Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-13 / 296. szám

Somogyi Néplap 1988. december 13. kedd Változatlanul özönlenek a segélyszállítmányok (Folytatás az 1. oldalról.) A világ különböző orszá­gaiból folyamatosain indul­nak útnak szakembereikkel és orvosi, valamint más szükséges felszereléssel megrakott repülőgépek. Kubából vasárnap több Akkor 78-an haltak meg. A szovjet hadsereg lapja, a Kraszinaja Zvezda hétfői számában felhívta a figyel­met arra, hogy a Kaukázus vidékének légterében és kü­lönösen Jereván fölött je­lenleg olyan nagy a repülő- forgalom, hoigy az különösen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő kezet fog a francia hadsereg .mentőalakulatának egyik tagjával de­cember 11-én Szpitakban (Örményország) mint 100 orvos és más egész­ségügyi dolgozó indult el a Szovjetunióba. Lengyelor­szágból öt katonai gép szállt fel Jereván felé, fedélzetü­kön orvosi műszerékkel és kórházaik számára szükséges felszerelésekkel. A bonni védelmi minisz­térium bejelentése szerint hétfőn M a j .na - Frank f u rt b ól induló gépek a Bundeswehr két egészségügyi raktárából vittek felszereléseket a Szovjetunióba. Az izraeli hadsereg képvi­selője közölte, hogy egy ka­tonai repülőgépet, orvosok­kal és kórházi felszerelésé­vel együtt, hétfőn indítottak útnak a földrengés sújtot­ta területekre. Izraelben a Vörös Dávid Csillag szerve­zet véradókat toboroz. A Tel Avivban tartózkodó szovjet konzuli küldöttség külön bankszámlát nyitott az adományok számára. Nagy-Britanniából, az ot­tani Vöröskereszt és magán- személyek adományaiból mintegy 30 tonnányi felsze­relést indítottak útnak, s hétfőn további, 40 tonnányi rakománnyal szálltak fel a repülőgépek. A Moscow Narodny Bank londoni le­ányvállalata közölte, hogy a britek eddig már több minit 570 ezer fontnyi adományt küldtek a segélyalapba, s ez a szám várhatóan a kétsze­resére emelkedik. Hétfőn hajnalban segély­akció köbben újabb repülő- gépszerencsétlenség történt Jereván közelében, miköz­ben változatlanul özönlöttek a segélyszállítmányok és a pénzadományok a katasztro­fális kaukázusi földrengés károsultjainak megsegítésé­re. Hétfőre virradóra a jere­váni repülőtértől 15 kilomé­terre hét főnyi személyzet­tel a fedélzetén Lezuhant a jugoszláv légierő AN—12-es szállítógépe. A szerencsét­lenséget senki nem élte túl. A repülőgép vasárnap in­dult Skopjéból gyógyszerek­ből és más felszerelésiből ál­ló rakományával. Vasárnap egy szovjet IL—76-os szállí­tógép zuhant le Jerevánban. nagy pontosságot és szigorú egyeztetést igényel. A napi 300 járatot is meghaladó forgalom messze túllépi azt a mértéket, amelyhez a he­lyi repülésirányítók hozzá­szoktak — figyelmeztet a lap. Kiét bérelt repülőgéppel 335 főnyi francia mentőala­kulat érkezett a helyszínre 55 nyomravezető kutyával és 33 tonnányi sebészeti felsze­reléssel, gyógyszerrel, élel­miszerrel. Charles Aznavour, az örmény származású vi­lághírű sanzonénékes ala­pítványt hozott létre, amely műkincseket, bútorokat, szőnyegeket gyűjt egy rend­kívüli aukció céljaira, amit az árván maradt örmény gyerekek javára rendeznek. Gennagyij Gertiszimov külügyi szóvivő kérdésekre válaszolva közölte: Jere­vánban vasárnap körülbelül 600 ember utcai demonst­rációt tartott, követelve Ka- rabah Örményországhoz csatolását. A gyűlést a rend- fenntartó erők szétoszlatták, 22 főt őrizetbe vettek, közü­lük ötöt harminc napi el­zárással sújtottak. Folyik a földrengés súj­totta körzet lakosságának evakuálása, ez azonban rendkívül lassan halad. Ugyanakkor egyre többen érkeznek is a katasztrófa sújtotta vidékre, mert a Szovjetunió más területein élő örmények — érthetően — szintén aggódnak hozzá­tartozóik sorsáért. Jereván­ban egyébként a hatóságok kénytelenek