Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-13 / 296. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 296. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 13. kedd Változatlanul özönlenek a segélyszállítmányok Vita három javaslatról Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Magyar vezetők részvétlátogatása a szovjet nagykövetségen A magyar állami és pártvezetők részvétlátogatást tettek a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Képünkön, Straub F. Brúnó, az .Elnöki Tanács elnöke együttérzését fejezi ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevében, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Elnöki Tianács képviseletében, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter pedig a Minisztertanács nevében mély részvétét, cselekvő együttérzését fejezte ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetének az Örményországban történt természeti katasztrófa súlyos következményei miatt. A magyar vezetők hétfőn tették részvétlátogaitást az Szovjetunió budapesti nagy- követségén. Reagan amerikai elnök és felesége vasárnap felkereste a Szovjetunió washingtoni nagykövetségét, hogy részvétét fejezze ki az Örményországban a múlt héten balkövetkezett szörnyű pusztulás miatt. Aiz ülés résztvevőit Beck Tamás kereskerelml miniszter köszöntötte. Szólt arról, hogy örvendetes módon jelentős változás tapasztalható a világ két legkiterjedtebb gazdasági integrációjának, a KGST-nek és az A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold szervezetek vasárnap Genfben közölték, hogy eddig több mint 20 országból ajánlottak fel mintegy 30 millió svájci szüntetése, s hasonlóképpen lényeges az együttműködés új formáinak kiépítése, módszereinek megteremtése. E tekintetben nagyon fontos lenne, hogy a Közösség a továbbiakban ne kezelje Magyarországot úgyfirank értékben pénzügyi és anyagi segítséget a földrengés sújtotta Örményország lakosainak megsegítésére. nevezett állami kereskedel- mű országnak. A vegyes bizottság ülése az első alkalom arra, hő g y a közösség nyilatkozzék : kész-e a megállapodás szerint mezőgazdasági koncesz- s-ziók adására és vámcsökkentések cseréjére. Magyarország hajlandó előnyöket előnyökért cserélni. Willy de Clercq, az EGK bizottságának külkapcsola- tokért felelős tagja igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, amelyek szerin t az EGK 1992 után „európai erőddé” válik. A gazdasági határok, korlátok elmozdítása a közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist és lényegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akilk a közösséggel kereskednék — hangsúlyozta. Mint mondotta, a magyar export lehetőségei is első(iFolytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés decemberi ülésszaka a tervek szerint 13 napirenddel foglalkozik, köztük az egyesülésről és a gyülekezésről, valamint a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslattal. Ez utóbbi vaiameny- nyiüniket érintő témáról bontakozott ki a legélénkebb vita a somogyi képviselőcsoport tegnapi ülésén. Dr. Kupa Mihálynak, a Pénzügy- minisztérim főosztályvezetőjének tájékoztatójából kitűnt: megoldhatatlannak látszó képletek sorát próbálták megoldani, ám a „ni,ncs”-et bárhogy is szorozzák, nem lehet belőle „van”. Az államadósság 490 milliárd forintot tesz ki, ebből 250 milliárd a forint árfolyamcsökkenéséből származik. Ez az aktív árfolyampolitika ára. Jövőre további 90 milliárddal nőnek az államkassza terhei, s ezeket kell úgy ellensúlyozni, hogy az ne váljon elviselhetetlenné a lakosság számára. A három megoldási javaslatot megismerve a képviselők jól érzékelhették, hogy ismét áldozatokat kívánó lehetőségek közül kell majd a legkisebb rosszat választaniuk. Az első módozat lényege a vállalati elvonások erőteljes növelése. A vagyonará- nyos nyereség utáni osztalékfizetési kötelezettség előírása 20 milliárd forint többletbevételt jelentene, ám csorbítaná a versenysemlegesség elvének érvényesülését, s így a vállalati szférát hozná hátrányba. Ugyancsak tetemes elvonást jelentene a kötelező lakásalap. Ez azért látszik elkerülhetetlennek, mert a 300 milliárdnyi kintlevő lakáshitelért a lakosság által fizetett 0—3 százalékos, valamint a 16 százaléknyi piacikamat-kü- lönbözet megfizetése rendkívüli terheket ró a költség- vetésre. A bökkenő itt az, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol kemény piaci feltételek között dolgoznak, ez a lépés erős nyereségcsöikke- nést okozna, máshol viszont módot adna arra, hogy e „költséget” a fagyasztóra hárítsák. Ez utóbbinak inflációerősítő mellékhatása a költségvetésnek sem érdeke. A második lehetőség: a támogatások további radikális csökkentése, illetve egy átmeneti — 6 százalékos — vállalati pótadó kivetése. Ez a változat nehéz helyzetet teremtene a közigazgatási intézményékben, s például a védelmi kiadások csökkentése által több olyan nagyvállalatnál, amelynek eredményessége részben ezen alapul. A harmadik javaslat a kiadáscsökkentést és a lakásalapot kombinálja. Abban valamennyi képviselő egyetértett, hogy egyik módozat sem igazán megnyugtató, s abban is, hogy a költségvetés helyzete e kényszerű lépések révén sem lasz kellően stábil. Dr. Vida