Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
MSZMP—MDF TALÁLKOZÓ 2 _________________________________________ So mogyi Néplap 1989. január 21., szombat Hatórás vita 4 hét kérdései HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Megkezdődött Madridban a Spanyol KP egységkongresszusa - Elhárult az utolsó akadály a bécsi utótalálkozón a megegyezés elöl - Életfogytiglani börtön- büntetést kapott az Action Directe terrorista szervezet négy alapitója - Befejeződött Sevardnadze szovjet külügyminiszter kabuli tárgyalássorozata - Kinai-vietnami külügyminiszter-helyettesi megbeszélések voltak Peking- ben. VASARNAP: Bukarestbe érkezett Csien Csi-csen kínai külügyminiszter - Rohamrendörség oszlatta szét Prágában a Vencel téren a tüntető tömeget - Franz Vranitzky osztrák kancellár Kairóban sajtóértekezlettel fejezte be hivatalos látogatását — Befejeződött Nicosiában az el nem kötelezettek miniszteri bizottságának tanácskozása. HÉTFŐ: A csehszlovák fővárosban újabb tüntetést oszlatott fel a rendőrség — Tömeges összecsapásra került sor Miamiban a fekete lakosság és a rendőrök között - Varsóban megkezdődött a LEMP KB plénuma. KEDD: Megkezdődött Bécsben az európai biztonsági és együttműködési találkozó külügyminiszteri szintű záróülése - Folytatódtak Prága központjában a megmozdulások - Indonézia és Thaiföld külügyminisztere Bangkokban tárgyalt a. kambodzsai kérdésről februárban rendezendő dzsakartai találkozóról — Sabanov szovjet hadseregtábornok az osztrák televíziónak adott nyilatkozatában bejelentette: áprilisban kezdik meg a szovjet csapatok tészleges kivonását Csehszlovákiából, az NDK- ból és Magyarországról. SZERDA: 'Felszólalt a bécsi utótalálkozón Várkonyi Péter magyar külügyminiszter - Befejezte finnországi látogatását Jasszer Arafat palesztin vezető - A LEMP KB bizalmat szavazott Jaruzelskinek a Szolidaritás legalizálását célzó új politikájához - Mihail Gorbacsov fogadta az úgynevezett háromoldalú bizottságot - Tiranában megkezdődött a balkáni külügyminiszterek tanácskozása. CSÜTÖRTÖK: a jugoszláv államelnökség a 64 éves Ante Markovicsot javasolta miniszterelnöknek - Kétnapos rendkívüli értekezletre ült össze a vajdasági kommunisták szövetsége - Lemondott Kari Blecha osztrák belügyminiszter - Befejeződött la bécsi utótalálkozó külügymi- niszteii zárószakasza. PENTEK: Beiktatták George Busht, az Egyesült Államok 41. elnökét. A lengyel pártvezető, Woicicch Jaruzelski (balról) a január 19-i sajtótájékoztatón ismerteti a lengyelországi politikai mozgásokat A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Demokrata Fórum képviselői pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján tartott, hatórás vita során többek között a demokrácia alternatíváiról — a koalíció lehetőségeiről, a demokratikus intézményrendszer kialakításáról, az MSZMP szerepéről s a pluralizmusról — folytattak beszélgetést. A rendkívül élénk érdeklődéssel kísért nyilvános vitán az MDF részéről többen szorgalmazták a választások előrehozatalát. Az MSZMP képviselői ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy előbb ki kell dolgozni a programokat, hogy a választási alternatívák tartalma is világos legyen. A vitát Romany Pál, az MSZMP Politikai Főiskola rektora vezette. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a vitaindítóban megállapította: a jelenlegi magyar társadalom ér- dektago.lt, s a megosztottság a politikai felfogásra is vonatkozik. Szükséges, hogy a társadalom működési mechanizmusa engedje érvényesülni az érdekképviseleti véleménynyilvánítás szabadságát. Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy pluralizmus sokféle lehet, s a fogalom nem szűkíthető le a többpártrendszerre. Magyar- brszágon ugyanakkor ma már de facto több párt szerveződik. Á politikai koalíció feltételei jelenleg nincsenek meg. Megegyezésre van szükség, de az ebhez vezető útnak csak a kezdetén tartunk. Katona Béla, a Budapesti Pártbizottság titkára a párt változó arculatáról beszélt. Az MSZMP nem akar lemondani a hatalomról, csak annak erőszakosan fenntartott monopóliumáról — modta, és hozzátette: a 800 ezer párttag döntő többsége elkötelezett a demokratikus változások mellett. Madarász Tibor, az ELTE államigazgatási jogásza úgy vélekedett, hogy Magyarországon az új, kialakítandó társadalomirányítási modellben lehetőség van a polgári demokratizmus intézmény- rendszerének meghaladására, Így a valódi népi demokrácia lehetőséget adhat a közvetlen demokrácia gyakorlására, illetve a végrehajtó apparátus társádalmi ellenőrzésére. A választások előrehozatalától azonban óvott. Felhívta a figyelmet arra: a társadalom csak ‘most kezd megszerveződni. Időt kel! hagyni arra, hogy az újjon- nan kialakult szervezetek hathassanak a tömegekre. Néhány hónapra az MSZMP- nek is szüksége van a talp- raálláshoz — mondta. Fabriciki András, az MSZMP XIX. kerületi bizottságának titkára is arra helyezte a hangsúlyt, hogy tudni kell, mi között van választási lehetőség, az ön- definiálás kötelezettsége az MSZMP-re is vonatkozik — állapította meg. Forgács Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese szerint az utópisztikus szocialista felfogással való szakítás mellett továbbra is egyfajta szocialista irányban kell gondolkodni, és ■— bár a szocializmus fogalma valóban igen nehezen határozható meg — át lehet venni az európai baloldal hagyományos alapelveit. Andics Jenő, az MSZMP társadalompolitikai osztályának vezetője hangsúlyozta: a társadalommal kell párbeszédet folytatni, s a társadalomnak kell döntenie, hogy van-e hitele az MSZMP-nek. A társadalmi intézményeknek is meg kell újulniuk ahhoz, hogy képesek legyenek a párbeszédre. Az MDF ideglenes elnökségének tagja, Bíró Zoltán a cselekvés sürgető kötelességéről szólt: nemcsak gondolkodni kellene a demokratikusabb intézményrendszer fejlesztésének lehetőségeiről egy elmélyült válság közepette, hanem az intézményeknek már működniük is kellene. Az MDF, amely egy szellemi koalícióként határozza meg önmagát, a politikai koalíciónak nem látja a feltételeit. A következő egykét éves időszakban a felezővonalnak az országgyűlési választásokat tartva, tárgyalásokat javasolt, amelyeken a felek tisztázhatják: milyen politikai formákban gondolkodnak, hogyan képzelik az ország jövőjét. Szabad György történész felsorolta azokat a pontokat, amelyekben az MDF és az MSZMP egyetérthet: mindkét szervezet a közösség boldogulását akarja, a válságból kiutat keres, az anarchia elhárítására törekszik, s ellentmond annak az elvnek, hogy a közösség életét valaha ismét a diktatúra szabályozza. Csengey Dénes író rámutatott arra, hogy a sztálini, egyközpontú hatalomgyakorlási modell történelmi vereséget szenvedett, .mert nem tudta megállítani a gazdasági süllyedést, a népességfogyást, az elszegényedést, nem tudott lényegi befolyást gyakorolni a határon túli nemzeti kisebbség sorsára. Ugyanakkor nem szenvedett politikai vereséget, nem lévén intézményesült ellenzék, amelytől ezt elszenvedhette volna. Szerinte a kiegyezés abban állhat, hogy a párt demokratikus reformszárnya tudomásul véve e történelmi vereséget, levonja ennek konzekvenciáit. Egyszerre és határozott lépéseket kell tennie egy olyan politikai szisztéma kialakítása felé, amely a hatalmat és vele a politikai felelősséget megosztja. A kerekasztal-beszélgetés során többször felvetődött a jelenlegi Országgyűlés szerepe, tevékenysége, amelyet az MDF ideiglenes elnökségének tagjai — tagságuk véleményére is hivatkozva — nem látnak kielégítőnek. Fekete Gyula író