Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-08 / 292. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 291. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 8., csütörtök Gorbacsov beszéde az ENSZ-ben l Egyoldalú fegyverietkorlátoxási lépéseket jelentett be A világszervezet székházában a szovjét államfőt a kialakult szokásoknak megfelelően az ENSZ főtitkára és protokollfőnöke kísérte a zöld márvány szónoki emelvény elé elhelyezett székéhez. Gorbacsovot a zsúfolt közgyűlési teremben helyet foglaló küldöttek és vendégek nagy tapssal fogadták. Nagyszabású fegyverzetkorlátozási intézkedéseket javasolt, egyoldalú leszerelési lépéseket jelentett be, átfogó képet adott a világ, helyzetről, egyebek között a regionális problémákról Mihail Gorbacsov az Egyesült Nemzetek közgyűlése ülésszakán szerdán elmondott beszédében. A szovjet vezető beszéde bevezető részében áttekintette a világ mai helyzetét. Megállapította: a világ előrehaladása ma csupán az emberiség egészének egyetértésével valósulhat meg, az új világrend irányában. „Olyan határhoz értünk el, amikor az ellenőrizetlen, szabályozatlan folyamatok csupán zsákutcába vezetnek — mondotta. — A világ közösségének meg kell tanulnia, hogy olyan módszerek, kel alakítsa és irányítsa a végbemenő folyamatokat, amelyek segítségével megőrzi a civilizációt, biztonságosabbá és kedvezőbbé teszi a világot a normális élet számára. Olyan együttműködésről van szó, amelyet jobb lenne most már „közös alkotásnak”, „együttes fejlődésnek” nevezni. Ma már túlélte magát az a módszer, hogy a fejlődés másök kárára valósuljon meg. A jelenlegi realitások talaján állva lehetetlen az olyan haladás, amelyet az emberek, más népek jogainak, szabadságának megkárosításával, vagy akár a természet rovására próbálnak megvalósítani. Gorbacsov részletesen szólt arról is, hogy napjainkban az erő, az erővel történő fe. nyegetés nem lehet a külpolitika eszköze. Ez mindenekelőtt a _nuk- leáris fegyverzetre vonatkozik, de nemcsak erről van szó. Minden országtól, mindenekelőtt a legerősebbektől meg kell követelni, hogy önként korlátozzák magukat, teljes mértékben zárják ki az erő alkalmazását. Az erőszak nélküli világ, nalk, amely eszményképünk, s amelyet nemrég Indiával együtt a delhi nyilatkozatban körvonalaztunk, ez az első és legfontosabb összetevője. Mindenkit felhívunk arra, hogy kövesse ezt a megfontolást. Mára teljességgel világossá vált, hogy a katonai erő felhalmozása egyetlen államot sem tesz mindenhatóvá. Ezen túlmenően végső fokon meggyengíti a nemzetbiztonság más összetevőit, hia valaki egyoldalúan a katonai erőre támaszkodik. Számunkra az is világos, hogy ragaszkodni kell a választás szabadságához. Ha ezt nem ismerjük el, alkkor ez az egyetemes békére nézve is veszélyes következményekkel járhat. Mihail Gorbacsov részletesén szólt arról, hogy ideológiától mentessé kell tenni az államközi kapcsolatokat. „Nem mondunk le meggyőződésünkről, filozófiánkról, hagyományainkról, senkit sem szólítunk fel arra, hogy mondjon le a sajátjáról, de nem alkarunk bezárkózni saját értékeink keretei közé. Ez szellemi elsat- nyuláshoz vezetne, mert azt jelentené, hogy lemondunk a fejlődés olyan hatalmas erőforrásairól, mint amit az jelent, hogy minden néppel kicseréljük az eredeti, az általa létrehozott értékeket. Az ilyen cserében mindenki megmutathatja rendszerének, életformájának, értékeinek elsőbbségét, ezt azonban nem csupán propaganda jelszavakkal, hanem tettekkel teheti meg. Ez a tisztességes ideológiai küzdelem, de az ilyen küzdelemnek nem szabad átterjednie az államok közötti kapcsolatokra, különben ugyanis egyetlen világméretű problémát sem tudunk megoldani.” A szovjet vezető sürgette a politikai párbeszéd lendületének megnövelését. Nagyra értékelte az ilyen pár. beszéd eddigi eredményeit. „Nézzék meg, milyen nagy mértékben változott meg kapcsolatunk az Egyesült Államokkal — mondotta. — Lassacskán megalapoztuk egymás megértését, létrejöttek a bizalom elemei, amelyek nélkül a politikában nagyon nehéz lenne előrehaladni. Még több ilyen elem mutatkozik Európában. A helsinki folyamat roppant jelentőségű. Véleményem szerint teljes mértékben továbbra is érvényes, s minden vonatkozásban