Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
2 Somogyi Néplap 1988. december 8., csütörtök Gorbacsov ENSZ~beli beszéde A kormány és t KISZ képviselőinek megbeszélése A lakáshoz jutás lehetősége Évtizedek mulasztásait, igazságtalanságát kell helyrehozni (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet államfő kifejtette véleményét arról is, hogyan kell megközelíteni a leszerelési tárgyalásokat. Rámutatott: a világban egyre inkább utat tör magának az a felismerés, hogy békés időszakra van szükség. Ma ez válik az uralkodó irányzattá, s ennek eredményeként lehetségessé váltak a nemzetközi helyzet megjavítását, a leszerelést elősegítő első reális lépések is. „Mi következik ebből a gyakorlatban? Természetes és ésszerű lenne, ha nem mondanánk le a már elért pozitív eredményekről, ha továbblendíteruénk mindazt a pozitívumot, amit az elmúlt éviekben közös erőfeszítéssel értünk el. Gondolok itt a nukleáris fegyvereik problémájáról, a hagyományos fegyverzetről, a vegyi fegyverekről folytatott tárgyalások folyamatára, a regionális konfliktusok felszámolásához vezető politikai megoldások keresésére. Mindenek előtt pedig a politikai párbeszédre, amely egyre intenzívebb, egyre nyíltabb, egyre lényegre tö- rőbb, nem a konfrontációra irányul, nem vádaskodást szolgál, hanem az alkotó elképzelések megosztását. Politikai pá rbeszéd nélkül nem lehetséges a tárgyalások folyamata.” A szovjet vezető ezzel ösz- szefüggésben is szólt az ENSZ új szerepéről. Mint mondotta, ezt az új szerepet a konkrét történelmi helyzet igényli. „Véleményünk szerint feltétlenül szükséges, hogy az egyes államok átgondolják viszonyukat, az ENSZ-hez, ehhez az egyedülálló jelentőségű eszközhöz, amely nélkül ma már nem lehet elképzelni a világpolitikát. Üj lehetőségek nyílnak meg ezáltal előttünk, minden olyan területen, amely természetszerűleg az ENSZ illetékességébe tartozik: a katonaipolitikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki, az ökológiai és a humanitárius téren egyaránt. Együttes erőfeszítésekre var szükség, számításba kell venni az országok valamennyi csoportjának érdekeit. Erre csak olyan szervezet képes, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete” — hangoztatta Gorbacsov. Ezzel összefüggésben szólt a fejlődő világ helyzetéről. Megállapította, a gyarmati korszakban elszenvedett hatalmas veszteségek, áldozatok révén ez a fejlődő világ jelentős mértékben elősegítette a nemzetközi közösség nem csekély részének felvirágzását. Elérkezett az ideje annak, hogy elégtételt kapjon a világ anyagi fejlődéséhez nyújtott hatalmas történelmi, ugyanakkor tragikus hozzájárulásáért. A nemzetközi gazdasági biztonság elképzelhetetlen, ha az)t elszakítjuk a leszerelés témakörétől, de elképzelhetetlen akkor is, ha azt a világméretű ökológiai fenyegetésből kiragadva kezeljük. Az ökológiai helyzet a világ számos térségében egyszerűen szörnyű — állapította meg Mihail Gorbacsov beszédében. Ami a világűr meghódítását illeti, Mihail Gorbacsov véleménye szerint egyre világosabban rajzolódnak ki a jövő kozmikus iparának körvonalai. A Szovjetunió álláspontja ismert: a világűrben végzett tevékenységből ki kell zárni azt, hogy fegyverek kerüljenek oda. Ehhez ugyancsak jogi bázis szükséges. Ennek alapja már létezik — az 1967-es szerződés és más megállapodások — húzta alá a szovjet vezető. Véleménye szerint megérett annak szükségessége, hogy kidolgozzák a világűrben folytatandó békés munka mindent átfogó rendjét. E rend betartásának ellenőrzése pedig a kozmikus világszervezet feladata lenne. Mi már többször tettünk