voltak betilta­ni a magántulajdonú gépko­csik használatát, mert a fel­torlódott járművek lehetet­lenné tették a mentéshez szükséges daruskocsik, ne­hézgépek keresztülhaladá- sát Leninakán és Szpitak irányában. Geraszimov megerősítette, hogy a földrengés halálos áldozatainak feltételezett száma a hétfőn rendelkezés­re álló adatok szerint is 45 ezer. — Jelenleg az emberek mentése imiindennéll fonto­sabb, a számadatok gyűjté­sénél is — tette hozzá a szóvivő. Megkezdődött a magyar —EGK vegyes bizottság ülése Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) f ­sorban attól függenek, hogy mennyire sikerül Magyaror­szágnak modernizálnia ipa­rát, képes lesz-e a nyugati cégekkel sókkal fejletebb együttműködési formákat kialakítani. A legígéretesebb magyar partnerek ezen a piacon Willy de Clercq szerint a kisvállalatok vagy a kisszö­vetkezetek, amelyék sokkal inkább növekedésorientál­tak, mint az ipar többi vál­lalata. Az ülésen részt vevő nyu­gat-európai üzletemberek délután a Magyar Gazdasá­gi Kamara szervezésében ke- rekasztal-megbeszélésen ta­lálkoztak magyar vállalati vezetőkkel. Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a közelmúltban aláírt meg­állapodás az Európai Gaz­dasági Közösség és Magyar- ország között minőségi vál­tozást jelent a külgfazdasági kapcsolatrendszerben. Re­mélhető, hogy a megállapo­dás révén jóval könnyebbé válik a magyar vállalatók piacra jutási lehetősége. A vámok tervezett leépítése, a kereskedelem fejlesztését akadályozó korlátozások fo­kozatos megszüntetése mel­lett néhány más feltétel ja­vítására is szükség lenne. Ilyen például a vízumgya­korlat átalakítása, ugyanis a jelenlegi közösség orszá­gaiba való beutazásnál a normális üzleti kapcsolato­kat nagymértékben akadá­lyozza. Nem ritka, hogy a vízumért 3—6 hetet kell várni, míg a közösség or­szágaiból érkező üzletem­berek a magyar határon azonnal, a konzulátusokon pedig maximum 48 óra alatt megkapják a vízumot. Willy de Clercq a vegyes bizottság munkájával kap­csolatban elmondta : kere­sik azokat a módszereket, amelyek alkalmasak az ipa­ri kooperáció jelentős bőví­tésére. Ennek keretében fel­mérik azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek gátol­ják az együttműködés fej­lesztését és megvizsgálják, milyen akciók szükségesek a kelet—nyugati vállalkozá­sok szélesítéséhez. A jövő­ben több üzletember-dele­gáció érkezik Magyaror­szágra, és segítséget kíván­nak nyújtani a vállalati ve­zetők képzésében is. A rríagyar vállalatok ve­zetői közül többen sajnál­kozásukat fejezték ki, hogy a most érvénybe lépett meg­állapodás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek ke­reskedelmének liberalizálá­sára. Ezzel kapcsolatban Willy de Clercq emlékeztet­te a részvevőket arra. hogy a magyar szakemberekkel a megállapodás előkészítése során ebben a kérdésben igen jelentős vitáik voltak. Egyelőre azonban nem si­került kompromisszumot ki­alakítani. A vegyes bizottság ülése kedden folytatódik. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hét­főn fogadta Willy de Clercq-et, az EGK bizott­ságának tagját, a külfcap- csolatok, kereskedelmi meg­állapodások felelősét, aki az EGK küldöttsége élén tar­tózkodik hazánkban. A ta­lálkozón jelen volt Nyers Rezső államminiszter és Beck Tamás kereskedelmi miniszter. 