Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

1989. január 20., péntek Somogyi Néplap 5 Számlát nyitott az egészségvédelmi tanács Egészség­megőrző programok Somogybán együttes mutatja be gyer­mekműsorát. Másnap 16 óra­kor Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban te­kinthetik meg a gyerekeik a népszerű együttes műsorát. Siófokon szombaton a családoknak kínál programot a kulturális* központ. A csa­ládi hétvége 13 órától várja a jelentkezőket, a nézelődő- ket; az előcsarnokban zsib­vásár is lesz. Az intézmény­ben Hamar János festőmű­vész táiHata tekinthető meg. Előzetes a jövő hót eleji programokból: Kaposváron a Kilián György Városi Mű­velődési Központban, hétfőn 18 órakor a Hobo Blues Band klub. Az emeleti ga­lériában Ungvári Judit gra­fikus kiállítása tekinthető meg, vasárnap kivételével. Amíg nem válnak teljesen téliessé az utak, érdemes ki­rándulni is. A kellemes ki­rándulást összeköthetjük ki­állítások, múzeumok meg­tekintésévéi. Nemcsak a me­gyeszékhelyen kínálnak lát­nivalót ezek az intézmé­nyek, hanem vidéken is. Épp ezért most a zalai Zi­chy Mihály Múzeumba in­vitáljuk olvasóinkat fenti képünk segítségével. bent rá arra, amit eddig tagadott, nevezetesen, hogy alibit igazolt annak a gyil­kosnak, akitől teherbe esett. — Hát ezt nem könnyű tdomásul venni, ez bizony, alaposan megrázhatta. No, de ilyen esetben, ha akarja, mert orvosilag még nem késő, nem kell megszülnie a gyereket. — Köszönöm, dokikám — kísérte az ajtóig az or­vost. A továbbiakban csendes hangon beszélt a nővel. — Katalin, nem akarom tovább zaklatni, de magá­nak is jobb lesz, ha megsza­badul a szorongásaitól, gát­lásaitól. Ha bevallja az iga­zat, a lelkiismerete, higgye él, • megnyugszik. Szeret­ném, ha felfogná, mi ketten a kollégámmal, csakis, jót akarunk magának. Ismerje el, hogy ezúttal nagy buta­ságot csinált. — Belátom. Tetszik tud­ni, én alig voltam 18 éves és teljesen ártatlan, amikor megismertem. Mindent el­hittem neki. És itt a rend­őrségen, jó későn, kezdek rádöbbenni arra, hogy mek­korát tévedtem. Nem lehet ilyen csalódást egyszerűen tudomásul venni. Remé­lem), átvészelem ezt vala­hogy, ha nem, hát belepusz­tulok. És möst tessék kér­dezni, őrnagy úr, amire tu­dok, arra az igazat fogom válaszolni. (Folytatok.) HAG BERTALAH Egy éjszaka története Az egészségmegőrzés idei programjainak szervezésé­hez útmutatót dolgozott ki a megyei egészségvédelmi tanács. Ennek az a célja, hogy a szervezést és az elő­készítést az eredményesebb munka érdekében összehan­golják. Kiemelt egészség- megőrző program a megyé­ben a magas vérnyomás el­leni küzdelem folytatása, a dohányzásról való leszokást segítő rendelés megkezdése, az egészségesebb étkezést szolgáló úgynevezett szója- program beindítása, vala­mint a munkahelyi balese­tek megelőzése, a fizikai ak­tivitás fokozása és a mun­kahigiénés program kidolgo­zása. E célok megvalósítását szolgáló anyagi erők össze­vonására megyei egészség- védelmi alapot létesítettek. A befizetéseket erre az OTP kaposvári fiókjánál levő 790-894 számlaszámon lehet teljesíteni. A közösségektől, gazdálkodó szervezetektől éppúgy várják a pénzügyi támogatást, mint az egyé­nektől. Berend T. Iván elismerése Berend T. Iván akadémi­kust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét tagjává választotta a Csehszlovák Tudományos Akadémia. A magyar tudós munkássága az utóbbi két évtizedben erőteljesen összekapcsoló­dott a közép- és kelet­európai térség gazdaság- és társadalomtörténetének kutatásaival: ezt a munkát ismerte el most a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia. Gesztusa azért is figye­lemre méltó, mert Berend T. Ivánnak e térség XIX— XX. századi történetéről szóló munkáit számos or­szágban — így az Egyesült Államokban, Japánban csakúgy, mint Olaszország­ban és Angliában —' kiad­ták, a környező országokban azonban nem. — Aztán mi történt? — Azt mondtam, várjon, csinálok reggelit. Gyorsan magamra kaptam a piros köntösömet, teát készítet­tem, kenyeret pirítottam, mert azt így szeretjük, be­zsíroztam és mind a ketten — én ugyan még álmosan —, megreggeliztünk. Nem néztem az órára, így