olyan javaslatot, hogy létesüljön egy ilyen szervezet. Az e szervezet ellenőrzési köre alá eső rendszerbe készek vagyunk bekapcsolni kraszno- jarszki rádiólokációs állomásunkat is. Már született döntés arról, hogy ez az állomás átkerül a Szovjet Tudományos Akadémiához — mondta. A szovjet . tudósok, jelenítette ki Mihail Gorbacsov, készek fogadni külföldi kollégákat és megvitatni velük azit, hogy a kraszno- jarszki állomást miként lehetne átalakítani a békés együttműködés nemzetközi központjává, leszerelvén és átalakítván bizonyos eszközöket és berendezéseket, és kiegészíteni az állomást a hiányzó felszerelésekkel. Ez az egész rendszer az ENSZ égisze alatt működhetne — húzta alá Mihail Gorbacsov. Afganisztán problémájára kitérve Mihail Gorbacsov megállapította: a genfi meg állapodások, amelyeknek elvi és gyakorlati jelentőségét az egész világon magasra értékelték, lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy már ebben az ' évben lezárjuk _ a rendezés folyamatát. Ez azonban nem történt meg. Számunkra úgy tűnik, hogy az ENSZ illetékességi körének kel tein belül a közgyűlés novemberi határozatát ki lehetne egészíteni néhány konkrét intézkedéssel. A határozat szavaival élve, ahhoz, hogy „a széles alapokon nyugvó kormány kérdésében maguk az afgánok jussanak haladéktalan és átfogó döntésre”, az alábbiak megtételét ítéljük szükségesnek : — 1989. január 1-jétől teljes egészében és mindenütt tüzet kell szüntetni, be kell szüntetni az összes támadó akciót, a tüzérségieket is, miközben a tárgyalások idejére a szemben álló afgán csoportok megtartanák ellenőrzésük alatt összes birtokolt területeiket; — ugyancsak a fent említett naptól kezdve leállnak az ellenségeskedő feleknek szánt fegyverszállítások ; — a közgyűlés határozatában előirányzott, széles alapokon álló kormány megalakulásának idejére Kabulba és az ország más stratégiai fontosságú központjaiba ENSZ békefenntartó erőket kell küldeni; — ugyancsak az ENSZ főtitkárához fordulunk azzal a kéréssel, segítse elő annak a gondolatnak mielőbbi megvalósulását, hogy nemzetközi konfernciára kerüljön sor Afganisztán semlegességével és damilitarizálá- sával kapcsolatban — mondotta Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető beszédében súlyos incidensnek ne- yezte azt, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem engedték be New Yorkba a PFSZ vezetőjét, .Tasszer Ara- fatot, s ily módon nem mondhatott beszédet az ENSZ New York-i székhelyén. Mihail Gorbacsov felhívta a figyelmet a következőre: mindez olyan pillanatban történt, amikor a Palesztinái Felszabadítási Szervezet fontos konstruktív lépést tett, megkönnyít- vén a közel-keleti csomónak az ENSZ BT részvételével történő kibogozását célzó erőfeszítéseket. Mindez akkor történt — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov —. amikor más regionális koní-’ liktusok politikai rendezésében- is pozitív tendencia érezhető — egy sor esetben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közreműködésével. Mélységes sajnálatunknak adunk hangot a történtekkel kapcsolatban és kifejezzük a Palesztinái Felsza- badítás-i Szervezettel való szolidaritásunkat — mondotta a szovjet vezető. A beszéd legnagyobb érdeklődéssel fogadott -részében Gorbacsov közölte: a Szovjetunió határozatot hozott arról, hogy csökkenti fegyveres erőit. „A következő -két évben fegyveres erőink létszámát 500 ezer fővel csökkentjük — mondotta. — Lényegesen csökkentjük hagyományos fegyverzetünket. Ezt a- csökkentést egyoldalúan hajtjuk végre, nem kötjük össze azt a bécsi utótalálíkozón elfogadásra kerülő