36 halálos áldozat Vonatszerencsétlenség Londonban A legutolsó három évti­zed legsúlyosabb vasúti ka­tasztrófája történt hétfőn reggel 8 óra 10 perckor a dé 1-londoni Clapham- el ága - zásnál, ahol három vasúti fővonal találkozik. Ez a vi­lág egyik legforgalmasabb vasúti elágazása, csúcsfor­galom idején egy-egy vona­lán kétper.cenként követik egymást a szerelvények. A Londontól 170 kilomé­ternyire lévő Poole-ból a fő­városba tartó bejáró dolgo­zókkal zsúfolásig megtelt vonat 80 kilométeres sebes­séggel rohant bele az előtte haladó ugyancsak zsúfolásig telt vonatba, amely a 80 kilométerre lévő Basingsto- ke-ból szállított utasokat. A poole-i vonat mozdonyát az ütközés ereje hat méter ma­gasra dobta fel az itt mere­dek árók mélyén futó sín­pályáról a füves árokpart padkájára. A poole-i vonat vezetője szörnyethalt, s így egyelőre megmagyarázhatatlan, hogy miként rohanhatott bele az előtte haladó vonatba, amelynek az elágazás előtt lassítania kellett. Hivatalos közlés szerint hétfő estig 36 halálos áldo­zatot találtak meg a sze­rencsétlenség színhelyén. A tucatnyi teljesen összeron- csolódott vasúti kocsi át­vizsgálása még nem fejező­dött be és attól tartanak, hogy további halálos áldo­zatok vannak a roncsok kö­zött. Vallási mozgalmak nyilatkozata Az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottsága — kifejezve a bizottságban együttműködő történelmi protestáns, ortodox, szabad- egyházi, unitárius és izrae­lita gyülekezetek híveinek őszinte örömét — valamint az OBT Katolikus Papi Bi­zottsága megelégedéssel kö­szönti Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségié elnöké- nejk az ENSZ közgyűlésén elhangzott nagy jelentőségű bejelentését a Szovjetunió­nak arról az elhatározásá­ról, hogy egyoldalú leszere­lési lépéseket kíván, tenni — rögzíti a két bizottság nyilatkozata, amelyet hét­főn fogadtak el. A doku­mentum, amelyet az OBT sajtóosztálya ebben a for­mában juttatott el az MTI- hez, kiemeli : „ez a bátor döntés — azáltal is, hogy valóságos elvárásoknak ele­get tett — rendkívül elő­nyös hatást gyakorolt a fe­szültség csökkentésére. a bizalom építésére a nemzet­közi életben, és a béke, va­lamint a leszerelés ügyére. A hívő embereknek, közöt­tük a magyarországi vallá­sos közösségek tagjainak a békevágya is kifejezésre jut azokban a célkitűzésekben, amelyek a haderő csökken­tésének tekintetében orszá­gunkat is közvetlenül és pozitív módon érintik meg­valósulásuk esetén. Mindez és a feltételezet­ten kedvező válasz a másik oldalról, növekvő remények­re jogosít fel és fokozott mértékben elkötelez a béke további szolgálatára. Az egyháziközi és a katolikus békebizottság felhívja a gyülekezetek hívő tagjait, buzgó könyörgéssel esedez­zenek a mindenhatóhoz a/ emberiség jövőjéért, hogy további hasonló lépésekre kerülhessen sor a leszere­lés és az igazságos béke megvalósulása érdekében” — zárul a nyilatkozat. ELŐRELÉPÉS A MAGYAR—KÍNAI KAPCSOLATOKBAN Várkonyi Péter személyé­ben harminc év óta első íz­ben fordult meg magyar külügyminiszter Kínában. A legjobb sajtóhagyományok szerint ilyenkor azt illene mondani, hogy a külügymi­niszteri látogatás napjaiban újabb jelentős fejleménynek — ha úgy tetszik, mérföld­kőnek — lehettünk tanúi a magyar—kínai kapcsolatok történetében. Az igazság azonban az, hogy ennél sok­kal egyszerűbb eseményről volt szó: a magyar diplo­mácia vezetője igencsak gyakorlati értékű vélemény- cserét folytatott kínai part­nerével, Ősien Csi-csen kül­ügyminiszterrel, L i Peng miniszterelnökkel és Vu Hszüe-csien miniszterelnök­helyettessel. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a Magyarországon és a Kíná­ban végbemenő gazdasági és politikai reformokról, anélkül azonban, hogy túl­hangsúlyozták volna az eredményeket, vagy hallgat­ták volna a problémákról. Az is kiderült az eszme­csere alkalmával, hogy ész­revehető eltérések vannak a két ország között a re­formlépések egy részének megközelítésében. Kínában például, ami a politikai re­formot illeti, a hangsúlyt arra teszik, hogy szigorúan ragaszkodni kell a négy alap elvhez — vagyis a szo­cialista úthoz, a népi de­mokratikus diktatúrához, a kommunista párt vezető szerepéhez, valamint