a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a koalíció történelmi szükségességével egyetért, de közeli megvalósítására lehetőséget még ném lát. Az MDF ideiglenes elnökségének tagjai rámutattak: a szervezet programja a márciusi kongresszusra elkészül. Arra a kérdésre válaszolva, hogy párt lesz-e az MDF, Biró Zoltán kifejtette, hogy nem kíván az lenni, továbbra is szellemi koalíció marad. Ha a kongresz- szus mégis másként döntene, akkor viszont van kész párt- alapszabály-tervezete is. A bolgár belügyi szervek január 11-ikén — mint már jelentettük — Plovdivban őrizetbe vettek egy csoportot. Tagjai egy belügyi közlemény szerint „bűncselekményeket követtek el, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy csoportosan és tudatosan terjesztettek valótlan állításokat, azzal a céllal, hogy bizalmatlanságot szítsanak a hatalommal és annak szerveivel szemben”. A belügyminisztérium által megemlített négy személy közül háromról azóta — a vidéki lapok nyomán — a központi bolgár sajtóban is szó esett, így kiderülhetett, hogy egy önmagát' „független emberi Hogyan tovább a bécsi sikeres befejezés után? Alig van idő örvendezni azon, hogy annyi baljós előjel, utolsó pillanatig tartó bizonytalanság után a bécsi utótalálkozó sikeresen véget ért, és a záródokumentum általános nézet szerint túlszárnyalja nemcsak a várakozást, hanem a helsinki eredményeket is. Nincs sok idő, mert éppen e sikeres zárásból eredően villámgyorsan követik egymást a "további tanácskozások. Az új tárgyalások sora már idén március 9-én megjogi társaság”-naik nevező csoportosulás őrizetbe vételéről van szó. A csoportból a bolgár rádióhallgatók Dimitar To- mov 33 éves mihajlovgrádi festőművész nevét ismerhetik leginkább, mert tavaly novemberben több telefoninterjút adott a BBC, a Deutsche Welle és — a már néhány hete Bulgáriában sem zavart — Szabad Európa rádióállomásoknak az emberi jogok itteni állítólagos megsértéséről. To- movról megírták, hogy többszöri próbálkozás után sem vették fel a képzőművészeti akadémiára, s amolyan dekorátori állást tölt be két kezdődik: a helyszín ismét Bécs, a téma a hagyományos fegyverzetek csökkentése. Igaz, ma már nem szenzáció, hogy a NATO és a Varsói Szerződés összesen 23 tagállamának képviselői ülnek közös tárgyalóasztalhoz — a gyakorlat éppen a bécsi fordulón kezdődött. Egyöntetű azonban a vélemény: új lehetőségek nyílnak a két tömb előtt a leszerelésre. Szélesebb az új forduló mandátuma minden eddiginél, s reményekre ad okot a csökkenő kelet—nyugati feszültség, az INF-tárgyalások sikeres befejezése és nem utolsósorban a szovjet csavállalatnál is; képei már részt vettek kiállításokon; büntetlen előéletű. A független társaság elnökéről, a Szeptemvrí városkában lakó, 71 éves fiija Minevről azonban kiderült, hogy a háború alatt egyik vezető- -je volt a „Bolgár Nemzeti Légiók Szövetsége” elnevezésű, deklaráltan is fasiszta, antiszemita szervezetnek. S mert a háború után is megpróbálta azt újjászervezni és mert egyéb bűn- cselekményeket is elkövetett, 1946-ban életfogytiglani börtönre ítélték. A harmadik letartóztatott, Bla'goj Topuzliev plovdivi görögkeleti ortodox pópa — ez a csütörtöki Rabotnipatok kivonása nyomán előálló új helyzet. Ezen a március 9-én egy másik bécsi találkozó is elkezdődik, mégpedig a bizalom — és biztonságerősítő intézkedésekről. Folytatódnak a szakértői megbeszélések is: a tájékoztatás kérdéseiről 1989 április 18-án Londonban, .az EBEÉ humanitárius vonatkozásairól 1989 május 30-án Párizsban nyílik konferencia, amelynek második fordulóját Koppenhágában rendezik 1990. június 5. és 29. között, míg a harmadik fordulót Moszkvában 1991. október 4-től. Az európai gazdasági együttműködés lesz a témája az 1990. március 19-én Bonnban kezdődő megbeszéléseknek; a