mandátum szerint megtartandó tárgyalásokkal. A Varsói Szerződésben levő szövetségeseinkkel egyetértésben elhatároztuk, hogy 1991-ig hat harckocsi-hadosztályt vonunk ki az NDK- ból, Csehszlovákiából és Magyarországról. E hadosztályokat feloszlatjuk. A szovjet fegyveres erők ezen országokban állomásozó had- seregosoportjaiból kivonjuk a deszantegységeket és számos más egységet és alegységet, beleértve az átkelési deszantegységeket, azok fegyverzetét és haditechnikáját. A három országban állomásozó szovjet fegyveres erők létszámát 50 ezer fővel, fegyverzetét 5 ezer harckocsival csökkentjük. Valamennyi olyan szovjet hadosztályt, amely egyelőre még szövetségeseink területén marad, átszervezünk, a maitól eltérő szervezetet adunk nékik, amely a harckocsik nagy arányú kivonása után egyértelműen védelmi jellegű szervezet lesz. Ezzel egyidőben csökkentjük a Szovjetunió európai területén állomásozó fegyveres erők létszámát, fegyverzetének mennyiségét. Együttesen a Szovjetunió e részében és európai szövetségeseink országai területén a fegyverzetet 10 ezer harckocsival, 8 és fél ezer tüzérségi eszközzel, 800 harci repülőgéppel csökkentjük. E két év alatt jelentősen csökkentjük a Szovjetunió ázsiai területén levő hadseregcsoportosításokat is. A Mongol Népköztársaság kormányával egyetértésben hazatér az országból az időlegesen ott állomásozó szovjet erők jelentős része.” Mihail Gorbacsov egyúttal bejelentette, hogy a Szovjetunió lépéseket tesz védelmi iparának békés célokra történő fokozatos átalakítására. Kijelentette : teljes mértékben reális a védelmi ipar ilyen átalakítása. A Szovjetunió a maga részéről kész számos lépés megtételére e téren — hangoztatta Gorbacsov, megállapítva; az elképzelések között szerepel a védelmi ipar átalakítási terveinek kidolgozása a Szovjetunióban jelenleg megvalósított gazdasági reformok keretei között. 1989-ben kísérletképpen két- három üzem ilyen átalakításának előkészítését valósítják meg és közzéteszik a tapasztalatokat arra vonatkozóan, hogyan helyezték el a haditermelésű ipar szakembereit, hogyan használják fel a polgári termelésben annak gépi berendezését, épületeit, és felszerelését. „Kívánatos, hogy minden ország, mindenekelőtt pedig a katonai nagyhatalmaik terjesszék elő hasonló terveiket az ENSZ-ben” — hangoztatta Gorbacsov. Részletesen foglalkozott végezetül a szovjet vezető a szovjet—amerikai kapcsolatokkal is. Kijelentette, az Egyesült Államok következő kormányzata, amelyet George Bush, a megválasztott elnök alakít meg, olyan partnerre talál a Szovjetunióban, amely kész hosszú szünetek, kitérők nélkül folytatni a párbeszédet a realizmus, a nyíltság és a jóakarat szellemében, arra törekszik, hogy konkrét eredményeket érjen el a napirenden szereplő kérdésekben. Rámutatott: a szovjet—amerikai tárgyalásokon a lehető legszélesebb aspektusban kell foglalkozni a gazdasági, a környezetvédelmi és a humanitárius problémáikkal is. A kora délutáni órákban — hazai idő szerint késő este megkezdődött a hármas csúcstalálkozó a Nek York-i Kormányzó-szigeten. Mértékadó források szerint — ENSZ-ibeli beszéde alapján — Gorbacsov kedvező tárgyalási hangulatban ülhet asztalihoz Reagannel és Bush-sal. Tárgyalóasztalhoz ültek a Minisztertanács és a KISZ képviselői szerdán délután a Parlamentben. A kormány küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, az ifjúsági szövetségét Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezette. A kormány tagjai és a KISZ vezetői immár második alkalommal találkoztak. A szándék az volt, hogy megvitassák: milyen további lehetőségek kínálkoznak