Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
1988. december 8., csütörtök Somogyi Néplap 3 T Bővülő választójog A Hazafias Népfront és a kormány társadalmi vitára bocsátotta a választásokról szóló törvény módosításának tervezetét. Az elképzelések sok újdonságot is tartalmaznak. A szándék egyértelmű: magasabb szinvonalúvá tenni a választások gyakorlatát, ezzel is hozzájárulva a szocialista demokrácia megvalósulásához, hatékonyabb működéséhez, az eredményesebb érdekképviselethez. A tervezet persze ellentmondásokat is tartalmaz. Munkatársaink a megyében tartott fórumokon is sokat hallottak erről. Érthetően, egyszerűbben A Kaposvári Villamossági Gyárban dr. Lukács Tibor városi vezető ügyész és Harangozó Gyula, a Hazafias Népfront városi titkára adott választ a kérdésekre. Papp István, a gyár szb- titkára és a jelen levők többsége szerint gazdasági ökok miatt indokolt a tanácstagi és az országgyűlési választások együtt, egy napon való megtartása. Néhány felszólaló sérelmezte, az országos listán induló képviselők mind budapestiek voltak. Általános volt a vélemény, hogy a jelenlegi javaslat nagyobb teret kíván adni a programbeszédnek, ebben bizonyíthatják a jelöltek rátermettségüket, fölkészültségüket. A nyilvánosságra hozott törvénytervezet legmeghökkentőbb szabálya az, amely fel kívánja számolni a jelölőgyűléseken az úgynevezett spontán jelölt állításánaik a jogát. Ezzel sokan nem értettek egyet. Szerintük a törvénynek garantálnia kellene a választópolgárok számára — függetlenül a jelölőgyűlésektől — a jelöltállítás jogát. Dr. Dreisznerné Schneider Erzsébet, a vállalat jogtanácsosa úgy vélekedett, hogy a társadalmi valóság megkövetelné az alternatív csoportok részvételét a választásokon, de ehhez elengedhetetlen az alkotmány módosítása. — A jelölőbizottságok megszervezésében semmi ki. vetnivalót nem látok — mondta —, de az már jogilag értelmezhetetlen, hogy a jelölteket támogatottságuk mértékében rangsorolják. Nyilvánvalóan itt a támogatók száma a fontos, és ha ez így lenne megfogalmazva, azt senki sem kifogásolná. A vitafórum résztvevőinek egyhangú állásfoglalása volt az, hogy a tanácstagok számát csökkenteni kell, és a jelölőgyűléseken a jövőben csak a helyi lakosok vehetnek részt. Végh Andrea, aki a vállalat dolgozója és joghallgató, a törvényjavaslat nyelvezetének egyszerűsítését kérte. Tanuljuk a demokráciát Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetéről Siófokon négyszer rendeztek nyilvános vitát. A legutolsót november 15-én a Dél-balatoni Kulturális Központban, ahol dr. Filiszár Tibor, a városi tanács vb-titkára és Suhajdáné dr. Csugány Ibolya, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára — a helyi áfész elnöke — vezette az eszmecserét. Elvetett javaslat Somogyváron a beszélgetés előterében az állt, milyen módon lehet elérni, hogy a legfölkészültebb, legrátermettebb, legcselekvőbb állampolgárt válasszák meg tanácstagnak, illetve képvi - selőnek. Hogyan lehet megóvni a választások tisztaságát; milyen előkészületek előzzék meg a jelölést? Dr. Palka Sándor, a megyei tanács igazgatási osztályának munkatársa> 'történelmi példákkal világította meg, ;mit jelent egy pép számára az általános és demoK- raitiikus választójog. Aztán hozzátette: — Ahogyan a hatalom demokratizálódik, úgy válik egyre demokrati- kusaibbá a választás gyakorlata is. A vita résztvevői különösnek találták, hogy a választási törvény módosítása megelőzi az új alkotmány megszületését. Mint mondták. ez is oka annak, hogy sok a bizonytalanság. Mert bizonytalanságok és ellentmondások jócskán tapasztalhatók a törvényjavaslatban. A demokrácia fejlesztésének például ellentmond a spontán jelölés eltörlése. Nincs garancia arra, hogy az előkészítés során sikerül rábukkanni a legrátermettebb jelöltre, ezért meg kellene hagyni annak a lehetőségét, hogy a lakosság akár ötletszerűnek tetszőén is javasolhasson jelöltet. A későbbiek során a választópolgárok az eddiginél jobban érzik személyes felelősségüket a választásoknál, ha cse- lekvőbben vesznek részt a választási előkészületekben. Dr. Geszti János, a községi népfrontbizottság elnöke hiányos megfogalmazásúnak tartotta azt, hogy a „száznál kevesebb lakosú