Földközi tenger térségéről Palma de Mallorcán 1990. szeptember 24-én kezdenek tanácskozást; a kulturális örökségről 1991. május 28-án Krakkóban. Málta fővárosában 1991. január 15. és február 8. között a viszályok békés rendezéséről lesz szó. Huszonhat hónapos tárgyalási menet — néha késhegyig menő viták, máskor a megegyezéshez közel újabb visszakozás — aligha vette Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő a Kremlben fogadta a háromoldalú bizottság küldöttségével a szovjet fővárosban tartózkodó jeles nemzetközi tekintélyű személyiségeket. Képünkön üdvözli a bizottság elnökét, David Rockefellert cseszko Delo egyik írásából tudható meg — ugyancsak 'büntetett előéletű: 1971-ben öt évet kapót egy' kardzsaili bíróságtól. Arról, hogy mi volt a vád, nem esik szó, csak megemlítik itt: Topuzliev pap és nős létére nagy nőcsábász volt, most pedig „patologikus politikai hazu- dozó”. A Rabotnicseszko Delo bírálja azokat a nyugati sajtóorgánumokat, amelyek illyen kétes forrásokból merítik értesüléseiket Bulgáriáról, így hamis képet adnák az országban folyó gazdasági reformról és politikai-társadalmi megújulásról. el az érintettek kedvét, hiszen mégiscsak sikerült a közös nevezőt megtalálni. S hogy ennek mennyire látjájc értelmét,azt bizonyítja: megvan már a következő hasonló tanácskozás időpontja és helyszíne is. Ismét Helsinkiben, 1992. március 24-én kezdődik á negyedik utótalálkozó. Mi történt a prágai Vencel téren? Már az évforduló közeledte is felkavarta a kedélyeket Csehszlovákiában: a közvélemény két táborra oszlott, voltak, akik látványosan szerettek volna emlékezni Jan Pallach diák 1969. január 16-i öngyilkosságára, míg mások helytelenítették ezt.' Igaz, ez utóbbiak véleménye elsősorban arra az önmagáit meg nem nevező öngyilkos jelöltre vonatkoztak, aki jóelőre közölte: a nevezetes évfordulón a Ven- cel-téren kívánja elégetni magát, így emlékezve a húsz évvel ezelőtti tettre, amely- lyel mellesleg Jan Palach annak idején a szovjet csapatok bevonulása ellen tiltakozott. A Rudé Právó provokációnak minősítette a névtelen öngyilkosjelölt bejelentését, amelynek egyik címzettje Václav Havel, a Charta ’77 vezető személyisége volt. A hatóságok igyekeztek elejét venni a várható akcióknak: azt a módszert választották, hogy éleve nem adták engedélyt a Charta ’77 és négy másik ellenzéki csoport részére, amelyek emlékünnepséget akartak tartani az évforduló előestéjén. Ami magát az ismeretlen fiatalember öngyilkossági szándékát illeti: nos abban a legtöbben egyetértettek, hogy egy ilyen tettnek semmi értelimg nincs. A hatósági tilalom ellenére a Vencel-téren ezen a héten szinte naponta többezres tömeg gyűlt össze. A rendőrség és a népi milicis- ták kordona megakadályozta a tüntetőket, hogy megközelítsék azt a helyet, ahol Jan Palach annak idején elkövette tettét, s ahová a megemlékezés virágait kívánták elhelyezni. A tüntetés az első napon drámát fordulatot vett: a rendőrség vízágyúkat vétett be, sokakat letartóztattak. A következő napon békésebben ért véget a megmozdulás, a rendőrség nem avatkozott be, amitől a tüntetni kívánók a jelek szerint csak vérszemet kaptak, s így a harmadik alkal ommal i smét előkerültek a vízágyúk, a gu- mibotok, a könnygázbombák. A Csehszlovák sajtó nap mint nap foglalkozik az eseményekkel, s elemzések provokációról, előre megfontolt szándékú rendzavarásról szólnak. A prágai eseményekről sok szó esett a szomszédos Bécsben is: az utótalálkozó befejező, külügyminiszteri szintű szakaszában felszólaló nyugati külügyminiszterek közül többen rosszallták a csehszlovák hatóság eljárását, úgy értékelve beavatkozásukat, hogy az éppen a záró- dokumentumban. újfent rögzített emberi jogokat sérti. Szász! Júlia A bulgáriai őrizetbe vételekről
