, valamint az arra járó ragadozók alapo­san kikezdték az amúgy sem precíz csomagolást. Miközben azon gondolkod­tunk, mennyire lehet ez ve­szélyes a kútra nézve, meg­érkezett Lapp Zoltán, a DRV művezetőiéi Szerinte nem jelent közvetlen ve­szélyt, bár abban egyetértett, hogy az állattetemeket mi­hamarabb el kell onnét tá­volítani. Tavasszal ugyanis a fagyott tetemek fölengednek, s akkor már késő lesz. Érdeklődtünk á két falu­ban. Sem Orciban, sem To- ponáron nem tudnak arról, hogy valakinek mostanában malacai hullottak volna el. Arra is dőreség lenne várni, hogy a cikket olvasva a tet­tesnek lelkiismeretfurdalása lesz, és az éj leple alatt — ahogy odavitte — el is tá­volítja hajdani állatait. Csak abban bízhatunk, hogy az ügyben érintett DRV intézkedik, és a hatóságok eltávoliják a veszélyes „hul­ladékot”. A rendőrség pedig kinyomozza, hogy ki volt a tettes ... Végleges megoldást ez sem jelent, hiszen az út elején ágaskodó „Szemetet lerakni hatóságilag tilos!” tábla el­lenére a környék egyéb hul­ladékban is bővelkedik. A táblától a kútig a bokros részt egyenletesen beteríti a szemét. A téesz- és a DRV valószínűleg kénytelen lesz lezárni az útszakaszt — hogy megelőzze a következő szál­lítmányt. V. O. bon három helyen van köz- étkeztetés: Csalogányon és a „100 lépcsős”-ön kívül a Koppány vezér büfében is. Az utóbbiban mintegy 50— 100 személyre főzünk. Az új éteremben szintén 300—400 adagot tudunk elkészíteni, átmenetileg a Csalogány ét­teremben helyben étkező mintegy 50 személynek ott készítjük el az ebédjét. A Csalogánynak csak a büfé­részét akarjuk a későbbi­ekben üzemeltetni, mele­gítőkonyhával. Meghirdet­tük szerződéses üzemelte­tésre együtt a Csalogány és a „100 lépcsős” vendéglőt. Szerettük volna, ha Flaská- ék vállalják, de nem sike­rült velük megegyeznünk. Szerencsére akadt helybeli jelentkező, így februártól már közös irányítás és ér­dekeltség mellett folyik to­vább az üzemeltetés. Hang­súlyozom: továbbra is biz­tosítjuk a nagyközség lakos­sága számára a közétkezte­tést. A címben föltett kérdésre tehát, hogy veszélyben van-e a tabi közétkeztetés, az illetékesek válasza: nincs. Mintegy zárójelben azért hozzátesszük: úgy le­gyen! Gyarmati László Ezen a ködök kaposvári hétvégén a napfényes Bul­gáriába hívja az MTESZ székházában megnyílt kiál­lítás látogatóit a Balkántu­rist. A kaposvári Volán uta­zási irodával közösen ren­dezett bemutató vendégcsa­logató is: itt tízszázalékos kedvezménnyel kínál a ka­posvári utazási iroda nyári programokat. A tegnapi megnyitón — amelyen részt vett Alexan­der Popov, a Bolgár Nép- köztársaság Budapesti Nagy- követségének tanácsosa is, elhangzott: a Balkánturist Bulgáriában százezer fizető­vendéglátó-szobát bérel, szállodahelyeit tekintve pe­dig a hetedik utazási iroda a világon. Van két dunai lüxushajója: az egyiket a Kapos Volán utazási irodája bérli március elején, amikor nőnapi kirándulásra Bécsbe viszi utasait. Áprilisban pe­dig már Melkig megy a ha­jó somogyi turistákkal. A Balkánturist a Kapos Volán­nal történt megállapodása alapján az idén Szófiában vagy a város környékén szállást biztosít a Törökor­szágba tartó utasoknak, és létrejött a megállapodás a boroveci síutalkról is. Borovec egyébként — mondták az idegenforgalmi szakembe­rek — abban különbözik a tátrai síelőhelyektől, hogy ott most is van hó, és nem kell fél napot Várni a felvo­nóra. Konstantin Radevtől, a Balkánturist' igazgatójától a tegnapi megnyitó után kér­deztük: nem hiányoztak ta­valy a magyar turisták Bul­gáriából ? — Tény, hogy tavaly meg­torpant az idegenforgalom: körülbelül 40 ezerrel keve­sebb magyar járt nálunk, mint 1987-ben. A csökkenés a szervezett turizmusban volt