a marx i zrnus—lenini zm u sh o z és a maocetungi eszmékhez — és ezek közül is előtérbe kell állítani a szocialista utat és a párt vezető szere­pét. Mint Li Peng minisz­terelnök megjegyezte, Kína a politikai intézményrend­szer megreformálásának út­ján nem tekinti alternatí­vának a polgári demokrácia meghonosítását. Mindabból, ami a magyar —kínai megbeszéléseken el­hangzott és ezt követően a pekingi sajtóban napvilágot látott, több mint világos, hogy a kínai vezetés rend­kívüli figyelemmel kíséri u magyar gazdasági reformok folyamatát, odafigyel annak minden rezdülésére. De nemcsak a vitathatatlan eredményeket veszi észre, hanem a nyilvánvaló prob­lémákat és gondokat is. Vagyis Kína nagyfokú kész­séget mutat arra, hogy ta­nuljon a magyar tapasztala­tokból, az eredményekből és a hibákból egyaránt. Ez­zel együtt nem udvariassági gesztus a kínai vezetők ré­széről, amikor leszögezik: véleményük szerint a ma­gyar útkeresés a szocializ­mus megújítását célozza, s ebben az értelemben fontos útmutatásul és tanulságul szolgál a többi szocialista ország, közöttük Kína szá­mára is. A pekingi tárgyalásokon egyetértőén állapították meg, hogy rendkívül jók és sok­oldalúak a politikai kapcso­latok Kína és Magyarország között. Mi több, kölcsönö­sen állást foglaltak az ilyen kapcsolatok hosszú távra szóló és lendületes tovább­fejlesztése mellett. Ez alka­lommal is h angot kapott azonban egy érdekes ellent- mondtás. Miközben ugyanis példásan jók a politikai kapcsolatok, a gazdasági és a kereskedelmi együttmű­ködés szekere akadozik, azaz nem tart lépést a kifejezet­ten jó politikai viszonnyal. Erre utált Ősien Csi-csen kínai külügyminiszter dísz­vacsoráján mondott pohár- köszöntőjében Vánkonyii Pé­ter, amikor kijelentette: gazdaságii együttműködésünk nagyságrendje még nem éri el tényleges lehetőségeinket és országaink kölcsönös szükségleteit. Ha a diplo­mácia nyelvét közönséges sajtónyelvre fordítjuk, ez azt jelenti, hogy szakadék tátong a kiemelkedően jó politikai kapcsolatok és a gazdásági együttműködés tényleges helyzete között. A nyolcvanas évek elején új­ból fellendült gazdasági es kereskedelmi együttműködés megrekedt, stagnál, sőt szá­molni kell kiisebb-nagyobb visszaeséssel is. Ennek a problémának a megoldása — fejtette ki a magyar kül­ügyminiszter — nem első­sorban a diplomácia felada­ta. ReméLni lehet azonban, hogy a mostani politikai tárgyalások elősegítik ennek a szakadéknak ha nem is teljes megsznütetését, de legalább is csökkentését. Feltétlenül jó volt a ma­gyar külügyminiszteri láto­gatás időzítése. Várkonyi Péter volt ugyanis az első olyan külföldi külügymi­niszter, aki részletes tájé­koztatást kapott Csien Csi- csen kínai külügyminiszter­től közelmúltban tett moszk­vai látogatásáról és a szov­jet vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről. Ennek alapján mondhatta el a ma­gyar diplomácia vezetője • Peringben tartott nemzet­közi sajtóértekezleten, hogy bízik a kínai—szovjet kap­csolatok teljes normalizálá­sának sikerében és abban, hogy rövidesen sor kerülhet a kambodzsai probléma bé­kés rendezésére. S azt sem hallgatta el, hogy a magyar külpolitika és diplomácia közelmúltban tett lépései szimpatikus megértésre ta­lálnak a kínai vezetésben. Vagyis minden alap megvan annak leszogezéséhez, hogy Várkonyi Péter látogatásá­nak eredményeként jelen­tősen szélesedett a kétolda­lú és a nemzetközi együtt­működés területe Magyar- ország és a Kínai Népköz- társaság között. Éliás Béla Az 1988. év Xobcl-díjasai (balról jobbra:) León Lcderman, Melvin Schwatz, Jack Stein- berger, Johan Diesenhofer, Robert Huber, Hartmut Michel, Sir James Black, Gertrude Elion, George iHitchings lés Maurice Allais

Next

/
Thumbnails
Contents