meg kell őriznünk, el kell mélyítenünk azt, — filozófiai, politikai és gyakorlati téren egyaránt — figyelembe véve persze az új körülményeket. A világ realitásai ma megmutatják: a nemzetközi előrehaladás normális és építő jellegű menetét biztosító párbeszédre van szükség valamennyi ország, a világ valamennyi körzete állandó és aktív részvételével, az olyan hatalmas országok bekapcsolásával, mint India, Kína, Japán, Brazília és mások — legyenek akár nagy, akár közepes, akár kis országok. Támogatom a politikai párbeszéd dinamizálását, azt, hogy a párbeszéd tar. talmas legyen, azt, hogy erősítsük a nemzetközi légkör megjavításához szükséges feltételeket. így köny- nyebbé válik számos probléma gyakorlati megoldása is. Ez nehéz feladat, de arra van szükség, hogy pontosan ezen az úton haladjunk.” (Folytatás a 2. oldalon) • • Ünnepi ülést tartott a MUOSZ választmánya A Vörös Üjság megjelenésének 70. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a Magyar Sajtó házában. Andics Jenő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője méltatta az ünnep jelentőségét, rámutatva, hogy a progresszív újságíróhagyományok egésze előtti tisztelgés a magyar sajtó napjának méltó megünneplése. Emlékeztetett rá, hogy az első magyarországi kommunista újság megjelenésekor hangvételében, forra- dalmiságában különbözött az addig megszokottól, de ötvözte a progresszív újságírás legjobb előnyeit, hozzájárult ahhoz, hogy a haladó újságírás valóban Iki tudja aláíkí tan i saját arculatát, erkölcsét, hagyományait. Ami ma történik, minden tekintetben méltó örököse, továbbfejlesztője a társadalmi haladást szolgáló valamennyi korábbi törekvésnek, amely a magyar sajtót, újságírást mindig is jellemezte. Hozzátette: mindenki, aki a magyar társadalom fölemelkedéséért, jövőjéért elkötelezetten küzd, a magyar progresszív újságírás folytatója. A továbbiakban elemezte a mai, átmeneti, sok nehézséggel járó helyzetet, amelyben azonban — mint hangsúlyozta — érvényesül a sajtószabadság. Hozzátette: ez szokatlan és új helyzetet eredményez, a politikai újságírás a napi politikai élet rohanásának, új fejleményeinek szorításában van. Andics Jenő kiemelte: a párt elkötelezte magát a nyilvános politizálás, a demokratizmus, s ezzel együtt a nyilvánosság következetes kiépítése mellett is. Tette ezt abból a történelmi felismerésből, hogy nyilvánosság nélkül nincs demokratizmus, demokratizmus nélkül pedig nincs szocialista jövő. Ezt követően Pálfy József, a MUOSZ elnöke az egykori kolléga újságíró pályáját fölelevenítő, szubjektív szavakkal emlékezett a 100 évvel ezelőtt született Szakasits Árpádra. Az ünnepi ülésen átadták az újságíró-szövetség küAndics Jenő koszorúz lönböző kitüntetéseit. Az életművetr elismerő Aranyfóliát ezúttal 17 újságíró kapta meg; az 1988-as esztendő újságírói tevékenységéért odaítélt nívódíjat a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió munkatársai közül tizenhármán, a Szocia-' lista Újságírásért kitüntetést tízen vehették át. Az ülést követően koszorúzást ünnepséget tartottak a Vörös Újság emléktáblájánál. Az államigazgatás szabályozásáról Elkészült a Minisztertanács és az államigazgatás központi szervezete alkotmányos szabályozásának koncepciótervezete. Egyes főbb vonásairól Kiss Elemér, a Miniszter- tanács Hivatalának elnökhelyettese, a koncepció-tervezetet alkotó munkabizottság tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmodta: a koncepció kialakításánál azzal a feltételezéssel számoltak, hogy az Országgyűlés szervezete nem változik, nem alakul át kétkamarás parlamentté, a népköztársaság Elnöki Tanácsa viszont megszűnik, és köztársasági elnök vesz részt majd a kormányzati szervek rendszereinek működésében. A szabályozás egyik alapkérdése volt: hogyan alakuljon az Országgyűlés és a Minisztertanács viszonya? A bizottság — a párt szerepének gyökeres változtatásával számolva — úgy véli: erős Országgyűlés és erős kormány működésére van szükség. A kormány — az esetleges rendkívüli állapottól eltekintve — ne kapjon olyan jogosítványokat, amelyekkel veszélyeztetheti az Országgyűlés primátusát, ugyanakkor képes legyen hatékonyan ellensúlyozni az erős parlamentet — hangsúlyozta Kiss Elemér. A kormány