társközségekben egy választókerületet, az ennél nagyobb társközségekben legalább három választókerületet kell kialakítani”. A népfrontelnök föltette a kérdést: eszerint már 101 lakos esetében is három választókerület kell? A vita résztvevői az egyszerűsítés és gördülékeny- ség jegyében fölöslegesnek tartják, hogy sok szervezet állítson jelöltet. A szervezetek természetesen javasol hatnak, ám e javaslatokat a népfront összegezze, hangolja össze, és végül is egy jelölőlista szülessen. Szólták arról is a vita résztvevői, hogy nem érzik indokoltnak az országos jelölőlistára kerülők számának növelését. Községi sajátosság is előkerült a beszélgetés során. A többes jelölés a falvakban, községekben „rizikóval”: indulatokkal, csalódottságokkal is jár. A városokban kevéssé beszédtéma, ha valamelyik jelölt nem kap kellő számú szavazatot, a községekben viszont nagy presztízsveszteség — és sokáig beszélnek róla —, ha valamelyik jelölt „alulmarad”. Az a megoldás viszont — amelyet né- hányam javasoltak —, hogy csak egy jelölt legyen, nem járható út, hiszen az a választási rendszerben visszalépés lenne — mutatott rá a megyei népfrontbizottság munkatársa. Nyílt tájékoztatással és a közösségi gondolkodás alakításával érhető el, hogy a kevés szavazatot kapott jelöltet ne érezzék „vesztesnek” „VIZSGÁZNAK” A JELÖLTEK Nagyatádon négy helyen tartottak választójogi törvénnyel kapcsolatos vitát. Dr. Horváth Ferenc városi népfronttitkártól tudom: ezúttal nem az üzemekben és nem munkaidőben, hanem a lakóterületeken — ott, ahol valamennyi korosztály képviseltethette magát. Volt, aki a népfrontbizottság irodájába kopogtatott mondandójával és olyan is, aki az utcán vagy éppen a boltban sorolta észrevételeit a viták vezetőinek. Általános volt a vélemény, hogy az egyesülési és gyülekezési törvényjavaslathoz hasonlóan nehézkes a tervezet nyelvezete. Elhangzott : az anyagban szerepleő fogalmak némelyike nincs tisztázva. Sokan ma sem értik például azt, hogy a javaslat előkészítői mit értenek lakóhelyi kollektíván. Nagyatádon is elhangzottak ellentmondó vélemények. Van, aki — gazdasági megfontolásokra hivatkozva — azt tartják jónak, hogy együtt tartsák meg az országgyűlési képviselők és a hgjyi tanácstagok, illetve tanácselnökök választását, másak viszont ellene érvelnek. Véleményüket indokolva elmondták: nem lehet rövid idő alatt megtartani valamennyi jelölőgyűlést, ezzel csalk a választópolgárokat terhelnék; talán el sem mennének mindegyikre, s csak a választás napján döntenének esetlegesen egyik vagy másik jelölt mellett. Abban viszont a nagyatádiak többsége is egyetértett, hogy a helyi tanácselnököt közvetlenül kellene választani. S ha így történik, akkor (ne legyen kivétel ez alól a fővárosban a huszonkét kerületi tanácselnök és a tizenkilenc megyeszékhely városi tanácselnöke ise. Élesen .vitatták az országos listával kapcsolatos tervezetet. Az itteniek szerint sok az országos listán szereplő ötven képviselő. Nem tagadják az országos lista szükségességét, de kevesebb jelölttel. Elmondták: kedvezőbb volna, ha mindenki közvetlenül mérettetne meg a választók előtt. Döntsön a rátermettség, a bizalom és az alkalmasság! Volt, aki azt ,is szóba hozta, hogy a jelölést előkészítő bizottságok ne állíthassanak föl rangsort, mint ahogy az a tervezetben szerepel. A korábbi választások tapasztalataira hivatkozva né- hányan olyan apróságokra hívták föl a figyelmet, mint hogy a szavazófülkében ne lehessen ceruzával áthúzni a neveket, hanem kötelező legyen a kiradírozhatatlan írón használatai, hiszen ez is hozzátartozik a választás tisztaságához, a bizalom erősítéséhez. Az ésszerű változatot támogatják Ezúttal nem telt meg a terem érdeklődőkkel, de akik eljöttek, élénken vitáztak egymással. A legtöbben egyetértettek a bevezetőben elhangzott megállapítással, miszerint egyelőre még csak „tanuljuk a demokráciát”. Többen kérdez- * ték azt is : érdemes-e most vitakozpi a törvénytervezeten, amikor még az alkotmány módosítására sem került sor? A felvetések látszólag jogosak. Jóllehet: ha csak várunk valamire, ahelyett, hogy cselekednénk, nem juthatunk előbbre. Ráadásul úgy felgyorsultak az események, hogy feltétlenül megkövetelik a cselekvést — még akkor is, ha esetleg később az alkotmány szellemében apróbb módosításokra lesz is szükség. Együtt vagy külön tartsák a tanácstagok és a képviselők választását? A legtöbben azért voksoltak a külön megtartott szavazás mellett, mert két egészen más feladatot betöltő testületről, illetve azok tagjairól kell szavazni. Az elmúlt időszakban olyan érdekcsoportok jöttek létre, erősödtek meg, amelyekkel a tervezet a képviselőválasztáskor nem számol; csak a kollektív jelöltállítás jogát ismeri el és felsorolja a jelölt állítására jogosult szervezeteket, intézményeket. Ez a pont szintén kiegészítésre szorul. A jelölőbizottság „a támogatottság mértéke alapján” rangsort készít a jelöltekről; ez ugyancsak sok vitára, szubjektív ítéletre adhat okot. Szerencsésebb volna például, ha a jelöltek neve nem egyetlen cédulán szerepelne, rangsorolva,- hanem mindenkié külön-külön. A tanácsválasztások esetében meg kellene fontolni: nem célszerűbb-e azt vizsgálni, ki alkalmas arra, hogy az egész település érdekét képviselje, s nem utcák és településrészek szerint választani. Ez utóbbi Néhány felszólaló szerint a jelölőgyűléseken meg kellene állapítani egy minimális létszámot, amely alatt nem lehet jelölni. így elkerülhető volna, hogy például három résztvevő is jelöltet állíthasson. Csaknem nyolcvan fórumon több ezren vitatták meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény módosítására készült javaslatot a megyében. Bíró Gáspár, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa mondta a javaslatokról’: — A vitákban — akárcsak az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezetek esetében — most is többen kifogásolták: az új alkotmány megalkotása előtt akarnak olyan nagy horderejű törvényit alkotni, amely a demokrácia kiteljesedését szolgálja. A résztvevők egy része időszerűnek és fontosnak tartotta a módosítást, még ha az új alkotmány megszületése után szükség lesz is kisebb módosításokra. — A javaslat lehetővé tette, hogy a vitákon résztvevő állampolgárok válasszanak az egyik vagy a másik megfogalmazás között. — A választójoggal foglalkozó fejezetből például azt tartatták elfogadhatónak, hogy az országgyűlési képviselőt, a helyi tanács és az elöljáróság tagját, továbbá a helyi tanács elnökét a választók az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják. Azaz nem támogatják a megyeszékhelyen működő városi tanács elnökének a kivételét ebből. Sőt azt javasolták: a tanácsi tisztségviselők — elnökhelyettesek, társadalmi elnök- helyettesek — választását ugyanebben a fejezetben szabályozzák. — A legtöbb vélemény talán a választás szabályairól hangzott el. — A vítázók szerint az a helyes, ha a helyi tanácstagokat, a községi közös tanács, továbbá a település- rész területén az elöljáróság tagjait választókerületenként választják. A községi közös tanács elöljárósági választókerületeiben megválasztott elöljárósági tagok egyben a közös tanács tagjai is, az elöljáróságok együtt alkotják a közös tanácsot. Az országgyűlési képviselők közül öitvenet országos listán választanak meg a jövőben, a javaslat szerint. A felszólalók viszont nem látják indokoltnak, hogy a jelenleginél többen kerüljenek az országos listára. A módosítási javaslat felsorolja, kik állíthatnak képviselőjelölteket. Ezt az emberek nem tartják indokoltnak, Szerintük a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országgyűlés határozza meg a törvényes keretek között működő politikai, állami szervek és mozgalmak mindenkori jelölési jogát. Azt is mérlegelték a vitá- zók, hogy ki legyen a megyei tanács tagja. A két változat közül azt választatták, amely szerint mindegyikük a helyi tanácstagok közül kerüljön ki. Megfontolandó, ami elhangzott az országos listán induló képviselőjelöltek megválasztásáról. A szavazatok több mint fele helyett a kétharmados arány megszerzését tartják indokoltnak, mert itt mindenki egyes jelölt. A vitákban részt vevők továbbra is szükségesnek tartják a pótképviselők, a póttanácstag választását. Ehhez azonban azt a változatot választották a javaslatból, amely szerint a képviselő, a tanácstag mellett legtöbb szavazatot kapó személy legyen, s ne az, aki csak a szavazatok egynegyedét szerezte meg.