jelentős. Ennek oka, az ártárgyalások körüli huza­vona volt: Magyarországon bevezették a 15 százalékos forgalmi adót, megdrágul­tak a Malév repülőjegyei is. Az is igaz, hogy főleg a sí­turizmus által érintett terü­leteken tavaly kevés volt a szálláslehetőség. Hozzájá­rult a megtorpanáshoz a magyar utazási irodák kö­zötti ellentét is, amely a piac konjunkturális válto­zásaival magyarázható. — Javult a kapcsolat a Balkánturist és a magyar utazási irodák között? — Az idei évre megkötöt­tük a szerződéseket, és összesen 250 ezer turistát várunk. — A tavaly kint járt tu­risták a szolgáltatásokra is panaszkodtak. jVárható eb­ben változás? — A panaszok 90 százalé­ka az egyénileg utazóktól származik, mert őket úti céljuknál nem várta senki. Hajszás volt a szállás meg­szerzése és az étkezés meg­szervezése is. Ezért tartjuk kölcsönös érdeknek, hogy minél többen szervezetten, utazási irodák közbeikta­tásával érkezzenek Bulgá­riába. A világon mindenütt az egyéni turizmus a drá­gább és a szervezett az ol­csóbb. A szocialista orszá­gokban, így Bulgáriában is — az államközi elszámolá­sok bonyolultsága miatt — fordított a helyzet. Ezé^t van az, hogy a magyar uta­zási irodák csak az alap­szolgáltatást — a szállást, az étkeztetést — veszik meg, és az utazást rábízzák az ügyfélre. — tMilyen árakra számít­hatnak a Bulgáriába uta­zók? — Az étkezés változatla­nul olcsó. Hat leva 100 fo­rintba kerül, és ezért a hat leváért nálunk bőségesen megebédelhet bárki. Azt gondolom, hogy itt Magyar- országon egy szállodában reggelire sem elég ez a pénz. Megállapodás szüle­tett arról, hogy a magyar utazási irodák a bolgár tu­ristáknak kínált program­jaikat a tavalyinál 30 szá­zalékkal drágábban adják. A Balkánturist viszont 25 százalékos áremelést hajt végre. Mi úgy számolunk, hogy az idén 20 ezren jön­nek tőlünk Magyarország­ra, csoportos utazásra és körülbelül 180 ezren egyé­ni turistaként. Dr. K. I. A társadalmi összefogás kevés A „csúnya” böhönyei emlékmű Két éve Selyem Lajos bö­hönyei tanácstag maradandó emléket akart állítani a má­sodik világháború és a fa­sizmus áldozatainak. Az ügy érdekében sokan csatlakoztak hozzá, kifizet­ték a hatvan forintot. A la­kosokon kívül a helyi taka­rékszövetkezet is adott pénzt az emlékműállításra, össze is, gyűlt ötvenezer forint. Ez anyagra éppen elég lenne. A benzinkút előtti parkban már ott van a sóder. Az épí­tést a helyi gamesz építő- brigádja társadalmi munká­ban vállalta. A tervezést pe­dig ingyen Major Józsej nyugdíjas építésztechnikus. — Az emlékmű mégsem épülhet — panaszkodik Zó­ka László böhönyei tanács­elnök. — Értesítettük szán­dékunkról a megyei taná­csolt. Válaszuk elutasító volt. Hol van a helyi taná­csok önállósága, ha még egy emlékmű fölállításáról sem dönthetünk magunk? Nagy Klára, a megyei ta­nács munkatársa: — Politikailag helyes a böhönyeiek szándéka, de szakmai, esztétikai véle­ményt Budapestről, a Kép­ző- és Iparművészeti Lekto­rátustól kellett kérnünk, mi ugyanis nem vagyunk szak­hatóság. Ok a tervet szak­mailag nem tartották elfo­gadhatónak. Zóka László furcsán értelmezi a tanácsi önállóságot. Ez nem azt je­lenti, hogy szakember meg­kérdezése nélkül bármit csi­nálhatnak. — Az önállóság azt. jelen­ti, hogy önállóan bukdácsol­hatnak a bürokrácia útvesz­tőiben, nem kímélve a pénzt? — Ha középületet tervez­nek, akkor is olyan tervet kell , benyújtani, hogy az épület azután össze ne dől­jön. Ezért csak szakember vállalhatja a felelősséget. Keszthelyi Ferencné, a lektorátus igazgatója: — Az a rajz, amit hoz­zánk küldtek a böhönyeiek, egyszerűen csúnya. Ha a bö­hönyeiek igénylik, vállaljuk, hogy elutazunk oda és be­szélgetünk velük. Ott rész­letesen ismertetjük az