Kocsárd képviselő, aki a költségvetés parlamenti vitájában is felszólalásra készül, bizottság létrehozását javasolta, amely a vállalati támogatások és az egyre inkább burjánzó alapok elosztását ellenőrizné. Mint mondta: nem azért, hogy a kormány helyett döntsön, csupán, hogy elősegítse a hatásosabb fellépést a protektorkeresés és „pénz- kijárás” nehezen tetten érhető gyakorlatával szemben. Kosztolánczi Jánosné, aki Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András elnökletével hétfőn ülést tartott. A testület — a kijelölt munkabizottság által előterjesztett javaslat alapján — elvi állásfoglalást fogadott el a KB pénz- gazdálkodásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszközei továbbra is jól szolgálják a politikai munkát, a párt bevételeiből rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközök hatékony felhasználását, az ésszerű takarékosságot, a változó gazdálkodási feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt vezető szervei tudomására hozza és megismerteti a párttagsággal. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a testület 1989. első félévi munkatervét. Ennek alapján a KEB a következő félévben az országos pártértekezlet politikai irámyvoa személyi jövedelemadó módosításához kíván hozzászólni, fölvetette: a költség- vetési javaslat eleve számol azokkal az adósáwáltozá- sokkal, amelyeket nem is biztos, hogy elfogad az Országgyűlés. Brandtmüller István, a megyei tanács • általános elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a tanácsi költségvetés további lefaragása egyes intézmények működésképtelenségét okozhatja, az infrastruktúra színvonalcsökkenése pedig beláthatatlan következményekkel járhat. Szólt arról is. hogy az oktatás megkülönböztetettnek mondott, ám reálértékben csökkenő fejlesztésében a felsőoktatás kap hangsúlyt. Ez olyan — mondta —, mintha a piramis csúcsát építenénk, miközben az alap már-már összeomlik. A szerteágazó vitából kitűnt: nehéz döntésék előtt állnak a képviselők, és korántsem csak a költségvetés kérdéseiben. nalának megfelelően dolgozik, a szervezeti szabályzat szellemében tölti be feladatát. A párt vezetői szerveivel együttműködve hozzájárul a párt megújulásához, részt vállal a párt politikájának alakításában, a párt- határozatok előkészítésében, vé'grehatjásábán és ellenőrzésében. A testület részt vesz a jövő év első felében a Központi Bizottság napirendjére kerülő témák kidolgozásában, illetve véleményezésében. Többek között annak a javaslatnak a véleményezésében, amelynek célja a párt szervezeti felépítésének módosítása, a munkahelyi és lakóterületi pártszervek feladatainak, hatáskörének meghatározása. Részt vesz a XIV. pártkongresszus elé terjesztendő szervezeti szabályzat előkészítő munkálataiban. A KEB kialakítja álláspontját néhány fontos alapelv korszerű , értelmezésében, mindenekelőtt a demokratikus centralizmussal, a pártegységgel és a pártfegyelem- mél kapcsolatban. A testület döntött arról, hogy megismerteti a párttagsággal az előző ülésén már jóváhagyott, kiegészítésekkel és módosításokkal gazdagított állásfoglalását a KEB működési elveiről, munkamódszeréről és munkarendijéről. A testület személyéket érintő pártfegyelmi ügyekben határozott. Elbírált pártbüntetések elleni fellebbezéseket, illetve felülvizsgált alsóbb pártszervek által kiszabott pántbümtetést. E pártfegyelmet sértő esetekben a közös jellemző a társadalmi tulajdonban okozott kár, a felelőtlen, laza gazdálkodás. A testület több párttag pártfegyelmi büntetését eltörölte, mivel megállapította, hogy a büntetések elérték nevelő hatásúikat. A KEB a fenti ügyekben hozott határozatairól az illetékes pártszerveket és -tagokat közvetlenül tájékoztatja. Budapesten megkezdődött az Atrium iHyatt szállóban a magyar—Európai Gazdasági Közösség vegyes bizottsági ülése. Képünkön: Beck Tamás beszél (Folytatás a 2. oldalon) Orosz Károly és Németh Miklós fogadta Willy de Clercq-et Megkezdődött a magyar—EGK vegyes bizottság ülése Budapesten Tanácskozott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága EGK-nak a kapcsolataiban. Ehhez nagymértékben hozzájárul az az egyezmény, amelyet Magyarország a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris meg|kiezdődött az érdemi munka. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a magyarországi reformok csak széles körű nemzetközi együttműködés keretében valósíthatók meg sikeresen. Ezért nagyon fontos mindazon partnereknek a támogatása, akik ezeket a törekvéseiket pártolják. Nem közömbös, hogy az EGK s téren milyen partnernek ígérkezik. A kereskedelmi miniszter arról is szólt, hogy a frissen megallaikult .vegyes bizott- ság.nak kettős feladatot kell betöltenie. Fontos tennivaló az egyezmény előírásainak érvényre juttatása, vagyis a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos megszállítási módszer a MÁV-nál Oj szállítási módszer bemutatóját tartotta a MÁV és az ÖKOMBI HACKEPACK a Józsefvárosi pályaudvaron. Az új eljárás lényege, hogy közúton és vasúton egyaránt szállítható csereszekrényekkel és félpótkocsikkal is fuvarozhatnak ezentúl, megkímélve a fölösleges áruátrakodástól a vasutat. .MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felv.)