az ifjúság helyzetének javítására. A tanácskozáson elfogadott napirendnek megfelelően ezúttal a lakáshoz jutás esélyeinek növelésére, a pályakezdők első munka, helyhez való jogának biztosítására, a gyermeknevelés költségeinek kompenzálására, a családi jövedelemadórendszer kidolgozásának fel- gyorsítására és az oktatásügy pénzügyi támogatására vonatkozó konkrét javaslatokról folytattak eszmecserét a tárgyaló felek. Bevezető nyilatkozatában Nagy Imre kifejtette: a KISZ politikai szervezet, ezért nem egy adott réteg érdekeinek képviseletét te. kinti egyetlen feladatának. A KISZ nem az egyetlen képviselője a magyar ifjúságnak, de figyelembe kell venni, hogy megnyilatkozásai mögött 700 ezres tagság véleménye áll. A KISZ KB első titkára leszögezte: önálló, felelősen politizáló kormányra van szükség, s a mostani tárgyalást is ennek a gondolatnak a jegyében kívánják megtartani. Ezt követően Nagy Imre a KISZ konkrét javaslatait ismertette. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban indítványozta: a nagy .létszámú korosztályoknak a 90-es évek elején történő munkába állását segítő intézkedéssort februárig dolgozza ki és hozza nyilvánosságra a kormány. Úgy vélekedett : az első munkahelyhez való jog minden fiatalt megillet, amennyiben azonban ezt a kormány nem tudja garantálni, akkor a pályakezdőkre is terjesszék ki a munkanélküli segélyt. A szociálpolitikával kapcsolatban a KISZ indítványozza: fél éven belül dolgozzák ki a családi jövedelemadó rendszerét. Javasolja, hogy a családi pótlék összegét gyerekenként 400 forinttal növeljék. A KISZ igényli, hogy az 1989,90-es tanévtől kezdjék meg az oktatás finanszírozásának kor. szerűsítését, tegyék tartalmasabbá a szakképzést, s növeljék az egyetemek, főiskolák autonómiáját. A KISZ KB első titkárának bevezetőjére reflektálva Pozsgay Imre kifejtette: a kormány jóleső érzéssel fogadja a KISZ részéről megnyilvánuló támogatási szándékot. Egyetért azzal, hogy önálló, politizáló kormányra van szükség. Utalt arra. hogy a KISZ-szel — amely nem érdekvédelmi szervezet — sajátos partneri viszony alakítható ki, s üdvözölte az ifjúsági szövetség politizáló hajlandóságát. Nemzeti mé. retű vereséget jelenthet — figyelmeztetett —, ha olyan helyzet áll elő, hogy az ifjúság nem bontakoztathatja ki képességeit, illetve ha egyes rétegei közönybe süllyednek, vagy lázadásra hajlamos csoportokká szerveződnek. Emlékeztetett a KISZ álláspontjára, miszerint az ifjúság bizalmat ad a kormánynak, ha az tesz is érte valamit. Hozzátette: a kormány azt kéri, az ifjúság adjon bizalmat, hogy tehessenek valamit. Az állammi,niszter egyetértését fejezte ki azzal a gondolattal, hogy a politikai intézményrendszer reformjában közös az érdekeltsége a KISZ-nek és a kormánynak. Javasolta: a mostani tárgyalás végén készüljön a küldöttségek vezetőinek aláírásával ellátott hivatalos emlékeztető, s ez tartalmazza a kormány ígéretét a KISZ javaslataival kapcsolatban. A küldöttségvezetők előterjesztését követően Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke adott tájékoztatást a tavaly decemberi találkozó óta eltelt időszak ifjúságpolitikai tevékenységéről, a legfontosabb tapasztalatokról. Egyebek között kiemelte: a kormány és az újonnan kialakuló ifjúsági struktúra, ezen belül a KISZ közötti párbeszéd garanciáját jelentené, azt erősítené az ifjúsági jogi biztos intézményének megteremtése. Az ifjúsági jogi biztos intézményének megvalósítását a kormány és a KISZ képviselői támogatták. A tárgyaló felek a négy napirendre tűzött kérdés leglényegesebb pontjaiban megállapodásra jutottak. A foglalkoztatáspolitikai javaslatok között csupán a pályakezdőkre is kiterjesztendő munkanélküli segély, lől alakult ki vita. Ebben olyan kompromisszumos megállapodás született, hogy 1989. január elsejével a munkanélküli segélyre vonatkozó jogszabályt—amely nem terjed ki a pályakezdőkre — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal terjessze a kormány elé. A kormány felajánlotta, hogy átképzésben részesíti azo. kát, akik erre felkészültek és megfelelő pályára tudja irányítani őket ennek segítségével. Gyakornoki rendszert és fizetést teremt azok számára, akiknek ez jelentheti a megoldást az első munkavállaláshoz, ebben az esetben a Munka Törvénykönyve szerint is munkavállalónak tekintik őket. Mindkét rendszert a kormány finanszírozza. A január elsején bevezetendő munkanélküli segély rendszerén belül a kormány és a KISZ fél éven belül megvizsgálja, hogy azok, akik önhibájukon kívül nem tudnak munkához jutni, milyen támogatásban részesüljenek : munkanélküli segélyben-e avagy más megoldást keressenek számukra. A jövő év közepén, a konkrét la pasztalatok birtokában a kormány és KISZ képviselői visszatérnek erre a problémára. A lakáskérdésben a kormány elismerte az fjúsig- na'k a lakáshoz fűződő érdekeit, ebbéli szükségleteit. A kormány és a KISZ közös nézete, hogy évtizedek mulasztásait, igazságtalanságait kell helyrehozni. Ez az alapja a koncepció kidolgozásának is. A kormány vállalta, hogy 1989. március végéig, április elejéig a KISZ és az érdekképviseleti szervek, illetve más szervezetek bevonásával, megfelelő szakmai előkészítéssel megfogalmazza a lakáspolitikai koncepció első, társadalmi vitára alkalmas változatát és a társadalmi vitát az erre vonatkozó jogszabályok követelményei szerint szervezi meg. A kormány és a KISZ — a megállapodás szerint — közös szakértői csoportot alakít, amely megvizsgálja a jövő évi tervvel kapcsola. tos vitás kérdéseket. A kormány a lakáskoncepció első változatában egyben minősíti is a KISZ javaslatsorát. A megbeszélésen meg. egyeztek a családi jövedelemadó-rendszer kérdésé, ben, Tovább folyik azonban a vita a családi pótlék emelésének mértékéről ; a KISZ a tervezett 300 forintnál nagyobb mértékű kompenzációt tart szükségesnek. Fontosnak ítéli továbbá, hogy az egyetemi, főiskolai hallgatók is igénybe vehessék a gyedet. Ez nem jelentene túl nagy összeget, viszont csökkentené a felsőoktatásban meglevő feszültségeket. Mindkét vitatott kérdésre visszatér a kormány és a KISZ a jövő év közepén. Az oktatás kérdéseiben általában egyetértettek a találkozó résztvevői. Megállapodtak abban, hogy a tá. mogatási rendszerben az ösztöndíjak odaítéléséről az intézményi önkormányzatok dönthessenek és ennek feltétele valóban a rászorultság és a teljesítmény le. gyen. Végezetül Pozsgay Imre jó partneri együttműködésként minősítette a találkozót, hangsúlyozta, hogy a markánsan megfogalmazott álláspontok ellenére a leglényegesebb kérdésekben sikerült megegyezésre jutni. Fontosnak ítélte, hogy nem kizárólag a megtermelt nemzeti jövedelem elosztására és újraelosztó,sara irányult a figyelem. Mint mondotta, a kormány az ifjúságtól és a KISZ-től is megértést vár és számít a KISZ támogatására a kormány politikájának megvalósításában. A tárgyaló felek úgy döntöttek, hogy az ÁISH jelenlévő vezetői, illetve Gönczi János, a KISZ KB titkára készítik majd el a megállapodásokat rögzítő emlékeztetőt a tárgyalásról. A jövő év közepén pedig ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a lezáratlan kérdések megvitatására, illetve az újonnan felmerülő gondok megoldása érdekében.