nem tudtam, hány óra lehetett. Sietek, mondta ő. De hiszen meg sem borotválkoztál, mondtam, hogy még visz- szatartsam. Nem baj, majd este, ha hazajövök, vála­szolta, aztán megcsókolt és elsietett. — Mondja, Katalin; ha netán gyereke születne, te­gyük fel Palágyitól, és az­tán megtudná, hogy az ap­ja gyilkos, majdnem két embert ölt meg, mit mon­dana később a gyerekének? Megmondaná: fiam, az apád gyilkos volt? Vagy mit gondol, hogyan viselné el a gyerek az iskolában, ha azt kiabálnák utána, hogy ő az, akinek az apja kettős gyil­kosságot követett el. — Jaj, istenem, őrnagy úr, ezt nem bírnám ki, in­kább öngyilkos lennék! Ké­Művelődési intézménye­inkben már megkezdődött a báli szezon. Kaposváron és vidékén is több helyen tar­tanak szombaton farsangi „előzetest”. Január közepén azonban még főképp az állandó prog­ramokat ajánlhatjuk olva­sóink figyelmébe. A Somogy Megyei Művelődési Központ szabadidőklubjában szomba­ton délelőtt és vasárnap dél­után várják a fiatalokat; a megyeszékhelyen a Móricz Zsigmond Művelődési Ház a környék gyermekeit szom­baton délelőttre hívja ját­szóházba. Az Édosz Művelő­dési Házban érdekes kiállí­tás nyílt; a város élelme­zésipari üzemeiről készült fotók a gyárak életét mu­tatják be az ötvenes évek­ben. Ugyancsak kiállítás: Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban Kincses Erdély címmel ren­deztek bemutatót a városi könyvtár köteteiből. A já­tékteremben vasárnap dél­után a tizennégy éven fe­lüliek szórakozhatnak. Ma délelőtt 11 órakor, il­letve 14 órakor Boglárlellén a Vikár Béla Művelődési Házban a szekszárdi Holló rém, nagyon kérem, ne be­széljen nekem ilyesmit — sírt föl, és minden porciká- jában remegett, amikor folytatta. — Tetszik tudni, milyen örömet jelentett ne­kem, amikor megtudtam, hogy másállapotba kerül­tem tőle? — Másállapotba!? Az is­tenít! Hát ezt máért nem mondta eddág? És mióta terhes ? — Két hónapja. — Most hogyan érzi ma­gát? — Törődöm is én azzal, mert ha igaz, amit az őr­nagy úr mondott, akkor mindenképpen már csak meghalni szeretnék. — Ugyan, ugyan, szamár­ságokat beszél. Magos intézkedésére Né­meth a lányt azonnal az orvosi rendelőbe kísérte: onnan fél óra elteltével az orvossal együtt tértek visz- sza. A doktor igazolta a nő terhességét. — Dokikám, ilyen álla­potban lehet vele továbbra is beszélni? — kérdezte Ma­gos. — Tudod, most döb­Percg a vakolat, maliik a fal az élelmiszeripari szakközépiskolában században készült rendkívül vastag falakkal, s a bontás nem kevés rombolással is járt volna. Karácsony környékén cső­repedés volt, s ez okozta a vakolat átnedvesedését. Az intézmény vezetői úgy dön­töttek, hogy a megrongáló­dott szakaszon a régi csöve­ket kicserélik korszerűbb műanyag vezetékekre, azzal azonban ők is tisztában van­nak, hogy nem ez a végle­ges, megnyugtató megoldás. Az épület ugyanis a fölsze­relt külső betonlábazat elle­nére is vizesedik, a rossz szigetelés miatt a salétromos falak nem bírják .megtartani a festéket. A csőrepedés ki­javítása napokon belül meg­történik, de a gondok ezzel nem szűnnek meg. Az iskola saját költségvetéséből az oktatáshoz szorosan kapcso­lódó feladatokat sem tudja hiánytalanul ellátni, így a szigetelés milliós költségei­ről önerejéből nem képes gondoskodni. A patinás, régi épület gondjával az iskola magára maradt. Kár, hiszen nem­csak egy iskolaépületről van szó, hanem a megyeszékhely belvárosának egyik neveze­tes, hangulatilag és építésze­tileg is figyelemre méltó épületénél. B. P. F. 41 — Én semmiről sem 1®* tudok. Erről nekem Béla nem beszélt. — Azt gondolom, hogy az emberöléseit elhallgatta. De azt megmondta, hogy mihez tartsa magát, ha ne­tán megkérdezik? — Lehet, hogy mondott valamit, de én nem figyel­tem oda. — Mikor mondta azt a valamit? — Elég korán reggel. Még sötét volt, amikor ébredez­ni kezdtem. — Mi zavarta meg az éb- redezésében? Mitől, mi mi­att ébredt föl korábban? — Nem emlékszem, hogy az ajtó vagy talán a szek­rény nyikorgását hallot­tam-e, mert én még szun­dikáltam. Csak a kislámpa égett. Félálomban nem tud­tam, hogy vetkőzik-e, vagy öltözik. Arra emlékszem, hogy amikor már kinyílt a szemem, nagyjából fel volt öltözve, és akkor azt kér­deztem, hogy te már feléb­redtél. Hová sietsz, hiszen még ki sem világosodott? Erre ő azt felelte nekem, hogy: „tudom, de ma sok a munkám”. Kaposváron a Tanácsház utca felől erősen hullik a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet faláról a vakolat. A miértre Mákos Gyulától, az intézmény igazgatójától kértünk választ. Elmondta, hogy a négy-öt évvel ezelőt­ti festés és tatarozás óta szintté állandó gondot jelent az épületben a szigetelés, va­lamint az úgynevezett vizes­blokk állapota. Az iskolának csak egy oldalon — a Ta­nácsház utca felől — vannak lefolyócsövei, s ezek az évti­zedek során elöregedtek. A régi eternitcsövek megron­gálódtak, a fal állandóan át­ázott másutt is, ezért évek­kel ezelőtt úgy határoztak, hogy az iskola vízvezetékeit a falakon kívülre helyezik, így az esetleges meghiháso- dások miatt nem kell falai bontani. Az épület a múlt Sokoldalú bemutatkozás Fejezetekre tagolódik ugyan a Magyarország me­gyéi sorozatban megjelent Somogy kötet is, mint az előző Kossuth-kiadványok, mégis azt tartom, hogy a fo­lyamatos olvasása segíthet bennünket a tájékozódásban, szülőföldünk megismerésé­ben. A kiadó rövid időn be­lül valamennyi megyét be­mutatta. Sorozatot zár a me­gyénkről szóló kiadvány. Mire vállalkozott a soro­zat szerkesztője? Útikönyvnek ugyan nem elég színes, nem elég részle­tező a Somogyot bemutató kötet, szolgáltáé szerepet sem vállalt, ám aki belela­poz, • megyénk történelmi múltjáról éppúgy élményt szerezhet és forrásra talál, mint a földrajzi sajátossá­gokról, a népességről, a tele­pülésviszonyokról, a gazda­ságról, a művelődésről, a tu­dományos életről, az egész­ségügyről -vagy a isomogyi sport híréről, az idegenforga­lomról, a természeti és a mű­emléki értékekről. A megye történelmi-társadalmi vi­szonyait bemutató fejezetet olvasva talán hiányérzetünk -támad az utóbbi évtizedek­ről szóló krónika szűkössé­ge miatt, ám érdemes to­vábblapozni, mert épp e korról vall a településviszo­nyokat, a közigazgatás át­alakulásait, a népesség hely­zetét bemutató következő dolgozat. Általában erénye e kötetnek, hogy friss adatok­ra támaszkodik. Ismerve a magyar könyvnyomtatás las­súságát, az 1987-es adatokat ilyeneknek tekinthetjük. A gazdaságról szólva a szerző birtokában van azoknak az ismereteknek is — s ezeket megosztja olvasóival is —, amelyek segítenek kialakí­tani jövőképünket. Az elma­radt térségek fejlesztése ki­emelt megyei tanácsi feladat — jelzi a tanulmány írója, s hozzáteszi, a pályázók-meny­nyi támogatást élvezhetnek gazdaságuk, településük föl- virágoz tatására. Jól érzékelteti a közokta­tás változásait az a tanul­mány, amely múltbéli örök­ségünket értékelve a jelen­re tereli az olvasó figyelmét. A közművelődést és a mű­vészeti . életet állítva a ref­lektorfénybe olyan közössé­gekről, műhelyekről, alko­tókról szól, amelyek és akik lámpásként világítanak, ér­tékeket teremtenek. A sorozat gazdája, a Kos­suth kiadó fölfigyelhetne ar­ra, hogy oldottabb, kötetle­nebb, színesebb írásokkal vonzóbbá tehetné a megyék bemutatását, hiszen szüksé­gét érezzük akár a lokálpat­riotizmus ápolásának, akár a hazai vidékek alapcsabo megismerésének. A kiadvány egyik színes fejezete, amely a sportéletet vázolja föl, nemcsak a kü­lönféle sportágak iránt ér­deklődő szurkolók érdeklő­dését képes fölkelteni, ha­nem mindazokét, akik kí­váncsiak Somogy múltjára és jelenére. A műemlékekről szóló fejezet akár útikalau­zunk is lehet. Segítségével bátran elindulhatunk So­mogybán, és magunk is föl­fedezhetjük értékeit. A Kossuth kiadó Somo­gyot bemutató kiadványát — nyilván anyagi megfontolás­ból — fekete-fehér fotók gazdagítják (többsége Gyer- tyás László felvétele). A kö­tetet dr. Horváth Sándor szerkesztette. S benne dr. Csapó János, Dóri János, dr. Horváth Sándor, dr. Iharos Csaba, Jutási Róbert, dr. Kanyar József, dr. Kercza Imre, Kovács Gyula, Lóczy István, Paál László, Stadler- László, dr. L. Szabó Tünde, dr. Tröszt Tibor, dr. Ujsághy Erzsébet tanulmányait olvas­hatjuk. Horányi Barna tájoló HÉTVÉGI KÖNYVESPOLC Foltok jelzik a víz útját

Next

/
Thumbnails
Contents