az Országgyűlés irányításával működik, ez azonban nem jelent alávetettséget — mondotta. Ezt az elvet a legmarkánsabban az a tervezett rendelkezés fejezi ki, amely szerint a kormány törvényekben megállapított hatáskörét az Országgyűlés nem vonhatja el. így nem mosódhatnak egybe' s nem cserélődhetnek föl a szerepek. Ha az Országgyűlés az irányító tevékenysége során azt észleli, hogy a kormány vagy valamelyik tagjának tevékenysége nem megfelelő, megvonhatja tőle a bizalmát, lemondásra kényszerítheti, de helyette a döntést nem hozhatja meg. A kormány — a szakemberek javaslata szerint — az államhatalom legfelsőbb, általános hatáskörű szerve, de feladata nem merül ki a végrehajtásban. A törvények által be nem határolt területen kifejtett tevékenységgel kormányoz is. A kormányzati szervek között a legaktívabb és a leg operatívabb. Ezt rögzítenék az új alkotmány egyik fejezetében. A Minisztertanács feladatai között szerepel az, hogv törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, javaslatot tesz a népköztársaság elnökének- elnöki rendelet megalkotására, rendeleteket alkot a törvények és az elnöki rendeletek végrehajtására, valamint a törvényi szabályozás körébe nem tartozó kérdések rendezésére. Ez utóbbi hatáskört eddig is gyakorolta a kormány, de kifejezetten alkotmányos alap nélkül. A Minisztertanács feladatai közt említeném azt is, hogy védi és biztosítja az állami, a társadalmi rendet, az állampolgárok jogait, irányítja az ország védelmével összefüggő tennivalókat, a külpolitikából következő állami tevékenységet. Az elmúlt évtizedekben a kormány tevékenységéből hiányzott az érdemi ráhatás ez utóbbi területekre. A Minisztertanács össze, tételének, belső struktúrájának megváltoztatását javasolta a bizottság. A Minisztertanács a jövőben a miniszterelnökiből, az államminiszterekből és a miniszterekből állna. A miniszter- elnök tesz javaslatot a Minisztertanács tagjainak megválasztására, illetőleg föl- mentésére. Szervezi a kormány üléseit, megadja —az érvényes kormányprogrammal összhangban — a tevékenység .karakterét. Vezeti a kormány üléseit, kimondja a szótöbbséggel hozott határozatokat, gondoskodik azok kihirdetéséről és figyelemmel kíséri végrehajtásukat. Ennek folyamatáról beszámoltathatja a kormány tagjait és azoknak a szerveknek a vezetőit, amelyek valamely kormánydöntés végrehajtásáért felelősek. A javaslat a miniszterelnök számára lehetővé*teszi, hogy a Minisztertanács ülései között, a kormány helyett és nevében, de a kormány felhatalmazása alapján döntést hozzon. A kormány elnökének ezt a jogát ma a Minisztertanács ügyrendje határozza meg, de ez alkotmányos szabályozást kíván. A javaslat szerint a miniszterelnök csak minisztertanácsi határozatokat adhat ki, jogszabályokat a kormány nevében nem alkothat. A kormányban csak azok a személyek kapnának helyet, akik az államigazgatás meghatározott ágazatait vagy a Minisztertanács által megállapított területeket irányítják, vagyis a miniszterek és az államminiszterek. A miniszterelnököt a Népköztársaság elnöke javaslatára, az államminisztereket és a minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és menti föl. A javaslat a miniszterelnök számára lehetővé teszi, hogy az őt helyettesítő vezetőt az állam- miniszterek közül jelölje ki. A Minisztertanács tagjai felelősek az Országgyűlésnek is, amely bizalmatlanságot nyilváníthat velük szemben, felelősségre vonásukról is határoz. A Minisztertanács állam- titkárságokat és országos hatáskörrel felruházott, más államigazgatási szerveket létesíthet, kormánybiztost névezhet ki. A javaslatból hiányzik viszont a jelenlegi alkotmányban megtalálható felhatalmazás: a Minisztertanács kormánybizottságot hozhat létre. A tapasztalat szerint ugyanis ez á bizottság, a kormány feladatkörét átvéve, gyakran miniszterek hatáskörébe tartozó ügyekben foglalt ál. lást; és ezáltal csorbította a miniszteri önállóságot. Tanácsadó-véleményező testületet fel lehet állítani,, ehhez azonban nem szükséges alkotmányos szabályozás. Köteles fölajánlani az együttműködést azoknak a társadami szerveknek, amelyeknek a tevékenysége kormánytag által irányított, több államigazgatási ágazatot vagy tevékenységi területet átfog.