állás­pontunkat. — Ezért mennyit fizetnek a böhönyeiek? — Semennyit, hiszen ez a dolgunk. Higgye el, értük haragszunk, nem ellenük. Gondolom, az emlékművet nem öt évre akarják állíta­ni. Ha valaki ötven év múl­va jár erre, ne mondja: az előző évezredben a böhö- nyeieknek milyen rossz íz­lésük . volt. B. A. KÖZLEKEDÉSI TANÁCSOK ____________ C súszós, ködös utakon A köd gyakran foltokban helyezkedik el, ezért — autóval haladva — olykor váratlanul futhatunk bele. Figyelemfelhívó lehet a szembejövő járművek tompí­tott világítása. Ilyenkor, no­ha ködöt még nem látunk, célszerű a kocsink világítá­sát bekapcsolni. Ködben jó szolgálatot tehet a ködsze­müveg, amelynek lencséi sárgák. Kellő követési távol­ság mellett célszerű ilyen­kor konvojban autózni. Az udvariasság azonban meg­követeli, hogy az élen hala­dók időmként váltsák egy­mást. Az élen haladó veze­tő megterhelése a legna­gyobb, ezért ő fárad ki a leggyorsabban. Az NSZK autópályáin ijesztően növekszik a köd miatti balesetek száma. E szerencsétlenségek megaka­dályozása érdekében a szak­emberek javasolják, hogy az ismert ködös szakaszokon telepítsenek helyhez kötött figyelmeztető berendezése­ket, amelyek jelzik a jármű­vezető számára a ködve­szélyt, kiírják a látótávolsá­got, az ehhez tartozó bizton­ságos sebességet, s figyel­meztetik, ha ezt a sebessé­get túllépi. * * * Sokan büszkék arra, hogy ügyesen irányítják járművü­ket. Ez azonban általában túlzott biztonságérzethez ve­zet. A téli időszak csúszós, síkos útviszonyai kizárólag ügyességgel nem győzhetők le. Jó dolog, ha valaki meg­csúszott kocsiját, a kitároló járművet újra egyenesbe tud­ja hozni. Sokkal biztonságo­sabb azonban, ha mindez meg sem történik, mert a vezető tudatosan elkerüli még a lehetőséget is. * * * Nedves, csúszós úton, 50 kilométer/óra kiindulási se­bességről végzett fékezési kísérletek bizonyítják, hogy az egy milliméter profil­mélységű gumiabronccsal (amilyet a KRESZ a sze­mélygépkocsiknál még meg­enged) elérhető féktávolság jelentősen meghaladja az új vagy akár a 3 milliméter profiimólységű • abronccsal mérhetőt. Piaci körkép NEM LÁTTUNK SOKAT Akkora köd volt tegnap kora reggel a kaposvári he­tipiacon, hogy a kofák a fe­dett csarnokba költöztek be; ott árulták portékájukat — csaknem egymásnak, olyan kevés volt a vevő. A vásár­lók^ számának csökkenését a piacon nem a magas árak okozták; valószínűbb, hogy kevés az emberek zsebében a pénz. Később azért élénkült a forgalom. A csarnok mel­lett is több kistermelő árul­ta portékáját. A tojás most 2,80—3 fo­rintért volt kapható, de így sem nagyon kapkodták. A burgonya kilóját 12 fo­rintért mérték. A főzőhagy­mát 15 forintért adták, s ennél öttel került többe a lila. Szép káposztát kilón­ként 12 forintért mértek. A savanyítottból bő volt a vá­laszték — az előbbi árnak' kétszereséért. Láttunk homok alól előszedett sárgarépát és zöldséget is, kilós csomón­ként 15—18 forintos áron. öt forintért sárgállott a sütni való tök gerezdje, s ezzel ki, is merült a béli csemegék sora. Vevőkből nem láttunk sokat, almából viszont igen. Sok helyütt kínálták. A legszebb jonatán kilóját 22 forintért mérték, míg a té­li pogácsaalmát 15-ért is megkaphattuk. Jó formá­jú körtét 30 forintért te­hettünk a szatyrunkba. A dióbél kilóját ezúttal 280, a mákét 140 forintért árulták. A baromfipiacon egy pár „kilós” csirkét 150 forintért adtak; egy pucolt tyúk 220 forintba került. A húsos szakasz „slágere” a füstölt áruk megjelenése volt. A szalonnának 120, a sonká­nak 240 forint volt a kiló­ja. Aki pedig virággal akart otthon kedveskedni, ezút­tal hóvirágot is vehetett. Öt forint' volt egy csokor. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents