Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-17 / 14. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 14. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 17., kedd 7* Amerikai képviselőházi küldöttség Budapesten Szívesen látjuk Bush elnököt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hivatalában fogadta az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos magyar származású kaliforniai képviselő (jobbról a negyedik) vezetésével tartózkodik hazánkban A magyar agrárágazat megújulásra szorul Németh Miklós beszéde állami gazdasági vezetők előtt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a KB székházában fogadta azt az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos, magyar származású, demokrata párti kaliforniai képviselő vezetésével tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, aki ezután tájékoztatta a sajtót a találkozóról. Grósz' Károly nagyra értékelte az amerikai képviselők látogatását, amely jelzi az érdeklődést és a kialakulóban levő rokon- szenvet a két ország között. Köszönetét mondott azért a segítségért, amit a képviselők a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztése előtt álló akadályok elhárításához nyújtottak, és kérte további közreműködésüket a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Tom Lantos elmondta: az amerikai törvényhozók értik, hogy a magyar vezetés igen összetett belpolitikai feladatok megoldása előtt áll. Nagyra értékelik azt a bölcsességet, szakmai hozzáértést és következetességet, amellyel Magyarország a politikai és gazdasági reform útján halad. Grósz Károly kérte a képviselőket, tolmácsolják üdvözletét George Bush elnöknek, és emlékeztessék őt arra az ígéretére, amelyet még alelnök korában tett: kész Magyarországra látogatni. Mi változatlanul szívesen látjuk hazánkban. Magyarország számára nagyon fontos lenne, ha az Egyesült Államok tovább haladna az eddigi úton. Számunkra létkérdés, hogy a világ nagyhatalmai párbeszédet folytassanak és együttműködjenek egymással, Mi, magyarok a saját utunkat járjuk. A világ ösz- szes olyan országával egvutt kívánunk működni, amelj elfogad bennünket partnerként! Kapcsolataink alapja nem az ideológia: együttműködésünket nemzeti érdekeink, a humanizmus. Európa és a világ érdekei alapján fejlesztjük. Grósz Károly elmondta: a Szovjetunióban azt tapasztalta, hogy a szovjet emberek számos kérdésben hasonlóan gondolkodnak, mint az amerikaiak. Mihail Gorbacsov és Rónáid Reagan az elmúlt években nagyot lépett előre a szovjet-amerikai viszony javításában. Grósz Károly kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak szilárd szándéka tovább haladni az enyhülés útján. Az amerikai vendégek számos kérdést intéztek az MSZMP főtitkárához. Érdeklődték például arról, hogy mennyire sikeres a kormány inflációellenes politikája. Nagy érdeklődést tanúsítottak a politikai reform, az új alkotmány k:- dolgozása iránt. Thomas Coleman republikánus törvényhozó ezzel kapcsolatban utalt arra: a küldöttség találkozott több olyan magyar személyiséggel — alternatív szervezetek képviselőivel —, akik intellektuális befolyást kívánnak gyakorolni a politikai reformra, az új alkotmány kimunkálására. Grósz Károly válaszában elmondta, hogy nyitott társadalmai akarunk. Ügy gondoljuk, hogy azok, akik szellemi hatást akarnak kifejteni a reformokra, nagy többségükben jószándékkal cselekednek. A probléma abból ered, hogy egyidejűleg jelentkeznek megvalósíthatatlan álmok és reális elképzelések. Nincs azonban a magyar nemzet sorsának jobbítását szolgáló olyan javaslat, amit ne fogadnánk örömmel. A küldöttség egy másik tagja, a független republikánus Bill Frenze 1 kijelentette: a jövőben mindent megtesznek azért, hogy az amerikai kormányzat a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét — a jelenlegi egyéves gyákorlat- tól eltérően — hosszabb időre terjessze ki Magyar- ország vonatkozásában. A képviselő — a hajlandóság alátámasztásaként — üdvözölte a magyar kivándorlási gyakorlat várható módosulását. Az Egyesült Államok ugyanis az emberi jogok kérdésével kapcsolja össze a kereskedelmi kedvezmény megadását. A ■ Hungaronektár tabi kaptárgyártó és faipari üzeme 1988-ban huszonötmillió forintos árbevételt ért el. E bevétel nagy része három különböző típusú kaptár értékesítéséből származott. A méhészek a tizenötkeretes kaptárát kedvelik leginkább; ebből a termékből tavaly háromezerötszázat adott el az üzem. Szabó István üzemvezető elmondta, hogy az új értékesítési mód hozzájárult a forgalom növekedéséhez. Korábban a vevőknek az egyes kaptáinkat vagy méAz amerikai képviselőházi küldöttség ezután Stadinger Istvánnál, az Országgyűlés elnökével találkozott. Pozsgay Imrével ugyancsak az .Országházban találkoztak az amerikai törvényhozók. Az államminiszter tájékoztatást adott az időszerű társadalompolitikai kérdésekről, a demokrácia csomagtervről. Egyebek között sürgető feladatként jelölte meg az új tájékoztatási törvény megalkotását, s hangoztatta reményét, hogy annak érvénybe lépésével már nem lesz szükség Magvárországon az úgynevezett második nyilvánosságra. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi magyar vezetés örökölte a gazdasági nehézségek okait az előző vezetéstől. A társadalom számára most a reform inflációt, munkanélküliséget, reálbércsökkenést jelent. Ezért éles határvonalat kell húzni: meg kell állapítani, hogy ki volt a felelős, és nyílt párbeszédet kell folytatni a’ társadalommal. hészeti eszközöket a Hungaronektár központjába Kellett megrendelni. A múlt évtől kisebb tételeset a ui- bi raktárból közvetlenül is beszerezhetik. Természetesen a nagyobb tételű megrendelésekre ezután is előzetes szerződést Kill kötni. — Mit mutatnak ezen a szerződésék az idén? — Bőven van, megrendelésünk — mondta Szabó István —; az üzem évi termelésének kilencven százalékára szerződéses vevőink . ^ Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgató tanácsa hétfőn ülést tartott Budapesten. A testület az állami mezőgazdasági nagyüzemek múlt évi munkájáról, ez évi tennivalóiról és a gazdaságok helyzetéről tárgyalt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Miklós, a kormány elnöke is. Elmondotta: az agrárpolitika Magyarországon mindig is fontos szerepet játszott, s helyes vagy helytelen volta döntően befolyásolta ítz egész társadalom helyzetét. Az MSZMP legutóbb 1957-ben fogalmazta meg átfogó igénnyel a magyar agrár- és szövetkezetpolitika alapelveit. Az azóta eltelt időszak igazolta: az elvek helyesek voltak. Jelenleg a szocialista gazdaság olyan modelljének kialakítása van napirenden, amiben a piac válik átfogó gazdaságkoordináló erővé. Ebbe kell beilleszteni az élelmiszergazdaságot is. Az élelmiszer-termelést az értékképző folyamatok bővítése útján, vagyis feldolgozot- tabb, értékesebb termékek előállításával szabad ' csak növelni. Ehhez a termelésben struktúrát, a vezetésben szemléletet kell változtatni. A bevált együttműködési formák szükség szerinti továbbfejlesztésére — a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján — új típusú együttműködések kialakítására is szükség van. Sokoldalú és ösztönző lehetőséget kell teremteni a külföldi működő tőke, a hazai vállalatok, pénzintézetek és a lalyihoz hasonlóan változatlanul nagy gondjaink vannak az alapanyag-ellátással. Az üzembe kevesebb és rosszabb minőségű fűrészáru érkezik az igenyeltnél. Ez nem egyszer zavart okoz a folyamatos termelésben: termék gyártását a rossz alapanyag miatt ab-~ ba kell hagyni. kosság pénzeszközeinek bevonására. Ez csak az önszerveződés alapján lehet eredményes. Az agrárpolitika célkitűzéseit a mezőgazdaságban a meglevő — és alapvetően bevált — üzemi szervezetre alapozva lehet megvalósítani. Ezért várhatóan továbbra is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok lesznek a mezőgazda- sági termelés főszereplői. A kormány támogatja a szocialista nagyüzemek belső szervezeti és érdekeltségi megújulását. Lehetővé kell tenni, hogy a nagyüzemek önkéntes alapon rugalmSsan átalakulhassanak, a céljaik- naik legjobban megfelelő gazdasági, szervezeti formát választhassák. Nem új földosztásra, hanem reális lehetőségekre és esélyegyenlőségre van szükség, hogy újabb szervezetek, a magán- és társaságvállal- kozások is bekapcsolódhassanak a mezőgazdasági termelésbe. A magángazdaságok számára lehetővé kell tenni olyan, önkéntes alapon szervezett integrációs szervezetek — például kistermelői szövetkezetek, vagy szövetségek — létrehozását, amelyek megkönnyítik és elősegítik beszerzési és értékesítési gondjaik megoldását, valamint szakmai továbbképzési törekvéseiket. Azoknál az üzemeknél, amelyek nem képesek jövedelmezővé válni, szorgalmazni kell a szervezeti átalakulást vagy más szervezetekhez való .csatlakozást. Tavaly nyolcszázezer forintot költöttek a tabi üzemben a régebbi gépek felújítására vagy újak vásárlására. Marógépekéit vettek, s emellett rendbe tették az elhasználódott körfűrészeket, és felújították a porelszívó rendszert is. Így lényegesen javultak az itt dolgozók életkörülményei. Így lehet tehermentesíteni az állami költségvetést az évenként újra ismétlődő veszteségtérítéstől. A kormány az élelmiszertermelésben bátorítja a többszekto- rúság kialakítását, azt, hogy az állami élelmiszeripar vállalatai mellett a mezőgazda- sági üzemek, más ágazatbeli vállalatok és szövetkezetek, valamint magánvállalkozók egyaránt foglalkoznak élelmiszeripari tevékenységgel. Az . agrárpolitika átfogó -átalakításának szükségességéről széles körben több síkon folyik vita ma Magyarországon. A Magyar Demokrata Fórum fellépésének következtében az agrárproblémák a politikai szervezetek közötti vitatémák sorába is bekerültek. A kormány az ilyen párbeszédre a felelős együttműködés szellemében kész, hiszen a széles körű társadalmi vitára bocsátható agrárpolitikai koncepció-tervezet munkái hamarosan befejeződnek. — Szükséges elemezni az agrárgazdaság utóbbi 20 évét, az elkövetett hibákat — a hasznosítható tapasztalatok feltárása érdekében. Fontos az is, hogy ahol bűnök történtek, ott konkrét és alapos vizsgálatok derítsék ki, állapítsák meg a felelősséget! Indokolatlan követelés azonban a parasztság rehabilitációja, mivel — ha nem is egyenes és töretlen úton —, de ez a hatvanas-hetvenes években megtörtént. A magyar parasztság munkájával, eredményeivel rehabilitálta saját magát—mondotta Németh Miklós, majd így folytatta: ami a kulák- üldözéseket, a deportálásokat, az erőszakos kollektivizálást illeti, ezek kétségtelenül súlyos tünetei voltak egy bürokratikus, önkényuralmi berendezkedésnek. Ez a probléma azonban nem verhető fel elszigetelten, speciálisan agrárproblémaként. Minden rétegnek, politikai erőnek, pártnak, így az MSZMP jogelődjének is megvannak a maga kárvallottjai, sőt, áldozatai. A vitában felszólalók, egyetértve a központi elképzelésekkel, a megújulás alapjául a termelőmunka rangjának visszaszerzését tartották a legfontosabbnak. Az állami gazdaságok munkáját hátráltató tényezők közül a termékeket felvásárló monopolszervezetek tevékenységét kifogásolták. Hangoztatták: a bérezés kérdésében jobban kellene a gazdaságok vezetőire, vezető testületéire támaszkodni. Néhányan arra is rávilágítottak, hogy a gazdaságok önkormányzati szervezetét, a vállalati tanácsokat is a legtöbb helyen meg kell újítani. megtartva működésükben a bevált, jó módszereket. A tanácsülésen szót kapott a Magyar Demokrata Fórum képviselője is, aki egyebek között a jelenlegi tulajdoni szerkezet módosítását, a magántulajdon nagyobb arányú térhódítását, családi gazdaságok kialakítását szorgalmazta. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogv. szükség van mezőgazdasági kamara létrehozására, az élelmiszer-termelőik érdekvédelmének további javítására. vannak. A biztonságos tér- • egy-egy melésnek azonban ez csak az egyik feltétele. A tavaAKADOZIK AZ ALAPANYAG-ELLÁTÁS Piacképes kaptárok
